Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
1975. dec. 2,, kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Elsősorban a teljesítménytől függ... Épül az új üzemház AX. latérozatai alapján Differenciáló ás nivelláló fényezők A IV. ötéves terv befejeztével bizonyára átfogóan értékelik majd, hogy a helyi tervekből mit és hogyan Kikerült valóra váltani. Ezek az elemzések valószínűleg elsősorban a gazdasági, gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának tapasztalatait összegezik, hisz a belőlük levonható következtetések hasznosítása az új ötéves terv megalapozottságához nélkülözhetetlenül szükséges. Az értékelések valószínűleg mindenütt gondosan elemzik majd a tervek megvalósításában legnagyobb szerepet játszó tényezők — az emberek, a dolgozók élei- és munkakörülményeinek alakulását is. Enéllcül a számvetések nagyon egyoldalúak lennének. Közismert, hogy pártunk általános politikájában a gazdaságpolitika cs az élet- szinvonalpolilika szerves egységet alkot. Az életszínvonalpolitikát éppen a gazdaságpolitikái a gazdálkodás, a gazdasági hatékonyság eredményei — hétköznapi értelemben a mindennapi munka eredményei — alapozzák meg. De az is igaz, hogy a munka eredményei nem kis mértékben függenek az anyagi és erkölcsi ösztönzőktől, a keresetek és jövedelmek alakulásától, az ésszerű és igazságos kereseti arányoktól, a vállalati bér4 gazdálkodástól, a munkakörülményektől, amelyekben nagy szerepet játszanak a vállalatok törekvései és szociálpolitikai intézkedései is. Az V. ötéves terv küszöbén az utóbbiak alakulásából is levonhatók a szükséges következtetések. A •* A Borsod megyéi. Állami Építőipari Vállalat pártbizottsága — a vállalat gazdasági vezetésével egyetemben — most mindenekelőtt azt vizsgálja, hogy a vállalat öt és fél ezer dolgozója a IV. ötéves terv időszakában hogyan felelt meg a népgazdaság által velük szemben támasztott követelményeknek? Megvalósultak-e, megvalósulnak-e és milyen gazdasági hatékonysággá! valósulnak meg megyénkben azok a nagy célcsoportos és más beruházások, amelyeknek kivitelezése az elmúlt öt év alatt a vállalat dolgozóira hárult. Különösen nagy gonddal elemzik a lakásprogram megvalósítása érdekében tett intézkedéseket és azok eredményeit. Azt már is látják, hogy a IV. ötéves terv időszakában a tervezett 15 591 lakás helyeit lit 862 lakást adnak át rendeltetésének . . . Mindezek mellett a BÁEV vezetői nagy figyelmet fordítottak és fordítanak az átélés munkakörülmények alakulásának elemzésére, a keresetek és a 'jövedelemarányok javítására, a bérszínvonal emelésére, s a szociálpolitikai célkitűzések megvalósítására telt intézkedések eredményeinek és azok hatásainak értékelésére is. — Az utóbbiakat éppúgy, mint a vállalat gazdasági feladatainak végrcha Hasát alapvetően a. X. pártkongresszus, a Központi Bizottság és az 1970-es megyei, párt- értekezlet határozatainak, valamint a vállalat, ötéves tervének tükrében vizsgáljuk —: mondja Molnár Lajos, a vállalati pártbizottság titkára. — /! keresetek és jövedelmek alakulása, az elmúlt öt- év alatt elsősorban a végzett munka eredményeitől, a teljesítményektől fügölt és függ jelenleg is — fogalmazza meg a vállalati bérgazdálkodás lényegét Vincze Géza, a BAÉV vezérigazgatója. — Ez pedig közelebbről azt jelenti, hogy az élen járó dolgozók, a nagyobb teljesítményt nyújtó szocialista brigádok, a lörzsgárdatagok fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesültek és részesülnek; hogy a magasabb színvonalú munkát végzők átlagjövedelme is magasabb a dolgozók mindenkori állagjövedelménél, noha az előbbi mindig az utóbbihoz igazodik. Azt jelenti továbbá, hogy — a munka szerinti elosztás szocialista elvét kövei keze leseb beit érvényesítve — az egyes szakmákon belül is jelentős kereseti szintkülönbségek mutatkoznak az egyes dolgozók jövedelmében, begyakorlottságuk, tehetségük, szorgalmuk, munkafegyelniük, teljesítményük szerint — magyarázza a részleteket a vezérigazgató. — Ez az elosztási elv és gyakorlat megfelel mind a népgazdaság, mind a vállalat, mind pedig az egyes dolgozók személyes érdekeinek — fűzi hozzá Vachter Mihály, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára. * A rendelkezésre álló statisztikai adatok és a kapott információk egyaránt azt bizonyítják, hogy a keresetek és jövedelmek alakulásában számos differenciáló tényező közrejátszott és játszik jelenleg is. Mindenekelőtt a végzett munka, a teljesítmény, a tehetség, a szorgalom és a fegyelem. A kereseti viszonyok alakításában a BÁÉV-nál következetesen alkalmazták a Központi Bizottság alapvető határozatainak követelményeit. Ezek alapján — központi és saját fejlesztési alapból — intenzivebben növelték a fizikai munkások és kis jövedelmű alkalmazottakvalamint a dolgozó nők és fiatalok keresetét. .4 fizikai, dolgozók évi átlagkeresete 1970-ben 213 230; 1974 decemberében 33 315 forint volt, s ez év végére — az előzetes számítások szerint — 35 228 forint lesz — vagyis öl év aluli csaknem 'j5 százalékkal növekedett. Ugyanekkor a műszaki, (adminisztratív és egyéb alkalmazónak bérszintje 33,2 százalékkal nőtt. A nők 1973- ban plusz 3 százalékkal több fizetésemelést kaptak, mint a férfiak. Di (Tereneiáló tényezőként vették figyelembe évről évre azokat a szakmákat, amelyek területén munkaerő- hiány mutatkozott, s főként azokat, amelyekben az átlagosnál nagyobb képzettségre, nagyobb fizikai erő kifejtéseié van szükség, vagy amelyek az átlagosnál veszélyesebbek. vagy éppen speciális felkészültséget igénylő, bizonyos értelemben új szakmák az építőiparban. Az idén — mint minden vállalatnál — figyelembe vették az országos szakmai bértáblázat kővel élményéit is. Érdemes megemlíteni, hogy a bérszínvonal 38—35 százalékos emelését a fizikai munkásoknál 28,3 százalékban. a műszaki, adminisztratív és egyéb alkalmazotti kategóriáknál 27,5 százalékban a vállalat saját gazdasági erőforrásai alapján; (1,5, illetőleg 5.7 százalékban központi bérintézkedések alapján hajtotta végre. * Az életszínvonal-politika területén nem elhanyagolan- dók azok az összegek sem, amelyek ugyan nem közvetlenül „a borítékban” jelentkeztek az egyes dolgozóknál, de amelyek feltétlenül hozzájárullak a dolgozók ölelés munkakörülményeinek javulásához. Ezek közül elsőként kell említeni az építő-szerelő munkák intenzivebb gépesítésére fordított, évi 5—ti millió (1975-ben 40 millió!) forintot, amelyek végeredményben nemcsak a kapacitást növelték, hanem a nehéz fizikai munkát is köny- nyítették. Az életkörülmények javítását szolgálta if IV. ötéves terv időszakában a BAÉV- nél az elavult munkásszállók megszüntetése Miskolcon és Ozdon; az új szálló felépítése Miskolcon, a régebbi szállók bútorzatának, berendezésének, fűtési lehetőségeinek felújítása és korszerűsítése ; a mezőkövesdi gyógyfürdőnél felépített: újabb vállalati üdülő; az az 58 lakás, amelyet a vállalat épített fel a dolgozóinak. Es, ha már a vállalat dolgozói lakásproblémáinak megoldásához nyújtott segítségről szólunk, ide kívánkozik, hogy a IV. ötéves terv időszakában a vállalat Ilit) dolgozójának 12 millió 693 ezer forint hosszú lejáratú ked vezfnényes lakásépítési kölcsönt nyújtott; sok dolgozóját évről évre olcsó, bontásból eredő építőanyaggal, gépekkel, szállító-eszközök kedvezményes kölcsönzésévé! is segítette. „Beszédes” adatok vallanak a vállalati üdültetés fejlődéséről is. A vállalat évente nagy összegeket fordít a dolgozók tovább képzésére. A vállalati törzsgárda fokozottabb megbecsülését jelzi, hogy míg 1971-ben száz- kilencvenhatan 152 ezer forint hűségjutalmat kaptak, addig 1974-ben 1008 dolgozó 993 ezer forint hűségjutalomban részesfiit * .. * Mindezeket a teljességre törekvés igénye nélkül, csupán annak érzékeltetésére említjük, hogy a vállalatok saját anyagi erőforrásokból is jelentős összegekkel járulnak. hozzá életszínvonal-politikánk megvalósításához. A jelentősebb társadalmi erőforrásokról és juttatásokról (családi pótlék, nyugdíj, gyermekgondozás, nevelés, oktatás, egészségügyi és szociális ellátás síb.) nem is szólva. A V. utóbbiak, — mindaz, amit ..borítékon kívül” kapunk — évről évre hatalmas összegeket lesznek ki, s ezek jótékony hatása természetesen különbözőképpen érinti az egyes dolgozókat és családokat. Így ezek —, ha teljes mértékben nem is teszik lehetővé a családi jövedelmek kiegyenlítődését. — nivelláló tényezők a jövedelmi viszonyok alakulásában. Az J gazságosa bb közi chcrvi.seles ben. Csépányl lavjos A sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezet a textilipari rekonstrukció során bővíti, újabb korszerű gépekkel szereli fel a központi üzemel. A m eglevö épület folytatásaként újabb négyszintes üzemet építenek. Napirenden az 1 ötéves terv ,Hétfőn a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fővárosi, s a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson —v amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Péter János, Inokai János és Haltai Sarolta, az. országgyűlés ai- elnöke — elsőként Apró Antal, az MSZMP Poltikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a parlament következő, téli ülésszakának előkészítéséről, s az abból adódó feladatokról. Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizollsá- gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vázolta az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat több vonásait, majd Madarasi Attila pénzügyi államtitkár számolt be az államháztartás jövő ovi költségvetésének tervezetéitől, illetve a tanácsok 1976-—1980. évi pénzügyi tervéről. Az előadásokat követő vitában felszólalt dr. Posta László, dr. Orluluy Gyula. dr.. Yida Miklós, dr. Lakatos Pál. Rujsz Lászlóné. dr. Gofida György. Juralovics Aladár, Nagy Miklós, Gócát József, dr. Szabó József és Sándor József országgyűlési képviselő. Az értekezlet Apró'Antal zárszavával ért véget. A 87 mázsás átlag „titka” 90 Magunk rendszere — Mennyjt mondott? — Jól értette; 87 mázsa 30 kilót. — Hány hektáron vetettek kukoricát .? — Egy pillanat utána nézek. A kis kérdezz—felelek a hernád németi Hernád völgye Termelőszövetkezet központi irodájában játszódott le, ahová a hideg elöl Dióssy Ferenccel behúzódtunk. A táblátörzskönyvvei visszatérő üzemgazdász már az ajtóból mondta: — Pontosan 88(3 hektáron. Tudjuk, hogy ez nagyon szép eredmény, és hála érte az időjárásnak, mert belesegi- tett. Négy fajtát vetettünk, legjobban a BCSK és a BC— (3825-ös fizetett. Az utóbbi hektáronként 98 mázsát adott. Nálunk a nagyüzemi termesztést megelőzte a kispar- cellás kísérletezés. A környezőn és tápanyag tényezőket változatlanul hagytuk, s csak arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik fajta alkalmazkodik legjobban a mi viszonyainkhoz. Több, mint öt éve van a termelőszövetkezetnek kapcsolata a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézettel. Innen kapták a hibrid velőmagvakat a. kisparcellás próbákhoz. Az idén már hat fajtával kísérleteztek, és volt olyan háromvonalas hibrid, amely liven körülmények között is majdnem 100 mázsát adott. A beszélgetés a zárt termesztési rendszerekre terelődött. Másodszor " is meglepődtünk. — Egyik iparszerű termelési rendszerbe sem léptünk be. Amit itt kialakítottunk, az önmagunk rendszere, A talajerő-fenntartástól a folyamat legépesítéséig. Kezdeném a legesedékesebbel. Amikor elhatároztuk, hogy kukoricatermesztésünket korszerűsítjük, először az ala- piM teremtettük meg. Talajaikkal az OMMl-val megvizsgáltattuk és szakvéleményeztettük. A kapott eredményre alakítottuk tápanyagutánpótlási rendszerünket. Ezt két részre bonthatom: szerves- és műtrágyázásra. Mivel nagy állatálománnyal rendelkezünk, évente 200 hektárt tudunk islállótrá- gyázni. lgv három évenként visszajutunk ugyanarra a tőidre, ahol a szórást elkezdtük. A monokultúrás termesztésben nagy szerepet játszik a műtrágyázás. A szilárd foszfor- és kálium-hato. anyagot az őszi mélyszántással juttatjuk a földbe, majd tárcsázunk, s az elmünkéit, rögnélküli táblákba injektáljuk a cseppfolyós ammóniát. A jó üzemszervezés érdekében területünk egyharma- dán lyiég az ősszel beféjez- zük az injektálást. A termelési folyamatot nézegetve, figyelemre méltónak a gépparkot találjuk. Egyetlen olyan erő-, vagy munkagép sem található, amelyet nem a szocialista országok gyártottak volna. A termelőszövetkezetben meg tudták teremteni e gépek összekapcsolását is anélkül, hogy az üzemszervezésben fennakadás, megvalósíthatatlan kérdés adódna. Hernád német iben a gépek, a növénytermesztők munkavégzésére is nagyon odafigyelnek. — Elég egyetlen részfolyamatban lazítani és a remélt termésmennyiségben ez már megmutatkozik. Nagyon sok olyan dolgot sorolhatnék fel, amit állandóan ellenőrzünk. Így például arra, hogy a vetés sebessége óránként hat kilométer legyen, mert tapasztalataink szerint az ennél gyorsabb ütem már húsz százalékos „rontással” jár. A teljesítmény nem mohot a minőség rovására. A magunk bőrén tanultunk meg vegvszérezni is. Először a kalászosokhoz hasonlóan, repülőgéppel permeteztük a kukoricát, de nem vált be. lgv áttértünk a földi növényvédelemre, amely viszont jól sikerült. Betakarításnál sem voltak gondok. A tsz hét Nyva kombájnnal rendelkezik, s ezekre szerelték fel az adaptert. A rekordtermést szeptember közepétől november első hetéig folyamatosan hozták le a tábláról. Az egymenel.es bábolnai szárítóban naponta 25 vagon terményt tudtak leszárítani. A nagy termésről, a jó eredményről ma már csak múlt időben beszélnek. A jelen gondja a mélyszántás, a talajerő-utánpótlás, hiszen egymásután futnak be a határból a kérések, jelentések. Egyre többen néznek be a/, ajtón, szinte sürgetik az üzemgazdászt, menjen mar. szükség van rá. Egy kérdésünk még maradi: — Jövőre? — Ugyanígv. csak jobban. —ki— I I
