Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

iSiM-MAG*.ARMiMG 4 1976. január 10., szombat Közművelődés és anyagi bázis N éhány nap telt el még az új esztendőből, a közműve­lődési intézmények éves munkatervei általában elké­szültek, de az előkészítő megbeszélések, különböző tanácskozások során többször találkoztunk olyan megfogal­mazással, amely bizonyos tervpontok teljesítését, illetve íeljesíthetését az anyagi bázis megteremtésétől tette függő­vé. Többfelé a fenntartó szervek a tervezés időszakában még nem döntöttek — és sokfelé még ma sem — egy-egy intézmény támogatásának fenntartási költsége folyósításá­nál: mikéntjéről, kereteiről, s ez bizony sokfelé megnehe­zíti a tervezést, vagy legálábbis annak hitelét. Az 1974 márciusi közművelődési párthatározat, amely irányvonalában megerősítést kapott a XI. pártkongresszu­son is, a feladatok megszabásánál nem számolt további tá­mogatásbővítéssel, hiszen már akkor ismeretesek voltak gazdasági tervezésünk főbb irányvonalai, de célszerűnek tartotta a meglevő szellemi, és anyagi erők koncentráltabb, ésszerűbb felhasználását. Az elmúlt év nyarán ennek szelle­mében született meg a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak és a Kulturális Minisztériumnak közös állásfoglalása, amely irányelveket adott a közművelődési intézmények több szerv által történő, úgynevezett közös fenntartására. Itt me. gint hivatkozhatunk a sokat emlegetett ózdi modellre, amely immár több mint egy évtizede országos példa, s amelynek éppen Borsodban nem akadt még teljes értékű követője, bár a közös fenntartásra való törekvés, vagy annak kisebb-na- gyobb mértékben történő realizálása többfelé fellelhető. Ilyen törekvésekkel találkozunk és eredményeket ismerhe­tünk meg két szocialista városunkban Kazincbarcikán és Le- ninvárosban, találkozunk ilyennel Sajóbábonyban és min­denképpen ide sorolható a Borsod megyei Rónai Sándor Mű­velődési Központ is. A z új év különböző gazdaságirányítási és gazdálkodási változásokkal köszöntött be és egyes gazdasági jelle­gű kormányintézkedések afféle mumusként jelentkez­nek az elsősorban üzemi támogatást élvező közművelődési intézményeknél. Itt jelentkezik elsősorban a tervezés anyagi okú bizonytalansága. A gazdasági rendelkezések realitásokból fakadó velejárói mindennapi életünknek, hosszabb távra ható rendeletek, amelyek bizonyos mértékben módosítják egyes gazdálkodó szervek életvitelét. Olyan rendelkezések ezek, amelyek el­len nincs fellebezés, s amelyek alól nincs kibúvó. Ugyan­akkor a közművelődési párthatározat célkitűzései is reáli­sak, szükségszerűéi:, megvalósításuk halaszthatatlan társa­dalmi összfeladat. Jóllehet a közművelődési feladatok meg­oldása nem elsődlegesen pénzkérdés, de feltétlenül szüksé­ges hozzá megfelelő anyagi bázis, szükséges a gazdálkodó szervek, tehát a közművelődés alanyait jelentő dolgozó tö­megek munkáltató szerveinek anyagiakban is megnyilvá­nuló támogatása. Az új gazdasági szabályozókra való hivat­kozás sokfelé bénítólag hat egyes közművelődési ágazatok­ra és helyileg látszólagos kisebb-nagyobb ellentmondások keletkeznek. A gazdaságossági rendelkezéseknek semmiképpen sem céljuk a közművelődés nehezítése. Éppen a közművelődési pártha­tározat szellemében válik most mindinkább szükségessé a meglevő erők jobb csoportosítása, ésszerűbb felhasználása. Méginkább előtérbe lép a közművelődési intézmények üzemi és területi jellegének bővítése, ezzel együtt a fenn­tartás közös gondjainak megosztása. Sokfelé vannak még kihasználatlan lehetőségek, vagy eddig rosszul felhasznált anyagi bázisok. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ilyen jellegű kullúratámogatása különösképpen „újraértékelésre” szorul. A z idő halad. Az ötödik ötéves terv gazdasági, társadal­mi célkitűzéseinek mindjobb megvalósításához, mind műveltebb, kulturáltabb emberekre és embermilliókra van szükség. E kulturált tömeg megteremtődéséhez pedig nélkülözhetelen a közművelődési határozat és az annak nyomán született tervek megvalósulása. Ezért nem lehet a közművelődést és annak anyagi támogatását semmiféle gaz­dasági okokra hivatkozva elodázni, vagy felfüggeszteni. Gazdasági és közművelődési feladatainkat egymással pár­huzamosan, a lehetőségek racionális egyeztetésével kell megoldani. Benedek Miklós Feledy Gyula munkája Akác István Gelléri Andor Endre A férfikor delén megállt és visszanézett, anyátlan ködbe révedt a fénytelen vidék — szótlanul megtöröltc vastag szemüvegét, a v^lág sejtjeit már vájta a kcs-enyészet. .. Szívében halk dalú szerelmek, régi képek ezüst nyugalma rezdült, s hű asszony! beszed, haját zord tél havazta, lúg marta ki kezét, lábán kopott cipő, s csillag-rögökre lépett. Vadászgépek suhantak, nőttek a néma árnyak, hat rozsdás nap után, ha jött a szép vasárnap, riadt szívére hullt a termő képzelet. Nagyizmú teste lángolt, hamvadt a gond, s a bánat, virágzó tájakat festett a kék varázslat, ahol örök halászok hálót merítenek. A Hókirálynő A Hókirálynő című mese­játékot felújítja a Miskolci Nemzeti Színház meseszín_ pada. Az elmúlt színházi évad sikeres gyermekdarab­ját április 15-től láthatja új­ból a kis közönség. lolpzékat alkalmaznak A Miskolci Nemzeti Színház villanyszerelőt keres azonnali belépéssel. Jelentkezés a mű­szaki felügyelőnél. Takarítónőt felveszünk, azon­nal. MÉSZÖV, Baross Gábor u. 17. Egy takarítónőt felveszünk egész napos munkaidőre, eset­leg két személyt 4 órás munka­időre. Műszaki könyvesbolt, Széchenyi u. 54. Felvételre keresünk csoport­vezető technikust a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság hálózat­fenntartó üzemegységéhez. Fi­zetés megegyezés szerint. Je­lentkezés: Miskolc, Budai Jó­zsef u. 44. szám alatti üzem­egységünkben. Telefon; 34-300. A Miskolci Köztisztasági Vállalat értesíti Miskolc város lakosságát, hogy az ELHASZNÁLÓDOTT FENYŐFÁK GYŰJTÉSÉT FOLYAMATOSAN VÉGZI Az utolsó gyűjtési nap JANUÁR 15. Köztisztasági Vállalat A miskolci 1. sz. Ipari Szak­középiskola (511., Rácz Adám u. 54—58., tel.: 36-134) iskolasegédct alkalmaz, aki a kétszoba-össz- komfortos szolgálati lakásért a házmesteri teendőket is ellátja. Kétszobás cserelakás szükséges. Takaríló-kézbesítőnöt és gép­írni tudó adminisztrátort felve­szünk. Magyar Autóklub, Mis­kolc, Széniére u. 16. A Nehézipari Műszaki Egye­tem műszaki osztálya felvételre keres vizsgával rendelkező ka­zánfűtőt. Jelentkezés: Nehézipa­ri Műszaki Egyetem, erőmű. Az Állami Biztosító III. kerü­leti fiókja ügyviteli munkakör­be felvételre keres érettségivel rendelkező dolgozókat. Jelent­kezés: Állami Biztosító fiókja, Miskolc, III. kér., Rózsa Ferenc u. 2. Az ÉMASZ Kazincbarcikai Üzemigazgatósága anyagkezelöi munkakörbe felvesz férfi- és női dolgozókat. Jelentkezni le­het a személyzeti vezetőnél, Ka­zincbarcika, Dimitrov u. 41. sz. A Miskolci Likőrgyár felvesz női és férfi segédmunkásokat, kocsikísérőket, gépkocsivezetőt és autóvillamossági szerelőt. Je­lentkezés: Miskolc, Partizán u. 13. szám alatt. Fodrász szakmunkás dolgozó­kat keresünk felvételre, Tokaj, Tárcái, Forró, Cigánd, Kesznyé- ten munkahelyekre. Jelentkez­ni lehet: Borsod megyei Fod­rász Szövetkezet, Miskolc, Hu­nyadi u, 26. sz. Műszaki ellenőrt azonali be­lépéssel felveszünk legalább öt­éves gyakorlattal, építőipari technikusi végzettséggel. Felső­fokú végzettséggel rendelkezők előnyben. Jelentkezés: Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal, Miskolc, Széchenyi u. 35. szám alatt. Az Eszak-magyarországi TÜ­ZÉR Vállalat Sajó-parti telepe felvételt hirdet t vngonkirakói, árumozgatói munkakörbe. Fi­zetés teljesítménybérezéssel. Munkásszálló biztosítva, jó ke­reseti lehetőség. Jelentkezés: Sa­jó-parti TÜZÉP-telep, Miskolc, Vágóhíd u. 6. sz. Telcpigazgalő. Kazánfűtőt, takarítónőt alkal­mazunk. ÉrdÉeklődni a 18-864- cs- telefonon. A VASVILL Kereskedelmi Vál­lalat azonnali belépéssel felvesz vas- és műszaki raktáraiba raktári dolgozókat. Jelentkezés: VASVILL, Miskolc, Vágóhíd u. 6., munkaügy. Tel.* 38-331. A borsodsziráki Bartók Béla Mgtsz villanyszerelőt és eszter gályost felvesz. Jelentkezés a tmk-üzem vezetőjénél. Talajtani laboratóriumunk ve­zetésére vegyészmérnököt, vagy okleveles vegyészt alkalmazunk. Jelentkezni lehet a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vál­lalat. megyei irodájánál, Sajó* szentpéter, Kossuth u. 189. sz. Az AVF Mezőkövesd! Gyár­egysége felvesz megfelelő szak- képzettséggel rendelkező terv­munkaügyi vonalon jártas, terv- munkaügyi vezetőt. Jelentke­zés: AVF Mezőkövesdi Gyár­egysége, Dózsa György u. 36. sz. Fizetés megegyezés szerint. Belépés azonnal. Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 1. sz. üzemegysége fel­vételre keres karosszérialakatos, általános lakatos, gyakorlott au­tószerelő, autóvillamossági sze­relő, hálózati villanyszerelő és kárpitos szakmunkásokat. Je­lentkezni lehet az üzemvezető­nél, Miskolc, Zsolcai kapu 9— 11. sz. A Dél-borsodi Vízgazdálkodá­si és Nyárigát Társulat azon­nali belépéssel gyors- és gép­írót keres, adminisztrátori mun­kakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés Mezőcsáton, Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat állami vállalatok részére történő eladásra meg­hirdet: 1 db 3 to., 2 tengelyes, oszlopszállitásra alkalmas utánfutót. Az utánfutó a sárospa­taki üzemigazgatóság te­lephelyén tekinthető meg. (Sárospatak, Bláthy Ot­tó u. 2.) Érdeklődni: Miskolc, 35-323 telefonszámon lehet. Pécsre figyelünk M a este Pécsett ünne­pélyesen megnyitják a űlll. magyar já- lékjilmszemlét. ti a az 1074. decemberi, Buuapes- len tartott., és szemlének, vagy fesztiválnak semmi­képpen sem nevezhető ma­gyar filmnapok vetítésso­rozatát figyelmen kívül hagyjuk, úgy nyolcadszor kerül sor a magyar játék­film-művészet nagyobb szabású éves szakmai mér­legelésére Pécsett. A ma este kezdődő hatnapos szemle bizonyára ismét sok érdeklődőt vonz; korábban is nagy számban vettek részt rajta a külföldi film­alkotók, kritikusok, s a ve­títéseken, meg a találkozó­kon a közönség képviselői. Az idei játékfilmszemle sok vonatkozásban eltér a korábbiaktól. Egyik alap­vető jellemző vonása, hogy valamennyi olyan filmet műsorra tűznek és mérle­gelnek, amelyek 1075-ben készültek el magyar film­stúdiókban, még akkor is, ha a közönség nem talál­kozott velük. Kilenc ilyen film várható ezen a szem­lén a közönség által már ismert filmeken kívül. Többféle szakmai vita, kö­zönségtalálkozó, kihelyezett vetítés teszi színessé a programot. E szemle feladata, hogy kultúrpolitikánkkal össze­vetve értékelje filmművé­szetünk eredményeit, segít- elő, hogy magas színvona­lon tükrözze a mai magyar valóságot, s haladó hagyo­mányainkat. A művészeti és esztétikai célokon túl a szemle az eddigieknél szé­lesebb és differenciáltabb szakmai feladatokat lát el.. Ezt szolgálják a szekcióvi- tále, amelyeknek témái; az elsöfiimes alkotók müvei­nek világképe, — színmű­vészek a magyar filmben, — a magyar film és kö­zönsége, valamint a ma­gyar filmek forgalmazúsiUl gyakorlata. A nagy plená- ■ris vila témája: A magyarL játékfilm-művészet, J975. L( Előtérbe kerül a szemie L, közművelődési szerepe i.s. I Tíz művész—közönség talál­kozót szerveznek, azon kí­vül mód nyílik sok kötet­len eszmecserére. Újszerű dolog, hogy a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsé­ge filmkritikusi díjainak Is átadását is — a hagyomá- j d nyolctól eltérően — e szem­léhez kapcsolták, és a mai ünnepélyes megnyitón ke­rül sor az átadásra. A magyar játékfilm iránt érdeklődök figyelme Pécs felé fordul az elkövetkezői' napokban. Filmesek, kriti-\ '/J kusolc, egyéb szakmabeliek á s vitáznak majd műhely-11, gondjaikról, a pécsi és ba- j ^ ranyai közönség pedig nem- [ csak nézője lesz az 1975-ös v filmtermés vet.íiéseinek, j cl hanem az eszmecseréken U való részvételével a szemle i részese is. A filmalkotás [ hosszú távú művészi terem- (*> tőmunka. E szemle mérle­gelésének eredményei is nem' az elkövetkező hetek, vagy hónapok filmjeiben, hanem egy későbbi időszak termésében gyümölcsözhet­nek majd.-ry 'zalommal és szeretet- /) tel várjuk a magyar filmeket, érdeklődve tekintünk a magyar film­művészet újabb pécsi szám­vetése elé. (bm) A szülők zsebére?! Lassan befejeződnek a sza­lagavatók a középiskolák­ban. Elül a ruhavarratási láz. Megnyugszanak a szü­lők, végre helyreáll a rend a család anyagi viszonyai­ban. De mindez csak néhány napig tart. Aztán újra kez­dődik: — Kérek szépen három­száz forintot... A csendes kérésre meg­döbbent csend a válasz, s utána jön a kérdés: — Mire már megint? — Ruhára ... a ballagás­ra ... a bankettre ... bet abban lenni akkor, ami­kor utoljára találkozik a< osztály, amikor utoljára vaf együtt a közösség? Igaz- reprezentatív ruhákban anielyeket talán többet nen1 is viselnek — szebben mu tatnak a gyerekek. És eg? kicsit felnőttesebb. mint « matrózblúz, meg az egyszeri* sötétkék szoknya... vf­Miskolcon a méterárubol­tok forgalma az utóbbi na­pokban rohamosan emel­kedni kezdett. Egymásnak adják a kilincset a külön­böző középiskolák és szak­munkásképző intézetek meg­bízottai. Egy,-egy osztály képviseletében három-négy tanuló megy megvásárolni a ruhaanyagokat. És otthagy­ják a pénztárakban a szü­lők zsebéből kihúzott, ke­mény munkával megkeresett százasokat. Előfordult, hogv egy húsz gyerekből álló osz­tály 15 (írd és mond) tizen­ötezer forintért vásárolt ru­haanyagot ... — Anyukáméit „zörögtek1 otthon, amikor elkértem > 450 forintot' a bankett! ru­hámra — mondta egyi most érettségiző kislány az egyiK méterárubolt pultjánál. -- Sajnáltam is őket. hiszen hatan vagyunk testvérek és csak háromezer forint körül van a család összjövedelme' Dehát ha a többiek megsza­vazták. én sem lehetek ki­vétel. Az hogy nézne ki. Ii3 én másféle ruhában len­nék .. . ? Vagy két' hónapit összehúzza magát a család, hogy a nagylány se marad­jon le. Minden iskolának van egyenruhája, vagy legalábbis a diákok számára kötelezően előírt viselete. Mért nem le­Ruhaanyngok. pénz... és megint csak pénz. A szülők zsebéből. Kemény munkával keresett százasok. Mindez csupán egyetlen alkalomért. Mert az ilvenkor megcsinál­tatott ruhákat általában nem! veszik fel többé. Hát meg-! éri ?! . — sárhelyi KÖZÜLETEK FIGYELEM! 1 db üzemképes Robur LO 2501. típusú tehergépkocsinkat — pótkocsival együtt felajánljuk megvételre. Érdeklődni lehet: RÖVIKÖT, Miskolc. Szentpéteri kapu R0. Telefon: 1R-G2I, Szállítási előadónál. irr»s«r,t\y xi. 1*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom