Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1975. nov. 30., vasárnap Vallatják Abaújvár sáncát Négy új tanterem társadalmi Abaújváron keménnyé fagytak a rögök a nyári ása­tások helyén, vékony hóré­teg fedi a régészek okozta íöld,sebeke,t. Gádor Judit, a miskolci Herman Ottó Mú­zeum régésze, aki a földvár ásatását irányította, most hosszú hónapokra búcsút mondott Abaújvárnak, bent a múzeumban munkálkodik. Munkájáról, az abaújvári földvárról beszélgetünk. — Hogyan került közel a földváraidhoz, s konkréten az abaújvárihoz? — A középkori földvárak felkutatása, feldolgozása már az egyetemen közel állt hoz­zám. Ez volt a szakdolgozati témám is. Ebben a témakör­ben dolgoztam ,1965 és 1967 között Nógrád megyében. Így ismerkedtem és kerültem közel e kis feudális közpon­tokhoz. Később a Magyar Tudományos Akadémia kez­deményezésére országos kö­zéptávú program született a nemzetségfői és • ispánsági székhelyek kutatása érdeké­ben, s ebben szerepelt az abaújvári földvár is. Az or­szágos program a IX.—X.— XI. századi földvárak kuta­tását célozta. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében Borsod vára (ma Edelény nagyköz­séghez tartozik) volt ismer­tebb. Abaújvárról is tudtak, de kora, szerkezete, építés- és településtörténete isme­retlen. Ezt kell az ásatásnak meghatároznia, a leletekkel dokumentálnia. A Herman Ottó Múzeum 1971-ben vé­geztetett itt szintvonalas fel­mérést, majd 1974-ben kezd­tük meg az ásatásokat. Az első évben dr. Nováki Gyu­lával közösen irányítottuk, később, 1975-ben egyedül lát­tam el ezt a' feladatot, de Nováki konzul tásként segíti munkámat. — Mit tudunk a vár .ere­detéről? — Az Aba nemzetség bir­tokában volt a környék, en­nek volt a központja. Ano­nymus szerint Árpád a Sajó­ig és Sóvárig terjedő vidé­ken, így a Hernád völgyében is, valamint a Mátra alján elfoglalt területeken sok föl­det adományozott Ednek és Edemennek, s az államalapí­tás korában a tőlük szárma­zó Aba-nemzetség birtokolta a területek jó részét. Az abaújvári vár építésére köze­lebbi adatot nem ismerünk. Kézai Simon 135íl-ból való krónikája szerint Aba Sámu­el király építtette, de eredete feltehetően a X. század vé­gére, a magyar államalapí­tás idejére vezethető vissza. A korai időkben Üjvár me­gye ispánsági székhelye volt, egyben esperességi székhelyül is szolgált. Az Aba-nemzet- ség másik birtokán, a Mátra hegységben is állt földvár a mai Gyöngyöspata határában. A feltételezések szerint a mátrai a téli, a Hernád men­ti pedig a nyári szállás lehe­tett. Györffy György feltéte­lezése szerint az Aba-nem­zetség nemzetségit; központ­ja eredetileg Szína határá­ban volt, de a vármegyék ki­alakulásánál a jobb hely kí­nálkozott ispánsági székhely, nek, s így lett Űjvár. — A vár helyéről, jelenle­gi állapotáról kaphatnánk tá­jékoztatást? — A vár a Zempléni-hegy­ség északnyugati nyúlványá­nak a végén van, alacsony, elkülönülő dombon, alatta a Hernád folyik. Torta alakú várhalom, földsánccal. Alak­ja megközelítően kör alakú, több egyenes oldalrésszel, át­mérője 245 méter, területe 3,9 hektár. Külső oldala — egy rövid szakasz kivételé­vel — a község házaitól kör­be épült, s emiatt azt több helyen megrongálták, lenyes- ték. A sánc magassága belül 3—4,5 méter, kívül 15 méter az utcaszint fölött. — Milyen ásatásokat vé­geztek el eddig, s azokból milyen következtetések von­hatók le? — A sánc belső felét vizs­gáltuk meg. A legtetejétől az érintetlen talajig ástunk. Ez 8,6 méter mélységet jelent. Mintegy 7,5 méterig gerenda- szérkezdtet találtunk. Mivel 8,5 méter alatt a talaj boly­gatás jeleit nem mutatja, kimutatható, hogy a várat hajdan a folyó felé nyúló ki­sebb földhát fölébe építették. Az ásatás során a rekeszes Negyedszázados jubileum Miskolcon, a megyei Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pont színháztermében tartot­ták meg a fennállásának 25. é. fordulóját ünneplő Bláthy Ottó Erősáramú Szakközép- iskola jubileumi ünnepségét tegnap, november 29-én dél­előtt. Magyari István, a szak- középiskola igazgatója kö­szöntötte a résztvevőket, az iskola tanárait, tanulóifjúsá­gát, a megye és Miskolc vá­ros párt-, állami- és tömeg­szervezeteinek képviselőit, az iskolát patronáló üzemek, vállalatok jelenlévő vezetőit, köztük Amriskó Gusztávot, a Borsod megyei Pártbizott­ság osztályvezetőjét, Csótay Jánost, a Miskolc városi Párt­bizottság osztályvezetőjét, va­lamint a Nehézipari Minisz­térium és az Oktatási Mi­nisztérium képviselőit. Varga Gáborné,. a Borsod megyei Tanács elnökhelyet­tese ünnepi köszöntőjében nemcsak a negyedszázados jubileumát ünneplő iskola történetének jelentős állomá­sait említette meg, hanem szólt arról, hogy az innen kikerülő fiatal szakemberek villamosenergia-iparunk fej­lesztéséért dolgoznak. „Az iskola történetének kezdete valami új kezdete is volt — mondotta többek között. — Akkor hívták életre ezt az iskolát, amikor a villamos ipar fejlesztése társadalmi­gazdasági életünk létkérdése volt. Felszabadulásunk idején hazánk településeinek csak 30 százaléka volt bekapcsol­va az ország villamosenergia- hálózatába. s 1963-ban már valamennyi kis községünk­ben felgyulladhatott a vil­lany”. Megyénk villamos hálózatának fejlesztésében is jelentős szerepet játszott az iskola, mely évről évre felké­szültebb fiatalokat adott a népgazdaságnak. Hiszen az első évek nehézségein túl­jutva, szinte nulla pontról vált korszerű, jól felszerelt, az oktató-nevelő munkát ma­gas szinten biztosító intéz­ménnyé. Ehhez nagyon sok segítséget kaptak azoktól az üzemektől — elsősorban az Észak-magyarországi Áram­szolgáltató Vállalattól —, amelyekben egykori diákjaik kamatoztatják megszerzett tudásukat. A jubileumi ünnepségen adta át Varga Gáborné az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést dr. Moldován Já­nosnak és Szabó Károlynak. A szakközépiskola egy dől-. gozója kapta meg a Kiváló I Dolgozó kitüntetést. Köszöntötte a Bláthy Ottó Erősáramú Szakközépiskolát Hevesi János, a Nehézipari Minisztérium osztályvezetője, aki 24 éven keresztül segí­tette. támogatta munkájukat.- A nehézipari miniszter meg­bízásából a szakközépiskola' hat tanárának, oktatójának adta át a Nehézipari Kiváló Dolgozója kitüntetést. Valas- ka László, az Észak-magyar­országi Áramszolgáltató Vál­lalat igazgatója a Bláthy Ottó által is készített első transz­formátor modelljét, és a tan­testület munkáját megköszö­nő oklevelet adta át az ün­nepségen. Az első évfolya­mok diákjainak üdvözlete után a mai tanulók nevében az iskola KISZ-titkara, Gál Csaba köszöntötte az iskola mai és egykori tanárait. Ked­ves színfoltja volt az ünnep­ségnek, hogy a KISZ-esek virággal és ajándékkal ked­veskedtek a már nyugdíjban lévő, de az iskola első lépé­seit egyengető egykori taná­roknak. gerendasor közeiben döngölt földet találtunk, annak réte­geiben pedig jóval korábbi, császárkori cserépanyagot. E cserépanyagok a földrétegek­kel sávokban jelentkeztek, a döngölt földet tehát valahon­nan felhord Iák ide. Császár­korinál fiatalabb korú leletet nem találtunk e rétegekben. A faszerkezet alatt kirajzoló­dott egy császárkori réteg, s lehetséges, hogy császárkori település volt itt. Ez majd később, a település kutatásá­nál veendő figyelembe. Ása­tásunk arra enged következ­tetni, hogy Abaújvár az ál­lamalapítás korából való, ezt bizonyítják a feltárt rétegben talált X.—XI. századi edény- töredékek. Az építés behatá­rolható a XIII. századig. En­nek megállapításában igen jelentős támpont az a négy mezőgazdasági vasszerszám, amely a sánc belső szélén, a gerendaszerkezet legfelső ré­szében került elő. Egy ásó­papucsot, egy szőlőmetsző­kést és két sarlót találtunk itt. — Mindez, amiről eddig szó volt, a vársáncra vonat­kozott. A várbelsőre vonat­kozóan nem végezlek semmi kutatást? — A várbelső most mező- gazdasági művelés alatt áll. Mezőgazdasági munlták köz­ben — a sánc belső részén — egykori település nyomai kerültek elő: XII.—XIII. szá­zadi kerámiák, megmunkált kövek, ame’vek azt bizonyít­ják, hogy a várban az épí­téssel egyidőben megindult a település is. Ennek feltárása további kutatómunkánk fel­adata lesz. Mindezekből — ásatási megfigyeléseink alap­ján — arra következtethe­tünk, hogy Abaújvár földvá­rának építése és gyakorlati felhasználása kora Árpád- korban történt. — Gondoljuk, hogy az 1976-ban folytatódó ásatás további fontos leletekkel szol­gál, s mind több olyan bizo­nyíték áll majd a régész ren­delkezésére, amelyből a vár és a település történetéből a korra és a történelemre több következtetés vonható le. Most, amikor az ásatás, a kutatómunka szünetel, mivel foglalkozik Gádor Judit? — Egyéb múzeumi felada­taim mellett természetesen az ásatásokkor nyert lelet­anyag feldolgozásával, doku­mentálásával, az eddig vég­zett ásatás eredményeinek feldolgozásával és a publiká­ció előkészítésével. Benedek Miklós Ünnepi külsőségek nélkül is igazi ünnepet ülnek a gyermekek, s nevelőik az Abaújszáintói Általános Is­kolában december hónap-! nyitó hétfőjén. Ekkor ve­szik birtokukba a nagyköz­ség társadalmi ajándékaként megépített négy új tanter­met, s az úttörőcsapat klub- helyiséget. A 73 éves iskola krónikájában nevezetes lor- dulat napjaként jegyzik be ezt a december elsejei dá­tumot. Ettől fogva megszű-; :nik a délelőtti-délutáni két- ; műszakos tanítás Abaúj- szántón. Az új helyiségek kialakításával lesz elegendő szaktanterem, szertár az iga­zán korszerű iskolai mun­kához. i A közösségi erőből elvég­zett munka örvendetes előz­ményei is tanulságosak. Lengyel István igazgató a tanév elején a szülők, az egész közösség nyilvánossá­ga elé tárta az iskola gond­ját. Kertélés nélkül szólt arról is, hogy egyelőre nem számíthat a nagyközség any- nyi központi beruházásra, amennyi az iskolabővítéshez kellene, a nagyközségi párt­bizottság, s a tanács veze­tői, valamint az itteni gaz­dasági létesítmények irá­nyú tói egyetérbettdk az isko­la képviselőivel, hogy a kí­vánatos, gyom megoldáshoz egy járható út vezethet: ha a község társadalma magára vállalja az építkezést. És a közösség belefogott a munkába. Képességei szerint való részt vállalt a közös feladatokból a lakosság ap­raja, nagyja. Ennek köszön­hető, hogy a négy tanterem, az úttörőszoba, s ezenkívül egy új széntároló, meg rak­tárhelyiség elkészült. A leginkább segítő példát! a Tokaj-liegyaljai Borkom- binát Kossuth Lajos nevét t viselő abaúj&zántói szoeia- j lista brigádja mutatta; a fia- • tál Tall árovi cs Tivadar ve­zetésével. A brigád és az is­kola példás együttműködé­sét a már régebben kötött szocialista szerződés alapoz­ta meg. Ezt a szerződést töl­tötte meg most új tartalom­mal az építkezés. Az iskola pedagógusai viszont a szo­cialista brigád tagjainak ta­nulását, s kulturális vállalá­sainak teljesítését segítette elő cserébe. B. .T. Nemcsak a gyermekek A bábosok is szeretnek GÖNDÖR HAJÚ kislány lovagol a mackós külsejű fiú térdén. Lencse-szemeivel először kissé bizalmatlanul méri végig a hívatlan-vá­ratlan vendéget, de valami­vel később már odatipeg, s az előkerült hópelyhecske bábut forgatja előtte. Krisz­tina — az égyik bábos há­zaspár kislánya — állandó résztvevője a szerda és pén­tek esti próbáknak. S las­sanként „meósa” is a bábok­nak. Ha neki tetszik, minden bizonnyal a gyerekeknek is tetszik majd. S a csoportban az a mondás is járja, hogy Krisztina biztos utánpótlás­nak ígérkezik — ha majd leinő. A Vágvöigyi házaspár egyébként a Játsszunk együtt! bábcsoport alapító tagjai kö­zé tartozik. A fiatalasszony hetedikes korában jött el először bábozni — azután itt­ragadt. S ahogy Gyula, a fér­je mondja, ő jött a lány után, és közben a bábokat is npeg- szerette. Oszlopos tagjai let­tek a csoportnak. De hát persze, nem ők az egyetlenek, akik hosszú evek óta hűségesek a csoporthoz. Gácsi Hilda ugyan három évig távol volt — de amikor befej ezite a tanítóképzőt, azonnal visszatéri. S hogy a család addig is képviselve legyen — annak idején „be­szervezte” Jutkát, a húgát, Most már mind a kettőn lát­szanak.' Kovács Zsuzsa Vár utcai óvodásai is sok hasz­nát látják annak, hogy óvó­nénijük bájos. Bello vies Kálmán — aki a csoport elektrotechnikusa is — még mindig akkor örül a leg­jobban, ha szerepet kap. Még ma is fájlalj?, hogy leg­kedvesebb szerepéből, a »Ü ál­ból, kinőtt. Korábban ezt a feladatot mindig ő kapta. Azután egyszer kiderült, már túlságosan mély a hang­ja. Akkor Ibolya, a csoport legfiatalabb tagja kanta meg a szerepet Ö egyébként az ifjúsági csoportban,' a Csör- ren, dörrenban is játszik, a nagyokhoz tanulni jött.'Van úgy, hogy délután két órá­tól este 7 óráig is bent van az Ady Művelődési Házban. Először a kicsikkel, azután a nagyokkal próbál. De azt mondja, a bábozásba nem lehet belefáradni ... Erre egyébként rá boti,Rót­tak a tönbiek is. Bár beval­lották, néha-néha, amikor már a sokadik nyári vasár­napjuk is foglalt, felr ippen egy-egy sóhaj. Amikor azon­ban felállítják a paravánt, s kezükre húzzák a Mária né­ni tervezte bábukat — Ba­logh Sándorné, a csoport ve­zetője tervezi és készíti a bá­bok többségét — már osak a játékra gondolnák. Játszani jó, s ők szeretnek iatszam „Van persze fegyelem is — mondta Kovács Zsuzsa —, de a szigor korántsem drá­játszani... kői.” S ha erőszakolnák a fegyelmet, talán nem is ma­radtak voina együtt. Meg­szűntek volna, mint annyi más csoport, amelynek tagjai kinőttek az iskolapadokból. A JÁTSSZUNK EGYÜTT! azonban megmaradt. Van köztük villanyszerelő, laka­tos — hasznát veszik ám a fiúk a szaktudásuknak! — s most mar talán meg lehet kockáztatni a megjegyzést, életre kötelezték el magukat e műfaj mellett. Pedighál, szinte állandó elfoglaltságot jelent. Ebben az évben pél­dául, decemberig 36 előadást tartottak. Decemberben mar vagy tíz előadásra van szer­ződésük. A Télapó-ünnepsé­geken lépnek fel... Miskol­con, de vidéken is. A Bocsi Sörgyárral például szerződé­sük van. Kéthavonta egyszer ott, játszanak — az üzemi dolgozók gyerekeinek. Nemigen sértünk meg sen­kit, ha azt mondjuk, a Játsz- szunk együtt! ma a legerő­sebb miskolci bábcsoport Ök képviselik a várost a jié- csi felnőtt és a békéscsabai gyermek bábfeszti valón ‘ is. Pécsre már készül a progra­múk — jövőre lesz a feszti­vál — íelnőttmüsorak a sze­relemről szól majd. A 77-es békéscsabai fesztiválra pedig ismét egy-egy órás darabbal i'Uikkolnak Id. Most már er­re is futja az idejükből és az erejükből. Mert amíg ko­rábban 20—20 perces dara­bokból állították össze a műsorukat, addig a Három kis gida, és a Kari és a de­tektív már egy-egy órát ölelt fél. S ilyenre tervezik a Lu­das Matyit is. A Játsszunk együtt !-efc a gyerekeknek nem kell be­mutatni. A vasárnap délelőt­ti előadásokra, az Adyba 400—500-an is eljönnek. S nem egy olyan állandó néző­jük is van, akit a Győri ka­puból vagy a belvárosból hoz ki a mamája. De fellép­nek más művelődési házak­ban is. Sőt, egy nyáron élt a ládajáték is. A leggyak­rabban Krisztián János akasztotta nyakába a bábo­kat rejtő ládát, hogy azután 100—150 kisgyereket mulat­tasson egy-egye lakótelepi játszótérén a nyári szünet­ben. Sihederek néha belé­jük kötöttek. De a láda játék­ról még nem mondtak le véglegesen. Jövőre újra ter­vezik. S remélik, végre iga­zán megvalósul a miskolci állandó bábszínház is. Janu­ár 3-ra, az első Debrecenyi utcai bemutatóra már ké­szülnek ... A Játsszunk együtt-et . egyébként nagy öröm érte. MOST KAPTÁK meg az első igazán hivatalos, orszá­gos elismerést. Balogh Sán- dorné Salgótarjánban vette át a nívódíjat a Vitéz László­ért. Az oklevél ott van a próbateremben. Abban a csöpp kis szobában, ahol csak szorosan egymás mellé hú­zott székekén férnek el. de ahonnan már annyi nagy­szerű kis előadás iniuít. s reméljük, indul még el gyer­mekhódító útjára. Csutorás Annamária Újdonság a hanglemezpiacon A fiatal magyar hangsze­res előadóművész érdekes felvételekkel gazdagítja a hanglemezpiacot. Kecskés András lantművész, a XVI —XVII. századi termésből válogatott. Lemezén azt a kort idézi, amelynek a lant volt a legáltalánosabb szóló- és kísérőhangszere. A lemez műsora magyar, cseh, len­gyel és osztrák eredetű mű­vekből mutat be egy-egy csokorra valót. Kecskés And­rás, aki nálunk elsőként ta­nulta meg a lantjáték mes­terségét és kezdett tudomá­nyos szinten foglalkozni a hangszer történetével, iro­dalmával, ma már világ­szerte ismert és elismert mű­vésze a lantmuzsikának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom