Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-05 / 30. szám
1976. február 5., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Á megyes pártbizottság napirendjén feni gazdasága és Az V. ötéves terv főbb megyei feladatai (SSL) A termelés mennyiségi növelésével, szerkezeti és gyártmányváltozásával, korszerűsítéssel, minőségi munkával bővíteni kell az export- értékesítést. Ezen belül is kiemelt feladat a tőkés export növelése. Ennek érdekében jól értékesíthető, kiváló minőségű árucikkekkel kell a világpiacon jelentkezni. Az export ugrásszerű növelésére elsősorban a vegyipari, a könnyűipari, élelmiszeripari és a hagyományos kohászati és gépipari termékekből van lehetőség. Rendkívül fontos feladat a beruházási munka megjavítása. Ezen a téren alapvető fordulatra és gyors javulásra van szükség. A fő figyelmet mindenekelőtt a hatékonyság növelésére, a beruházási fegyelem megszilárdítására, az előkészítés és szervezés javítására kell fordítani. Jól cSő kelj kés/.ílcüi a beruházásokat A kormány által kiemelt beruházások továbbra is jelentős volument képviselnek megyénkben. ’ Alapvető követelmény, hogy ezek a tervezett költségen és határidőn belül készüljenek el. A ..petrolkémia program” keretében az V. ötéves tervben be kell fejezni a BVK Olefin II. ütemét, a TVK polipropiléngyárának megépítését és a Tiszai Kőolajfinomító I. ütemének üzembe állítását. A kohászatban az acélgyártó kapacitások fejlesztését, korszerűsítését kell folytatni. Villamosenergia-iparban a tervciklusban kell befejezni a Tiszai Hőerőmű I. ütemének beruházásait. A beruházásoknál a vállalatok és szövetkezetek kerüljék a költséges megoldásokat, a túlzott igényeket. Minden körülmények között biztosítani kell, hogy a beruházás megkezdésére és kivitelezésére csak megfelelő előkészítés után kerüljön sor. Ezt minden szinten, mindenkitől meg kell követelni. Az V. ötéves terv megvalósításának fontos feltétele az élőmunkával, anyaggal, .pénzzel való szigorú takarékos gazdálkodás. A tartalékok, helyi erőforrások kiaknázása elengedhetetlen a terv teljesítéséhez. Ez szükségessé teszi a tervszerűség és szervezettség növelését, az egységes szemlélet és cselekvő- készség kialakítását és az ezen nyugvó felelős vezetői munka erősítését, a feladatok rendszeres meghatározását, végrehajtásuk teljesítésének ellenőrzését és a hibák megszüntetését szolgáló gyors, határozott intézkedésekéi. Mindenekelőtt javítani kell a munkafegyelmet. A m un k af egy e I e m javításának szükségessé géről azonban nemcsak a dolgozókat kell meggyőzni, hanem azokat a vezetőket is, akik „jóhiszeműségből” vagy 'nemtörő- d ömségből, h a ny agságból megtűrik a lazaságokat. Népszerűségük érdekében szemet hunynak a késések, fegyelmezetlenségek felelt, nem büntetik a vétkeseket. Javuló munka- cs élclköriiimőnvek A megye gazdasága a tervidőszakban tovább fejlődik, ezzel összhangban a lakosság munka- és életkörülményei is tovább javulnak. Az anyagi erőforrások hatékony felhasználása érdekében a központi és tanácsi fejlesztésekben szigorúbb takarékosságot és az eszközök ésszerűbb elosztását kell biztosi- ■ tani. A megye V. ötéves terve minden ágazatban jelentős fejlődést irányoz elő. Ezekre vázlatosan az alábbiakban utalunk. Az ásványbányászatban a geológiai kutatások fokozásával elő kell segíteni a Tokaj- hegyajjai ásványkincs feltárását. Szénbányászatban folytatni kell a munkahelyek koncentrálását, a komplex gépesítést, az Igények kielégítését, a termelés biztonságát és a költségek csökkentését. A" kohászatban meg kell gyorsítani az acélgyártó kapacitások bővítését. Az ÖKÜ- ben el kell érni, az évi 1,4 millió tonna termelést. Az LKM-ben meg kell kezdeni a konverteres acélmű építését. A kapacitás kihasználásával növelni kell az export- termelést. És ezzel összhangban növelni kell az értékesebb kohászati termékek, elsősorban a nemesacélok és féltermékek gyártását. A gépiparban, elsősorban a Diósgyőri Gépgyárban, a gyártmányszerkezei további átalakítása és a kapacitások bővítése, korszerűsítése a fő feladni. Törekedni kell a hazai és nemzetközi munka- megosztást elősegítő tipizálásra, szabványosításra, a termékek minőségének javítására. A vegyipar, a IV. ötéves terv átlagánál és az általános ipari állagnál is gyorsabb ütemben növelni termelését. Bővíteni kell a festékgyártó, műanyag tel dolgozó és növényvédő szereket előállító üzemek teljesítményét. Fokozni kell a pvc- lermékek felhasználását és - exporlálási lehetőségét. A megye élelmiszeripari üzemeinek teljesítményét elsősorban rekonstrukció útján kell bővíteni. Ebben a tervidőszakban be kell fejezni a Szerencsi Cukorgyár teljes rekonstrukcióját és a Miskolci I-Iűtőház ezer vagonos kapacitásra történő bővítését. Fejleszteni Kell a szoli'álíalásokat Az építőanyag-iparban a munkát úgy kell szervezni, hogy a növekvő igények kielégítése zavarmentes legyen. A cementgyártásban minél előbb el kell érni, a tervezett évi 1,6 millió tonna termelési. A tanácsi vállalatoknak elsősorban a lakossági szolgáltatások javításában kell közreműködniük. Ezen a téren megmutatkozó elmaradások csökkentésére és a szolgáltatási színvonal növelésére kell törekednünk. Az ellátatlan területeken a kommunális szolgáltatás fejlesztésére a tanácsok megfelelő szervezeteket és költségvetési üzemeket hoznak létre. Az ipari szövetkezetek, a szolgáltatások mellett elsősorban a tőkés export növelését szorgalmazzák. Anyagi támogatással is ösztönözni kell őket az optimális méretű lakáskarbantartó és szolgáltató szövetkezetek létrehozására. Az építőiparban változatlanul nagyarányú fejlesztést kell Végrehajtani minden szinten. Wirth Lajos (Folytatjuk) A Vörösmarty utcai építkezéshez megérkeztek az előregyártóit fürdőszobák. A vas-műszaki kereskedelem munkáját értékelte, fogyatékosságait bírálta és az ellátás legfontosabb tennivalóit határozta meg a szakma vezetőinek szerdán kezdődött országos értekezlete a Belkereskedelmi Minisztériumban. Gábor Pál főosztályvezető beszámolójában egyebek között hangsúlyozta, hogy az ipari háttér és az importlehetőségek az eddigieknél jobb kínálatra adnának alapot, sok vállalat azonban készletszintiét fontosabbnak tartja a lakosság ellátásánál. A minisztérium az ellátás javításához egész sor új módszer alkalmazását tartja célszerűnek. Bevezetik például az építkezésekhez szükséges vasáruk bolti előjegyzési rendszerét, fokozzák az apró fémtömegcikkek előrecsqma- golását, országos egységes szakmai minőségátvevő szerkezetet hoznak létre, és megszervezik a kereskedelmi vállalatok közötti készletcserét. Fejlesztik a raktár- és a bolthálózatot. Budapesten barkács szakáruházát létesítenek, vidéken pedig az épülő iparcikkáruházakban vasműszaki osztályokat rendeznek be. Husi rekiastrikcló Befejeződött a Csavaripari Vállalat ongai gyáregységében az 1974-ben kezdődött és több mint négy évre tervezett rekonstrukció első szakasza. A mintegy 150 millió forintos felújítás során eddig a korábban meglévő műhelyek bővítése mellett 3500 négyzetméter alapterületű új gyártócsarnok, továbbá 400 személyes öltöző-fürdő is felépült. Az építési munkákkal párhuzamosan nagyobb teljesítményű hidegen alakító csavargyártó gépekkel váltották fel a kisebb teljesítményű gépparkot. A most kezdődő második szakaszban —, amely 1978- ban fejeződik be — nagyteljesítményű csehszlovák saj- tológépeket is felszerelnek. Az 1978-ban befejeződő rekonstrukció után az ongai gyár teljesítménye az 1974. évihez viszonyítva csaknem megkétszereződik. /. Rudabányai Vasérc Müvek külszíni üzemében járva, aligha gondolná valaki, hogy a bányamunkák szomszédságában, az üzemrész feletti hegytetőn valóságos kis kiránduló park húzódik meg. A nagyszerű kirándulóhelyet a környéken \ mindenki úgy emlegeti: a lcüszíni üzem kultúrparkja. S bár a külszíni üzem mintegy 230 dolgozója korántsem tekinti e lórii letel „magántulajdonnak”, mégis jogos az elnevezés. Az üzemrész szocialista brigádjai ugyanis szabad idejükben maguk varázsolták parkká az „ösbozólot”. Az erdőirtást, parkosítást, s az egyéb, szükséges munkálatokat tavaly tavasszal kezdték meg: a brigádok mintegy 3500 társadalmi munkaórát fordítottal: a kirándulóhely csinosítására az elmúlt év során. — Az ötletet még tavalyelőtt vetettük fel egy szakszervezeti értekezleten — mondja Kovács Imre, a külszíni üzemrész szb-titkára. — A brigádokkal már régóta fontolgattuk: milyen jó is volna valahol a környéken kialakítani egy olyan területet, ahová hétvégekéi), kiruccanhatnánk családostul, s ahol nyaranta esetleg a bri- gádértekezletekct is megtarthatnánk. A tervei támogaló- lag jóváhagyta a művek vezetősége — nem sokat késlekedtünk tehát a megvalósítással. A célra a legalkalmasabbnak a külszíni üzem feletti dombos vidék bizonyult. A terület a szendrői tsz tulajdona. Nem volt nehéz megegyezni velük, hiszen a parkot — természetesen — a termelőszövetkezeti dolgozók is élvezhetik. A kiránduló telep egy hektárnyi területen fekszik. Kiépítették az odavezető utat, amelynek utolsó szakasza parkoló hellyé szélesedne ki. Négy autóbusz is elfér egymás mellett az erdei parkírozó helyen. Az eredeti növényzet fenyő és tölgy —jól megférnek új szomszédaikkal a különböző díszcserjékkel, rózsabokrokkal. A kis asztalok, székek, a mini konyha tartozékai mind fából készültek — jól beilleszkednek erdei környezetükbe. S hogy az összkomfort se hiányozzék: a brigádok felvezették a vizet, s a villanyt is a hegytetői parkba. Büszkeségük az ugyancsak fából készült kilátó, amelyről a látogató megtekintheti, a külszíni üzeni munkáját. — A park „berendezéséhez” igen sok faanyagra volt szükségünk — mondja Kovács Imre. — A fát az erdészettől kapjuk', s az árát társadalmi munkával törleszt- jük. E terület kialakítása korántsem befejezett még: sok tervünk, tennivalónk van még itt. Tavasszal ültetünk el például húsz vörösfenyőt és nyírfái. A konyha mellé pedig tervezünk egy pincéi is. S már megkezdtük a faanyag összegyűjtését egy kis faházhoz. A kultúrpark — terveink szerint — öt. év múlva éri majd cl végleges formáját. Í Igenkor kihalt a vidék, nincs látogatója a parknak: a tervezgetés idő- szalma ez. Egy-két hónap múlva, azonban ismét benépesül az erdei tisztás. A brigádok már kora tavasszal megkezdik a pihenést, kikapcsolódást hozó munkájukat. A kirándulópáradicso- mot együtt élvezik a környék lakosságával, s az idelátogató turistákkal. D. n. „A termelőszövetkezet önállóságán alapuló demokratikus önkormányzat kereteken a tsz szerveinek működését és gazdálkodását maga a tagság ellenőrzi. Kzt a jogát — többek között — az ellenőrző bizottságon keresztül valósítja meg.” Az ellenőrző bizottság a tsz testületileg választolt szerve — olvasom az edelé- nyi Alkotmány Termelőszövetkezet ügyrendjében. Feladata: a közös vagyon kezelésének, a gazdálkodásnak, a közgyűlés határozatai végrehajtásának, a jogszabályok és az alapszabály megtartásának rendszeres vizsgálata, ellenőrzése. Szabályok, rendeletek határozzák meg e szerv munkáját. Sok-sok előírás. A jogszabályokon, ügyrenden túl mi arra voltunk kiváncsiak Edelényben, hogy a hétköznapok során miként tevékenykedik, dolgozik a bizottság. A gyakorlat érdekelt. bennünket. Hogyan tölti be a neki szánt szerepet a demokratikus önkormányzat Szempontjából olv fontos testület. Kiss István állattenyésztő már hetedik éve az Alkotmány Termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke. — Bizottságunkat a közgyűlés választja öt éves idő-' tartamra. Rajiam kívül még négy tagja van a testületnek. Munkánkat előre elkészített éves terv alapján végezzük, de ha szükségesnek tartjuk, akkor a terven felül is tartunk célvizsgálatokat... Olvasom az éves munkatervet. Sokrétű, a termelőszövetkezet valamennyi üzemágát érinti. Szerepel benne a téli gépjavítás ellenőrzése, a takarmányozás- és állatgondozás vizsgálata, a beruházási tevékenység és álló- eszközgazdálkodás ellenőrzése, elemzése. Foglalkoznak a hitelgazdálkodással és készpénzforgalommal, a növényápolási munkák állásával, a raktárak fertőtlenítésével... — Ha a vizsgálat hoz szakértőkre van szükségünk, a TESZÖV-től, vagy a járási hivatal mezőgazdasági osztályától kérünk szakembereket. Bizottságunknak tagja a főkönyvelő-helyettes és segíti munkánkat a szövetkezet belső ellenőre is ... Kiss István elmondta, hogy fő feladatuk a bizonylati rend és fegyelem betartatása. A járművek szállítójegy nélkül ne közlekedjenek, a munkalapokat pontosan, naprakészen vezessék, és ugyancsak naprakész legyen a készletek nyilvántartása is. — Az elmúlt év végén a leltározó bizottság munkáját vizsgáltuk szúrópróbaszerűen. A burgonya, a szemestermény és szálastakarmány leltározásánál . . A tagság leginkább a háztáji kukoricaföldek kiosztani' sánál adódó panaszok alkalmával találkozik közvetlenül az ellenőrző .bizottság munkájával. A bizottság az eset- lenes panaszok nyomán vizsgálatot tart. megállapítja az igényjogosultságot. Erekben a hetekben az 1975. évi mérleg és mellékleteinek felülvizsgálata és értékelése adott munkát a testület tagjainak. Beszélgetésünk végén a vizsgálat eredményéi Kiss István egyetlen mondattal summázta: — Az idei mérleg vizsgálatánál rendellenességet, szabálytalanságot nem taoasz- taltunk. iha) 5 millió 16 ezer aktív kérésé Hazánk 10 millió 510 ezer lakosából 5 millió 8ö ezer az aktív kereső, vagyis ennyien dolgoznak. Ez nemzetközi összehasonlításban is magas foglalkoztatási arányt jelent. A munkaképes korú lakosságnak már csak alig 5 százaléka nem vállal kereső foglalkozást, s számuk tovább csökken. A munkaerő-tartalék szűkülése és az újonnan állásba lépő fiatalok csökkenő száma miatt a népgazdaság már csak kevés új munkaerőre számíthat. 6—8 évvel ezelőtt évente még 100 ezer, 1974-ben már csak 12 ezer új munkaerő helyezkedett cl. Néhány évig némiképp enyhítette a munkaerőhiányt a demográfiai tetőzés, de most már csak jobb munkaszervezéssel és további gépesítéssel lehet a termelést növelni. 1949-ben a keresőknek még több mint tele, 1975-ben már alig 23 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban. A kereskedelmi és a szállítás-hírközléssel kapcsolatos munkakörökben 1973 és 1975 között 35,5 ezren helyezkedtek el. Az iparban dolgozók létszáma gyakorlatilag változatlan maradt. Érdekes adat, hogy magasabb a fiatal dolgozó nők aránya, mint a férfiaké. Száz nő közül 44, száz férfi közül csak 39 a harminc éven aluli.
