Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
3.^1-g Ja, _______ 1 976. február 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 át 5• il' ö' ir di íí '.á S' ja •> ÍV P lÚ 4 ás lapaszlafötai A Borsodi Szénbányák Vállalatnál az utóbbi években nagyon komolyan veszik a termelés hatékonyságának. a munka termelékenységének a növelését. Gondot fordítanak arra, hogy emeljék a vezetés és a szervezés színvonalát, fokozottan takarékoskodjanak az anyaggal, az energiával, csökkentsék a költségeket, s minél jobban kihasználjál, a rendelkezésre álló eszközöket, az adott lehetőségeket. Az elmúlt -év júliusában összevonták a berentei Központi Osztályozó, Szállító és Gépjavító Üzem, valamint a Farkaslyuki Bányaüzem szállítási üzemegységét. A gondolat már korábban megszületett, a gyakorlati megvalósításhoz pedig tavaly márciusban kezdtek hozzá. Elérendő célként a lentebb említett szempontokat tűzték ki. A vállalat és a két üzemegység műszaki, politikai és társadalmi vezetőiből alakult bizottság gondos anyag- gyűjtés után elkészítette az összevonási tervet, melynek elfogadása után hozzáláttak az erők egyesítéséhez. Sürgető indítékok Túlzás lenne azt állítani, hogy az érintettek egyaránt u.jjongással fogadták az ósz- szevonás hírét. A farkaslvu- kiakat persze meg lehet érteni. mivel az utóbbi két- három évben mór a negyedik átszervezésben volt részük. Borúlátó hangulat lett úrrá — mondván, hogy akiket ennyiszer dobálnak ide- oda, azokra már nincs is szükség. Heten távoztak el októberig az üzemegységből. ,— Vállalnunk kellett az összevonást — mondta Nagy ' László főmérnök. — Az intézkedéssel . ugyanjs megszüntettük a Farkaslyuki Bányaüzem heterogén ösz- sze lé telét. Az üzemben ezt megelőzően széntermeléssel, szállítással, kooperációs munkával és gépjárművek kariban tartásával foglalkoztak, ennyiféle tevékenységet pedig roppant nehéz volt megfelelően irányítani. A vezetés további javítása, a szétaprózottság csökkentése érdekében ez év januárjában átadtuk a kooperációs részleget a VBKM-nek. — Ésszerű volt az egyesítés azért is, mert gazdaságtalan volt a két szállítási üzemegység külön, kél elszámolási rendszerben való működtetése. Miután nem volt kapcsolat köztük, előfordultak keresztbe való szállítások. Ezek egyet jelentettek a pazarlással, a nagyobb költségekkel. — Sürgető indítékként szolgált az összevonáshoz az országosan megnyilvánuló energiagazdálkodási koncepció, amely a takarékosságot hívatott elősegíteni. Az ener- giakontingentálós révén szigorúan előírják a gépjárművek által felhasználható üzemanyag mennyiségét. Ez pedig rákényszeritett bennünket a jobb szervezésre, az okos programozásra, a kiesés, az üresjárat csökkentésére. ßz eresmények beszélnen Hél hónap után elmondható: helyes volt a két szállítási üzem egyesítése. Egyébként is az eredmények önmagukért beszélnek. Mivel külön választották a gépjárművek karbantartását és a közúti szállítást, lehetővé vált a célok elérése, illetve megközelítése. A vállalat összes gépjármüvének irányítása, a szállítási feladatok szervezése Marcsii László kezében összpontosul, aki az igényeknek tneglele- lően tervezheti a fuvarozást. — Gyakorlatilag megszűntek a keresztbe való szállítások, gyorsabbá, zavartalanabbá vált a fuvarok lebonyolítása — újságolta. — Körjáratok szállítják az üzemekhez az árut, s a gépjármüvek leterheltsége eléri a 70 százalékot. A rakterületek jobb , kihasználásával arányosan csökken a költség. Ugyanakkor nagyobb az árbevétel, mivel többet szállíthatunk idegen vállalatnak, gyorsíthatjuk a szénfuvarozást. A kettő negyedévenkénti összbevétele eléri, sőt meghaladja a 6 millió forintot. Az üzemanyag-megtakarítás is jelentős. Az elmúlt félévben szuperbenzinből 4230, normálbenzinből 45 ezer 232, gázolajból 120198 literrel kevesebbet használtak lel az előírtnál. A megtakarítás csaknem 600 ezer forint. Az igényléskor mindig a legközelebbi telephelyű gépjármű tesz eleget a feladatnak, tekintet nélkül array hogy melyik üzemhez tartozik. A vezényléskor természetesen a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik a termelőegységek igényét. A javít órészleg vezetője Barbócz László. Működik telepük Farkaslyukon, Borsod- nádasdon és Miskolcon, a Huszár utcában. A karbantartás egységesítésében ugrásszerűen javult a javítási százalék: értéke 22 százalékról 15-re csökkent. Ennek feltetele volt a minőségi munka, a jobb anyagellátás, nem utolsósorban pedig a gépjárművezetők pozitív hozzáállása. Stabilizálódott a létszám. Áz üzem vezetői rendkívüli párt- és szakszervezeti gyűléseken beszélték meg a kialakult helyzetet a munkásokkal. akiket sikerült meggyőzniük : valamennyiükre szüksége van az üzemnek. Megfelelő érvelési alapot jelenléti számukra, hogy nem csökkent az emberek fizetése. mint azt sokan hitték, beszélték, s a farkaslyukiak még külön célprémiumot is kaptak. A hét végi túlmű- szakoltatás is feleslegessé vált, mert mint kiderült, az adottságok jobb kihasználásával hétköznapokon is elvégezhető a munka. Hasznosít ák a tapasztalatod! Az elteli időszak tehát eredményes volt. Az üzem vezetői elégedettek a részsikerekkel, de nem elbiza. kódollak. Tudják, hogy azokon még lehet javítani, ha hasznosítják a tapasztalatokat. Nagy László főmérnök sorolta: — Lényeges feladatnak tekintjük a gépjármüvek tipizálását. A határidő: ez év vége. Az egykori félszáz típusból mindössze három marad: UAZ. ZIL és Skoda. A karbantartást telephelyekre csoportosítjuk. A második félévben Kazincbarcikán javítjuk a személygépkocsikat és a rakodógépeket, Miskolcon a mikrobuszokat. További három százalékkal kívánjuk csökkenteni a javítási százalékot. A szerviz- szolgálat megerősítésével el akarjuk érni, hogy több futott kilométer után kelljen egyes és kettes szemlére bocsátanunk a gépjármüveket. Az a cél lebeg a szemükétől!, hogy mind inkább hasznosítsák az erők egyesi- lésében rejlő adottságokat; fokozzák a hatékonyságot, növeljék a gazdaságosságot. Kola.) László * Taktaharkány, Petőfi Tsz Gizlsaságosan és eredményesen pzdéHIak _ { — Személyes tapasztalatok , i alapján győződtünk meg az iparszerű termelésben rejlő nagyszerű lehetőségekről — , ] mondotta Boros Zsigmond, a i : taklaharkányi Petőfi Tsz el- , í nöke a zárszámadó közgyü- I lés elnöki beszámolójában. Azon a zárszámadó közgyű- ' lésen, amelyen zsúfolásig megtelt a községi művelődési ház nagyterme. A harkányiak munkaérte kézit; Lén részt vett Peme László, „ megyei pártbizottság titkára és Lnri Gyula, a Szerencsi járási Pártbizottság első titkára is, akik a tagsággal együtt eredményekben gazdag esztendőről hallottak ér- ; tékelést. — Jó ével záriunk, mind a növénytermesztésben, mind az állaltehyésztésben — derüli ki az elnök szavaiból. — Pedig, főleg a növénytermesztésre az elmúlt év nem mindig volt kedvező. Be a rendszerben termesztett növények biztonságosabb termelése most is fényesen bebizonyosodott. A károk, a gondok ellenére búsából .16, 1a- Mts£Í árpából 28,1, napraforgóból 20,4, kukoricából 03.4 mázsás átlagtermést érlek el Jól fizetett az olajlen is, mely csaknem 19 mázsás holdanként! átlagtermést adott,. A harkányiak jó munkája realizálódott a növénytermesztés árbevételében. hisz a tervezett árbevételt 20,8 százalékkal teljesítették túl, mintegy 5 millió 935 ezer forint értékben. Az állattenyésztésben 5 ezer 375 hektoliter tejel termelt a gazdaság magyar tarka állománya. (Egy tehén évi tejtermelése 3100 liier.) A tejtermelés mellett eladtak 374 szarvasmarhát. 2 ezer mázsa összsúlyban. Az állattenyésztés 10 millió 249 ezer forint árbevételt ért el, 17.5 százalékkal túlteljesítve a tervezettel. Jó a gazdaság takarmányellátása. Nemcsak a közös, de a háztáji állatál’omány szükségletéit is teljes mértékben ki tudják elégítem. A taklaharkányi tsz zárszámadásakor feltétlenül szólni kell a háztáji gazdálkodásról. Néhány adat az elnöki beszámolóból: „Fejős tehén 225, hízóbika 220, növendéküszö 112 van a háztájiban. A sertésállomány 80 anyakoca, 1200 növendék- és* hízósertés, 50 ezer törzs baromfi. Tavaly értékesítettünk a tagoknak 32 ezer naposcsibét, 1300 naposkacsát. A tsz-en keresztül a háztájiból eladásra került 840 hízósertés, 104 hízómarha, 5077 hektoliter lej.” És még néhány jellemző adat Taktaharkányról: A szövetkezet tavalyi árbevétele 49 millió 58 ezer forint, 13 millióval több a tervezettnél. A bruttó termelési érték 14 millió 585 ezer forint. A tiszta nyereség 7 millió 099 ezer forint. Egy 10 órás munkanap értéke 132 forint, egy dolgozó átlag havikeresete 2490 forint. A zárszámadáson felszólalt Deme László, aki a megyei és járási pártbizottság nevében köszöntötte a zár- számadó közgyűlést. . — Jó érzés volt tanulmányozni cs hallani a beszámoló számadatait, amelyek önmagukért beszélnek — mondotta. Szólt arról, hogy a harkányiak eredményeire t;emA miskolci Hűtőház gcphiizá’'an a kompresszorok karbantartását, Holló László és Tóth Gyula végzi. Fotó: llollósy Endre Ssfítellek a szocialista brigádok Elkészült a szocialista brigádok múlt évi munkájának értékelése az Észak- magvarországi Végi imúvek- ben. A gyár közel 150 szocialista brigádja — több mint 2000 dolgozó — a termelő- tevékenység mellett tavaly nem kevesebb, mint 47 500 forint értékű társadalmi munkát végzett. A különböző szociális létesítményeknek, bölcsődéknek, óvodáknak, általános iskolának és a miskolci Gyermeki árosnak nyújtott pénzbeni támogatás pedig elérte az 50 ezer forintot. A szocialista brigádok önértékelése alapján a vállalati versenyiroda ezekben a napokban elemzi részletesen a kollektívák 1975. évi vállalásainak teljesítését. csak a járás, de a megye is büszke lehet. A IV. ötéves terv során elért: 38,5 mázsás búza, 33,3 mázsás tavaszi árpa és a csaknem. 60 mázsás kukorica átlagtermés, eredményes gazdálkodást bizonyítanak. Az eredménye-k azonban további felad,ltok megoldására kell, hogy sat -1 hallják a tagságot, A la.ta- lékok még Taktaharkány- ban is számtalan formában jelentkeznek. A növénytermesztés és állattenyésztés helyes arányainak kialakítása, a tudomány és technika még intenzivebb alkalmazása, az üzem- és munkaszervezés javítása, a munkaidő még ésszerűbb kihasználása, az anyagi és erkölcsi megbecsülés fokozása, mind-mind az elöbbrelépés forrásai, A megyei pártbizottság titkára külön szólt a politikai munka színvonalának további emeléséről, a tagság kulturális, szociális körülményeinek javításáról. — Legalább annyi figyelmet az emberekre, mint a gépekre — mondotta. , A taklaharkányi Petőii Termelőszövetkezet idei zárszámadása az utolsó önálló •számvetés volt. hiszen 1976. január 1-től egyesülve a ti- szalúci termel iszövet kőzettel, már közösen munkálkodik a kél gazdaság. A mind létszámában (1040) dolgozó), mind terület'jen (6340 hektár) megnövelteden gazdaság idén még eredményesebb esztendőre készül. Hajdú I. Gazdasági életünkben meghatározó szerepet játszik a hatékonyság, a termelékenység szüntelen növelése. Hogy ez mindenütt, élő valósággá váljék. érdekeltté kell tenni magukat a dolgozókat. is, hiszen végső soron a munkapadok mellett dől el. mire képes egy-egv üzemi, vállalati kollektíva. Legutóbb az. Autóvillamossági Felszerelések Gyárának mezőkövesdi üzemében jártam, ahol vezetőkkel én munkásokkal váltottam szót arról, milyen formában ösztönzik a dolgozókat a nagyobb teljesítmény elérésére. — A nagyobb teljesítményre, a jobb munkára való ösztönzés nem mai keletű üzemünkben — mondta Varga Tibor gyáregységi igazgató. — A forgácsoló- és a présüzemben — a szerszámkészítők kivételével — évek óta darabbéres elszámolással mérjük dolgozóink teljesítményét. Tehát több száz munkás — férfiak és nők — érdekelt abban, hogy képességüknek megfelelően és a munkafolyamatok nehézségi fokához mérten tudásuk legjavát nyújtsák a termelésben. Természetesen munka- díjazásuk is e szerint történik. Hogy ez mennyire ösztönző? — Ezzel kapcsolatban elmondanám: az elmúlt esztendőben, az előző évhez képest 11 százalékkal, vagyis 13 millió forinttal emelkedett a gyáregység termelése. Ezzel szemben a dolgozó létszám mintegy nyolc százalékkal növekedett. A jó három százalékos termelés- növekedést kizárólag a termelékenység fokozásával biztosítottuk. S ez nem lebecsülendő eredmény. * A gyáregység 1200 négyzetméter alapterületű forgácsoló üzeme több tucat, ki- sebb-nagy óbb telj esi t meny ü gép zajától hangos. A gépek mellett már elkészült' és megmunkálásra váró munkadarabok. anyagok nagy halmaza sorakozik. Régen kinőtték már ezt a csarnokot, amelyben két műszak alatt több mint másfél százan dolgoznak. — Meglepően sok a nő a forgácsoló üzemrészben — jegyeztem meg. — A munkások fele a gyengébb nemet képviseli — mondta kísérőm, Köteles József üzemvezető. Közben elmagyarázta-., a műveleteket a lehető legapróbb részekig igyekeztek lebontani. Ezzel elérték, hogy a betanított munkásokat — a nők döntő többsége .ebbe a kategóriába tartozik —• igen széles skálán leltei, foglalkoztatni. Az egyik PRT-típusú félautomata gép melled találtuk Guba Mátyásnál. A fiatalasszony — akinek a férje is ebben a gyáregységben dolgozik — öt féle műveletet; végeztet a gondjái-st-bí- zott géppel. — Mióta dolgozik itt? — Kilencedik éve, még egész fiatal voltam, amikor bekerültem a gyárba — mondja. — Férjemmel is az Autóvillben ismerkedtem meg. Aztán összeházasodtunk, később jött a gyerek, majd a gyermekgondozási szabadság. A szivem azonban idehúzott, megszerettem ezt a munkát. — Milyen teljesítményt tud elérni? — Általában négy-hat százalékkal többet, mint ami a norma. — Mit jelent ez pénzben? — Nyolc ötvenes alapórabérem van, erre jön a plusz teljesítmény. Ezerkilencszáz- kétezer forint körül kapok egy hónapban. Persze előfordult már, hogy ahogyan mondani szokták „kijött a lépés": ilyenkor a kétezer forintot, is meghaladta a keresetem. Vele szemben, a csarnok másik oldalán Lukács József esztergályos éppen egy gépet javít. — Felfedeztünk egy kis hibát rajta, ezt igyekszem megszüntetni — mondja. Varga Tibor gyáregységi igazgató elmondja: ezt a munkát és a gépek beállítását. csak jól képzett szakemberek végezhet i k. Közben arról faggattam Lukács Józsefet, fűződik-e érdeke ahhoz, hogy a gépen dolgozó munkások minél na- gvobb teljesítményt érjenek el. — Természetesen. Például az én alapórabérem 12 forint 50 fillér. Ha a gépen dolgozó munkások többel és jobbat termelnek, az én keresetem is emelkedik. Ehhez azonban jó. üzembiztos gépek, berendezések kellenek. ezt viszont nekünk, gépbeállitóknak kell biztosítanunk. Lovas Lajos