Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

1975. dec. 12., péntek Mm ÉJ EX siter®# lüHH §§OftsS^Sit Feladata szerint két me­at e lakosságát látja el áru­val állami-, tanácsi és szövet­kezeti kereskedelemmel való együttműködésben az Észak- magyarországi Textil- és Fel­sőruházati Nagykereskedelmi Vállalat. A vezetés, valamint az egész kollektíva szemléle­te, kereskedelempolitikája, igy több mint egymillió 200 ezer ember ellátásara. öl­tözködésére és pénztárcájára van kihatással. Nagy fejlődés A vállalat forgalma, tevé­kenysége az elmúlt hét év­ben nagy mértékben fejlő­dött. A kollektíva jó érzék­kel használta ki az új me­chanizmus adta lehetőségeket, s így az ETKX forgalma 1968. és 1970. között 50 szá­zalékkal „felugrott”. A IV. öléves tervidőszakban —■ az előzetes adatok alapján — újabb 40 százalékkal nőtt a forgalom. Így az 1970. évi 1 milliárd forintos árbevétellel szemben — az eredetitől jó­val többet — 1 milliárd 400 millió forint körüli bevételt könyvelhetnek el. A statisztikai adatok sze­rint minden jó és nagyszerű. A valóság egy kicsit más ké­pet mutai. A Belkereskedel­mi Minisztérium múlt hóna­pi emlékeztetőjében ez ol­vasható: „A vállalat, műkö­dése az összkép alapján nem tekinthető kedvezőnek:’ Mi a látszólagos ellent­mondás magyarázata? Min­den feszültség és gond fő oka: a nagykereskedelmi vál­lalat forgalomban, árukész­letben,' jobban „felfutott”, mint ez a jelenlegi helyzet­ben szükségévs, gazdaságos, A gazdaságosság, az árufor­galom további növekedését Írja elő, a készlet viszont, a jelen pillanatban is nagy gondként nehezedik a kol­lektívára. ,,A vállalat egész tevékenységét rontó alapté­nyező — állapítja meg az emlékeztető — a beszerzés­nek a tervezettől való jelen­tős eltérése. Ennek következ­ményeként évek óla arányta­lanul magas készlet... kelet­kezett”. A vállalat vezetői elfogad­ják' a bíráló észrevételeket. A' minisztérium — ismeri el Boros György igazgató — jogosan marasztal el bennün­ket, hogy a szükségestől na­gyobb a készletünk. Ez való­jában abból adódik, hogy sok olcsó árut szereztünk• be, s ennek kihalásával nem tudtunk előre számolni.. A ta­vasz nem volt igazán tavasz, a nyár nem volt igazán nyár, s az ősz sem igazi ősz. így a forgalom nem érte el a szezonra tervezettet. Javult az áruellátás Az ÉT EX 150—160 üzem­mel, kereskedelmi szervezet­tel van kapcsolatban, így jól tudja szolgálni a lakosság ellátását, tudja növelni a készletét. É vonatkozásban Lauthán Ferenc miniszter­helyettes így tömöríti a ta­pasztalatokat : „Pozitívan értékelem, hogy az ellátási területhez tartozó Borsod, illetve Heves megyei Tanács kereskedelmi osztálya jó véleménnyel van a válla­lat értékesítési munkájáról, ellátási feladatát — kisebb fogyatékosságoktól eltekintve — jól látja el. .. A kiskeres­kedelmi partnerek a vállalat­tal való kapcsolataikat jónálc minősítik... A vállalat egész tevékenységét az értékesítés­nek vetette alá .. Az egyik legközvetlenebb ..partner” a Borsodi Ruháza­ti Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Nagy Lajos, több­bek között így nyilatkozik: — Az ÉTEX és a vállala­tunk közölt az elmúlt évek során igen jó közvetlen sze­mélyi, jó munkakapcsolat alakult ki. A sok között en­nek egyik, jó tanúbizonysá­ga: a két vállalat szocialista brigádjai egymással szerző­dést kötöttek, hogy közös erővel a. gyermekruházatban tovább fokozzuk az áruellá­tást ... Kölcsönösen tájékoz­tatjuk egymást, a várható piaci és ellátási változások­ról, igy fel tudunk rá ké­szülni. A nagykereskedelmi válla­lat a pártnak a munkásosz- 'tály helyzetével kapcsolatos állásfoglalásai szellemében erőteljesen növeli az olcsóbb árú ruhák beszerzését, for­galmát. Ennek érdekében a szerény körülményű miskolci telepen külön részleget hozott létre. A választék bővíté­se érdekében a MÉRUSZ- szal közösen tinomkonfekció részleget üzemeltetnek, kis szériákban készítik az árut, így a mindenkori igényeknek megfelelően tudják ezzel is növelni a választékot. A megyei tanács kereske­delmi osztályán — az el­mondottakat megerősítve — elismeréssel szóltak róla. hogy az ÉTEX a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalattal együtt a munkáslakta terü­leteken Miskolcon. Edelény- ben. Szerencsen közös vállal­kozásban üzemeltet boltokat. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak ezek áruval való ellátására. Az ÉTEX sok di­cséretes akciót szervezett. Tervek, tennivalók A summázott vélemények szerint a vállalat kitűnő, jó választékot biztosit az úgy­nevezett méretes áruból, a gyermekruházati cikkekből, amelyben további fejlődéssel lehet számolni. A konfekció- * val kapcsolatban van több kívánnivaló. Nagy Bajos így fogalmazza meg a vevők és a kiskereskedelem igényeit: — Azt. kérjük, hogy az. ÉTEX még jobban igazodjon ' az igényekhez, a divathoz. Az olpsó áruk mellett tovább kell növelni, bővíteni a ni- \ Iosztókat, több minőségi áru­ra van szükség. Az ÉTEX jelentős mennyi­ségű árut biztosit a területen túli megyék számúra is. Az óhaj az: a nagykereskedelmi ; vállalat fokozottabb figyel­met fordítson a helyi ellá­tásra. Boros György, az ÉTEX igazgatója elmondotta, hogy • az igényekkel egyetértve meg­változtatják a forgalmi szer­kezetet. Az érdekeltek igen sok re­ményt fűznek a méretváltoz­tatáshoz. Azt mondják, hogy ennek nyomán a lakosság mintegy .80 százalékának lesz lehetősége, hogy konfekció- ruhát tudjon alakjának meg­felelően vásárolni. Van egy réteg, amelyről egy kicsit mindenki megfe­ledkezett. Gondolunk a 16 és 26 év közötti fiatalokra. Ezek a gyermekboltokban már nem, és a felnőtt üzletekben még nem találnak ízlésük­nek és pénztárcájuknak meg­felelő választékot. A Borso­di Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója elmond­ja, hogy szeretnék megoldani, e gondot: anyagi lehetősé­güktől függően leenagerbol- tot hoznak leire. Csorba Barnabás a iá minisig leip Az egyik vállalat 1—111. negyedévi gazdálkodását elemző mérlegbeszámolóban olvasom, hogy reprezentáci­ós kiadásokra idén kétezer forinttal kevesebbet használ­tak . lel. mint az előző év azonos időszakában. Kilenc-, ezer forint helyeit, hétezer az e'célra fordított összeg... Nagyszerül — mondom magamban, miután idáig ju­tottam az értékelés tanul­mányozásában. Igazán re­mek! — több okból is. Rész­ben, mert a reprezentációs kiadás egyáltalán helyet ka­pott a beszámolóban. Ko­rábban ugyanis többnyire fedőnév alatt szerepeit, „igazgatói közvetlen költség”, ^igazgatói ellátmány” ro­vatban bújt meg. Másrészt Őrülök a csökkenésnek, mert úgy gondolom, hogy ennél a válk'.lutnál valóban takaré­kos gazdálkodásra adták a fejüket. Csínján bánnak ■nemcsak az energiával és a különféle alapanyagokkal, lianém spórolnak a repre­zentációs kiadásokon is. Más szóval, kevesebbet költenek vendégfogadásra: kávéra, cseresznyepálinkára, konyak­ra és ajándékok vásárlására. Tovább olvasva' a beszá­molót, kiderül: „a megtaka­rítás csupán átmeneti jelle­gű ... a IV. negyedévben külkereskedelmi* tárgyalá­sokra kerül sor, várható, hogy a megtakarítás ebből eredően csökken”: Nem is olyan nagyszerül -— helyesbítek magamban. Hiszen ha még most lesznek a külkereskedelmi tárgyalá­sok, az üzletkötések, s erre már csak kétezer forint van, mire költötték az eddigi hét­ezret?, Mégsem olyan taka­rékos a vállalat, mint az el­ső pillanatban látszott? Va­lószínű! Mint ahogy a? is, hogy a kétezer kevésnek bi­zonyul majd a külföldi és a hazai — az esztendő vége felé nagy igyekezettel láto­gató — üzleti, kereskedelmi partnerek fogadására. Való igaz.; szükségünk van minden egyes dollárra, már­kára és fontra, — s ez némi anyagi ráfordítást is megér. Ám, ha elgondolom, hogy ezekben a napokban több tucatnyi üzemhez és válla­lathoz érkeznek külföldi vendégek. , üzletkötők. s mindegyik vállalat „kitesz magáért", — bizony jókora összeg kerekedik ki a sok­sok fogadós, vendéglátás végszámlájaként. A külföldi és hazai ven­dégek. üzletkötők illő foga­dását és ellátását megtiltani egyetlen vállalat számára sem lehet.. Hiábavaló is len­ne, hiszen zsebbevágó érde­kük és népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a devi­zát ígérő kereskedő — a tényleges üzletkötésen túl is — kellemes benyomással, jó érzéssel térjen haza. A Központi Bizottság XI. kongresszusán elfogadott ha­tározat sem tiltja az illő mértékű reprezentációt. Am minden irányú takarékos­ságra, — köztük a reprezen­tációs kiadásokkal való sze­rényebb gazdálkodásra — egyszóval mértéktartó ven­dégeskedésre int. Pontosab­ban erre kötelezi a gazdasá­gi egységek vezetőit! A határozatból kitűnik: ne a cseresznyepálinka,, a ko­nyak és más hasonló ,,él­ményt*’ nyújtó vendéglátás hatására váljék kelendővé egy-egy termékünk, terníel- vényünk. Legyen csábító »> minőség, a szállítási határ­idő betartása, a mindig kor­rekt üzleti kapcsolat, akár szocialista országból érkező, akár lökés partnerről van szó. N. T. eSZAK.MAGYARORSZAG 3 \ ' ' • s Készül a vasúti kerékpár a Diósgyőri Gépgyárban. Fotó: Laezó József Banyaműszaki komplex el­lenőrzés kezdődött a putno- ki és a királdi aknánál. A három napra tervezett vizs­gálatot a bányahatóság, va­lamint a vállalat és az üzem szakemberei végzik. — Az even.te szokásos szemléről van szó — nyilat­kozta Papp Károly, a Mis­kolci, Kerületi Bányaműsza­ki Felügyelőség vezetője. — Megnézzük a művelési és légvezetési térképeket, a kü­lönböző naplókat, a bizony-., latokat, ellátogatunk a föld alatti frontfejtésekre, elövá- jásokra. Arra vagyunk ki­váncsiak; betartják-e az ide­vonatkozó szabályokat, elő­írásokat. Az.t szeretnénk elő­segíteni, hogy az emberek minél kedvezőbb körülmé­nyek között dolgozzanak, ne legyenek kitéve a baleseti veszélyeknek. Havonta más-más üzemet vesznek ellenőrzés alá. Az idén az ózdi medencébe, Egereseikbe mentek ki elő­ször, majd következtek a többi egységek. A mostani vizsgálat már az utolsó eb­ben az évben. A tapasztala­tok? — Természetesen eltérőek — válaszolta a KBF vezető­je, aztán elmondta, hogy a borsodi szénbányákban ki- elegítöek a biztonsági felté­telek. Sokat javult a mun­kahelyek állapota, a bánya- folyosókat mind nagyobb arányban biztosítják korsze­rű elemekkel: vassal és be- tonidomkővel, s rendszerint a szellőztetéssel sincs gond. — Előfordulnak persze el­lenpéldák is — mondta Papp Károly, s megemlítette, hogy Feketevölgyön nem megfe­lelő a bánya levegőellátása. Tapasztalták, mennyire pá­radús, meleg a levegő a munkahelyeken; s emiatt a bányászok félmeztelenül, nem az előírásnak • megfele­lően dolgoznak. Egészségük megóvására nyomban intéz­kedtek. Határozatban köte­lezték az akna és az üzem v ezetőit, hogy sürgősen kap­csolják be a légellátásba az idén mélyített jákfalvi füg­gőleges aknát. A Kerületi Bánvaműszaki Felügyelőség szakemberei­nek feladata sokrétű, szerte­ágazó. A már említett biz­tonságtechnika i ellenörzése- ken túlmenően, segítenek a szakmai képzésben, a bal­esetelhárítási oktatásban, tanfolyamokat szerveznek, s természetesen ott vannak a vizsgáztatásnál is, Az utóbbi négy évben valamennyi mun­kás részt vett balesetelhárí­tási tanfolyamon, s közel négyezren tettek robbantó- mesteri vizsgát. (kolaj) Próbaüzem - félidőben „Félidőnél” fart a miskol­ci húskombinát próbaüzeme. A kombinát mindkét vágó­vonalára kiterjedő ellenőrző próbák során a mintegy 206 technológiai egységből álló feldolgozó- és vágósorok egységeit kipróbálták. Na-, ponta mintegy 1060 sertést, és 120 szarvasmarhát dol­goztak és dolgoznak lel. A próbaüzem során az üzem­szerű termelés feltételeit akarjuk elérni és biztosíta­ni, .ez a legfontosabb cél — mondta a beszélgetés során Kiss Sándor, a megyei Állaí- lorgalmi és Húsipari Válla­lat főmérnöke. — A technológiai borén- • őrzésekkel és gépekkel kap­csolatos tapasztalataink jók — mondta a főmérnök. Ezek alkalmasak a folyamatos termelésre. Természetesen kisebb gondok akadhatnak. Megemlíteném, hogy a cső- szerelési munkák pontatlan­sága miatt gyakoriak a du­gulások, repedések, ezek sok esetben adnak többletmun­kát a szerelőknek, lakato­soknak. A november második fe­létől megkezdődött próba- . üzem gyakorlatilag azt je­lentette, hogy a több mint 80(1 millió forintos költség­gel épült húskombinát vette át a Miskolc városban levő elavult kisüzemek és vágó­híd munkáját. Jelent és je- lentetf-e ez az ellátásban, munkában valamiféle fenn­akadást ? — Sajnos, igen. A megye ellátását a meglevő ózdi és sátoraljaújhelyi feldolgozó üzemmel együtt a húskom­binátnak kell most már biz­tosítania. Ez a tőkehús mel­lett naponta mintegy 250— 260 mázsa húskészítményt is jelent. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy ezzel a szóval éljek, egy ilyen korszerű nagyüzemnek nyugodt és normális körülmények kö­zött játszva biztosítani kel­lene ezt a mennyiséget, hi­szen a sertés- és marhavágó- vonalaink csak mintegy 60 százalékos leterheltséggel dolgoznak, de néha bosszan­tó kis apróságok megakadá­lyoznak bennünket, ezeknek a napi kötelességeknek a tel­jesítésében is. — Ügy érzem, talán a leg­fontosabb feladatunk a pró­baüzem rendkívül rövid idő­szakában az emberi kapcso­latok egymás közti kialakí­tása. Hiszen a próbaüzem eddigi időszakában meggyő­ződhettünk róla. hogy a kombinál technológiai be­rendezései megfelelőek. De idő kell. amíg a különböző munkahelyekről jött embe­rek megismerik egymást és megismerik a korszerű tech­nikát is. Mondanék egy pél­dát. Néhány hónappal ez­előtt a mi vállalatunknál a zsírolvasztáshoz elegendő volt eg.y szakmunkás. Ma műszerész kell. Ennek a megtanulása. megismerése nem megy egyik napról a másikra.' A húskombinátban a próbaüzemre rendkívül rö­vid idő jutotl. mindössze egy hónap, és a több száz tech­nológiai berendezést, annak pontos és szakszerű üzemel­tetését véleményem szerint ilyen rövid idő alatt nagyon nehéz elsajátítani. Én nem hiszek a csodákban, de ab­ban igen, hogy az emberek megtanulják kezelni ezeket a berendezéseket, megszok­ják a velük való munkát, hi­szen az. akarattal nincsen baj. Valamennyien igyekszünk mindent megtenni, hogy a próbaüzem végére ez a fel­adat mar zökkenőmenteseb­ben menjen. Már csak néhány nap a próbaüzem befejezéséig. Mondana valamit az ezt kö­vető időszakról? — Jelenleg a termelés fel­futtatása a cél. a berende­zések pontos és szakszerű üzemeltetése, valamint a mi­nőség stabilizálása, annak érdekében, hogy az ellátást megfelelő szinten biztosít­hassuk. De az elkövetkező év újabb feladatot is jelent. A húskombinát szomszédsá­gában 1976-ban mintegy 150 —200 millió forintos költ­séggel állati fehérje feldol­gozó üzem épül. amely álla­ti takarmánnvá dolgozza fel a kombinátból kikerülő, em­beri fogyasztásra alkalmat­lan húsokat. Bízunk benne, hogy az újabb beruházás mellett mindennapi felada­tainkat a lakosság hússal és hústermékekkel való ellátá­sát a mostanitól egyenlete­sebben és magasabb színvo­nalon tudjuk biztosítani. H. G. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom