Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-10 / 289. szám
n ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. dec., 10., szerda Folytatta munkáját a szakszervezetek XXIII. kongresszusa Biszku Béla felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) adatok végrehajtása gyakran késedelmesen történik. Feltétlenül meg kell javítanunk döntési rendszerünket is, a központi szervektől kezdve egészen az üzemekig. A késlekedés, a határozatlanság, a hosszas fontolgatás csak felszíni ok, A lényeg, hogy a gazdasági vezetés nem méri fel idejében az intézkedések feltételeit, a várható eredményeket, a megvalósítás közben keletkező nehézséget két. Csak akkor lehet és kell dönteni, ha mindezek ismertek. Pártunk Központi Bizottsága november 20—2'M ülésén megvitatta és elfogadta az ötödik ötéves terv, valamint az 1976. évi terv és költségvetés irányelveit. A következő tervidőszak fő célja az, hogy a szocialista építőmunka tervszerű folytatása, a termelőerők fejlesztése és jobb kihasználása útján tovább javuljanak népünk élet- körülményei. Az ötödik ötéves terv előirányzatai mindenekelőtt a minőségi követelmények oldaláról feszítettek. Ezeknek a követelményeknek a teljesítése során biztosítanunk kell, hogy fejlődésünk töretlen legyen, megszilárdítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, hogy elérjük a reálbérek, a reáljövedelmek, .az életszínvonal szolid, de biztosított emelkedését. Ezután a KB titkára arról beszélt, hogy iparunkat továbbfejlesztjük és korszerűsítjük. Az a célunk, - hogy az ipari termelés 33—35 százalékos növekedése mellett a nemzeti jövedelemhez vajó hozzájárulása 37—38 százalékkal növekedjék. El kell érnünk, hogy a mezőgazdaság termelése 16—18 százalékkal emelkedjék. Azt akarjuk, hogy az ötéves terv időszakában váljék általánossá a 44 órás munkahét. Az egy főre jutó reáljövedelmet 18 —20 százalékkal, a munkások és az alkalmazottak reálkeresetét 14—16 százalékkal kívánjuk emelni. Fokozni akarjuk a többgyermekes családok támogatását a családi pótlék, az anyasági és gyermekgondozási segély emelésével, öt év alatt 420 —440 ezer lakást kell építeni. A tervfeladatok eredményes végrehajtásának fontos feltétele, hogy lényeges javulást érjünk el a munkaerő- gazdálkodásban. Változtatni kell azon, hogy túlzottan sok gépesíthető fizikai munkát kézi erővel végeznek. Számos helyen megengedhetetlen, hogy pazarlás folyik a munkaerővel. Az előadó ezután a gazdaságos termék- szerkezet kialakításáról szólt, A következőkben a népgazdasági tartalékok következetesebb és gyorsabb hasznosítására. a takarékosságra hívta fel a figyelmet. A becsű- , letesen dolgozók többségére ■ támaszkodva meg kell szi- j lárdítani a munkafegyelmet is. Nagy feladataink vannak a gazdaságirányító és szervező munka színvonalának emelésében is. Január elsejétől módosulnak a közgazdasági szabályzók. Ezzel kapcsolatban Biszku Béla elmondotta, hogy a vállalati gazdálkodást jobban hozzá kell igazítani a változó feltételekhez. Az a feladatunk, hogy a jelenlegivel szemben növeljük a tiszta jövedelem központosításának hányadát. Nem tartható fenn az a helyzet, hogy miközben a vállalatok jelentékenyen növelték pénzalapukat, csökkent a költségvetésnek a vállalatok gazdálkodásából ; származó bevétele. Most visz- száállítjuk az 1970. évi arányokat. Ez a jövő megalapozásának fontos lépése. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára beszédének ezután következő részében ideológiai kérdésekkel, a szakszervezeti aktivisták és tagok jó munkájával, a szocialista munkaverseny-moz- galommal, a szocialista demokrácia érvényesülésével,' a szakszervezetekben dolgozó kommunisták példamutató helytállásával, a dolgozók érdekeinek védelmével foglalkozott,. Az életszínvonal alakulásával összefüggésben az igazságosabb jövedelemarányok megteremtésével foglalkozva a munka nélkül szerzett jövedelmek megszüntetésére hívta fel a figyelmet. Befejezésül annak a véleményének adott hangot, hogy a gondok ellenére minden okunk megvan a bizakodásra, hogy ez a kongresszus egész szakszervezeti mozgalmunk- / nak friss lendületet ad, a '• XI. pártkongresszus határo. zatának következetes végrehajtásához. A kongresszusi vitáról A keddi tanácskozáson folytatódott a vita a kongresszusi beszámoló felett. A felszólalók számot adtak a szocialista brigádok munkájáról, a tanulásról. Szóba kerültek a napilapok megjelenését nehezítő nyomdai problémák, többen örömmel nyilatkoztak arról, hogy a szak- szervezeti szervek jól segítik a vállalati célok megvalósítását. Mások az üzemi demokrácia kiszélesítésének fontosságát, a fórumok működtetésének szükségességét hangsúlyozták. Méhes Lajos, a Vasas-szak- Bzervezel főtitkára elismerés, sei szólt arról, hogy a kohó-, gép- és villamosenergia-ip.ir legfőbb előirányzataiban már novemberben teljesítette negyedik ötéves tervét. Kiemelte, hogy az 1972-es párt- határozat nyomán ielentösen fejlődtek a dolgozók élet- és munkakörülményrl. az állami üzemek munkásainak reálbére. A külföldi küldöttek közül délelőtt felszólalt és üdvözletét tolmácsolta szakszervezetüknek. népüknek a bolgár, a csehszlovák, a finn, a lengyel küldött. Herczeg Káról", a SZOT titkára felszólalásában elmondotta. hogy az elosztás lehetőségeit a gazdasági növekedéssel összhangban lehet csak meghatározni. A továbbiakban arról szólt, hogy hazánkban teljes a foglalkoztatottság. Munkaerőtartalékaink kimerültek, nincs más választás, mint a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása. Szólt arról is, hogy több az alkalmazotti és az adminisztratív dolgozó, mint amennyit a jelenlegi fejlődés indokol. Ezután a szocialista munka- fegyelem megerősítésének nagy jelentőségét hangsúlyozta. Rámutal olt, hogy 1970. január elsejével alkalmazásra kerülő jövedelemszabályozási rendszer feloldja a vállalati bérfejlesztés és a nyereség eddigi túlzottan szoros és merev kapcsolatát. Beszélt arról, hogy az ötödik ötéves terv bérpolitikájának középpontjában a szakmai, munkaköri kereseti arányok javítása áll. Hangsúlyozta, hogy az anyagi ösztönzésen kívül hatékonyabban kel érvényesülnie az erkölcsi elismerésnek is. Intézkedéseket kell tenni -- mondotta a későbbiek során a félig legálisan, vagy illegálisan szerzett jövedelmek lehetőségeinek megszüntetésére. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után folytatódott a vita. Duschek Lajosáé, a SZOT titkára jelentkezett felszólalásra. Bevezetőben az úgynevezett borítékon kívüli juttatásokkal • foglalkozott. .Jelenleg minden 100 forint munkajövedelmet csaknem 40 forint társadalmi juttatás egészít ki. Társadalombiztosítási juttatásokra ebben az évben a tavalyinál 17 százalékkal többet, 58 milliárd forintot fordítottunk. Az idén 1 millió 100 ezer embernek évi 1,8 milliárd forinttal emelkedett a nyugdíja. A fogyasztói árnövekedéseket a jövőben is külön juttatásokkal ellensúlyozzák. A korreferátum foglalkozott a gyermekes családok anyagi és szociális helyzetével. A népesedéspolitikai határozat végrehajtásánál egyik legfontosabb tennivaló a gyermekintézményi hálózat gyorsabb ütemű fejlesztése. Jelenleg 316 ezer kisgyermeket helyeznek el az óvodákban és 50 ezer csecsemőt a bölcsődékben. Majd az üzemi munkavédelem helyzetéről szóit. Mészáros János, a Tiszai Vegyikombinál szakszervezeti bizottságának titkára arról a kezdeményezésről számolt be, amely szerint a vasas-, az építőipari és a vegyipari szakszervezet együttműködési szerződést kötött a népgazdaságnak fontos vegyipari beruházások támogatása érdekében. A szakszervezeti kongresz- ezus ma folytatja munkáját. Leonyid Brezsnyev beszéde a LEMP kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a sokoldalú szovjet—lengyel együttműködésről beszélt. Mind átfogóbbá és gyümölcsözőbbé válik a szocialista és a kommunista építés tapasztalatainak kicserélése — mondotta — és rohamosan fejlődnek pártjaink, társadalmi szerveink, főhatóságaink, termelési kollektíváink kapcsolatai. Mindez népeink további' összekovácsolásához vezet, a lengyel és a szovjet emberek millióiban erősíti meg az igazi elvtársiasság és testvériesség, az egymás sikerében való kölcsönös mély érdekeltség érzetét. Az SZKP KB főtitkára őszinte köszönetét mondott azokért az elismerő szavakért, amellyel Gierek elvtárs illette . az SZKP politikáját. Majd elmondotta, hogy most a Szovjetunióban tevékenyen készülnek az SZKP XXV. kongresszusára. A közeljövőben számos más kormányon levő testvérpárt is kongresz- szust tart. A szocialista országok pulzusa egy ritmusban ver. A szocializmus közel hozza egymáshoz a népeket, egyesíti őket egy olyan családban, amely a szocialista internacionalizmus törvényei és normái szerint él. A szocialista államok közössége korszakunk egyik legnagyobb szülötte. A szocialista közösség teljesen új típusú szövetség. Nem egyszerűen az állami érdekek közös voltára épülő országcsoporl, hanem a marxista—leninista pártok vezette népek testvéri családja. E népeket a közös világnézet, az elvtársi szolidaritás, a közös , célok cs a kölcsönös támogatás kapcsolatai forrasztják össze. A szocialista közösség világszerte a szabadság és a haladás erőinek a legmegbízhatóbb támasza. Leonyid Brezsnyev beszédében a jelenlegi világhelyzettel foglalkozva kiemelte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nagy jelentőségét. Majd a helsinki záródokumentumnak a világ közvéleményével való megismertetéséről szólt. Sok nyugati országban gyengén áll ez az ügy. A Szovjetunióban, a szocialista országokban e dokumentum teljes szövegét sok milliós példányban kiadták, megismertették, a nyugati országokban legjobb esetben ezrekre tehető a példányszám. Feltételezzük, hogy mindenki, aki aláírta a záródokumentumot, erőfeszítéseket akar tenni annak megvalósítására. Ez megköveteli a megfelelő erkölcsi, politikai légkör kialakítását. Sajnos, a helsinki találkozó után a nyugati országokban bizonyos körök ellentétes irányban kezdtek tevékenykedni. Ez pedig távolról sem felel meg az európai biztonsági és együttműködési értekezleten elfogadott határozatok szellemének. Leonyid Brezsnyev befejezésül ismételten a Helsinkiben kidolgozott elvek és megállapodások megvalósítására hívta lel az aláíró országok figyelni, hogy pozitív eredménnyel mehessünk el az 1977-re kitűzött belgrádi találkozóra. Piilr Jaroszewicz referátuma Piotr Jaroszewicz, a párt PB tagja, miniszterelnök, a LEMP kongresszusának kedd délutáni ülésén tartotta meg beszámolóját az új lengyel ötéves terv irányelveiről. — 1976—1980-ban számos tekintetben a most záruló tervidőszaktól eltérő körülmények között fejlődik majd a lengyel népgazdaság — mondotta Jaroszewicz. —Ennek oka elsősorban az, hogy az eddigi eredmények alapján az ország összehasonlíthatatlanul magasabb szintről indulva kezdi meg az új tervidőszakot.. Ugyanakkor azonban a világgazdaságban gyakran Lengyelország számára hátrányos változások mennek végbe. Mindezeket a különbségeket és minőségi változásokat figyelembevéve pártunk és kormányunk továbbra is biztosítottnak lát. Titkos akció Amerikai televízióriporterek szeriül az Egyesült Államok „titkos akciókban vesz részt Angolában és zsoldosok bevetését mérlegeli”, ugyanakkor Kissinger külügyminiszter a szovjet— amerikai viszony megromlá- , sát helyezte kilátásba, ha a Szovjetunió továbbra is támogatja a haladó erőkre támaszkodó törvényes angolai kormányt. Az ABC tv-hálózat hétfő esti, Kissinger környezetéből származó értesülése szerint az amerikai kormány attól tart: titkos angolai beavatkozása elkésettnek "’bizonyulhat. (Washingtoni illetékes körökben korábban nvfltan beismerték, hogy a Zairének nyújtott felemelt katonai segély angolai intervenció céljaira szolgál.) ja az életkörülmények további általános javítását. A lengyel ipar feladatairól szólva a kormányfő kiemelte a belső fogyasztásra és az exportra szánt áruk termelése fokozásának szükségességét. Megjegyezte, hogy a következő tervidőszakban hat nagy húsipari kombinátot, valamint 30 tejüzemet építenek majd fel. Növelik a készruha- és a cipőgyártást. A bútorgyártás az új beruházások révén a jelenleginek kétszeresére emelkedik. Tovább fokozzák a lengyel bányászat termelését és gépesítését is. 1980-ra az acélgyártó« eléri a 22 millió tonnát. A mezőgazdaság helyzetéről szólva Piotr jJaroszewicz elmondotta, hogy az utóbbi évek mostoha időjárási viszonyai hátrányosan befoMelo Antunes portugál külügyminiszter, a Fegyveres Erők Mozgalma legfelsőbb forradalmi tanácsának tagja a lisszaboni külügyminisztérium épületében kedden délben megtartott sajtóértekezletén megismételte, hogy „elképzelhetetlennek” tartja a portugál demokratikus társadalom és a szocializmus építését a kommunista párt nélkül. A PKP-nak a többi demokratikus párttal együtt részt kell vennie a mélyreható társadalmi reformok megvalósításában — mondta. „Szélsőbaloldali katonai lázadásnak” nevezte a november 25-1 megmozdulást. Annak a véleményének adott hangot, hogy nem „államlyásolták a termelést. A takarmányozással kapcsolatos problémák kedvezőtlenül hatoltak az állattenyésztésre. Az ország kénytelen volt jelentős, mennyiségű gabonát és takarmányt importálni külföldről. A megélhetési költségek az elmúlt öt esztendő alatt mintegy 13 százalékkal emelkedtek. Ennek ellenére a keresetek gyors javulása következtében körülbelül 40 százalékkal nőtt a reálbéré A következő öt évben Lengyelország az eddiginél nagyobb mértékben kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. A jövő év elejétől már az egész lengyel ipar az új gazdaságirányítási és pénzügyi elvek alapján dolgozik. (Folytatás a 3. oldalon) csínykísérletről” volt szó, hiszen a lázadóknak nem volt „semmiféle politikai platformjuk sem”. Az őrnagy síkraszállt mind a. fegyveres erők, mind az MFÁ „mélyreható átszervezése” mellett. Elmondta, hogy az MFA a „közvetlen jövőben” továbbra is alapvető szerepet játszik majd az ország politikai és katonai életének irányításában, de a katonai egységeknek nem fogják megengedni, hogy politizáljanak. Antunes elismerte, hogy „jobboldali veszély” fenyeget és közölte, hogy készek a legelszántabbun harcolni ellene. Antunes sajtóé rfelcezüete
