Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

1976. január 10., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 i termelő- es értékesítő válla- ! latok vezetésében, irányitásá- j ban egyre nagyobb szerepe | van az önálló döntéseknek, f elhatározásoknak. Ennek kö- J Vetkeztében megnőtt a piaci j információs igény. Sokrétű információkra van szükség, ! ahhoz, hogy a gyártmányfej- I lesztésre, a beruházásokra és ' a termelésre vonatkozó dön- j lések megfelelően előkészí­tettek, megalapozottak legye­nek'. Az elmúlt év jellemzői­ről és az l!)7(i-os év tenni­valóiról beszélgettünk Rónai Györggyel, az Ózdi Kohászati Üzemek gazdasági igazgató- | helyettesével az anyagellátás I és -értékesítés „gazdájával". — Az elmúlt évet az jel- ! lemezte, hogy a belföldi vál- í lalatok meggondolatlanul í nagy igényekkel léptek fel I üzemünkkel szemben. Olyan i nagy mennyiségben rendeltek anyagokat, hogy az év utolsó negyedévében számos válla- ! lat csökkenteni kényszerült I megrendelését — a készletek j felhalmozódása miatt, — ami 1 az üzemünknél húsz-husxon- 1 öt ezer tonnányi igénycsök­kenésként jelentkezett. Ezek j a „visszalépések” arra utal­lak, hogy a hengerelt árukra vonatkozó szabályozók kezd­ték éreztetni hatásukét. Ugyanakkor ez a vállala­tunknál értékesítési, elhelye­zési gondokat vetett fel. — — Olyan exportfeladatot is teljesítenünk kellett, amely eddig példa nélkül állt a ! gyár történetében. December­ben 117 (100 tonna árut expor­táltunk, amelynek lebonyolí­tásában nagyon sokat segített a Miskolci MÁV Igazgatóság. Tőkés exportra a tervezett 154 ezer tonnával szemben 108 ezer tonnát szállítottunk, ami mintegy 45 millió dollár bevételt jelentett a népgazda­ságnak. Ebben az esztendőben, az első negyedévre vonatkozó rendelési állományunk kisebb mint a gyár termelőkapacitá­sa. Ez arra utal, hogy a bel­földi felhasználók, vállalatok az új szabályozók .nyomán gazdálkodnak. Ez nekünk is kedvező, hiszen így az ex­porttervünket, feladatainkat folyamatosan, egyenletesen tudjuk teljesíteni. Az év fo­lyamán 200 ezer tonna ter­méket szállítunk terveink szerint tőkés exportra. Bár újabban a lökéspiacokon de- konjunkturális hatások fi­gyelhetők meg, termékeink még mindig nyereséggel érté­kesíthetők. Mivel a vállalatunknak ön­álló exportjoga nincs, a ME- TALUMPEX-szel kötöttünk úgynevezett társasági szer­ződést. A METALLIMPEX köti az üzleteket, de eze­ken a tárgyalásokon vállala­tunk is képviselteti magát. Negyedévenként megfelelően •felkészült szakembereink külföldön is tanulmányozzák a piaci viszonyokat. Jelenleg 40 országba exportálunk, leg­nagyobb kereskedelmi part­nerünk közé tartozik az NSZK és Irán. Abban, hogy az NSZK-ban is nyereségesen tudjuk értékesíteni terméke­inket nagy szerepet játszik, hogy olcsó vízi úton, a Du­nán szállítunk, hogy a dél­német piacokon versenyké­pes, de mégis nyereséges áron jelenhessünk meg terméke­inkkel. Az üzlet sohasem csak politikai kérdés, hanem az értékesítés során elsősor­ban a megfelelő nagyságú nyereség realizására kell tö­rekednünk. Kiemelt feladatként kezel­jük a kohászati kooperáció­val kapcsolatos teendőink tel­jesítését. Így például bár a kötelezettségeinknek eddig is eleget tet tünk, az LKM-mel, a Csepeli Acélművel 'és a Bor- sodnádasdi Lemezgyárral ki­alakult kooperációs kapcso­lataink további szilárdítására törekszünk. Új feladat a rúd-dróthen- germü termékeinek értékesí­tése. Az eddigi eredmények biztatóak. Az elmúlt évben is az RDM terven felül több mint 10 ezer tonna hengerelt árut állított elő. A szabvány követelményeinek megfelelő jó terméket, viszonylag köny- nyű eladni. Az RDH jelentő­ségét már annyian és annyi­féleképpen méltatták, hogy elég, ha csak azt említjük meg, hogy üzembe lépésével a belföldi betonacél-ellátást csaknem teljesen kielégíti. Ebben az évben az RDH mintegy 15 ezer tonna tőkés- importból származó beton­acél kiváltását oldja meg, ami igen jelentős import- megtakarítás is. Ily módon közvetetten hozzájárul a kül­kereskedelmi mérleg egyen­súlyának javításához. A hagyományos kohászati termékek tekintetében — a különböző szögacélok és -ge­rendák —, nincs szükség kü­lön piackutatásra. Természe­tesen a különleges termékek gyártását megelőzően, mint annak idején u korelacél pi­áéra bocsátása előtt, jelentős felmérő munkát végeztünk. Ennek az acélféleségnek leg­nagyobb előnye, hogy korró­zióálló, festést-mázolást nem. igényel, így például nagyon alkalmas távvezeték-oszlopok készítésére is. A jó minőséget fémjelzi, hogy 15 évi garan­ciát vállalunk rá. Természetesen az értékesí­tési tevékenység, illetve a termelés nem választható el, nem független az anyagellá­tástól. Az elmúlt évben az anyagellátási tevékenység elég nehéz volt. A szállítások biztonsága lecsökkeni, az egyes szállítók alapanyag- hiányra hivatkozva rendsze­rint csak késve voltak haj­landók elegei lenni a kéré­seknek. Ez persze megnehezí­tette a készletgazdálkodást és az üzem, a termelés folya­matosságának biztonsága ér­dekében az indokoltnál több pénzt kellett a készletekbe fektetni. Az 1970-os év nagyon ton­los feladala a készletgazdái- I kodás területén az optimalizá­lás. Ennek megoldását hosz- szabb idő, — három év — alatt tervezzük. A megfele­lő készlelcsoportokra statisz­tikai normákat dolgozunk ki, és a normák betartására egyéni felelősöket nevezünk ki, akiket anyagilag és te­gyél mil eg „erősen” érdekelt­té tesszük a készletgazdálko­dás biztosításában. Terveink közölt szerepel a számítógé­pes készletgazdálkodás beve­zetése, alkalmazása is. Duciiért Miklós 111 olajos növény Megyénk nagyüzemi gazda­ságaiban — az elmúlt évhez viszonyítva —, az idén vár­hatóan jelentősen növekszik az olajos növények vetésterü­lete. A napraforgó, az olaj­len és a repce az elmúlt év­ben a legtöbb gazdaságban J „jól fizető” növény volt. Az 1 üzemek és a népgazdaság ér­deke találkozik. Az olajos növények termesztése gazda­ságosnak bizonyul, s ugyan­akkor az ország mind többet igényel e növényekből. A I népgazdaság ötödik öléves | terviörvénye előírja, hogy ..az I olajos növények vetésteriile- i le mintegy 40 01)0 hektárral ! bővüljön:' A Vetőmagtermeltelő Vál­lalat eddig megkötött szer­ződései bizonyítják, hogy me­gyénkben kezdetét vette ez a „felfutás”. Repcét 1(10(1 hek­táron termelnek a gazdasá­gok. Az olajlen vetésterülete 300-ról 1100 hektárra növek­szik. Napraforgóból a válla­lattal az elmúlt évi 4000 hek­tár helyett már eddig 4837 hektárra kötöttek szerződést. Ilj szélűiéi A Borsodi Szénbányák Ivu- kói bányaüzemében azt a széntelepet, ahol most ter­melnek. jövőre lefejtik. Az ötödik ötéves terv termelési előirányzatának teljesítésére mar korábban újabb bánya­mező előkészítését kezdték meg. Az új, 000 000 négyzetmé­ter területű szénmező, amely­ből naponta átlagosan 210 vagon szenet szállítanak majd a felszínre — a lyukúi bá­nya termelésének 80 százaié, kát adja majd, s az egész ötödik ötéves terv idejére le_ hetévé teszi a termelést. Az. új szénmezőben jövőre kezdik meg az üzemszerű termelést. A korszerű gazdasági irá­nyítás körülményei között a í Szállítók ; és szállsitatok kapcsolata A szerelőktől függ a beruházás sikere Isiiig egy létesítmény elkészül... Feljegyzések az épülő Tiszai Erőműben í Jelentős feladatokat kelleti í megoldani az elmúlt évben a íl Diósgyőri Gépgyár szállítási főosztályának. Mint azt Tát- ' fai Árpád főosztályvezető el- < mondta: mind a belföldi, ( .mind a külföldi szállítási 'feladatoknak elegei tellek. ' Elsősorban a diósgyőri'aa_ { gyári MÁV-állomás dolgozói- , nak köszönhető ez á siker, hiszen a vállalat .szállítási ágazatai között — kiemelve S az exportszállítási kötelezet 1 - j, ségeket — a vasútra történő ■árufeladás mintegy 70 száza- ' lékos volt. Az elmúlt évben több mint 7000 kocsit adott a MÁV a vállalat export-, illetve belföldi késztermékei­nek kiszállítására. A csúcs­időszakot. — augusztus 1 -töl december 15-ig —, szerző­déssel. is biztosították. Hogy mennyire eredményes voll ez, i! mi sem bizonyítja jobban, ji mini yz, nogy ebben az idő­szakban eleget tettek a kö­vetelményeknek és éves szin­ten vállait átlagosan 10 szá­zalékos kocsiálláspénzt, „le­felé kerekítették”: mindössze 4.0 százalékot fizetett kocsi­állásért. Ez KGM-szinten is dicsé-j teles. Érdemes még niegje-1 gyezni, hogy a DIGÉP és a MÁV diósgyörvasgyári állo­másának Zrínyi szocialista brigádja között mindig jó volt a kapcsolat. Tervezik, hogy a jövőben hírközlési ' rendszer beállításával köny- j nyílik egymás munkáját. A beruházási program sze­rint 1070. negyedik negyed­évében meg keil kezdeni az új Tiszai Erőmű ’ első gép­egységének próbáit. Az új esztendő tehát döntő év lesz ezen a nagyberuházáson is. Hogyan haladnak a kivitele­zők. mi várható az elkövet­kező hónapokban? Erre kér­tünk választ Raft Mátyástól, az Erőmű Beruházási Válla­lat kirendelt ségvezetőjétől. — Mindinkább megválto­zik a kivitelezői munka jel­lege a Tiszai Erőmű építésé­nél — mondta Raft Mátyás. — Az első három esztendő­ben az építőkre hárult'a leg­több feladat, a múlt évtől vi­szont a szerelők munkája ke­rült előtérbe. Bizonyítja ezt az is, hogy 1975-től kezdve tucatnyi szerelő vállalat dol­gozik a turbinák, kazánok, villamos berendezések szere­lésén. Így például a Láng Géógyár, az Április 4. Gép­gyár. a VERTÉSZ, a Magvar Hu,jó- és Darugyár, a Hő­technika Vállalat, a Fém. munkás, valamint a Csősze­relőipari Vállalat és számos alvállalkozó több száz szak­embert foglalkoztat a külön­böző munkahelyeken. De megemlíthető az a mintegy száztagú csehszlovák szerelő- csoport is, amely a múlt év őszétől végzi a kazánok sze­reléséi. — Ami a pillanatnyi hely­zetet illeti: az építőipar kö­rülbelül 5 százalékkal elma­radt a múlt évi tervétől. En­nek legtöbb okát abban lát­juk, hogy egyes alvállalko­zók, mindenekelőtt az Qrszá- gos Szakipari Vállalat, nem lett eleget, kötelezettségének. Igaz, nem túlságosan nagy volumenű munkákról 'van szó, de egy létesítményt ad­dig mégsem lehet késznek te­kinteni, amíg a belső, úgy­nevezett szakipari munkákat — festést, mázolást, burko­lást, szigetelést stb. — a ki­vitelezők nem végezték el. Megítélésem szerint jó mun­kaszervezéssel. az igényeknek megfelelő munkaerő-átcso­portosítással rövid időn belül elvégezhetők ezek. A kirendeltségvezető el­mondta: a 22. számú Állami Építőipari Vállalat lényegé­ben elvégezte azokat'a fon­tosabb munkákat, amelyek a beruházás megvalósításának határidejét alapvetően befo­lyásolhatnák. A szerelőipari vállalatok közül a Láng Gép­gyár. u VERTESZ, az Április 4. Gépgyár, a Hőtechnika Vállalat eddig az ütemterv­nek megfelelően, jól végezte feladatát. A 22. számú Építőipari Vál­lalat főépitésvezelőségén az iránt érdeklődtünk, hogy az ú.i esztendő milyen feladato­kat tartogat számukra. Seres József főépítésveze­tő: — Az építés kezdetétől napjainkig mintegy 1.1 mil­liárd forint értékű munkát teljesítettünk. Ez idő alatt körülbelül egymillió köbmé- í tér földet; mozgattunk meg és csaknem 200 ezer köbméter betont építettünk be a lcü- lönböző létesítményekbe. El­mondhatom, hogy az idén minden fontosabb objeklu- j niot, épületet, gépalapot át- | adunk a szerelőknek, így jö- j vöre már csak néhány tíz­millió forint értékű munka elvégzése vár dolgozóinkra. Felkerestük a Láng Gép­gyár kirendeltségét is. Kele­men Ferenc főszerelő, éppen szokásos körútjáról érkezett I vissza irodájába. — A múlt év tavaszán fog­tunk hozzá a szerelés előké­szítéséhez — mondta. — Az idő sürget bennünket-, hiszen ez év augusztus 1-én már próbaforgatásra készen kell állnia az 1-es számú turbi­nának. Most még alig több mint negyvenen vagyunk ezen ( a munkán, de január végén j újabb szerelőcsoport érkezik ’ Százhalombattáról. Külön, ben az itteni I-es számú tur­bina lesz a kilencedik ilyen nagy gép, amit erőmüvekben szerelünk. Tapasztalatban, hozzáértésben nem lesz hiány Len in városban sem, csak le­gyen elegendő munkáskéz, s ne szenvedjünk hiányt az anyagellátásban és akkor ha­táridőre eleget teszünk a re­ánk háruló kötelezettségek­nek — mondta a főszereid. U L. A sokarcú „gyár” Akiknek emlékezetében még él a hajdani felsözsolcai gépállomás, a régi Sajó-parti üzem láttán kellemesen csa­lódnak. Szerte a megyéből még ide érkeznek a felújításra vá­ró traktormotorok, de ami ezenkívül még innen, az ötszö­rös élüzem címmel kitüntetett. MEZŐGÉP Vállalat gyár­egységéből kikerül, azt felsorolni is nehéz. A mezőgazda­ságban nélkülözhetetlen könnyűfém öntvények, szivattyúk, vágóhídi berendezések, stb. Itt fejlesztették ki az OMÉK aranyéremmel kitüntetett CSR—40 típusú univerzális rako­dót. amely a magtárak és a miilrágyatárolás eddig megoldat­lan gondjait megszüntette. ,4 négyszáznyolcvan dolgozót, foglalkoztató gyáregység egyre korszerűsödik. Erre nagy szükség van, hiszen a fejlődő mezőgazdaság egyre nagy (b teljesítményű, erősebb gépeket igényel. A ma géptípusait gyorsan követik az újak és ez a gyáregységtől állandóan átállásokat, új szériákat követel. Az V. ötéves terv .folya­mán csak fejlesztésre, új. korszerű technológiák üzembe ál­lítására 50 millió forintot fordítanak. Az öntödéből származó pótkocsi fékpofák Cclülctniegmun- kálása az egyik legnehezebb munkaművelet. Káez Erzsébet és Balogh Piroska is abba a szoeiaiista brigádba tartozik, amelynek 500 darabos napi teljesítményére méltán büszkék a gyáregységben. Házi újítással — egy háromfejű fúrógép átalakításával — sikerült a „pikkelyezést” megoldani. így készülnek a hús­ipari szállítóberendezések. A hazai húsgyárak ellátásán kí­vül nagy tételben gyártanak külföldre is. A homokformázó csarnokban az új öntvény „negatívján” az utolsó simításoknál tart Lengyel Gábor. Az idén 3 kor­szerű formázógép üzembe állításával itt is megszűnik a ne-' ház fizikai munka. A nyugtai importból származó, 2 millió forintot érő. ala­csony nyomású öntőgépet szereli Pardi Gábor csoportveze­tői és Hováp Bertalan. A munka sürgős, mert a gép üzembe állításával könnyebb lesz a munka és ötszörösére nő a termelés. Ív. I. — l’otó: Sz. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom