Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-22 / 45. szám
7976. február 22., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Lakóépületek futószalagon... Szakma és hivatás ■(V ti I' » éf j( i* i> if 5) ! > Fő feladatunk: a lakásépítés Beszélgetés Viscze 6áza vezérigazgatéval Az építőiparban, szinte hagyomány, hogy az esztendő utolsó hónapjaiban kell átadni a lakóépületek többségét. Tavaly ősszel úgy tűnt, a Borsod megyei Állami Építőipari'Vállalatra minden ed- digitöl nagyobb feladat megoldása vár, hiszen nemcsak az 1975-ös terv korábbi elmaradásait kellett felszámolni, hanem a negyedik ötéves terv teljesítése is veszélyben volt. Ebben a rendkívül nehéz helyzetben vitatta meg az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága a BÁÉV tevékenységét, különös tekintettel a soron következő feladatokra. Akkor szinte lehetetlennek tűnt a tervek teljesítése, jóllehet, a kemény munkához sok segítséget ígértek a város párt- és állami szervei. Nos: ez a segítökész- ség, és a vállalat több mint ötezres kollektívájának a szó igaz értelmében vett példás helytállása eredménnyel járt. Ezekről a nehéz munkás-hétköznapokról és az ötödik ötéves terv feladatairól a közeli és a távolabbi tennivalókról beszélgettünk Vin- cze Géza vezérigazgatóval. — Hogyan teljesítette a negyedik ötéves tervét és ezen belül is az 1975-ös feladatokat a BAÉV? — kérdeztem. — A negyedik ötéves terv feszített tennivalóinak teljesítése — az ismert körülmények következtében kialakult munkacsúcsok miatt — nehéz helyzet elé állította vállalatunk kollektíváját. A kivitelezési feladatok megoldására megtettük a szükséges : intézkedéseket. A beruházókkal, tervező és társgenerál vállalatokkal szoros végrehajtási ütemtervet készítettünk, aminek betartását a párt-, tanácsi és minisztériumi szervek maximális mértékben segítették. Az eredmény nem is maradt el, a vállalat negyedik ötéves tervét túlteljesítette. Az elért teljes termelési érték 8,6 milliárd forint, ami csaknem kétszerese a harmadik ötéves tervben elért teljesítésnek. Ez az eredményesség teljes egészében a termelékenység növekedéséből származott. Átadtunk 16 086 lakást, ami 557 lakással több a tervezettnél és meghaladja az előző két ötéves tervben átadott lakás- számot is. Ezenkívül átadott a vállalat 1750 óvodai és 440 bölcsődei férőhelyet, 116 iskolai tantermet és 29 ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítményt, és sok más építményt, többek között: a miskolci DOMUS lakberendezési áruházat, az ózdi orvosi rendelőt, a leninvárosi kétezer adagos konyha és étterem épületet. Ezzel egyidőben a vállalat nyeresége a tervidőszakban megduplázódott, dolgozóink jövedelme 37,6 százalékkal növekedett. Különösen 1975-ben értünk el szép eredményeket. Á teljes termelési volumen meghaladta a 2,1 milliárd forintot, ami az eiőző évhez képest 25 százalékkal, azaz 430 millióval több, ugyanakkor a termelékenység 30 százalékkal növekedett. 3875 lakást adott át a vállalat, amennyit eddig még soha. Ebből Miskolcon 2602, Özdon 306, Kazincbarcikán 546, Leninvá- rosban 301 lakás került átadásra. 1975-ben 3200 lakásba költözhettek be Borsodban, miközben maradéktalanul eleget lettünk az ÖKÜ rúd- dróthengermű építésénél vállalatunkra i. ruló feladatok teljesítésének. — Nos, mindezt figyelembe véve: mit tartanak a vállalatnál a negyedik ötéves terv legnagyobb eredményének? — Alapvetően azt, hogy partnereink jó együttműködésével sikerült a rendkívüli nehézségeket elhárítani. Kiemelkedő eredmény a 16 080 lakás megépítése és ezen belül az, hogy 1975-ben a szerelés kezdetétől a befejezésig 2—2,5 hónap alatt is készültek lakóépületek. Erre eddig országunkban sehol nem volt példa, de előfordult, hogy 66 lakásos épületben két hónap alatt az üzembe helyezés is megtörtént. Nagy eredménynek tartjuk a BVPR-technológia kialakítását, bevezetését és széles körben való elterjesztését. Ezzel iskolákat, óvodákat, bölcsődéket építünk a lakásépítés ütemének megfelelő gyorsasággal. A rendszer iránt nemcsak hazai, hanem külföldi érdeklődés is tapasztalható. Ezt a technológiát, amely miniszteri nívódíjat kapott, az ÉSZAK- TERV-vel közösen dolgoztuk ki. Nagy dolognak tartjuk a házgyári rekonstrukció végrehajtását, még ha sok gonddal és jelentős költségráfordítással járt is, mert az új lakóházak esztétikusabbak, új színfoltokat és változatosságot adnak a kedvezőbb városképek kialakításához. — E valóban nagyszerű eredmények birtokában milyen feladatok várnak a BAEV-rc az ötödik ötéves tervben cs 1976-ban? — Törekszünk rá, hogy kielégítsük a profilunkba tartozó építési igényeket, javítva a minőséget, a szervezettséget és a gazdaságosságot. Fő feladatunk változatlanul a lakásépítés. Az ötödik ötéves tervben előreláthatóan mintegy 16 ezer lakás egyenértékű panel kerül legyártásra, melyből a megyében 14 ezer lakás átadása várható, a többi az igényeknek megfelelően, Heves megyébe, illetve az orenburgi földgázvezeték építéséhez lesz szállítva és részben a megyénkben kollégium és munkásszálló építményekhez kerül felhasználásra. A lakásépítésen kívül igény 2265 óvodai és 860 bölcsődei férőhely, 212 iskolai tanterem és 79 ezer négyzetméter alap- területű kereskedelmi és szolgáltató létesítmény megépítése. Kiemelt beruházás az OKU rúd-drót hengermű még hátralevő munkáján az acélműi intenzlfikáló, az Olefin II. 400 személyes kollégiuma, az LKM acélmű fejlesztésének részmunkái, s érdekelve vagyunk az orenburgi gázvezeték építéséhez szükséges szociális, kommunális létesítményeknél is. Mindebből 1976-ban 2720 lakás átadásával számolunk és összeszereljük az orenburgi gázvezeték építésénél vállalt 285 lakást. Megyénkben az idén 36 iskolai tantermet, 425 óvodai és 180 bölcsődei férőhelyet és nagy mennyiségű kereskedelmi, szolgáltató létesítményt adunk át. — E feladatokon belül mi a legsürgősebb és a legfontosabb tennivaló már most, az ötödik ötéves terv elején? — Egyik legsürgősebb feladat az évi tervnek, valamint a terv végrehajtását szolgáló intézkedési tervnek megismertetése a dolgozókkal. Másik nagyon fontos tennivaló a már elkészült ütemtervek alapján a kooperációs határidők betartása. A feladat teljesítéséhez szükséges a megrendelt anyagok, szerkezetek beszállításának ütemes biztosítása. Az ötödik ötéves tervben igény a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kivitelezésének meggyorsítása. Ennek érdekében korszerűbb, kevesebb élőmunka-ráfordítást igénylő szerkezeti megoldásra és technológia kidolgozására törekszünk az ÉSZAKTERV- vel együttműködve. Végül, fontos tennivaló a kidolgozott munka- és üzemszervezési módszerek széles körű alkalmazása, a munka- és tervfegyelem szilárdítása, a minőség javitása. — Várhatók-c konkrét intézkedések a BÁÉV-nél a takarékosság fokozására, a költségek csökkentésére, a jobb munka- és üzemszervezésre ? — Mindenképpen várhatók. A takarékosságra vonatkozó múlt évi intézkedéseink, erőfeszítéseink ösztönző eredményt hoztak. Az energia- és anyagmegtakarítás 11,5 milliós vállalásunkat 14,8 millióra teljesítettük. A múlt évi tapasztalatokat felhasználva, idén még több megtakarítást akarunk elérni. Kibővítve a korábbi területeket a kohászati termékek közül a rúd- és idomacél, a zsaluzóanyag takarékosabb felhasználásával. Fokozottabb mértékben használjuk fel a BVK portplaszt műanyagából készülő nyílászáró szerkezeteket. Számolunk a termelöberendezések jobb kihasználásával, a fajlagos és rezsiköltségek csökkentésével, a programszerűség betartásával és az építési átfutási idő rövidítésével. A befejező munkákhoz szükséges anyag- és szerelvényellátáshoz egységcsomagolási rendszert vezetünk be, s ez mintegy 25 százalékos létszámmegtakarítást eredményezhet. — Hogyan segíti e nehéz, de szép feladat megoldását a BAÉV törzsgárdája? — Hagyomány nálunk, hogy feladataink megoldásában a vállalat egyre izmosodó törzsgárdájának jó munkájára bármikor számíthatunk. Törzsgárdánk létszáma jelenleg több mint 4 és fél ezer, ami 781-gyel növekedett az utóbbi egy év alatt. A vállalat 5500 fős kollektívájának 81 százaléka 5— 25 éve dolgozik nálunk, s ők minden vonatkozásban szem előtt tartják a vállalat és a társadalom érdekeit. Ott vannak mindenütt, ahol tettekre van szükség. A munkaversenyben élen járnak, példát mutatnak a kommunista műszakokban, a minőségi munkában és a társadalmi tulajdon védelmében egyaránt. Munkájuk, magatartásuk most is garancia nagy feladataink megoldására — mondotta Vincze Géza vezérigazgató. Paulovits Ágoston íii iok&i mßst&rssßi Mester. Valamikor, hogy ezt a megszólítást kiérdemelje valaki, meg kellett tanulnia a szakmát, aztán fél Európát be kellett járnia gyalogszerrel, hogy évek múltán valóban mestere legyen a választott szakmának. Ez a rang mi tagadás, az utóbbi évtizedekben korántsem jelentett olyan magas lépcsőfokot, mint Valamikor. Vesztett egykori fényéből a szakmunka, kisebb lett a mesterek megbecsülése. Ám most újra elkezdő- dött^ valami. Valami új, ami ha sikerül, segíthet visszaadni a szakmunkás igazi rangját, tiszteletét., vonzását. Kormányhatározat és miniszteri rendeletek alapján megkezdődik a mesterszakmunkások képzése. A Diósgyőri Gépgyárban, ahol már viszonylag előrehaladott állapotban vannak az előkészületek, az esztergályos és géplakatos szakmákban szervezik meg a szakmunkások újfajta továbbképzését. m Ha egykor megkövetelték a mesterektől, hogy a céh legjobbjai legyenek, most is azt kell tenniük a vállalatoknak. Ezért támasztanak magas követelményeket már a jelentkezésnél. Az általános követelmények közé tartozik, hogy a mesterszak- munkás-jelöltnek általános iskolai végzettsége és szakmunkás-képesítése, vagy szakmunkás munkakör ellátására jogosító szakközépiskolai érettségije mellett a két szakma V. szakképzettségi fokozatában legalább 5 éves szakmai gyakorlata legyen. Követelmény: a példamutató emberi, közéleti magatartás is. Ennek megítélésében komoly szerepet kapnak a munkahelyi vezetők, a társadalmi szervek és a munkahelyi kollektívák, vagyis, akik a legjobban ismernek mindenkit. Ugyanakkor —, hogy a legtehetségesebb fiatalok elől se zárják el a megtisztelő cím elnyerése felé vezető utat — figyelembe veszik a jelentkezésnél a „Szakma ifjú mestere” mozgalomban elért eredményeket is. Sokakat érdekel: mit kell tudniok azoknak, akiknek jelentkezését elfogadják? A mesterszakmunkás-tovább- képzés másfél esztendő alatt mintegy 200—300 órás elméleti és gyakorlati oktatásból áll. Ez alatt megfelelő politikai, társadalmi, közéleti és alapvető vezetői ismeretekre kell szert tenniük a jelölteknek. Természetesen szakmailag is fejlődniük kell. Meg kell ismerniük a két szakma (más gyárakban nyilván más szakmák) műszaki-technológiai fejlesztésével összefüggő alapvető műszaki ismereteket ; a szakmájuk területén alkalmazott legkorszerűbb technikát, technológiát, az anyagok jellemzőit, felhasználási lehetőségeit, a szakma legbonyolultabb feladatainak elméleti ismereteit, gyakorlati tudnivalóit; s végül megfelelő fokú munkavédelmi, elektrotechnikai és számítás- technikai ismeretekre kell szert tenniük az adott terület mindenkori igényei szerint. Ahhoz, hogy valakit ez az új, nagy tiszteletet érdemlő rang megillessen, az ágazati miniszter által kijelölt állami mesterszakmunkás vizsgabizottság előtt kell bizonyítania képességeit. A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll, elméletire csak az mehet, akinek gyakorlati munkáját már elfogadták. Aki a vizsgaelőírás követelményeinek megfelel, elnyeri a mesterszakmunkás cím viselésére jogosító oklevelet. Természetesen az erkölcsi elismerés magas fokú anyagi elismeréssel is együtt kell, hogy járjon. Ennek rendszerén a DIGÉP-ben még dolgoznak, s beépítik majd az új vállalati kollektív szerződésbe is. Ám már most bizonyos, hogy a mesterszakmunkások eredeti besorolásuknál egy fokozattal magasabb szakképzettségi fokozatnak megfelelő bérkategóriába kerülnek. Ny. I. A létszámstop után Vélemények, intézkedések Több mint egy hónap telt el a munkaügyi, valamint a pénzügyminiszter együttes rendeletének bevezetése óta., A rendelet —, amely szabályozza az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli alkalmazottak felvételét — találó nevet kapott: létszámstop. Tapasztalatokat korai lenne kutatni. Ám az előzményekről helyénvaló szólni. Mi is tette szükségessé a rendelet kiadását? A 70-es évek elején aránytalanul megnőtt az alkalmazottak létszáma a vállalatoknál és üzemeknél. Törvényszerűen adódott ebből — tekintve a munkások és alkalmazottak arányát — a fölösleges adminisztráció, a rossz, sokszor bonyolult munkaszervezés. Már 1974-ben a Minisztertanács határozatot hozott: felhívta a vállalatok, intézmények figyelmét a fölösleges munkakörök megszüntetésére, ami — akkor — jóindulatú figyelmeztetés volt. Sajnos nem változott semmi, vagy legalábbis nagyon kevés. * Egy gépíró, pontosabban egy jó gépíró, minden vállalat számára kincs, s nem is akármilyen. A megye egyia nagyvállalatának, a Lenin Kohászati Műveknek gazdasági igazgatója mesélte a következő esetet: — Az elmúlt év elején leszámolt tőlünk egy lány. Ahová hívták, 200 foiinttal több fizetést kapott. Később egyik vezető beosztásban levő dolgozónk „visszacsábította’. Ráígért plusz kétszázat a fizetésére. Fél év alatt így négyszáz forint fizetésemelést tudott elérni. Jelenleg is a vállalatunknál van, munkájára számítanak. — Bármilyen furcsán is hangzik; a létszámstop bevezetése előtt minden intézmény és vállalat ki volt szolgáltatva az adminisztratív állományú dolgozók elcsábításának. Most az intézkedés bevezetése után, úgy érzem, mindenki meggondolja magát; menjen, vagy maradjon ... Ez elsősorban azok számára kényelmetlen, akik egy-egy vállalatot. intézményt „ugródeszkának” tekintettek ... A január elsejével hatályba lépett intézkedés egyik legfontosabb célja a stabilitás növelése. Az LKM-ben a 100 munkásra jutó alkalmazottak száma már 1967-től folyamatosan csökken. Mindezek mellett az elmúlt években három nagy termelőegységet helyeztek üzembe a gyárban: 1968-ban az elektruacélmű II., és a húzócsiszoló üzemeket, valamint 1974—75-ben az új nemesacél-hengerművet. Az elmúlt év végén a vállalat létszáma elérte a 18 ezer 300-at. A műszaki, adminisztratív kisegítői, illetve egyéb beosztásokban dolgozók létszáma kevéssel volt több, mint 3 ezer 200. — Jelenleg mintegy 12-vel csökkent a létszám zárló munkakörökben — mondja Sötét Károly gazdasági igazgató. — A KGM átlagot figyelembe véve mind a munkások és alkalmazottak aránya, mind az alkalmazotti létszám növekedése — jóval az átlag alatt maradt. * Ugyanúgy korai még beszélni az intézkedés végrehajtásának ellenőrzéséről, mint magának az intézkedésnek a tapasztalatairól. A Diósgyőri Gépgyárban az elmúlt évek statisztikáit böngészve szintén megállapítható: 1967-től — az LKM-hez hasonlóan — folyamatosan csökken a nem fizikai dolgozók száma. Bényei Imre a munkaügyi és szervezési főosztály vezetője, a következőket mondja: — Két intézkedés történt az elmúlt években. 1972-ben kettő, 1974-ben pedig öt százalékkal — 150 fővel — csökkentettük alkalmazottaink létszámát. Közismert, hogy vállalatunk mintegy 1500 féle terméket gyárt. É termékszerkezeten belül nagyon sok olyan gyártmányunk van, amelynek elkészítéséhez magasan kvalifikált szakemberekre van szükség. Ügy fogalmaznám; a jelenlegi alkalmazotti — tehát nem fizikai munkát végző — létszám nagy része, több print 1600 dolgozónk tevékenykedik ilyen beosztásban. Figyelembe véve az évenkénti növekvő feladatokat; az exportot, a termékszerkezetet és. a gyártmányválasztékot, mindenképpen jelentős feladatokat kell elvégeznünk. Természetesen a feladatok növekedését csak a meglévő szellemi kapacitás jobb kihasználásával, azaz helyi intézkedésekkel. belső átcsoportosításokkal tudjuk elérni. A vállalatnak magának kell kinevelnie az utánpótlást. A múlt évben például létrehoztunk egy számítás- technikai főosztályt. A „mag”, mintegy 10—12 ember. Furcsa talán, de ezt a létszámot mintegy nyolc-tízszeresére fogjuk bővíteni. Nem a „kiskapus” módszerrel, hanem a már említett helyi képzéssel. Ugyanúgy érdeke ez a vállalatnak, mint minden illetékesnek. Érdeke, hiszen a rendelet kijátszása, a munkakörökkel való házon belüli manipulálás szigorú felelősségre vonással jár. Pusztafalvi Tivadar
