Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 SOK! 1976. február 7., szombat (Folytatás az 1. oldalról) kai, a könnyűiparé és az clelmiszeriparé 3, ill. 2 százalékkal, a tervezettnél kisebb mér­tékben haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A könnyűipar termelésének alaku­lására hatással volt a tőkés országokba irá­nyuló exportlehetőségek mérséklődése. Az élelmiszeripar tervtől való elmaradása je­lentős részben a mezőgazdasági termelés alakulásával íüggött össze. A kohászat ter­melése 1974-hez képest valamelyest csökkent, ezen belül a vaskohászaté kismértékben nőtt. , A központi fejlesztési programok — a föld­gázprogram, a közúti járműproaram. az ole- finprograrri, a\ számítástechnikai program megvalósítása tervszerűen haladt. A köz­ponti fejlesztési programok, a rekonstruk­ciók. a vállalati beruházások hozzájárultak a gyártmányösszetétel javításához. A terme­lés szerkezete tovább korszerűsödött. azon­ban ennek üteme nem volt kielégítő. Az energia- és anyagellátás — néhány építőanyagtól, kohászati és vegyipari ter­méktől eltekintve — általában megfelelő volt. A beruházási javak termelése a beruhá­zási szükségletekkel és az exporttal össz­hangban nagymértékben fokozódott. Külö­nösen a híradástechnikai és műszeripari ter­mékek. komplett gyárberendezések, autóbu­szok termelése és exportja nőtt. A fogyasztási cikkek Közül a bútorok és a gépipari tartós fogyasztási cikkek terme­lése emelkedett, egyes ruházati termékekből — részben a munkaerőhiány, részben a tő­kés piacokra irányuló export mérséklődése és más gazdasági problémák következtében — csökkent a termelés. Az élelmiszeripari termékek közül — nagyrészt a nyersanyag- és az exportlehetőségekkel összefüggésben — számottevően nőtt a csontos nyers hús. a vá­gott baromfi, a napraforgóolaj termelése. NÉHÁNY FONTOSAHtS TERMEK TERMELESE “ £ hl > > CJ •4>.S A .-IS ÜSS *3Í Villamos energia, milliárd kWó 20,5 108,0 Szén, millió tonna 24.9 96.6 Kőolaj, millió tonna 2.0 100.5 Földgáz, milliárd köbméter 5,2 101.6 Acélnyersvas, millió tonna 2,1 96.6 Acél. millió tonna 3.7 105.9 Bauxit, millió tonna 2,9 105,0 Timföld, ezer tonna Alum ín ium félgyártmány, 756,2 109,1 ezer tonna * 130,2 96,1 Tégla, millió darab 1839,4 100,7 Cement, millió tonna 3,8 109,4 Kénsav. ezer tonna 630.3 95.9 Marónátron, ezer tonna Műtrágya hatóanyagban, 91,3 102,7 ezer tonna 629,0 107,9 Növényvédőszer, hatóanyagban, ezer tonna 15,5 113,8 Műanyagok, ezer tonna 123,3 106,7 Autóbusz, darab Számítástechnikai termékek 10 696 1.18,3 folyó árakon, milliárd Ft 2,5 134.2 Rádió, ezer darab 255 124,0 Televízió, ezer darab 400 101,3 Hűtőszekrény, ezer darab 431 103,5 Mosógép, ezer darab 164 112.4 Centrifuga, ezer darab 165 101.9 Porszívó, ezer darab Pamulszövet, 106 101,7 millió négyzetméter 351,4 99,0 Kötöttáru, ezer tonna 19,8 107,2 Cipő, millió pár 43,1 105,1 Fogyasztói tej. millió liter 688.0 103,6 Csontos nyershús. ezer tonna 545,1 113.7 Vágott baromfi, ezer tonna 133,2 108,2 Sör, millió hektoliter 6.6 102,7 Építőipar 1975-ben az építőipari ágazat bruttó ter­melése az előirányzóit G százalék helyett íl százalékkal emelkedett. ' z állami cpítő- iprri vállalatok — a tervnek megfelelően — az átlagosnál gyorsabba. . több mint 9 szá­zalékkal növelték termelésüket. A tervezett 90 ezer lakásnál több. össze­sen 98—99 ezer lakás épült. Ezen belül álla­mi erőből az előirányzatnak megfelelően mintegv 37 ezer lakás készült el. A lakos­sági lakásépítkezések száma jelentősen meg­haladta a tervezett'3' Az állami és szövetkezeti' kivitelező épí­tőipari szervezetek éves átlagban 367 ezer főt foglalkoztattak. 1.5 százalékkal többet az előző évinél. A termelés növekedése 90 szá­zalékban a termelékenység 6—7 százalékos emelkedéséből származott. Javult az ém'lési munkák véoes’tettsése növekedett az előre­gyártóit elemek és szerkezetek fölhasználá­sa. A rendelkezésre álló énftöipar’ kaoacitás nem tudta a avorsan növekvő énítési igé­nyeket maradéktalanul kielégíteni. Eaves esetekben hátráltatták a munkát anvagellá- tási nehézségek és munkaerőhiány is. Mi’ítóGAZÜAS'ÍG A mezőgazdasági termékek termelése az előirányzott 3—4 százaléknál kisebb mérték­ben. 1—2 Százalékkal nőtt. A növénvterme- lés a tervezett 5—6 százalékkal szemben 2— 2.5 százalékkal emelkedett. Az állattenyésztés termelése lényegében megegyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosok­ra és a gyümölcstermelésre.. Búzából 4 mil­lió tonna termett, 1 millió tonnával, .19 szá­zalékital kevesebb az egy évvei azelőttinél. A termelés a hazai szükségletet fedezi. A hektáronkénti terméshozam az 1974. évi 37.5 mázsáról 32 mázsára csökkent. A burgonya és az összes gyümölcstermés az egy évvel azelőttinél kevesebb volt. a zöldségtermés nem változott. A kukorica termésmennyisé­ge és termésátlaga felülmúlt minden koráb­bit: a termésmennyiség 7,1 millió tonna, a hektáronkénti termésátlag 50,3 mázsa volt, 15. illetve 19 százalékkal több mint 1974- ben. A cukorrépatermésünk több volt mint 1974-ben, de a répa cukortartalma nem érte el az előző évi szintet. így a tervezettnél nagyobb cukorimportra lesz szükség. Szőlő­ből több termett, mint 1974-ben. A sertésállomány az év végén G.9 millió darab volt. 1G százalékkal kevesebb az elő­ző év véginél. A szarvasmarha-állomány 1,9 millió darabot, a tehén- és elöhasi üszőállo- mány 793 ezer darabot tett ki. 6. illetve 5 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőt­tinél. A sertés- és a szarvasmarha-állomány kisebb volt a tervezettnél is. A vágóállat- és a tojástermelés 10—10 szá­zalékkal nőtt, a tejtermelés 2 százalékkal csökkent. , A munka termelékenysége a jnezőgazda- ságban a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-tagok száma 3 ’szá­zalékkal. az alkalmazottaké 3—4 százalék­kal csökkent, az állami gazdaságokban fog­lalkoztatottak száma lényegében azonos volt az 1974. évivel. A nagyüzemekben javult az anyagi-műszaki ellátottság. A traktorállo­mány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a ka­pacitás 3,4—3,5 millió lóerő volt. í—2 szá­zalékkal több az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 1882 arató-cséplőgépet', 978 kukoricabetakarító gé­pet, ill. adaptert, 747 cukorrépa-betakarító gépet, 148 burgonyabetakarító gépet vásárol­tak. A műtrágya-felhasználás il százalékkal emelkedett, egy hektár szántó-, kert-, szőlő- gyümölcsös területre — hatóanyagban — 270 kg műtrágya jutott. Az óv folyamán 14 ezer hektár területen telepítettek új erdőt. A fakitermelés 5.2 millió köbméter volt, lényegében annyi, mint az előző évben. A közüzemi vízművek mintegy 700 mil­lió köbméter ivóvizet termeltek, 12 száza­lékkal többet, mint egy évvel azelőtt. Az öntözött terület 155 ezer hektár volt. I SZÁLLÍTÁS és hírközlés A szállított áruk súlya 5,8 százalékkal meghaladta az előző évit. Az áruszállítás­ban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás aránya. Vasúton 1.5 százalékkal, le- »hergépkocsikon 7,6 százalékkal, csővezetéken 27,6 százalékkal több árut szállították az egy évvel azelőttinél. A távolsági személyszállí­tásban 2 százalékkal nőtt az utasok száma. Autóbuszon 7 százalékkal többen, vonaton és repülőgépen kevesebben utaztak, mint 1974rben. A villamosított vasútvonalak hossza 75 kilométerrel nőtt. Jelenleg az összhálózat 15,4 százaléka, 1198 kilométer villamosított. 1975- ben a vasút a tervezettnél több új villany- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel-vontatás aránya az 1974. évi 8G százalékról 90 százalékra emelkedett. Foly­tatódott a pálya- és állomásbiztosítás kor­szerűsítése. Átadták a forgalomnak a szol­noki személypályaudvart, Murakeresztúrnál elkészült az új vasúti híd. Tovább korszerűsödött a közúti közleke­dés. A távolsági és a városi személyszállí­tás javítására mintegy 1300 új autóbuszt, 25 új metrómotorkocsit, több új csuklós villamost és HÉV-szerelvényt állítottak forgalomba. Üjabb településeket kapcsoltak be az autó­buszhálózatba. Az év végén 3144 helységbe, az ö-szes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. A személygépkocsik szá­ma csaknem 90 ezerrel emelkedett, és az év végén elérte az 580 ezret. Ebből 551 ezer a lakosság tulajdonában volt. Az év folyamán a tervnek megfelelően 21 ezer darab új te­hergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak az M-r-7-es autópálya újabb, Balatonaligáig terjedő szakaszát. A terve­zett ütemben haladt Budapesten a metró észak—déli vonalának építése. Budapesten bővült a lágymányosi és a Lipót telefonközpont. A távbeszélő főköz­pontok befogadóképessége 15 ezer, az al­központoké 16 500 állomással nőtt. A telepü­lések közötti közvetlen telefonösszeköttetésre az összes főállomás 55 százaléka alkalmas, az egy évvel korábbi 24 százalékkal szemben. KÜLKERESKEDELEM. A behozatal folyó devizaárakon 20,6 száza­lékkal, a kivitel 11,2 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala 1975-ben tovább emelkedett. Összehasonlítható árakon a behozatal kb. 4 százalékkal, a kivitel kb. 3 százalékkal nőit. Jelentősebben növekedett forgalmunk a szo_ cialista országokkal. A nem szocialista or­szágok közül a fejlett tőkés országokkal ki­sebb, a fejlődő országikkal nagyobb forgal­mat bonyolítottunk le, mint egy évvel koráb­ban. Kábel elszámolásokban — a tervnek meg. felelően — a behozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel. Összehasonlítha­tó árakon á behozatal a tervezett 9 száza­lékkal szemben mintegy 17 százalékkal, a kivitel az előirányzott 4 százalék helyett kb. 6 százalékkal nőtt. A rubel elszámolású for­galom egyenlege, amely az előző években aktívummal zárult, 1975-ben a behozatal je_ lentős emelkedése és a szerződéses árak vál­tozásából származó árveszteség következté­ben passzív volt! Dollár elszámolásokban az export jelentős fokozására vonatkozó célkitűzés — elsősor­ban a tőkés országok gazdasági válsága mi­att — nem valósult meg. E viszonylatban a kivitel volumene lényegében azonos volt az 1974. évivel, a behozatalé pedig mintegy 7 százalékkal csökkent. A dollár-elszámolású forgalom passzívuma az előző évinél kisebb volt, a tervben számítottat azonban megha­ladta, ami elsősorban a cserearány további romlásából adódott. BERUHÁZÁS A terv a szocialista szektorban 1975-re 129—130 milliárd forint beruházást Irány­zott gjő. Ténylegesen a beruházások összege 141—142 milliárd forint volt, folyó árakon számolva 17—18 százalékkal több, mint 1974_ ben. A beruházások volumene a tervezett 6 százalék helyett kb. 14 százalékkal emelke­dett. A nagyberuházások aránya nőtt, kivitele­zésük javult. Az 1975-ben befejezésre elő­irányzott nagyberuházások többségét üzem­be helyezték. A kezdésre előirányzott nagy­beruházások munkálatai megkezdődtek. A gyorsításra kijelölt, népgazdaságikig külö­nösen fontos beruházások kivitelezése — vi­szonylag kis többletráfordítás mellett, első­sorban a szervezettség javításával — meggyorsult. A célcsoportos és egyéb álla­mi beruházások összege is jelentősen nőtt. A tervelőirányzatot legnagyobb mértékben a vállalati beruházások haladták meg. Öt évre szóló magyar—szovjet egészségügyi cgyiihmíiköóési tervei írlak alá pénteken Bu­dapesten. Képünk: dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár és Sz. P. Burenkov, a Szov­jetunió egészségügyi miniszterének első helyettese aláírja az okmányokat. A népgazdasági ágak közül leggyorsabba a szállítás és a hírközlés, valamint a mező gazdaság, erdő- és vízgazdálkodás beruh« zásai emelkedtek. A beruházások növekedésének több, mii egyharmadát az építési beruházások, a töt bi részét a gépberuházások és az egyéb be ruházások növekedése tette ki. Az üzembe helyezett beruházások értéke • folyó árakon — 132 milliárd forint volt, a előző évinél 26 százalékkal nagyobb. A befe ‘jezetlen beruházások állománya 9—10 mii liárd forinttal emelkedett, és az év vég« megközelítette a 113 milliárd forintot. 15 ve tó s? cli IV !o ta i'c >v 1); A lí P >.( u FOGLALKOZTATOTTSÁG. JÖVEDELMEI' FOGYASZTÁS li il 1976., január 1-én az aktív keresők szám kis mértékben meghaladta az 5,1 millió fői n ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy év ^ vei korábban. Az 1975. évi átlagos állomén)' ^ létszám az iparban és a mezőgazdaságba1 n csökkent, az építőiparban, különösen pedi Sl a s: Igáltató jellegű ágazatokban nőtt. ^ 1975-ben körülbelül 350 000 dolgozó köt« lező heti munkaidejét csökkentették, min p denekelőtt az állami mezőgazdaság, erdőgaz r, dálkodás, vízgazdálkodás, a szállítás és hív ^ • közlés, továbbá az egészségügy területéi n 1975. végén a foglalkozotatottak 95 százai« j, ka dolgozott csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak nomináli lo havi átlagkeresete — beleértve a különbőz ], bérkiegészítéseket — körülbelül 3100 forin z volt, a tervezett, 6,4 százalékkal szembe1 ]< mintegy 8 százalékkal több az 1974. évinéi t A fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékká emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér, 1 s tervezett 2,5 százaléknál nagyobb mértékbei' ., 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A J mezőgazdasági termelésből származó össze lakossági jövedelmek nominálértéken körű) t belül 4 százalékkal nőttek, reálértéken 1« j nyegében nem változtak. A mezőgazdaság f keresők száma csökkent. Az egy -főre jut1 mezőgazdasági eredetű reáljövedelem emel j kedett. ( A lakosság jövedelmét a reálbérek és * j mezőgazdasági jellegű jövedelem mellett * i foglalkoztatottság emelkedése kis mértékbei’ ( a társadalmi juttatások jelentősen növeltél! A pénzbeni társadalmi juttatások összeg! . emelkedett. Legszámottevőbben a népesedés' j politikai határozatokból adódó kifizetése’’ : nőttek. Családi pótlékra 6,4 milliárd forintot j gyermekgondozási segélyre 3 milliárd fo- , rintot folyósítottak, 24, illetve 26 százalékká' , többet, mint 1974-ben. Nyugdíjakra 26,8 mi' , liárd forintot, az előző évinél 17 százalékká ; többet fizettek ki. ; Az év végén a nyugdíjasok száma 1 802 00’ , fő volt. 54 009 fővel több mint egy évvel ko‘ . rabban. 1975. július 1 -löl 1,1 millió alacsoní I : nyugdíjú személy nyugdíját, illetve nyugdíj- ] jellegű ellátását felemelték. A lakosság egy főre jutó összes reáljöv«' delme az előirányzott 3,5 százaléknál na' gyobb mértékben. 4 százalékkal nőtt. A lakosság összes fogyasztása 4,5 százalék kai, egy lakosra számítva 4 százalékkal eme'" kedett. A kiskereskedelmi forgalom a tér«; ben előirányzott 4,8 százalékos növekedés1 meghaladta, összehasonlító árakon 5,4 szk zalékkal volt több. mint 1974-ben. Az éle'" miszerek és élvezeti cikkek eladása > ugyancsak összehasonlítható árakon — 7.' százalékkal, a ruházati cikkeké 1,5 százaiéi!' kai, a vegyes iparcikkeké 5,0 százalékká) emelkedett. A lakossági szolgáltatások érté' ke is nőtt. A parasztság és a kettős jövedel' rnü háztartások saját termelésből szármái0 fogyasztása nem változott ázámottevően. A 'takarékbetét-állomány 15 százalékká nőtt, a növekedés meghaladta az 1974. évit ÁRALAKULÁS A külkereskedelemben az általunk impoí' tált termékek árai nagyobb mértékben emel' kedtek, mint exportált termékeinké. A belföldi termelői árszínvonal nagyot’*1 mértékben emelkedett, mint korábban. Az ipar belföldön az előző évinél csaknem '* százalékkal magasabb árakon értékesített« termékeit. Jelentősebb volt például az enek giahordozók, az üzemanyagok, a kohásza)] termékek, egyes vegyipari anyagok, a textil ■s • iházati cikkek áremelkedése. Az éoító" ipari árak körülbelül 4 százalékkal, a bei''1' házási árak körülbelül 3 százalékkal hala«*' Iák meg az egv évvel korábbit. A mezőga'i' dasá”i felvásárlási árak lényegében nem vél' toztak. Az áruszállítási tarifák az üzenj' anvag-áremelkedések következtében 5 szó" zalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi árak — jelentős vést' ben közoonti árintézkedések következtébe’1 — átlagosan 4.4 százalékkal voltak magasat”, az előző évinél. A piaci árak és a szol' gáltatások árai 2—2 százalékkal haladtál' meg az egv évvel korábbit. A fogyasztói *r; s"'.ivónál — a kiskereskedelmi és a pia«'1 k, valamint a szolgáltatások árai egyik* 3.3 Százalékkal emelkedett. . NÉPMOZQALOM, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS Az ország népessége 1976. január 1-é" 10 572 000 fő volt. 1975-ben 194 200 gvermeü született, az előző évinél 7900-zal több. A* ezer lakosra jutó élveszülelések száma a* itatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom