Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

ÉTZAK-NSAGYARORSZÁG 2 1976. február 14., szambát ízeiké lieípzték a Testvériség II. gázvezetékei B. 3. Scserbina szovjet miniszter beszéde Európáiban az ötödik k&iyen Kedvezően alakul • a népesedés (Folytatás az 1. oldalról) vei további települések, köz­tük Vásárosnamény, Balmaz­újváros, Hatvan, Gyöngyös lakosaihoz jut el a földgáz az ötödik ötéves tervidőszakban. — Kívánom, hogy a léte­sítmény üzemeltetői az épí­tőkhöz hasonló felelősségér­zettel végezzék munkájukat és teljesítsék a népgazdaság energiaellátásában rájuk há­ruló feladatokat — mondot­ta befejezésül dr. Simon Pál. Nagy taps fogadta Borisz Jerdokimovics Scserbinát, a Szovjetunió kőolaj- és gáz­ipari vállalatok építésügyi miniszterét, amikor a mun­kásgyűlés részvevőinek a Testvériség II. gázvezeték szovjet és magyar építőinek átadta a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának, a szovjet kor­mánynak és személyesen Leonyid Iljics Brezsnyev elv. társnak az üdvözletét. — Mielőtt Magyarországra jöttem volna ebből az ünne­pélyes alkalomból, lehetősé­gem volt beszámolni Brezs­nyev elvtársnak erről a nagy munkasikerről, amelyet Ma­gyarországon, magyar bará­tainkkal, munkatársainkkal együtt sikerült elérnünk. Brezsnyev elvtárs megbízott azzal, hogy személyesen az ő nevében is megköszönjem ezt a nagy munkasikert, a gázvezeték határidő előtti üzembe helyezését, és felkért arra, hogy tolmácsoljam üd­vözletét, valamint azt, hogy erőt, egészséget és boldogsá­got kíván önöknek további munkájukban, életükben. Az országgyűlés ipari, va­lamint terv- és költségveté­si bizottsága pénteken Száz­halombattán, a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál együt­tes ülést tartott. A népgaz­daság energiahelyzetét vitat­ta meg és elemezte az ener­gia termelésével, elosztásá­val kapcsolatos törvények végrehajtásának tapasztala­tait. Az ország energiagaz­dálkodásáról, az ágazat so­ron levő feladatairól Szili Üjból textilkiállitás nyílt a Miskolci Galériában, ahol ezúttal egv „messziről jött”, Pécsett élő művésznő, Zs. Kovács Diana 42 munkáját láthatja az érdeklődő nagy- közönség. S ezzel a kiállí­tással, amelyet Bernics Fe­renc, a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi osztály­vezetője nyitott meg, talán kezdetét veszi egy tudato­san is tervezett kapcsolatte­remtés és együttműködés a két vidék művészeti területi szervezete és kiállítási in­tézményei között. Zs. Kovács Diana az 1967 óta készült munkáiból válo­gatott kiállítására, s noha — saját szavaival élve — nem egy teljes, egy korsza­kot részleteiben is bemutató ígv az anyaga, a művészi pálya egyes állomásait, a művészi elkéozelés változá­sait sikerült bemutatnia. Mint ahogyan azt is, hogy művészi munkája miiven mélyen gyökerezik Dél-Du- nántúl nénművészetében! A sokácok bütykös technikája, az ormánsági szőttesek - for­mavilága, a baranyai hímzé­A szovjet szakminiszter a továbbiakban ismertette és méltatta a gázvezeték építé­sének a körülményeit, azt, hogy milyen jó együttműkö­dés alakult ki a szovjet és a magyar partnerek között a nagy munka folyamán. — Mint ismeretes — hang­súlyozta — a szovjet építők a magyar párt XI. kong­resszusára tett felajánlások keretében jóval a tervezett határidő előtt befejezték a gázvezeték I. szakaszának építését, most pediglen a szovjet párt XXV. kongresz- szusára tett felajánlásukhoz csatlakoztak magyar szak­társaik, partnereik és többek között ennek is köszönhető a gázvezeték határidő előtt való üzembe helyezése. — A gázvezeték építésé­nek idején — folytatta a szovjet miniszter — a szov­jet szerelők élvezték a ma­gyar szervek, intézmények, vállalatok bizalmát és támo­A magyar és a szovjet miniszter ünnepi beszédének elhangzása után sor került a Testvériség II. gázvezeték építésében kitűnt legjobb szovjet és magyar munká­sok, technikusok, illetve mű­szaki vezetők kitüntetésére. A Munka Érdemrend ezüst, illetve bronz fokozatát né­gyen, a Nehézipari Minisz­térium Kiváló Dolgozója ki­tüntetést 12 szovjet, 16 ma­gyar, a Szovjetunió Kőolaj- és Gázipari Vállalatok Épí­tésügyi Minisztériumának Géza nehézipari miniszter­helyettes tájékoztatta a két bizottság tagjait. A lakások fűtésével kap­csolatban több képviselő szóvá tette, hogy mind több család szerelné fel háztar­tását propán-bután gázzal, azonban az ellátás nem bő­vül az igényeknek megfele­lő mértékben. Kifogásolták azt, hogy a lakások fűtését szolgáló kis kapacitású hő­központok nem tervszerűen sek ornamentikája úgy él önálló életet faliképéin és faliszőnyegein, Hogy megőr­zi a „forrás” tisztaságát. Textíliái szinte sohasem nagyformátumúak — s eb­ben is igen sok a tudatosság. Maga szövi is szőnyegeit, fa­liképéit, s elsősorban laká­sok falára álmodja őket. Hangulatteremtő ereje, hol pompázó, hol pedig vissza­fogott színvilága teszi iga­zán örömkeltővé alkotásait, melyeket nagv mesterségbeli tudással készített. Méltatója, Kocogh Ákos írta róla: „... a síkot nyugodtan tekinti át, s fogja össze nagy, egysé­ges, egyetlen motívumra egyszerűsített kompozíció­vá ... Az aszimmetriában is rendet találó, korunk szem­léletével eljegyzett ember Zs. Kovács Diana.” ... A Miskolci Galéria láto­gatói, akik március 7-ig te­kinthetik meg a kiállítást, meggyőződhetnek arról, hogy a méltatás arra érdemes al­kotót ért. (cs. a.) gatását, amit most ezennel megköszönök. Amikor az SZKP KB, személyesen Leo­nyid Brezsnyev elvtárs üd­vözletét tolmácsolom, en­gedjék meg, hogy hazámba visszatérve az önök nevében biztosítsam illetékes vezető­inket arról, hogy önök a ha­zájuk előtt álló feladatokat, maradéktalanul teljesítik ezen a téren is. Gazdasági kapcsolataink szélesednek és sokasodnak. Ez számos fel­adat megvalósítását is meg­gyorsítja. Előttünk áll egy olyan példanélküli nemzet­közi gázvezeték megépítése a szovjetunióbeli Oren- burgtól a szocialista orszá­gokba. amelyben a magya­roknak nem kis feladatokat kell megoldani. Reméljük, hogy a Testvériség gázveze­ték megépítésének kapcsán kialakult együttműködésünk elegendő tapasztalattal szol­gál magvar elvtársaink, ba­rátaink részére. kitüntetését 12 szovjet és 6 magyar, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um kitüntetését hat magyar j munkás, szakember kapta meg. Hatvanegyen kaptak különféle dicsérő oklevelet. Az ünnepség után a Test­vériség gázvezeték leninvá- rosi csomópontján a folya­matos gázszolgáltatást szim­bolizáló gázfáklyát ünnepé­lyesen meggyújtották. L. L.—O. J. épülnek. Szóvá tették továb­bá a villamosenergia-ellá- tásban zárolt területek hely­zetét, s javasolták, hogy ezek száma ne növekedjék a jö­vőben. Célszerűnek tartják az ezzel kapcsolatos intéz­kedések felülvizsgálatát. Az ötödik ötéves terv ide­jén a népgazdaság energia- fogyasztása 22—24 százalék­kal növekszik, ami megkí­vánja a gazdaságosan igény­be vehető hazai erőforrások fejlesztését, a behozatal nö­velését. Mivel a szocialista országokban lekötött ener­giahordozók behozatala az éves szerződések keretein belül nem, vagy csak kis­mértékben változhat, a bel­földi energiaellátásban ha­tékonyabb és takarékosabb gazdálkodásra van szükség. Az energiahordozók kiter­melésében a hazai földtani kutatásokkal legalább évi 2 millió tonna kőolaj terme­lését kell megalapozni. A köolajbehozatal 1980-ig csaknem 10 millió tonnára nő, s ebből a szovjet im­port mintegy *7,5 millió ton­na lesz. A többit a fejlődő országokból szerezzük be. Földgázból 10 milliárd köbméter felhasználásával számolnak, amelyből 6 mil­liárd köbméter hazai ter­melés lesz. A tervidőszak végére a lakások 74 száza­lékát látják el vezetékes vagy palackos gázzal. A szénigényeket kielégítik a meglevő bánvaüzemek. Eb­ben az ágazatban a termelő- képesség szinten tartása és a gépesítés további fejlesz­tése a legfontosabb feladat. A népgazdaság villamos- energia-igénye mintegy 85 milliárd kilowattóra lesz, amelynek 80 százalékát ha­zánkban kell megtermelni. 1 Mint arról már hírt ad­tunk, dr. Shultheisz Emil egészségügyi miniszter jelen­tést tett a Minisztertanács­nak a népesedés múlt évi alakulásáról. A társadalom egésze szempontjából igen fontos területen kedvező vál­tozások tapasztalhatók. Nyolcezerrel több Az előzetes adatok arról számolnak be, hogy 1975-ben 194 000 gyermek született, 8000-rel (4,3 százalékkal) több, mint 1974-ben. Az él- veszületési arány — nálunk a legfontosabb demográfiai mutatószám — nagymérték­ben növekedett. Érdemes né­hány évre visszapillantva nyomon követni ennek ala­kulását: 1967—73 között 15 ezrelék volt, 1974-ben — az új népesedéspolitikai intéz­kedések hatására is — ezer lakosra már megközelítőleg 18 élveszülés jutott. Az 1975- ben elért eredmény pedig — az élveszületés 18,4 ezrelékes arányszáma — már nemzet­közi összehasonlításban is megállja a helyét: Európá­ban az 5—6. helyen állunk, ezzel hazánk a magas élve- születési arányszámú orszá­gok közé került. Jelenleg tehát kedvező a helyzet, s > hogy ez hosszú távon is fenntartható legyen, ahhoz a népesedéssel össze­függő egészségügyi, gazdasá­gi. szociálpolitikai és szem­léletformáló feladatoknak to­vábbra is a társadalompoli­tikai tennivalók előterében kell állniuk. Az összes szüle­tések számának belső össze­tételét tanulmányozva szem­betűnő, hogy főleg a másod­szülöttek száma és aránya nőtt. 1973 óta — lassú ütem­ben bár, de — folyamatosan emelkedik a harmadikként született gyermekek száma, s ez a kedvező jelenség annak bizonysága, hogy terjedőben van a háromgyermekes csa­ládeszmény. A csecsemőhalandóság ará­nya, ha kis mértékben is, de A Debreceni Ruhagyár óz­di gyáregységében 1261 a dolgozók létszáma, ténylege­sen azonban csak mintegy 870—900-an dolgoznak. A zömében nőket foglalkoztató gyáregységben 300 asszony van szülési szabadságon és gyermekgondozási segélyen. A betegek létszáma változó, de inkább emelkedő. Minden, esetre a termelő létszám év­ről évre kevesebb. Az állandónak mondható létszámhiány ellenére a gyáregység túlteljesítette mind a negyedik ötéves, mind az 1975. | évi termelési értéktervét. AZ öt év alatt 40, ezen belül á múlt évben 17 millió forinttal termeltek többet, mint amit a terv elő­írt. A termelékenység az öt esztendő alatt 39,5 százalék­kal növekedett. Mindezek alapján kérdez­tük dr. Kovács Ipádétól, a gváregvség vezetőjétől: — Mi a sikerek, az eredménvek forrása ? — Első helyen a munka- és üzemszervezést • említe­ném. De jelentős forrása volt a termelés növekedésé­nek a modernebb, termelé­kenyebb gépi berendezések csökkent, ami az előző évek tendenciájának ismeretében jelentős eredmény. Bár a ko­raszülöttek száma még min­dig magas, 1975 már ezen a téren is fejlődést hozott. Az eredmények különösen azért örvendetesek, mert — noha 1974—75-ben jelentős anyagi erőket mozgósítottak — ne­hezebb feltételek közepette, zsúfolt szülészeteken és új­szülöttrészlegeken érték el. E kezdeti eredményben sze­repet játszanak a szülészeti osztályok és az újszülött- részlegek fejlesztésére bizto­sított, soron kívüli beruhá­zási hitelek optimális fel- használása, valamint a ter- hesgondozás javulása is. A központi támogatás jelentős tanácsi erőforrásokat is moz­gósított; lehetőség nyílt úgy­nevezett intenzív újszülött- centrumok szervezésére. Bu­dapesten, Szegeden és Pé­csett máris dolgoznak ezek a központok, a debreceni, a miskolci és a szombathelyi állomás hamarosan munkába áll. A népesedés kedvező alakulásában szerepet játszik az is, hogy javult a család- és nővédelmi tanácsadás szín­vonala és felvételrendszere; jelentős hiányt pótol a ge­netikai hálózat fejlesztése. Hatszázzal bővül Az egészségügyi kormányzat az ötödik ötéves tervben hangsúlyos feladatként tartja számon országszerte a szülé­szeti osztályok, a koraszülött részlegek bővítését, korszerű módszerekkel történő ellátá­sát. 1976-ban több mint 600- zal bővül a szülészeti, nő- gyógyászati, s félezerrel gya­rapszik a csecsemők és gyer­mekek gyógyítását szolgáló ágyak száma is. A lakosság körében végzett egészségügyi felvilágosítás hatékonyságát is tükrözi, hogy 1975-ben a művi terhességmegszakítások 6,1 százalékkal, a spontán vetélések 9.2 százalékkal csökkentek. Az 1960-as évek elején még lényegesen több alkalmazása, aminek alapján az elmúlt öt év alatt meg­kétszereződött a munkaigé­nyesebb termékek gyártása. A fokozottabb minőségi kö­vetelmények mellett évről évre javultak a minőségi eredmények. — Az üzem gyártmányai­nak zöme exportra megy. Van ennek szerepe az ered­ményekben? — Természetesen van. an­nak ellenére, hogy az el­múlt öt év alatt változott az export szerkezete és aránya. A szocialista országokba irá­nyuló kivitel mellett nyolc­ról 13,5 százalékra nőtt a tőkés export, ugyanakkor a belkereskedelem részére gyártott termékek aránya 7 százalékról 21-re növekedett. De az eredményekre első­sorban a munkaigényeseob termékek nagyobb aránya hatott kedvezően. Jól illuszt­rálja mindezt az egv dolgo­zó által, egy munkaóra alatt létrehozott anyagmentes ter­melési érték, ami 1971-ben 22.29. míg 1975-ben rpár 31.09 forint volt. — Az üzem ma már sta­bil törzsgárdával rendelke­zik. Miiven a munkahelyi művi terhességmegszakítás volt, mint amennyi gyerek született, ma számuk a felét • sem éri el. Az egészségügy — más tárcákkal együtt — felkészül* arra, hogy a magas születés- szám először a bölcsődékben! 1977 után pedig az óvodák­ban okozhat gondokat. AZ elmúlt ötéves tervben több mint tízezerrel nőtt a böl­csődei férőhelyek száma. En­nek ellenére a fővárosban és egyes városokban még nein tudták teljesen kielégíteni aZ igényeket. Az ötödik ötéves tervben viszont 16—17 ezer­rel több kisgyermek járhat majd bölcsődébe. Már 1976- ban 3600 új bölcsődei hely létesül, ebből 1080 Budapes­ten. Anya­és gyermekkultusz A népesedés alakulása fon­tos nemzett és társadalom­politikai kérdés, nemcsak at orvosok, a demográfiai szak­emberek ügye. Az egész tár­sadalom látja majd hasznát a közvéleményben mind erő­sebben kibontakozó egészsé­ges anya- és gyermekkul- túsznak. Az általános és kö­zépiskolákban már megkez­dődött a gyermekek és a ser­dülök felkészítése a családi életre. Ez mind az ifjúság, mind a pedagógusok és a szülők körében is kedvező fogadtatásra talált. A lakos­ság rendszeres felvilágosítá­sában és tájékoztatásában a társadalmi és tömegszerveze­tek a közművelődési intéz­ményekkel karöltve aktív szerepet vállalnak. Az iro­dalom, a képzőművészet és a színházművészet is hozzájá­rul a közgondolkodás megfe­lelő formálásához. Életszínvonal-politikánk továbbra is előtérbe helyezi j a gyermekes családokat, ér- j zékelteti a gyermeknevelés j társadalmi fontosságát és el- j ismertségét. légkör, hogyan értékeli a kollektíva helytállását? — Az eredmények eléré­sében rendkívül nagy szere­pe volt és van ma is a szo­cialista munkaverseny-moz- galomnak. Különösen sok se­gítséget adtak a minőségi követelmények teljesítésé­hez. Jó az együttműködés a párt- és társadalmi szervek, a gazdasági vezetés között. Fontosnak tartjuk a felada- j tokról rendszeresen táiéknz- tatni a dolgozókat, meghall­gatni véleményüket minden jelentősebb léoés. változta­tás előtt. Nagv szorgalom­mal és Déldamutstóan vesz­nek részt mind a gazdasági feladatok végrehajtásában, mind a közéletben. Az üzem szervezettsége, az együttes munka állandóan formálja, még jobban egybe- kovácsolja a közösséget. Mindez garancia arra. hogy ez évi feladatainknak is ma­radéktalanul eleget tudiunk tenni — fejezte be tájékoz­tatóját dr. Kovács Ignác gyáregységvezető. Dobi SL Napirenden az energiagazdálkodás Zs. Kovács Diana textiljei Kitüntetések Kevesebb létszámmal, hatékonyan lz eredmények ferrása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom