Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
HWM PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA NXXII. évfolyam, 32. szám Ára: 80 fillér Szombat, 1976. február 7. jelentése az 1975. évi terv teljesítéséről, ; • 1975-tJen folytatódott a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás növekedése, bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A népgazdaság 1975. évi fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy a IV. üteves terv főbb elö- ' irányzatai megvalósultak. A nemzeti jövedelem a tervezett mérték-' ' ben emelkedett. A lakosság jövedelmének ’ és fogyasztásának növekedése meghaladta az 1 előirányzottal, a tervbe vett szociálpolitikai 4 intézkedéseket végrehajtották. Beruházásra ! és készlel felhalmozásra a tervben számitott- ' nál főbbet fordítottak. A belföldi felhasz- t Hálás — a fogyasztás és a felhalmozás 1 Együttvéve — nagyobb volt, mint a megler- 1 Hielt nemzeti jövedelem. A népgazdaság egyensúlyi helyzete a ler- < Vezettnél kisebb mértékben javult. Ebben, a ' belföldi felhasználás előirányzottnál gyor- ' »abb növekedése mellett, külső tényezőknek 1 is szerepük volt. Így: a tőkés világgazdaság Válságának, az egyes tőkés országokban bevezetett importkorlátozó rendszabályoknak, a tőkés világpiaci árváltozásoknak. Ezek kedvezőtlen hatása ellenére is töretlentil fejlődött a népgazdaság. Tovább bővült a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal Sazdasági együttműködésünk. Az év folyamán sor került a KGST-országok közötti szerződéses árak kölcsönös módosítására is. 1 A külkereskedelmi mérleg, a kivitelt meg- ] baladó behozatal és az árveszteség miatt ’ Passzívummal zárult. ' Az állami költségvetés hiánya a tervezetl- ; tél kisebb volt: a bevételek az előirányzat- ' nak megfelelően alakultak, a kiádások — az ’ állami támogatások mérsékeltebb növekedése folytan — a tervezettnél kisebb mértékben emelkedtek. í AZ 1975. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV FŰ ELŐIRÁNYZATAINAK TELJESÍTÉSE Tcny Terv az uni. cv százalékában Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem 105—105,5 105 belföldi felhasználása 103—103,5 104—105 Ipari termelés 106 105 Építőipari termelés Mezőgazdasági 106 108 termékek termelése Egy főre jutó 103—104 101—102 reáljövedelem A munkások 103,5 104 és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 102,5 104 A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom (összeh ason li thaló 104,1 104,5 árakon) A szocialista szektor beruházásai (folyó 104,8 105,4 árakon), milliárd Ft 129—130 141 — 142 Lakásépítés, 1000 db 90,2 98— 99 A jelentés adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás során kismértékben még változhatnak. S NEMZETI JÖVEDELEM A terv a nemzeti jövedelem 5—5.5 százalékos növelését irányozta elő, a tényleges növekedés — összehasonlít.,aló árakon — 5 százalék volt. A nemzeti jövedelem az iparban 5—6 százalékkal, az építőiparban kb. !> ■százalékkal nőtt. a mezőgazdaságban kismértékben csökkent. A megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó árakon kb. 400 milliárd forint, egy lakosra számítva 311000 forint volt. Az ipar adta a nemzeti jövedelem mintegy 46 százalékát, az építőipar 13 százalékát és a-mezőgazdaság kb. Ki százalékát. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest lényegében nem ’ változott, a nemzeti jövedelem növekedése csaknem teljesen a termelékenység emelkedéséből származott. A terv a gazdasági egyensúly javítására a belföldi felhasználásnak — a fogyasztásnak és felhalmozásnak — a termelésnél és az előző évinél kisebb. 3—3.5 százalékos növekedésével számolt. A belföldi felhasználás az előző évinél mérsékeltebben, cje a tervezettnél nagyobb mértékben 4—5 százalékkal emelkedett. Ezen belül a lakosság összes fogyasztása a tervezett 4 százalék helyett 4.5 százalékkal haladta meg az előző évit, a felhalmozás pedig, amelynek a- terv szerint az -előző évi színvonalon kellett volna maradnia. mintegy 4—5 százalékkal nőit. IPAR A szocialista ipar bruttó termelése a tervezett 0 százalékkal szemben mintegy 5 százalékkal nőtt. Élelmiszeripar nélkül számítva a növekedés csaknem 6 százalék volt. A Budapesten kívüli területek részesedése az ipari termelésből tovább emelkedett. Az ipar értékesítése kb. 5 százalékkal volt több mint 1974-ben. A belföldi célú értékesítés — a terv előirányzatának megfelelően — az 1974. évinél kisebb ütemben emelkedett. Ezen belül a beruházási javak értékesítése jelentősen fokozódott. A szocialista országokba irányuló export nőtt, a nem szocialista országokba irányuló — az értékesítési nehézségek miatt — lényegében nem változott. 1975-ben az iparban foglalkoztatottak száma, a tervezett kismértékű növekedéssel szemben 0,2 százalékkal csökkent, az átlagos állományi létszám 1 745 200 fő volt. A termelés növekedése tehát teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből adódott: az egy foglalkoztatottra jutó termelés kb. 5 százalékkal haladta meg az 1974. évit. Egyes ágazatokban előfordult munkaerőhiány, ami nehezítette a kedvezőbb gazdasági eredmények elérését. A munkaerő-gazdálkodás sem javult kielégítő mértékben. Az ipar állóeszköz-állománya bővült és korszerűsödött. Az 1975. évi befejezésre kijelölt nagyberuházások többségét az év végéig átadták. Közülük néhány a tervezettnél kisebb kapacitással, illetve az eredeti határidőnél később készült el. A villanios- energia-kapacitás 750 MW-tal bővült. Elkészült a „Testvériség” szovjet—magyar föld- gázvezeték országhatár—Lenin város -közötti I. szakasza. 400 kV-os távvezeték épült Győr és Liter között. Megnyitották a rákhegyi bauxitbánya második részét 125 000 tonna kapacitással. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyikombinát olefinműve, amely évi 250 ezer tonna etilén és 125 ezer tonna propilén gyártására alkalmas. Üzembe lépett a Hejő- esabai Cementgyár, amely évi 1,6 millió tonna portlandcement-gyártó kapacitással rendelkezik. A Cement,- és Mészművek Nyergesújfalui Gyáránál évi 22 millió négyzet- méter tetőfedőanyag-gyártó kapacitást hoztak létre. Özdon. határidő előtt üzembe helyeztél: a rúd- és dróthengermű rúdsorát. Megkezdte üzemszerű termelését a' Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerműve. Az év végén felavatták a Péti Nitrogénművek 428 ezer tonna kapacitású új műtrágyagyárát. Folytatódtak a számítástechnikai program megvalósítását célzó beruházások, valamint a könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók. Befejeződött a Szerencsi Csokoládégyár. valamint a Százados úti kenyérgyár rekonstrukciója. Üzembe helyezték a Miskolci Húskombinátot. A főbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben és a tervezettnél is gyorsabban, 10 százalékkal nőtt a gépipar termelése. A tervet meghaladó növekedésben mind az export. mind a beruházások bővülésének szerepe volt. A vegyipar termelése több mint í! százalékkal. a tervhez közelesö ütemben emelkedett. A bányászat, a villamosenergia-ipar és az építőanyag-ipar termelése 4—5 százalék(Fölylatás a 2. oldalon.) A Borsodi Szénbányák központi gépjavító üzemének nuiszc- résznűilicl.vében dolgozik a 20 tagú Kandó Kálmán ifjúsági szocialista brigád. A kollektíva tagjai a (mk-javításokon kívül a bányákban használatos különböző automatikus berendezéseket is készítenek. Képünkön: Molnár Tivadar műszerész egy automatikus szivattyúközpont szerelését végzi, amely elkészülte után Szelcsakuán fog üzemelni. Fotó: Kozák Péter l'.l Mai Figyelemre íiiéiió javaslatok <3 oldal) Csak a kezdet volt nehéz! (4. oldal) Tervezés - kicsiben is (S. oldat) Sport (7. oldal) nanaa J u A MÉSZÖV XVill. küldöttközgyűlése Tegnap, február 6-án, pénteken tartották meg Miskolcon a MÉSZÖV XVIII. küldöttközgyűlését, amelyen a megye fogyasztási szövetkezeteinek elmúlt öt esztendei munkáját, fejlődését értékelték és az V. ötéves terv legfontosabb teendőit vitatták meg. A fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének e fontos tanácskozásán részt vett dr. Juhász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A három szövetkezeti ágazat, az áfész-ek, a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetek negyedik ötéves tervteljesítését értékelő részletes írásos anyaghoz Csega Géza. a MÉSZÖV elnöke adott szóbeli kiegészítést. Új időszak kezdődik A küldöttközgyűlés jelentős állomása volt megyénk fogyasztási szövetkezeti mozgalmának, mert mérleget vont a lezárult ötéves tervidőszakról és az .ötödik ötéves terv feladatainak jó kimunkálásával, a tennivalók- pontos meghatározásával egy új időszakot indított útjára. Az áfész-ek, a takarók- és lakásszövetkezetek a IV. ötéves terv teljesítésével eddigi fejlődésük legdinamikusabb szakaszát zárták. Tevékenységükre mindinkább jellemző a párt szövetkezetpolitikai elveinek következetes végrehajtása. As áfész-ek például 1975-ben több mint 4.5 milliárd forint kiskereskedelmi es vendéglátóipart forgalmat bonyolítottak le, ami 57 százalékkal magasabb az 1970. évinél. A tervidőszak során 263 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. A megyében több mint 23 ezer négyzetméter alapterületű új áruházát, üzletet és vendéglátó egységet létesítettek. Hálózatuk nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is javult. Legfontosabb feladataik egyike volt,.— s itt további előrelépésre van szükség —, a mezőgazdasági termelés, a háztáji és kisegítő gazdaságok területén végzett termelésszervező, segítő és felvásárlási munkájuk. A megyében működő különböző mezőgazdasági szakcsoportok szama 127-ről 187-re növekedett, taglétszámuk pedig megháromszorozódott és már meghaladja a 15 ezret. Az áfész-ek állal felvásárolt élelmiszerek, mezőgazdasági termékek volumene 23,5 százalékkal. növekedett és 1975- ben elérte a 2468 vagont. Dinamikusan fejlődtek a takarékszövetkezetek is. Betétállományuk az országosat meghaladó ütemben az 1970. évi 166 millióról, 1975 végére 447 millió' forintra növekedett. Tagjaiknak több mint 775 millió forintnyi különböző kölcsönt folyósítottak. A lakásfenntartó szövetkezetek által kezelt lakások száma, öt év alatt 6246-ról, 12 461-re növekedett. A'tervciklus során 22 lakásépítő szövetkezet is alakult a megyében. Nagyok a feladatok Az V. ötéves terv több megyei célkitűzéseinek teljesítése érdekében még nagyobb feladatok várnak mindhárom fogyasztási szövetkezeti ágazatra. Ac áfész-i kereskedelem .feladatai között első helyen az alapvető élelmiszerekkel és közszükségleti cikkekkel való ellátás további javítása áll. Jelentős javulást. kell elérni a zöldség- és gyümölcsellátásban. Az áfész-ek. mint a kistermelő gazdaságok összefogásának. termelésük fejlesztésének hagyományos szervezetei alkalmasak rá. hogy az országos árualap növeléséhez és az exportfeladatok teljesítéséhez is az eddiginél hatékonyabban járuljanak hozzá. A háztáji gazdaságok termelésének jelentős novelese érdekében együtt kell működniük az tsz-ckkel és az állami gazdaságokkal is. A sertéshizlalás és -feldolgozás. a házinyűltenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermelés, a méhészkedés fejlesztése mellett célul tűztek például olyan feladatokat is, mint a gönci kajszibarack és a szomolyai cseresznye ter- mötáj házikertjeinek rekonstrukcióját. a felvásárlási hálózat megerősítését is. Míg színvonalasabbon Dr. Juhász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője a megyei pártvezetés elismerését tolmácsolta a fogyasztási szövetkezeteknél; az elmúlt tervidőszakban elért eredményekért. Hangsúlyozta. hogy az V. ötéves tervben a megnövekedett feladatok még színvonalasabb munkát, nagyobb koncentrációt, a szövetkezetek sokrétű munkájában még nagyobb odafigyelést igényelnek. A háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésének segítéséről szólva rámutatott, hogy a szakcsoportok támogatása sürgős feladat. A kitűnő helyi tapasztalatok —, így a fóliás zöldségtermesztés és a sertéshizlalás mezőkövesdi példája — megyeszerte meggyorsíthatja a kisárutermelés fokozását. (p. s.)
