Észak-Magyarország, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-15 / 39. szám

»n 197Ó. február 15., vasárnap Mezőkövesd gyarapodása ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Olefinüzem Leninvárosban A IV. ötéves terv egyik legjelentősebb fejlesztési előirányzata az olcfinprogram volt, amely megterem­tette hazánkban a korszerű vegyipar alapját. Hz tu­lajdonképpen abból állt, hogy Leninvárosban, a Tiszai Vegyikombinát tcrlctén felépítettek egy nagykapaci­tású. minden tekintetben világszínvonalon álló olcfin- iizemet. A mintegy (i milliárd forint értékű beruházás V az l!)75-bcn aláírt magyar—szovjet olcfincgyczmény értelmében valósult meg. A csupán néhány éve vá­rosi rangra emelkedett Mező­kövesd vezetői közül bizo­nyára bárki szívesen vállal­ná az elmúlt öl évről, vala­mint az előttünk levő ötéves tervről szóló beszélgetést. Szívesen vállalta Kispál Pál, a városi tanács elnökhelyet­tese is, hiszen van mit felso­rolni, van miről beszélni, úgyannyira, hogy csupán az eredmények summáját is eléggé nehéz összegezni. Mc^ílujilázoll ícrmctés Az állami és a lanáqsi ipar­ban a termelés megduplázó­dott. A szövetkezeti iparnál nem ilyen nagy ugyan az emelkedés, de itt is több, mint (iü százalék a fejlődés. A tervidőszakban az export 50 százalékkal emelkedett, en­nek körülbelül a fele tőkés export. A város ipari üze­mei még fiatalok, még „nem ■ állták be” teljes egészében, de a termelés növekedésének i így is több, mint 70 százalé­ka a termelékenység fokozá­sának az eredménye. A me­zőgazdaság termelési értéke a kétszeresére emelkedett és ami ugyancsak nagyon fon­tos: ennek 90. százaléka az alaptevékenységből adódott, tehát nem a melléküzem- f ágakból. A nagyarányú fej­• lődést mindenekelőtt a kor­szerű termelési rendszerek al_ kalmazása, a kemizálás, a gé. ‘ pesítés növelése, nem ulolsó­‘ sorban pedig a szakemberek 5 számának gyarapítása, ,a ve­1 zetés színvonalának növelése 5 eredményezte. : A nagy munkával megte­• rém tett eredmények közé tar. • tozik egyebek között a Kis­motor és Gépgyár új gyára, i gyáregységgé bővült az Autó­villamossági Gyár a ME­ZŐGÉP. új üzemházat ka­pott a ruházati szövetkezet, üzemegységgé bővült a Ma­tyó HISZ, rekonstrukciót haj­tottak végre a tejipari válla­lat kirendeltségénél, az asz­talosipari szövetkezetnél, új posta, két ABC-áruház épült, sikerült előbbre lépni a szol­gáltatásban. A sikeresen be­fejezett negyedik ötéves terv­ben az állami és a tanácsi beruházás értéke 51.4 millió forint. Új lakások Kommunális fejlesztésben ugyancsak számos eredmény született meg. Megépült 500 Tiszabábolna megyénk egyik legdélibb községe. A Tisza-tájnak ezen a részén —, amit Kis-Horlobágynak is neveinek — az erre járó ember csak síkságot lát, me­lyet olykor-olykor facsoport, kisebb erdő szakit meg. A föld, a sík föld azonban nem kövér legelőt, gazdag nö. vénvkultúrát nevelő terület. Sovány talaj ez, négy arany­koronán. leginkább juhlege- lönek való. A táj, a vidék mégis 371 bábolnai embernek nyújt megélhetést. A Rákóczi Ter­melőszövetkezet tagjainak, akik ezen a sovány íöldü, asztalsima síkságú földön gazdálkodnak. A gazdálkodás „hogyan­ját” a napokban megtartott zárszámadás értékelte. Egy részlet Gulyás János elnök gazdasági beszámolójából: „Szövetkezetünk 1975-ös ter­vét 100 százalékban végre­hajtottuk, gazdálkodásunk eredménye jónak mondható. A gazdasági nehézségek és problémák ellenére is telje­sítettük árbevételünket, nye­reségünk meghaladta a 4 millió forintot”. Ha visszapillantunk az el­múlt, öt: esztendőre, megái, lapíthatjuk: a javuló szak­csoporlos, a többi OTP-iár- sasliáz. Lakások vonatkozásá­ban még egy, rendkívül so­kat mondó adat: részben ál­lami támogatásból, részben saját erőből a tervidőszakban megépült 4110 lakás! összesen tehát 980 lakással gyarapo­dott a város. A számok szárazak ugyan, nem valami olvasmányosak, alkalmakként azonban szük­ségesek, hiszen sok mindent pontosan jeleznek, ezért hadd folytassuk még néhánnyal. A terv szerint az óvodai férő­helyek számát 75-tel kíván­ták növelni, ezzel szemben 175-tel növelték! Tegvük hoz­zá: az üzemek segítségével. Meeéniilt az új rendelőinté- zet gyógyszertárral; négy tan­teremmel bővült az általános iskolai hálózat. Nem sikerült felépíteni a 120 gyereket be­fogadó általános iskolai kol­légiumot, ennek a létesít­ménynek az átadását ez év nyarán tervezik. A lakók véleménye alapján Az új ötéves terv előkészí­tését hosszas, alapos munka előzte meg Mezőkövesden is. Jellemző, hogy például a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága a kérdőívek sokaságát juttatta el a város lakóihoz, melyekben a kövesdiek véle­ményét kérték a további gyarapítás, fejlesztés vonat­kozásában. A közvélemény- kutatásból megnyilvánuló igé­nyeket a tervezésnél szintén ..figyelembe vették. A múlt hónapban a városi pártbi­zottság foglalkozott ülésén a következő ötéves terv fel­adataival és jelölte meg a tennivalókat. Az üzemekkel, vállalatokkal ugyancsak egyeztették, megbeszélték a terveket, kérve is egyben to­vábbi segítségüket. Mindenekelőtt további fon. fos feladat az export foko­zása. az állami és tanácsi iparban ennek 40—45 száza­lékos. a szövetkezeti iparban pedig mintegy 30—35 száza­lékos emelése. A mezőgazda­ságban ugyancsak számos le­hetőség adódik még az ered­mények fokozására: öt év alatt — a lehetőségeket li­mai hozzáértés, a szaksze­rűbb gazdálkodás, a terme­lés műszaki fejlesztése, és nem utolsósorban a tagság szorgalmas munkája lehető­vé tették, hogy a termelés összessége szinte megduplá­zódott. Gondok azért vannak. A növénytermelésben csökkent a taglétszám, ezt a gépesí­téssel és a munkaviszonyok javításával igyekeztek ellen­súlyozni. Ennek ellenére eb­ben az ágazatban a nyere­ség! tervet a szövetkezel nem tudta teljesíteni. Ezt az 1974. őszi rendkívüli kedve­zőtlen időjárás és az ebből adódó gyenge minőségű szántás, vetés is előidézte. A költségek növekedtek, az át­lagtermés alacsonyabb lett. Az állattenyésztés viszont jó évet zárt Tiszabábolnán. A szarvasmarha, és juhága­zat a tervezett 5 millió 729 ezer forintos árbevételt (i millió 293 ezer forintra tel­jesítette. Melléküzemági te­vékenységükből a fuvarozás emelkedik ki, ami tavaly több mint 2 millió forint nyereséget hozott a szövet­kezet konyhájára. A tisza- bábolnai Rákóczi Termelő- szövetkezet bruttó jövedel­me az elmúlt évi termelés gyelembe véve — átlagosan 20—25 százalékos növekedés­re számítanak. Egv nap a városért A fejlesztési alap 101 mil­lió forint. A tervben szerepel 120 tanácsi célcsoportos és körülbelül 300 egyéb kategó­riájú lakás megépítése. Foly- ! tátják a derítő teljes elké- ' Szülésének munkálatait, még ebben az évben megkezdik i egy új ÁBC-áruház építését, a tervben szerepel 12 általá­nos is'kolai tanterem, egy tor­naterem elkészítése. Újabb óvodára is szükség lenne, en_ nek feltételeit. lehetőségét pályázattal szeretnék meg­kapni a megvei tanácstól. Az utak korszerűsítése, felújítása továbbra is egyik nagy gond Mezőkövesden. A városban — a csak néhány éve városban — jelenleg csaknem (10 kilo- | méter a földutak hossza. A ' mintegy 200 millió forintnyi költségvetésből körülbelül 30 milliót az utak felújítására szánnak. Gondja egyébként a város­nak a vasútállomás méltat­lan állapota is. A megfelelő váróterem hiányát már la­punkban is többen szóvá tették, hiszen Kövesd rend­kívül nagy és mindinkább nö­vekvő idegenforgalma miatt e tekintetben is állandóan „szem előtt van.” Az új meg­felelő váróterem megépítése a közeli tervekben szerepel. Szó van arról is, hogy az épületet a város jellegzetes néomúvészeti alkotásaival dí_ szítik. Gond az ugyancsak nem tanácsi kezelésben levő hőfürdő ügve. ahová most már csúcsidőben 15 ezer em­ber is bezsúfolódik. Szüksé­ges lenne megfelelő parkoló­hely kialakítása is, hiszen esv-egy forgalmas napon kö­rülbelül 2000 génkocsinak kell helyet biztosítani. A gyors ismertetésből is kitűnik: számos feladat vár megvalósításra a város új öt­éves tervében. Az elmúlt tervidőszak valóra váltását nagv mértékben segítették a lakók, az üzemek, vállalatok kollektívái. A segítséget, a kollektívák most is felaján­lották: „Egy napot Mezőkö­vesdért” jelszóval. A felaián. lások szerint nemcsak az üze­mek. vállalatok, hanem a hí­vóitok is bekapcsolódnak e^e a mozgalomba. Mindenki dolgozik egy na­pot Mezőkövesdért. A váro­sért: — saját magáért. Priska Tibor alapján csaknem elérte a 10 millió forintot. Ebből fej­lesztési alapra 3 millió, biz­tonsági alap visszapótlására 398 ezer, részesedési alapra 5 millió 900 ezer forintot fi­zettek. Egy 10 órás munka­nap értéke a szövetkezetben 100.7 forint. A bábolnaiak zárszámadá­sán nem palástolták a hiá­nyosságokat, az előforduló fegyelmezetlenségeket, laza­ságokat, a szövetkezetre ne­hezedő gondokat sem. Őszin­tén szóltak a vezetők és dol­gozók közötti egységes szem­lélet kialakításáról, a haté­konyság fokozásáról. • a taka­rékos gazdálkodásról. Erről beszélt a megyei pártbizott­ság küldötteként Vez^e Sán­dor, az Észak-magyarországi' Vízügyi Igazgatóság igazga­tója és dr. Kiss Béla, a TESZÖV küldötte is Korszerű termelési szer­kezet, növekvő szakmai lu­das. a hatékonyság szem előtt tartása és nagyfokú mun­kafegyelem — ez az. ami a tiszabábolnalak idei terv- számai mögött is olt húzó­dik. Erre szükség is van, mert nélkülük a tervek lény- nyé sohasem válhatnak. (ha) MI IS TULAJDONKÉP­PEN az olefinkémia? A pet­rolkémia legjelentősebb ága, amely nagy tömegben állít elő viszonylag olcsó etilént és propilént. A két vegyipa­ri nyersanyagot a kőolajfi­nomítókból kikerülő olyan benzinből gyártják, amely adottságánál fogva közvetle­nül járművek üzemanyaga­ként nem használható fel. Ez etlién és a propilén a szerves vegyipar legfonto­sabb nyersanyaga. Ismeretes, hogy a magyar népgazdaság petrolkémiai eredetű termékszükségleté- nek a hazai vegyipar, az 1970. évi termelést alapul véve, csak az egyharmadát volt képes fedezni. A hiány­zó alapanyagok egy részét importból, valutáért lehetett csak a tőkés országokból be­szerezni. A K GST-országok is hasonló gondokkal küz­döttek. Ezért vetődött fel az a gondolat, hogy az impor­tot új' termelő kapacitások építésével célszerű csökkente­ni. így vált a IV. ötéves terv központi kérdésévé az öle­li nkémia fejlesztése^^’ A számítások beigazolták: legalább 250 ezer tonna ka­pacitású olefinüzemet célsze­rű és gazdaságos építeni. Mi­vel azonban a belső szükség­letek egyelőre nem igénylik a teljes 250 ezer tonna eti­lénmennyiséget, olyan part­nerra volt szükség, akinek a gáznemű etilént csővezeté­ken lehet szállítani és aki vállalja, hogy az altala lé­tesítendő feldolgozó üzem termékeiből azonos értékben szállít, hazánknak szerves alapanyagokat. Ez a partner a baráti Szovjetunió volt, amely messzemenően támo­gatta az olefinprogramnak kooperáció útján történő megvalósítását. A magyar—szovjet kor­mányközi megállapodás ér­telmében tehát a TVK-ban elkészült egy évi 250 ezer tonna etilént gyártó üzem, amelynek termeléséből 1975- től kezdődően egy évtizedi-n át évenként 130 ezer tonna etilént és 80 ezer Ionná pro­pilént szállítanak a Szovjet­unióba. Egyidejűleg a szov­jetunióbeli Kalusban egy évi 250 ezer tonna pvc-t gyártó üzemet is megépítet­tek. Ilvmódon a két ország két vállalata, a Tiszai Ve­gyikombinát, valamint Ka- lusi Kohászati és Vegyikom­binál között egv 339 kilomé­ter hosszú etiléncsővezeték lefektetésével közvetlen ter­melési-technológiai kapcsolat jött létre.*» A szakértők kiszámították, hogy az öleli nkémia fejlesz­tésében igen nagy szükség van a nemzetközi összefo­gásra és a munkamegosztás­ra, A kooperáció kölcsönösen előnyös, hiszen ez esetben nem kellett két olefin terme­lő üzemet építeni, s így be­ruházásokat és termelési költségeket tudtak megtaka­rítani. Ezenkívül a beruhá­zás költségei nem egy, ha­nem két országot terheltek és gyorsabb kivitelezést tett lehetővé, mind hazánkban, mind pedig a Szovjetunió­ban. Az olefinegyezmény megvalósítása kölcsönös elő­nyökön nyugvó tartós együtt­működést hozott létre a Szovjetunió és Magyarország között, amely mindkét fél számára előnyös. Miben nyil­vánul ez meg? HÚSOSOKBAN abban, hogy mindkét ország megfelelő részt vállalt a beruházásban; optimális, gazdaságos mére­tű üzemeket épített, mely­nek révén jelentős beruhá­zási összegeket tudtak meg­takarítani. Előnyös továbbá azért, mert a termékek ön­költsége is alacsonyabb, mi­vel nagy kapacitású, korsze­rű gyárakat hoztak létre. Jelentős eredmény az is, hogy a két vállalatnál együt­tesen több mint 300 millió rubel értékű beruházást va­lósítottak meg mindössze három év leforgása alatt. A Szovjetunió vegyipari minisztere, L. A. Kosztandov. a következőket mondta a magyal"—szovjet kooperáció­ról: — A szocialista gazdásá­gi integráció feladatainak megoldásában jelentős sze­repe van a szovjet és a ma­gyar vegyészek gyümölcsöző együtt működésének. Szov­jetunió és Magyarország vegyipari dolgozói rendkí­vül eredményes munkát fej­tettek ki az olefinek és az olefintermékek gyártásához szükséges kapacitások létre­hozásában. Magyarországon a szénhidrogén nyersanyagból kiinduló olefingyártó kapaci­tások lehetővé teszik, hogy az etilén és a propilén egy részét további feldolgozásra a Szovjetunióba szállítsák. A Szovjetunió ugyanakkor olyan szerves vegyipari alap­anyagokat ad Magyarország­nak, amelyeket eddig tőkés országokból kellett megvá­sárolni. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán több képviselő beszélt az olefinprogram megvalósításának jelentősé­géről. Dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Lenin- város országgyűlési képvise­lője a gazdasági építőmunka feladatairól szólva a követ­kezőket hangsúlyozta: — Minden eddiginél na­gyobb szükség van a szocia­lista integrációban, a ma­gyar—szovjet gazdasági kap­csolatokban rejlő lehetősé­gek jobb kiaknázására. Jó példa erre már az országban is jól ismert olefinprogram, amelynek egy része az eti­lénüzem, s amióta megépült, teljesíti azokat a követelmé­nyeket, amelyeket ettől az üzemtől elvártunk. A szocia­lista nemzetközi munkameg­osztásban rejlő lehetőségek olyan tartalékok számunkra, amelyekre az eddiginél job­ban kell építeni, mert terv­szerű gazdasági fejlődésünk egyik döntő tényezője. A TVK olefingyára, mint ismeretes, a múlt év már­ciusában kezdte meg a ter­melést, Azóta, vagyis 1975. végéig több mint 350 ezer tonna különféle olefintermé­ket (etilént, propilént, frakciót, hidrogénezett piro- benzint) állított élő. Az eti­lén nagy részét, mintegy 60 százalékát Kalusba továb­bi,ották, a fennmaradó mennyiség bizonyos hánya­dát a TVK dolgozta fel, ami pedig ezen felül volt, azt különböző piacokon értékesí­tették. Az üzem másik ter­mékét, a oropilónt is főként a Szovjetunióba exportálták és ugyancsak a Szovjetunió a legnagyobb felhasználója az olefinüzemből kikerülő C5 frakciónak, amely a szin­tetikus kaucsukgyártás alap­anyaga. Cserébe olyan mű­anyag-alapanyagokat kapott Magyarország, amelyek a vegyipar számára nélkülöz­hetetlenek. de nem oly túl­ságosan nagy belőle a hazai szükséglet, hogy kifizetődő lenne itthoni gyártásuk. Itt kell szólni róla, hogy az olefinprogram második lépcsőiéként még a IV. öt­éves tervben megkezdődött a Borsodi Vegyikombinát új pvc-gyárának építése. AZ OLEFINPROGKAM­HOZ kapcsolódik a mű­anyag-feldolgozó ipar nagy­arányú fejlesztése is, amely az V. ötéves terv során va­lósul meg. így, az olefin­egyezmény révén Magyar- ország műanvag-felhasználá- sa az V. ötéves terv végére megközelíti a legfejlettebb országok jelenlegi színmna- lát. Ugyancsak az oSin- programnak köszönhető, hogy ebben az évben megkezdő­dött a Tiszai Vegyikombi­nátban a 40 ezer tonna ka­pacitású propiléngyár épí­tése, amely ha elkészül, az olefingyárban termelt pro­pilén egy részét dolgozza fel­értékes műanyag-alapanyag­nak. L. L. lakás, ebből 127 tanácsi ccl­A számok mögött

Next

/
Oldalképek
Tartalom