Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. dec. 12. péntek 9 Kt Jár jáitos hazaérkezett Varsóból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán este hazaér­kezett Varsóból, ahol a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívására pártküldöttségünk élén’ részt vett a LEMP VII. kongresszusán. Küldöttsé­günk vezetését Varsóban Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára vette át. Kádár Jánost a Keleti pá­lyaudvaron Bi.szku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Gyenes And­rás, a Központi Bizottság titkára. Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Benkeí And­rás belügyminiszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai, dr. BerecZ János, a KB külügyi osztályának vezetője és Rci- dönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter fogadta. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Valéry Giscard d’Eslning francia köztársasági elnök (bal­oldalt) Kairóba érkezett hivatalos látogatásra. A repülőté­ren Anvar Szadat egyiptomi államfő fogadta. Lázár György beszéde a szakszervezetek XXIII. kongresszusén r (Folytatás az 1. oldalról) ötéves tervről szóló törvény- javaslatot. A törvény terve­zete kellő módon figyelembe veszi a negyedik ötéves terv­időszakban elért eredménye­ket, számol a megváltozott külgazdasági és nehezebbé váló belső feltételekkel, ugyanakkor épít arra, hogy az eddiginél jobban kihasz­náljuk a gazdasági' erőfor­rásainkat és tartalékainkat. A kormány számít a szak- szervezetek állandó és fo­lyamatos támogatására a gazdasági tervek végrehajtá­sában. Számít arra, hogy a szakszervezetek még inkább, mint eddig kezdeményezői, szervezői lesznek a céljaink megvalósítását segítő mun­kamozgalmak nak A kormány magas köve­telményeket támaszt a gaz­dasági vezetőkkel szemben, határozottabban kíván ér­vényt szerezni a központi döntéseknek. De nem cé­lunk a túlszabályozás, nagy szükség van az önálló kez­deményezésre. A szakszer­vezetek akkor támogatják legjobban a vállalati, a gaz­dasági vezetést, ha segítenek kibontakoztatni a helyi kez­deményezést, és azt a tár­sadalmi érdekek teljesebb érvényesülése érdekében he­lyes mederbe terelik. A , kormány munkaprog­ramjában hangsúlyoztuk az országgyűlés színe előtt, hogy most és a következő évek­ben a szocialista demokrá­cián belül különös jelentősé­get tulajdonítunk az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztésének. Meggyőződé­sünk. hogy a munkahelyi de­mokrácia növeli a dolgozók felelősségérzetét, megteremti a széles körű lehetőséget ar­ra. hogy a munkások, az al­kalmazottak, a dolgozók ak­tívan bekapcsolódjanak a közügyek, a vállalati ügyek intézésébe. Kedves elvtársak! Az előttünk álló politikai, társadalmi, gázdasági tenni­valók szükségessé teszik az állami szervek és a szak- szervezetek kapcsolatának erősítését. A párt útmutatásai alapján létrejött szervezett együtt­működésnek már sokéves múltja van. A Miniszterta­nács és a SZOT vezetői rend­szeres véleménycserét foly­tatnak az időszerű kérdé­sekről. Hasonlóképpen gya­kori a minisztériumok ve­zetőinek és az ágazati, ipar­ági, szakszervezetek vezetői­nek tanácskozása is. Mindez hasznosnak bizonyult. és eredményeket hozott. Mégis egyetértek a kongresszus do­kumentumainak azzal a megállapításával, hogy még nem használtuk ki mind­azokat a lehetőségeket, ame­lyek az együttműködés to­vábbfejlesztése érdekében rendelkezésünkre állnak, ezért egyetértek azzal a ja-z vaslattal is, hogy vizsgáljuk meg cs dolgozzuk ki a ma­gasabb követelményeknek megfelelő kapcsolati és mun­kamódszereket. A kormány elsőrendű fel­adatának tekinti, hogy meg­feleljen a nép bizalmának, s hogy a gyakorlatban ki­próbált politika következetes állami végrehajtásával se­gítse elő nagyszerű terveink végrehajtását. E törekvé­sünkhöz kérem a magyar szakszervezeteket, a szerve­zett dolgozók millióinak ak­tív támogatását. Timmer József, a SZOT titkára a magyar szakszer­vezetek nemzetközi kapcso­latainak fejlődéséről számolt be. Hangsúlyozta, hogy en­nek az internacionalizmus szellemében végzett munká­nak megfelelő hátteréül szol­gálnak szocializmust építő népünk és a magyar szak­szervezetek sikerei. A vi­lágban végbe ment kedvező változások jótékonyan befo­lyásolták nemzetközi kap­csolataik fejlesztését. Világ­szerte erősödtek a dolgozók és szakszervezeteik nemzeti és nemzetközi egységtörek­vései. Az akcióégység útját kereső erők kezdeményezően léptek fel, s a munkásérde­kek képviselésének kölcsö­nös elismerése alapján pár­beszéd kezdődött a korábban szembenálló szakszervezetek között is, ami tanúsítja hogy lehetséges a közeledés. Túlzás nélkül megállapítható, hogy a béke' megőrzése, a társadalmi haladás világszer­te az emberiség közös ügye, amit — érthetően — elsősor­ban a dolgozók és a mun- kásszervezelek vallanak ma­gukénak. A nemzetközi szakszerve­zeti mozgalomban erősödik az a felismerés, hogv a dol­gozók alapvető érdekei a különböző társadalmi rend­szerű országokban is azono­sak. Az ésvüttes fe’lénés te­hát valóban közös feladatot és felHöscéset ró a nemzet­közi szakszervezet: mozga­lomra. E közös munkásérde­kek sz^’eójtdában és inter- nneionoUqja el'-'öt pl'»''of, isi­sük tuda'óban munkálkod­tak az elmén nécv évben a maavar szakszervezétek is. A magvar szakszervezetek a nemzetközi kapcsolatokban elsődleges feladatuknak te­kintik a szocialista országok test vérszervezetei vél és min­denekelőtt a nagy tanaszta- Iatokkal rendelkező szovjet szakszervezetekkel folytatott baráti együttműködés erősí­tését. Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a szakszervezetek termelést segítő munkájának továbbfejlesztésével össze­függő feladatokról szólt. A termelés támogatása és az érdekvédelem megfelelő arányainak kialakítása fon­tos feladat, különösen’ akkor, ha gazdasági nehézségek is vannak. Ezt példázza a bá­nyai par, amely nehéz éveket élt át és ezekben a gondter­hes időszakokban volt a leg­nagyobb szükség érdekvédel­mi tevékenységére. A dolgo­zók érdekeinek messzemenő figyelembevétele adott lehe­tőséget arra, hogy érvényt szerezzen a népgazdasági cé­loknak és ugyanakkor a dol­gozókra támaszkodva tanú­sította, hogy létjogosultsága van a magyar bányászatnak. ® Kovács István, a MEDOSZ főtitkára méltatta a párt ag­rárpolitikájának sikerét'. A termeléssel kapcsolatos problémákat elemezve kifej­tette, hogy nagyobb figyel­met kell fordítani a termelé­si szerkezet korszerűsítésére és arra. hogy a beruházási politikában minden eddigi­nél inkább a szelektív fej­lesztép kerüljön előtérbe. Főként a rekonstrukciókra kell fordítani az anyagi erő­ket és fokozni kell a komp­lex gépesítést, a kémiai anyagok beszerzését és az öntözéses gazdálkodás kiter­jesztését. Az iparszerű ter­melési rendszerek elterjesz­tését minden ágazatban fel kell karolni. Nem kerülheti el a szakemberek figyelmét a következő időszakban az sem, hogy amíg a földet nemzeti kincsnek tekintjük, addig még idén is — igaz, elsősorban az ár- és belvíz miatt — közel 70 000 hektár­nyi területet nem műveltek meg. Ennek következtében a népgazdaságot milliárdos nagyságú kár érte. Ezért kö­vetkezetesebb intézkedésekre van szükség. Nem utolsósor­ban a munkafegyelem meg­szilárdításával lehet jobban kihasználni a már meglevő lehetőséget. ‘ • Dr. Varga József, a Mi­nisztertanács- Tanácsi Hiva­talának elnökhelyettese a tanácsok és a szakszerveze­tek együttműködését azért is fontosnak tartotta, mert a lakóhelyi és a munkahelyi közérzetnek kö is eredője van, egyik sem választható el a másiktól. A tanácstör­vény megvalósításánál ép­pen ezen a téren sikerült a legtöbbet tenni: a tanácsi és a szakszervezeti kapcsolatok javultak, ami egyebek kö­zött abban mutatkozik meg, hogy az üzemi kollektívák, szocialista brigádok hozzájá­rulásával a telepítés-fejlesz­tési társadalmi munka érté­ke idén elérte a kétmilliárd . forintot. Ezután azzal foglalkozott, hogy a szocialista demokrá­cia szélesítése a tanácsi munkában azért lényeges, mert a tanácsi döntések csakis akkor lehetnek jók. ha az előkészítésbe széleskö­rűen bevonták a lakosságot. « Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség valamennyi tagja és Közpon­ti Bizottsága nevében kö­szöntötte a kongresszust. Hangsúlyozta, hogy a fiata­lok nemcsak szemlélői, ha­nem aktív résztvevői voltak a szakszervezeti választások­nak, a kongresszus előkészí­tésének. Megállapította, hogy az utóbbi években kedvezően változott a felnőtteknek és a fiataloknak a munkáspályá­ról kialakított véleménye, s így most már mind több te­hetséges fiatal tanul szak­mát. Az. hogy a szakmunkásta­nulók, szakközépiskolások később milyen munkásokká válnak, az a 14—18 évesek politikai nevelésén is múlik. Ezért fontos, hogy a fiatalok már szakmunkástanuló éve­ik alatt szervezett munká­sokká váljanak. A KISZ szeretné elérni, hogy lehetőség szerint vala­mennyi pályakezdő ' fiatal szocialista kollektívában kezdje meg munkáját, a ta­pasztalt szakemberek támo­gassák, bátorítsák őket eb­ben. Tóth József, a Szakszerve­zetek Borsod megyei Taná­csának vezető titkára a la­kóterületi társadalmi munka jobb koordinálását szolgáló terv elkészítését szorgalmaz­ta. Azt is javasolta, hogy a kongresszus határozata rész­letesen fogalmazza meg a szakszervezeteknek a terü­letpolitikai munkával kap­csolatos tennivalóit. Véle­ménye szerint a területpoli­tikai célokban nagyobb fel­adatot kell vállalniuk az egyes szakmáknak, amelyek szocialista szerződésekkel is segíthetik a tervezett léte­sítmények gyorsabb, gazdasá­gosabb megépítését. Szüksé­gesnek tartja a szakszerve­zetek és a Hazafias Nép­front hatékonyabb együttmű­ködését is annak érdekében, hogv tevékenységük jobban kapcsolódjék a tanácsok te­rű let feil eszi ési terveihez, a lakóterületeken folyó mun­kához. A sza.kszervezeti kongresz- szus ma folytatja munkáját. Ciprusi holtpont A z ankarai kormány egy nemrég tett javaslata nyo­mán a nyugati sajtóban olyan híresztelések kaptak lábra, amelyek szerint remény mutatkozik a ciprusi válságnak a holtpontról való kimozdítására. Az Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter által ismertetett javaslat mellett száll síkra, hogy a két ciprusi közösség, továbbá Török- és Görögország, valamint „más érdekelt országok” képviselői üljenek össze a helyzet megtárgya­lására, illetve a politikai rendezés módozatainak megvita­tására. A török kezdeményezés azonban azt is leszögezi — s ez nagyon lényeges! —, hogy e megbeszéléseket sem­mi esetre sem kellene az ENSZ égisze alatt megtartani, mert hát „az ügy nem tartozik a világszervezetre”. Nicosiában Makariosz elnök a múlt hét végén össze­hívta a főbb pártok vezetőiből alakított nemzeti tanácsot a javaslat megvitatására. Ezt követően közölték, hogy a ciprusi kormány elutasítja Caglayangil kezdeményezését. A ciprusi szóvivő hangsúlyozta: a görög közösség a szi­getország problémáinak rendezését csakis az ENSZ kere­tein belül képzeli el. Rámutatott arra, hogy a tárgyalá­sokat a világszervezet Ciprusra vonatkozó határozatának értelmében, konstruktív módon és az ENSZ főtitkárának részvételével kell lefolytatni. (Mint ismeretes, a két cip­rusi közösség képviselőinek — a görög Kleridesz és a tö­rök Denktas megbeszélései, amelyeken részt vett Kurt Waldheim is, szeptember óta szünetelnek.) Az egyértelműen negatív nicosiai válasz ellenére Ford amerikai elnök a minap a kongresszushoz írt levelében azt állította, hogy Törökország és Görögország álláspont­jának közeledése lehetővé teszi, hogy a közeli jövőben megkezdjék a tárgyalásokat Ciprus sorsáról. Válaszul Makariosz elnök kormányának szóvivője kijelentette: semmiféle alapja sincs Ford elnök eme derűlátásának. „A közeli múltban semmiféle olyan fejlemény nem kö­vetkezett be, amely előmozdította volna a probléma po­litikai megoldását” — hangsúlyozta a szóvivő. ÉyalÉll a Borsod-fibaúj-ZeiapIí megyei íeimeloszöveíkEzeíek Szőtóse (Folytatás az 1. oldalról.) ja, a szentistváni VII. Párt- kongresszus Tsz elnöke is­mertette a jelölő bizottság javaslatait. A küldöttek titkos szava­zással a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei TESZÖV titkárául dr, Németh Pált, a Sátoraljaújhelyi járási Pártbizottság első titkárát, elnökké Karajz Miklóst, a sárospataki Kossuth Tsz el­nökét, elnökhelyettesekké Kiss Bertalant, a mezőke­resztesi Aranykalász és Hart­mann Bálintot, az edelényi Alkotmány Tsz elnökét vá­lasztották. Ugyancsak titkos szavazással 17 tagú elnök­séget, héttagú ellenőrző bi­zottságot, 11 tagú nőbizott­ságot és háromtagú döntőbi­zottságot választoltak. Lázár Péter, a mezőkövesdi Kos­suth Tsz elnöke lelt az ellen­őrző bizottság, Némethi Lász­ióné, a mádi Rákóczi Szak- szövetkezet főkönyvelője a nöbizottság és Papp Gyula, a szirmabesenyői Bükkalja Tsz elnöke a döntőbizottság elnöke. A megválasztott elnökség nevében dr. Németh Pál mondott köszönetét a biza­lomért. A megalakult megyei TESZÖV elnöksége tegnap délután megtartotta első ülé­sét. Szervezel! maplekés-épíiés Illést tartóit a Miskolci városi íanács Végrehajtó Dizoíísága T A Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott. Többek között meg­vitatták a szervezett magán­lakás-építésről szóló tájékoz- tatót. A szervezett magánlakás­építés, valamint a családi ház építése az országos la­kásépítés (iü százalékát teszi ki.,A szervezett macánlakás- építést, ennek ötödik ötéves tervi előkészítését már nem első alkalommal tárgyalta u végrehajtó bizottság. Ezzel a témával korábban az állami és társadalmi szervek is be­hatóan foglalkoztak, különös, tekintettel a munkáslakás- épitésre. Az új ötéves terv­ben várhatóan 7”0 lakás éoül magánerőből. telepszerűen. Ez év végéig az építkezések előkészítésére célcsoportos eszközökből 62 millió, egyéb forrásból pedig közel 10 millió forintot fordítanak. Ezt követően a „Fiatalok Misiidéért — Miskolc a fia­talokért” mozgalom helyze­téről, s a mozgalom lí)76-os feladatáról tárgyalt a végre­hajtó bizottság. Megállapí­tották. hogy a mozgalom be­töltötte hivatását — fő célki­tűzéseink megvalósítását te­kintve. Ez a mozgalom ké­pes a fiatalok nevelésére, mozgósítására. A közéleti- ségre nevelés javítására <- mozgalom új formákat veze­tett be. Része volt a moz­galomnak abban is, hogy a csanyiki játszópark, az ifjú sági park. a Mályi-tó mellett a vezetőképző tábor meg épülhetett. Sok társadalmi munkát végeztek a fiatalok az avasi kultúrcentrum épí­tésében is. A szabad idő helyes és jó kihasználására szervezett akciók azonban még nem jártak teljes siker­rel. A klubmozgalom meg­erősítése érdekében megol­dották a’ klubvezető^ szer­vezett továbbképzését Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is meghirdették „Élenjáró ifjúsági klub” pá­lyázatot. A végrehajtó bizottság ezt követően foglalkozott az 1975. évi lakásjuttatási név­sor kiegészítésével, majd a tanács elkövetkező, decembe­ri ülésének anyagát készí­tette elő. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom