Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 1?76. február 7., szombat Az ózdi járás őt éve Az ózdi járást az utóbbi ' dóben a dinamikus fejlődés ellemzi. Ezt igazolja a IV. itéves terv teljesítése is, me­r a statisztikai számoj-.on az egyre gazdagodó, szó-», lülő települések, községek , filéznék. A 46 községes, 62 ' izer lakosú járás IV. ötéves fijlesztési terve 46 millió fo­il int volt. Ezzel szemben -■ negvalósult 108 milliós fej­ti esztés, s így az eredeti ter- sl lünket több, mint 200 szá- v alakra teljesítettük. 1' Az ózdi járásban 5 év alatt illami erőből magépült 26 & akás, 20 általános iskolai 3- unterem, 160 fős általános H sltolai kollégium, Se'rényfal- 3' .’ári 25, Dédestapolcsányban l'il), Csokvaományban 'és Ar- t" óban ugyancsak 50—50 óvo- i férőhely, valamint 43 ki­lométer új út, 40 kilométer t'iúrda, 6 kilométernyi szénny- iÖ csatorna, 4 orvosi lakás, és r 'fincielő, 2 könyvtár, 12 autó- v tuszváró és 8 ravatalozó ijfipült. Mályinkón posta épült, v'trión, pártház és ifjúsági ilub, Hangonyban ifjúsági slub, Dédestapolcsányban ledig tető alá került egy korszerű gyógyszertár és la­tás. A járás jobb kereskedelmi ellátását ‘szolgálja a Borsod- tádasdon az 5 milliós beru­házással megépült áfész ABC-áruház, Putnokon a >zinlén 5 milliós beruházás- I sál épült áfész ÁBC-áruház, Bükkmogyorósclon a vegyes­bolt, Mályinkán és Kissiltá- , lorban a korszerű italbolt. Az ózdi járásból indult el j.äz a kezdeményezés, hogy a ^ kihasználatlan művelődési , termekben tornatermeiket fa alakítsunk ki, mely ma már I országos mozgalommá vált. 40 tornatermet hoztunk létre egy ,év alatt, 1,5 milliós költ- rc'éggel, s az általános isko- íások 97 százaléka ma már jól felszerelt tornatermekben tornázhat. (, Nagy lépést tettünk előre J Járásunkban a női munkaerő elhelyezése érdekében. Kap- ,, csőlátót teremtettünk a női jj tiiunkaerögondoikkal küzdő , budapesti üzemekkel, ipari szövetkezetekkel, s így öt év alatt létrehoztunk mintegy , 3000 nőt foglalkoztató kis­ipari üzemet Csernely, Han- gony, Tólápa, Kelemér, Bor- socinádasd, Arló, Putnok, Somsály községekben. A járás fejlesztését segítet­te a mintegy 50 millió fo­rint, melyet a költségvetésből felújításokra, intézmények fejlesztésére, utak korszerű­sítésére használtunk fel, ez nagyban javította a közmű­velődési, egészségügyi és egyéb lakossági szolgáltatás színvonalát. Az elmúlt tervidőszak lei- adatainak eredményes telje­sítését, illetve un mijesíiését segítette járásunk lakossága. 1972-ben indult el a társa­dalmi mozgalom: ,,Dolgozz 4 napot községed fejlesztésé­ért”. E mozgalom támoga­tásra talált a lakosság köré­ben, melynek eredménye 4 év alatt 70 millió forint tár­sadalmi munka, mely meg­közelíti az 5 év beruházásai­nak összegét. Az, elmúlt év­ben az 1 lakosra eső társa­dalmi munka értéke 420 fo­rint volt. Szép példáját mu­tatta a társadalmi összefo­gásnak a 800 lelkes Szenlsi- mon község, ahol az egy la­kosra jutó társadalmi mun­ka értéke 900 forint. A tervek megvalósításában; a társadalmi munkák szer­vezésében nagyszerű munkát végeztek a pártszervezetek, a községi tanácsok, a Hazafias Népfront-bizottságok és a KISZ-szervezetek. Az. elért eredmények bizonyítják, hogy a központi támogatásokat ho­gyan lehet megsokszorozni, a helyi forrásokat hogyan le­het felhasználni. Az elmúlt tervidőszak leg­nagyobb eredménye és tanul­sága, hogy megtaláltuk az utat a sok százmilliós rejtett, tartalékhoz, a helyi erőfor­rásokhoz, mely óriási erőt és értéket jelent számunkra, a népgazdaság számára. Olyan erő ez, melyet szám­ba veszünk a tervezésnél a jövőben is, építünk rá ez évben is, s meggyőződésünk, hogy járásunk dinamikus fejlődése így biztosítva lesz az V. ötéves tervidőszakban. Dr. Vodila Barna MTVB Ózdi járási Hivatal elnöke 158 ezer kilométert utaztak A miskolci Tiszai pályaud­var személy- és tehervona- tos részlegének dolgozói, a szocialista brigádokkal az élen, kimagasló sikereket ér­teit el a kongresszusi és a felszabadulási munka verseny­ben. Ivét évvel ezelőtt, ami­kor a verseny megkezdődött, elhatározták, hogy felajánlá­saikkal hozzájárulnak az egyre növekvő személy- és teherforgalom zavartalan le­bonyolításához. így például sok esetben vállaltak plusz munkát, annak érdekében, hogy a MÁV a reá háruló feladatokat teljesíteni- tudja. A szentély- és tehervago­nt» részleg dolgozói munká­juk során — az utóbbi két esztendőben — több mint 158 ezer kilométert utaztak. A plusz teljesítményért járó bér (amelynek összege 42 ezer forint) egv részéi az ..'Egvj tizem, egy iskola” moz­galom céljaira ajánlották fel. A választás a miskolci martintelepi 14. számú Álta­lános Iskolára esett. Elsősor­ban azért, mert úgy látták, hogy ez az intézmény való­ban rászorul a támogatásra. Ezenkívül figyelembe vették, hogy a Tiszai pályaudvar dolgozóinak családtagjai kö­zül 82 gyermek ebben az is­kolában tanul. A pályaudvar illetékes párt-, gazdasági és tömeg- szervezeti szervei már felvet­ték a kapcsolatot az általános iskola vezetőivel. Megálla­podtak abban is. hogy az in­tézménynek juttatott pénzből mindenekelőtt a gyermekek oktatásához nélkülözhetetlen s'cm! éltető eszközöket vásá­rolnak. A fennmaradó mintegy ti­zenötezer forint sorsáról a napokban megtartandó ter­melési tanácskozáson dönte­nek. Ü.i látványossággal gazdagodik 1976 vegére Budapest — ké­szül a Planetárium. A különleges épületben a TIT szakem­berei mulatják majd be az égboit csillagászati érdekességeit. Jelenleg a 25 méter átmérőjű kupolát állítják össze. Húsz acélgercnda tartja majd a kupolát. \1 ervezés — kicsiben is ez a munka, de még ma sincs befejezve. Eleinte kö­rülbelül hatmillió forintból vélték elvégezni a munkát, ma már több, mint tízmillió­nál tartanak. Menet közben MEGYÉNK legmagasabb állami fórumán, a megyei tanácsülésen számos felszó­laló elégedetten nyugtázta: a 1‘ tervszerűség vonatkozásában j ! határozott előbbrelépés ész- lelhető. Mindenekelőtt ala- t Pos, körültekintő munka ész- l!’ élhető például a tekintet­ben, hogy a sikerrel befeje­zett negyedik ötéves tervről tökkenőmentesen térjünk át az ötödik ötéves terv fel­adatai nak megvaö ósi tására. Minden apró részletében Pontosan kidolgozott t.crv ke­rült a megyei tanácsülés elé, olyan terv. melynek megva­lósítása ismételten gyarapít­ja, gazdagítja megyénk egé­szét. Szakemberek csoportjai !munkálkodtak rajta, külön- . I böző fórumok részvevői vi- 1 táztak róla, alakítgatták, csi­szolták, formálták, míg vé­gül a megye legfelsőbb tes­tületé elé került, ahol érté­kelték, elfogadták, megsza­vazták. Közben sok szó esett a tervszerűségről, a reális, he­lyénvaló tervezés szükséges­ségéről, mint minden fejlesz­tés, gyaranodás elengedhe­tetlen, elsődleges követelmé­nyéről. Szó esett arról is: ezeket a követelményeket nerti csupán a tervező aszta­loknál dolgozóknak, nem csupán a megye arra illeté­kes vezetőinek kell érezni­ük, figyelembe venniük, ha­nem az úgynevezett alsóbb szinteken is, mindenkinek a maga-maga területén, mun- í knhelvén. Pé’dák is felve- ; tődtek. A miskolci járás egyik községében általános ] iskola építését határozták el. A község vezetőit a szükség kényszeritétte erre az elha­tározásra, mivel a régi iskola már szűkössé vált, elavult, megöregedett, meg kell hát építeni egy újat, melyben biztosítottak a korszerű ok­tató-nevelő munka feltételei. Köztudott, hogy egy új isko­la felépítése — mai köve­telményeknek mindenben megfelelő iskola felépítése — sokba kerül. Elkészítése min­denekelőtt a falu érdeke, hi­szen a falu gyerekei men­nek majd jó, vagy kevésbé jó felkészültséggel, kellő, vagy kevésbé kellő megala­pozottsággal a magasabb is­kolákba, különböző munka­helyekre. A község vezetői ezt tudatosították a falu la­kóiban, ennek az elvnek az alapján indították meg ak­ciójukat az ú.i iskola meg­építésének érdekében. Kér­tek állami segítséget is, ezen­kívül pedig minden saját erőt felkutattak, mozgósítot­tak a cél érdekében. Figye­lembe vették a községfej­lesztést, a lakók társadalmi munkáját, a faluban lévő tsz, kisebb üzemek várható segítségét, anyagi támogatá­sát. Az iskola elkészült. Va­lójában az egész falu össze­fogásának, áldozatvállalásá­nak eredményeként. Érthető, hogy mindenki úgy örül ne­ki, úgv vigyázza, óvja, mint a sajátját. A MÁSIK PÉLDA egy má­sik községből való. Az isko­la ott is elavult, elöregedett. A község illetékesei tudták, látták az. elöregedést, tudták, hogy szükség lesz. egv új is­kolára. ugyanéi van okok mi­att, mint az előző faluban. Tenni azonban semmit sem tettek. Még felújítást sem terveztek be, mag erre sem kértek támogatást a megyei tanácstól. Mire vártak? Arra, hogy végképp használhatat­lan legyen az iskola, szósze- rint is életveszélyessé váljon cs ily módon a felsőbb szer­veik kényszerüljenek az új iskola megépítésére? A lát­szat mindenesetre — ez. Néni szóltak, nem kértek semmit, sem az államtól, sem a la­kóktól. Talán arra számítot­tak, hogy ha az iskola élei - veszélyessé válik, úgyis kell helyette másikat építeni, méghozzá soron kívül, gyor­san, hiszen a gyerekekről van szó. Nem szükséges sok ma­gyarázat ahhoz, hogy a két példa két külön szemléletet jelez. Ez utóbbi képviselői a készet várják, az előbbiek pedig maguk is megtesznek mindent, ami erejükből te­lik. Az egyik segíti, előmoz­dítja a megye nagy egészé­nek is a tervezését, tervsze­rű munkáját, azáltal, Hogy a maga kisebb területén is tervez, a másik pedig zavart okoz. meghökkentő heivze- let teremt. Mint már utal­tunk rá: az alsóbb szinteken, mindenkinek a moga-mapa területén, m un k a h elvén ugyancsak felelősségtől issen kell elvégeznie a számvetést, lelkiismeretesen kell tervez­nie. Ugyancsak ehhez a téma­körhöz tartozik egvik hírne­ves iskolánk tin ve, me'v szin­tén szó'>a került, méghozzá eléggé kemény fogalmazás^ bon. Az iskolát jelenleg 1a- tarozzák. A baj az. hogy kö­rülbelül öt éve folydogál már ugyanis kiderült, hogy még ezt is, amazt is el kell vé­gezni. Kiderült például, hogy valamikor, valakik gombától fertőzött gerendákat is be­építettek a tetőszerkezetbe, ezek a gombák tovább fer­tőzlek, így a tetőszerkezettel is kell valamit csinálni, de ez nem szerepelt a tervben. Lehetséges az is, hogy az egész iskolát fel kell majd újítani. Érthető persze, hogy akik az iskolán munkálkodnak, igyekeznek minden előbuk­kanó hibát kijavítani. Más kérdés, hogy milyen intenzi­tással. Ettől függetlenül: nem lett volna helyesebb a konk­rét munka megkezdése előtt alaposan körülnézni, meg­vizsgálni az épületet — ma­gát a munkaterületeket —, nem lett volna jobb már a tervezés időszakában feltárni a hibákat, megállapítani az elvégzendő munka nagysá­gát? A jelenlegi állapot azt látszik igazolni, hogy kellő tervezéssel jobban is be le­hetett, volna határolni ezt a feladatot. NYILVÁNVALÓ persze, hogy az előttünk lévő hóna­pok. évek feladatait sem le­het majd mindig simán, zök­kenőmentesen végrehajtani. De az is nyilvánvaló, hogy a megfelelő, alapos tervezés hathatósan lesimíthatja eze­ket a zökkenőket. A jó elő­készítés, a megfelelő terve­zés pedig nemcsak a megye, vágy az ország állandó fi­gyelnie előtt lévő, hanem a kisebb feladatok elvégzésé­hez is szükséges. Priska Tibor Jobb millió forintos sikkasztás Bűnszövetkezet a takarékszövetkezetben Hét év alatt megközelítő­leg négymillió — egészen pontosan számolva három­millió-nyolcszázezer — forin­tot sikkasztott három asz- szony a Taktaharkány és Vi­déke Takarékszövetkezet ve­zetői. illetve pénztárosa. Maf nipuiációikra tavaly július­ban derült fény és a közeli jövőben társadalmi tulajdon elleni bűnszövetségben, kü­lönösei nagy kárt okozó csa­lás bűntette miatt kerülnek a bíróság elé. Jelenlegi tar­tozásuk a takarékszövetkezet­tel szemben 1 millió 700 ezer forint. Ügyükben a vizsgalat nemrég fejeződött be. amely­nek során 170 tanút hallgat­tak meg. Köztük sok olyan becsületes, tisztességes em­bert, akik jóllehet hitelkére­lemmel sohasem lépték át a takarékszövetkezet küszöbét, nevük mögött mégis súlyos tízezrek álltak tartozásként felvezetve, amit a három sik­kasztó újabb csalások árán törlesztett, fizetett vissza, mindaddig, amíg az ilyen ügyek sajátos törvényei sze­rint be nem telt a pohár. Hogyan is kezdődött ez a tengeri kígyóvá nőtt sikkasz­tási ügy. ki volt az értelmi'' szerzője, milyen célok vezet­ték a csalásra szövetkezeti asszonyok lelteit, milyen módszerek alapján dolgozlak, mire költötték a lopott ezre­ket. hol volt közben az el­lenőrzés. hogyan bukkantak rá végre a hét éve tartó sik­kasztássorozatra ? Mc«eoyezlt“k... A sikkasztás értelmi szer­zője a takarékszövetkezet ügyvezető elnöke, Dcmkó Andrámé volt. Ö állt elő az ötlettel, hogy Borbély Imréné vezető könyvelő és Madarasi Lajosnc pénztáros segítségé­vel együttesen bizonyos ösz- szegekre tehetnek szert az ál­taluk vezetett okmányok meghamisításával. Annak idején megegyeztek, hogy az így szerzett pénzből mindig egj’formán részesednek. Ele­inte fiktív bizonylatokat ké­szítettek, vagy ügy jutottak pénzhez, hogy a beérkezett kölcsönigénylő lapokat utó­lag meghamisították, átírták. A kisebb összegű hiteleket — háromezer, ötezer forint — tizenhárom-, tizenötezer fo­rintra módosították. Nem riadtak vissza a számok át­írásától, átrajzolgatásától sem. Mire költőitek? A kezdeti egyetértés ké­sőbb megbomlott. Az évek során Borbélyné és Madara­siné is úgy érezték, hogy oly­kor ki-ki maradtak néhány olyan akcióból, amit csak a másik kettő szervezett, így történhetett meg. hogy né­melyik taktaharkányinak a nevén az évek során négy kölcsön is futott. A második, harmadik hitelfelvétel már könnyen ment, hiszen a pon­tos adatok kéznél voltak. Az aláírások — persze ezek után mondani sem kell — mind hamisítványok voltak. Akadt a taktaharkányiak között olyan is. aki hiteligényléséhez minden okmányt beadott, de a sikkasztok a kérést eluta­sították. ugyanakkor megtar­tották a már kész „anyagot” és a pénzt maguk vették fel. Más kérdés, hogy az igény­léseket az igazgatóság elé kel­lett, volna vinni elbírálásra. Ez mindig elmaradt. A vizsgálat során alaposan megnézték azt is, hogy a sik­kasztással szerzett tószegeket mire fordították, porbélyné cs Madarasiné szívesen utaz­tak. Jugoszláviába, Olaszor­szágba, Bulgáriába, s ha ügy adódott, hát a Balaton is megfelelt, ahol magánven­dégként akár egy hónapot is piliengettek. A sok adósság pedig nőtt és nőtt. Borbélyné a vizsgálat során sajnálkoz­va mondta el, hogy ö a pon­tos, fillérre megbízható köny­velést. a sikkasztási ügyek listáját elégette. Ügy érzi, hogy most kevesebbért kelle­ne felelnie, mint amivel vá­dolják őket. Csakhogy a bi­zonyítékot ijedtében maga semmisítette meg. Tavaly jú­liusban már olyan nagyra nőtt az adósság, hogy a hi­teligénylő lapok kitöltésével nem is bíbelődtek, csupán az összeget rótták fel a lapra és fizettek maguknak. A sikkasztásra a MESEÖV revizori irodájának munka­társai bukkantak rá. Ez a vizsgálat mindenre kiterjedt, olyan szempontokra is. ami fölött a korábbiak elsiklol- tak. Minden luder ii!f Elterjedt a hír. hogy a Tak­taharkány és Vidéke Taka­rékszövetkezet — ’óllehet évi több milliós forgalma volt — nem tud mezőgazdasági hi­telt adni a hozzáfordulóknak. Csakhogy a revizorok ennek éppen az ellenkezőjét tapasz­talták, amikor a kartonokat sorra vették. Ezért felkeres­ték az ott szereplő hitel­igénylöket cs fény derült az óriási méretű sikkasztásra. Megbolydult a „hangyaboly”, a három asszony egyszeriben kapkodni kezdett. Állásukból két hétre felfüggesztették őket, s ezt a megriadt sik­kasztok arra használták fel, hogy a még felderítetlen nyomokat eltüntessék. Sőt odáig jutottak, hogy a revi­zornak is felkínáltak hatezer forintot — természetesen hiába. Demkóné elmondta, hogy' a bizonylatok egy részét meg­semmisítették, elégették, amit a másik két társa most is ta­gad. Demkóné 43 éves. egy kiskorú gyermek anyja. Hat elemivel töltötte be felelős­ségteljes munkakörét. Bor­bélyné. a vezető könyvelő 48 éves. technikumi végzettsége, mérlegképes könyvelői vizs­gája van. A 33 éves Mada­rasiné, a pénztáros két kis­korú gyermek' anyja, nyolc általánost végzett. Bűnszövet­ségük mégis képes volt arra, hogy hét éven ál orránál fog­va vezesse az ellenőrzést. A belső ellenőrüket többnyire más területek szemmeltartá- sával bízták meg. ez az el- nöknőnek a hatáskörébe tar­tozott. A vizsgálati jegyzőkönyv szerint a PM Bevételi Fő- igazgatósága közölte, hogy ők kétévenként kötelesek pénz­ügyi. valamint ágazati ellen­őrzést végezni, de nem tér­hettek ki arra, hogy a karto­nokon szereplő kölcsönigény­lőket lakásukon, személyesen is felkeressék, mert az már hatásköri túllépés lett volna. Sajnos, hasonlóan fogható 'el a többi felügyeleti szerv ha­tásköri korlátozottsága is — amin persze feltétlenül — és mielőbb változtatni k illene. Nagy József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom