Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-08 / 33. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 1976. február 8„ vasárnap Uj emberek, új gondolkodással Művelődésről az edelényi tsz-ben Az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet elnöki irodájában két fiatalemberrel, a Debreceni Agrártudományi Egyetem hallgatóival tárgyal Hartman Bálint tsz- elnök. A két fiatal álatte- nyésztőként szeretne a diploma megszerzése után dolgozni, itt, ebben a szövetkezetben. Természetesen, ha a szövetkezet is úgy akarja és tanulmányaik közben támogatja őket. Az elnök elmondja, van lehetőség rá, hogy társadalmi ösztöndíjat juttassanak a két egyetemistának, mert saját utánpótlásukat ezúton is biztosítani akarják, másrészt pedig feladatuknak tekintik a szakma támogatását. írjanak a fiatalok rövid beadványt a szövetkezet vezetőségéhez — mert hiszen nem az elnök, hanem a társadalmi vezetőség dönt ebben a kérdésben is. — Egyébként is van egy már harmadéves egyetemista ösztöndíjasa a szövetkezetnek, és sok olyan szakembere, akik ösztöndíjjal kötődnek ide. Az elmúlt tanév végén három diplomás jött a szövetkezethez. Elmondta még az elnök, hogy a kötelező gyakorlati időt itt kell letölteni a fiataloknak,, de az ösztöndíjat beszüntetik, ha tanulmányi eredményeik a közeT pes alatt maradnak. Ahány évig folyósítják az ösztöndíjat, annyi esztendőre ide kell kötődnie a fiatalnak a diploma megszerzése után. Az első esztendőben öílálló feladatot nem kapnak, a tagozatvezetők mellé beosztva sokféle munkában szereznek majd jártasságot. Ellátásuk, szállásuk kulturált körülmények között biztosított, csakúgy mint a többi, nem kevés számú fiatal szakembernek. Az egyetemisták örömmel fogadták a tSz-elnök közlését, . azóta már bizonyára írásban is jelentkeztek. Hartman Bálinttal, az Alkotmány Termelőszövetkezet művelődést segítő munkájáról beszélgettünk a továbbiakban. Ha már az ösztöndíjnál kezdtük, ezzel a témával folytatjuk: — Mint már a fiúknak is említettem most három új diplomás jött hozzánk. Egynek még ösztöndíjat adunk, s most ez a két jelentkező ismét segíti szakember ellátásunkat. Hihetőleg nem csa. latkozunk bennük. A mi szükségletünkön kívül cső diploma megszerzéséhez nem áll módunkban ösztöndíjat folyósítani, de például az állatorvosunk a mi ösztöndíjunkat élvezte. Középiskolások számára nem tudunk ösztöndíjat folyósítani, mert mi elsősorban a mezőgazda- sági képzést kell, hogy segítsük, nem az egyéb szakágakét. A középiskolás gyerek pedig aligha lehet annyira biztos a pályaválasztásban, hogy a mezőgazdaság iránti elkötelezettsége jó alapul szolgálhatna számunkra is. Az elmúlt időkben jelentősen megnövekedett az Alkotmány Termelőszövetkezet ' területe, Környékbeli falvak kisebb szövetkezeteivel egyesült, az újonnan becsatlako- zottak gazdálkodási kultúrája alacsonyabb szintű, sok helyen manufakturális módszerekkel találkozunk és alacsonyabb jövedelmekkel. — Az újabban a szövetkezetünkhöz csatlakozott területeken máris 30—40 százalékos jövedelemnövekedés mutatható ki — tájékoztat az elnök. — Mindenképpen több szakember kellett. Jelenleg a szakmunkásképzést kellene fokoznunk, elsősorban ezeken a területeken. Ez viszont roppant nehéz, mert igen magas az átlagéletkor. Edelényből meg azért nehéz „kitelepíteni” szakembert, mert ezekben a falvakban lakásgondok adódnak, ami nemcsak egyszerűen lakásgondot, hanem kulturális gondot is jelent. A szakmunkásképzéssel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a 40 évet be nem töltött tagságon belül mindössze 40 személynek hiányzott a nyolc általános iskolai végzettsége. Közülük 26-an tanulnak, illetve már be is pótolták elmaradott tanulmányaikat. @ A szövetkezet természetesen nem szigeten él, hanem egy nagyközség közösségében. Nem zárkózik el a környezet kulturális élete, a közművelődés támogatósa elől sem, sorolja az elnök: Az új ifjúsági ház építéséhez több mint százezer forint értékű társadalmi munkával járultunk hozzá, elsősorban szocialista brigádjaink segítségével. A járási művelődési központot évi tízezer forint anyagi támogatásban részesítjük, s ezért semmi ellenszolgáltatást nem kérünk. Amikor pedig igénybe vesszük az intézmény szolgáltatásait, a termet, vetítést, vagy egyebet kérünk, azt esetenként külön megfizetjük. A Bó- nyászklub számára évi 11 ezer forintot utalunk át, az viszont csereképpen letéti könyvtárat létesített szövetkezetünknél. A könyvtáros a mi állományunkban van, tiszteletdíja is a mi gondunk. Évi 50 ezer forintot költünk szakkönyvek, szakfolyóiratok vásárlására, s ezek részben a letéti könyvtárban, részben a szakembereknél találhatók meg. 9 Az Alkotmány Termelőszövetkezetnél miir hagyományos a képzőművészet tá- mogatása. Több alkalommal voltunk itt tárlaton is. — Mazsarot'f Miklós, miskolci festőművésszel van régóta gyümölcsöző kapcsolatunk, mái- szinte hagyomány lett, hogy évente tárlatot rendezünk számára. Rajta kívül más művésszel is szeretnénk kapcsolatba kerülni, másnak is tárlatlehetőséget biztosítani. A vásárlási keretet itt akarjuk felhasználni, és nem idegenben megrendezett tárlatokon, mert ha itt van a kiállítás, egyben a tagságunk is megnézi az anyagot, tanul belőle és véleményt is mond róla. Harmincöt színházbérletünk van, az érdeklődőket saját autóbuszunkkal visszük be Miskolcra. Az évi 500 ezer forintos kulturális és sportalapot a kultúrbizottság terve alapján használjuk fel tanfolyamok,- TIT ismeretterjesztő előadások, például a 10 előadásból álló nők akadémiája, az általános iskolát végzők támogatása, az üzemi klub fenntartása, az üdülők kulturális ellátása, a gyerekek nyári táborozásának segítése céljaira, és természetesen sport célokra. • Szóba került, hogy a nagyközség és a csatlakozott községek életének egészébe miként kapcsolódik be a termelőszövetkezet művelődést segítő munkája. Hartman Bálint meghökkentő adatot közöl: — A hat község lakosságán belül, a tsz-lagok aránya 10 százalék alatt van. Edelényben családtagokkal is alig éri el ezt a hányadot, | a többi községben ennél is j alacsonyabb. Arról is beszélgetünk: mennyire megváltozott a parasztemberek élete, szemlélete. Alakulóban van egy merőben újfajta parasztság, de nem gondtalan még ez az átmenet. — Sok elgondolásunk van, de az igények alatta maradnak még az elképzeléseknek — mondja erről többek között az elnök. — Bár nagyon sokat változott a szemlélet, új emberek nőnek, új gondolkodás is jelentkezik. Nekünk ennek az új gondolkodásnak az erősödését és meggyökerezését kell segíteni minden eszközzel, a művelődés eszközéivel is. , De hozzá kell tennem, hogy' ezt megelőzően a szociális körülményeken is változtatnunk kell. Ahol a szociális körülmények korszerűek- — például, ahol megvan a fürdő, a busz-közlekedés, az élelmezés, a munka kulturáltsága. —, olt gyorsabban változnak a szűkebben vett kulturális igények is. Változnak és magasabbak lesznek. De ezeknek az igényeknek a felkeltéséhek, a szociális körülmények korszerűsítéséhez sok pénz kell: amit meg kell termelnünk. Ezen munkálkodunk. Benedek Miklós • A Rákóczi-hagyomá szocialista nemzeti önismeretünk része s forrása Beszélgetés Dr. Köpeczi Béla akadémikussal A Bodrog partján, Borsiban álló, emeletes, ősi kastély falán 1882. június 11. óla hirdeti az emléktábla, hogy ott született 1670. március 37-én, I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem és Zrínyi Ilona második gyermekeként, egyetlen fiaként 11. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem kiemelkedő egyénisége, a kuruc szabadság- harc és függetlenségi háború vezetője. A nevezetes évfórduió méltó megünneplésének előkészítésére országos emlékbizottság alakult, amely az elmúlt hónapokban rangos társadalmi, tudományos és kulturális programot dolgozott ki. A napokban felkerestem dr. Köpeczi Béla aaa- démikust, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár- helyettesét, a II. Rákóczi •Ferenc Művei kritikai kiadássorozat szerkesztő bizottságának elnökét, a Rd- kócz-cmlékbizoít sáp aletnö- két, s arra kértem, tájékoztasson az emlékév programjáról, valamint a Rákóczi- íorráskiadás körülményeiről és a tervezett sorozat tudományos jelentőségéről. Uüucj)sé«ck, rendezvények márciusban Köpeczi Béla akadémikus elmondta, hogy az emlékbizottság felhívása nyomán országszerte megkezdődtek II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójának megünneplésével kapcsolatosan az 'telőkészületek. A Magyar Nemzeti Múzeumban megnyíló nagyszabású kiállítással, s azt követően hazánk fővárosában tartandó központi emlékünnepéllyel március 26—27-én kezdődnek az emlékév eseményei. A március 27-ét követő héten egyébként kormányszintű küldöttség utazik Szlovákiába, hogy kegyelettel adózzon a nagy történelmi személyiség emlékének Kassán és szülőhelyén. Borsiban. A Magyar Tudományos Akadémia májusban Sárospatakon történész konferenciát rendez a Rűkóczi-em- lékév alkalmából, ahol jelenkori történészeink — többek között. Esze Tamás, Benda Kálmán, Várkonyi Ágnes, Fabiny Tibor, s a korszak más neves ismerői — a Rá- kóczi-kutatás olyan fontos kérdéseiről t anácskoznak, mint a kuruc szabadságharc Barczy Fái munkája és függetlenségi háború külpolitikája és diplomáciája, Rákóczi valláspolitikájának egyes problémái, Rákóczi államépítő törekvései, s francia példájú államiság és igazgatási rend kialakítására tett kísérletei stb. Ezt megelőzően már március 27-re megnyílik a sárospataki Rá- kóczi-vármúzeumban az újjárendezett Rákóczi-cmlék- kiállitás, valamint egy rangos képzőművészeti kiállítás II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc a képzőművészetben címmel. Miskolcon a Herman Ottó Múzeumban ugyancsak kiállítás nyílik, amely a Rákóczi-sza-' badságharcot mutatja be, hangsúlyozva annak felsőmagyarországi, borsodi és miskolci vonatkozásain Köpeczi® professzor a Rá- kóczi-szabadságharc örökségéről és mának szóló hagyományáról beszélve, többek között elmondta: „a Rákóczi- szabadságharc a mai önismeret szempontjából sokat mond mind a nemzeti és nemzetközi összefüggések, mind pedig a nemzeti és a társadalmi vonatkozások kapcsolata szempontjából. Nem a régmúlt dolgok valamiféle öncélú-nosztalgikus felidézése tehát, ha megemlékezünk II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóján a kuruc szabadságharcról és függetlenségi háborúról; annak tanulságai jelenünkhöz is szólnak. Ez magyarázza többek közölt a nagyarányú szakmai-tudományos és társadalmi-kulturális érdeklődést, amely az előkészületek során megnyilvánul Rákóczi személye és a kuruc szabadságharc iránt. Én magam is úgy fogom fel d Rákóczi-ha- gyományt — ez a meggyőződésem —, mint a mai nemzeti önismeret egyik forrását.” l’orráskrilikai kiadásban Rákóczi művei Említettem, hogy dr. Köpeczi Béla elnöke a II. Rákóczi Ferenc Müvei kritikai kiadván y sorozat szerkesztő bizottságának. A mintegy hat kötetre terjedő, s Rákóczi Emlékiratait és Vallomásait, továbbá Önéletírását, valamint kisebb hadtudományi, állambölcseleti és vallásfilozófiái elmélkedéseit, leveleit tartalmazó sorozat első kötete ez év tavaszán lát napvilágot — Köpeczi akadémikus szerkesztésében, s bevezető tanulmányával. A kötet az Emlékiratok több korabeli kiadás szövegének kritikai egybevetésével kialakított francia szöveget, s annak Vas Istvántól származó, s az 1048-ban megjelenthez képest több ponton átdolgozott fordítását, valamint igen • részletes szövegmagyarázó és filológiai jegyzetanyagot tartalmaz. A sorozat második kötetében a latin nyelvű Vallomásokat adják majd közre. A sorozat előreláthatóan 1085-rc válik teljessé. Jelentőségéről szólva dr, Köpeczi Béla elmondta, hogy egyes kísérletektől eltekintve, mindmostanáig a Rákóczi- kutatások egyetlen forrása a múlt század végén Thaiy Kálmán szerkesztésében közreadóit Archívum Rákocziá- num volt, amely mind romantikus nacionalista szemlélete, mind pedig közléseinek nemegyszer vitatható hitelessége miatt csak igen körültekintő kritikával, nyomós fenntartással használható. A marxista történetírás — amely adós a Rákóczi- korszak több vonatkozásának vizsgálatával és igényes-.feldolgozásával — nem nélkülözhet egy korszerű, tudományos igénnyel és tárgyilagossággal elkészített forrás- kiadást; ezért volt szükség mindenekelőtt Rákóczi müveinek kritikai újrakiadásara. amelyet bizonyára követ majd a későbbi időkben a < kuruc szabadságharc és íüg- .getlenségi háború más forrásértékű dokumentumainak kiadás alá rendezése és megjelentetése. Végső soron a Rákóczi-kori munkálatok arra hivatottak, hogy előkészítsék a kuruc függetlenségi háború és emigráció hiteles történetének megírását. A lezáratlan viták felélesztésével, a nem egyszerű Rákóczi-hagyomány differenciált tanulmányozásával, a kuruc fejedelem örökségének ápolásával szocialista kultúránk csak gazdagodni fog. A források tudományos feltárása mellett természetesen számos népszerűsítő-ismeretterjesztő igénnyel megírt munka, s irodalmi alkotás is napvilágot lát az 1076-os esztendőben, a Rákóczi-em- lékév programjának részeként. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelenik meg például Laczkó Géza kétkötetes Rákóczi-életrajz- regénye, a Zrínyi Kiadó a kuruc szabadságharc csatáit mutatja be kiadványában; a Gondolat és a Móra Kiadó több kötetet ad ki szintén a Rákóczi-évforduló alkalmából. Könyvgyűjtőknek szánt miniatűr kiadásban latin és magyar nyelven közreadják Rákóczi híres Manifesziu mát. A rendezvények, kiadványok, kiállítások s más események felsorolása itt természetesen nem teljes, nem is lehet az. Ügy gondolj ük, az események listájánál lantosabb annak a véleménynek hangot adni, hogy II. Rákóczi Ferenc születése 300. évfordulójának megünneplése visszhangot keltett egész társadalmunkban, jó ügy érdekében mozgósította közvéleményünket. Ez az érdeklődés, lenniakarás is arra figyelmeztet: nem szabad elhanyagolnunk történelmi örökségünk, haladó hagyományaink intézményes ápolását, hiszen ez az örökség szocialista kultúránk része, nemzeti önismeretünk fontos tartalma, serkentő, s formáló példa üj generációk hazaszeretetre való nevelésében. I Uaoyomáovl ápoló kötelességünk S megyénkben, ezen a történelmi tájon, a „liúkócziak földjén” különösen nagy a felelősségünk e hagyományok megőrzésében, megtartásában, s tovább örökítésében a jövő számára. A Rákóczi- évforduló fordítsa figyelmünket erre a társadalmi- közéleti kötelességre is. Papp Lajos 1
