Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

1975. nov, 30., vasárnap E5ZAK-MAGYARORSZAG 5 A táppénz nyomában Igényesebb ellenőrzési! •• Feljegyzések a Sajószen*péteri Üveggyárban Hazánkban az ingyenes orvosi kezelés állampolgári joggá vált — minden beteg magas szintű egészségügyi ellátásban részesül. Azok­nak azonban, akik visszaél­nek az állam adta lehetősé­gekkel, vállalniuk kell a kö­vetkezményeket is. Megyénkben — sajnos — igen sok a táppénzes beteg: a dolgozók csaknem hét szá­zaléka van beteglapon — átlagosan. S szűkebb ha­zánkban szép számmal akad­nak olyan vállalatok, intéz­mények is, amelyek még ezt a magas megyei átlagot is túlszárnyalják. Mi tagadás,, ezen a „ranglistán” nem szo­rul az • utolsó helyre az Üvegipari Műveli Sajószent- péteri Üveggyára sem, ahol — havi átlagban — a dol­gozók mintegy 9 százaléka hiányzik1 betegség miatt a munkából. 14 nap betegállományban Az elmúlt év f során az 1870 dolgozó közül minden­ki, átlagosan mintegy 14 na­pot töltött betegállomány­ban. Kimondani is sok: 26 ezer 180 kiesett munkanap — igen magas arány. Az idén pedig még kedvezőtlenebbül alakult a táppénzes helyzet: a dolgozók —- egyenként — nem kevesebb, mint 16 na­pot töltöttek táppénzes állo­mányban eddig, az idén. S hátra vannak még a téli hó­napok, amikor köztudottan emelkedik a meghűléses, influenzás betegek száma. Érdemes megvizsgálni: mi­ből adódik ez a magas táp­pénzes arány? Milyen mér­tékben hozható kapcsolatba a baleseti statisztika az ug­rásszerűen megnövekedett táppénzes létszámmal? Füredi János, a gyári szb elnöke elmondotta; tavaly hatvan dolgozó szenvedett üzemi balesetet, az idén pe­dig ötvennégyen maradtak távol az üzemtől munkahe- .lyi sérülések következtében. Igaz, hogy az idén kevesebb baleset történt, de ugyanak­kor súlyosabb kimenetelűek is voltak, mint a tavalyiak. Az elmúlt évben 1385. az idén pedig 1338 munkanap esett ki a termelésből, üze­mi balesetek miatt. Munliásvédelem Az üzemi balesetek száma — az adatok szerint — a munkásvédelmi hónapok, negyedévek, félévek idején csökken. Ilyenkor a dolgo­zók is jobban ügyelnek az előírások, szabályzatok be­tartására, s általában ilyen­kor kerül sor számos, a munkásvédelmet elősegítő berendezés felszerelésére, s a különböző munkafolyamatok korszerűsítésére. — Nemcsak meghatározott időszakoknak, hanem az év minden napjá­nak a munkásvédelem je­gyében kellene eltelnie... A balesetek következtében kiesett 1338 munkanap, bőr számottevő, mégsem meg­határozó a táppénzes állo­mány alakulásában. Mintegy 29 920 napot töltöttek beteg- állományban az üveggyári dolgozók az idén. A legtöbb megbetegedés a ianuári influenzajárvány idején fordult elő. Az év el­ső hónapjához — „táppénz­ügyben” — szorosan felzár­kózik a júpius, a július és a szeptember. Júniusban pél­dául nem kevesebb, mint 2960 napot írtak a termelés rovására — betegség miatt. S ugyancsak a nyári hóna­pokban jegyezték a legtöbb egy-háromnapos igazolt hi­ányzást. Bár a csupán né­hány napos, orvosilag- iga­zolt távolmaradás az év va­lamennyi hónapjára jellem­ző: a kiesett munkanapok jelentős hányadát az egyhe­tes időtartamú hiányzások teszik ki. i\mcs otthon a beteg A gyárban immár három éve tevékenykedik a „hiva­tásos betegellenőr”. Az ő feladata a betegek látogatá­sa, s ő kér felvilágosítást az illetékes körzeti orvostól, hogy valóban táppénzen van-e a dolgozó. Sajnos, az egy-háromnapos hiányzá­soknak azonban nem lehet utánanézni — főként, hogy a dolgozók többsége csak utólag hozza be a táppénzes papírt. Az ugyanis a gyár­ban még nem előírás, hogy a dolgozó már távolmara­dásának első napján eljut­tassa táppénzes papírját az üzembe. Ebből adódóan a beteglátogató épp az ő por­tájukat kerüld el. Hatéko­nyabb lehetne az ellenőrzés, ha a dolgozó köteles volna 24 órán belül eljuttatni be­teglapját a gyárba. S foko­zottabb figyelmet kellene fordítani a rövid időtarta­mú táppénzes állományok indokoltságának eldöntésére. A beteglátogató „szúrópró­baszerű” ellenőrzésed során az idén 9 alkalommal nem találta otthon a „beteget”. Valamennyiüknek a gyári szakszervezet keretében mű­ködő tánsadaloinbiztositási tanács tagjai előtt kellett igazolniuk hollétüket. Heten utólagos igazolást hoztak a gyógyszertártól és a körzeti orvostól, ketten nem tudtak elfogadható igazolást adni. Így két esetben került sor a táppénz visszavonására. Hibás szemlelet A gyár dolgozói három éve részesülnek üzemorvosi ellátásban. • Az üzemorvos hatásköre azonban nem ter­jed ki a táppénzjogosultság megállapítására. Jelentősen csökkenhetne a táppénzesek száma, ha a dolgozók, s a gyár érdekeit egyaránt kép­viselő üzemorvos nemcsak a munkások, s munkakörül­ményeik rendszeres vizsgá­latát, hanem betegállomány­ba helyezésüket is ellátná. S szükséges volna — külö­nösen a nyári hónapokban —, hogy az üzemorvos időn­ként „szúrópróbaszerűen” ellenőrző vizsgálatra hívja be a táppénzen lévőket. Természetesen nem lehet mindent rendeletekkel, meg­szigorított szabályzatokkal megváltoztatni. Gyakran csu­pán a szemléleten kellene változtatni. Ne jelentse ki például a dolgozó a szak- szervezet előtt: „ha nem ka­pok most szabadságot, ak­kor majd elmegyek táp­pénzre!” (S az illető néhány nap múlva betegállomány­ban volt.) Az orvosnak min­den. tőle segítséget kérő em­bert valóban betegnek kell tekintenie, aki ténylegesen orvosi kezelésre szorul. Ne­ki mindig — még ha tá­madnak is esetleg kétségei — a beteg javára kell dön­tenie ... Déváid Hedvig A szakemberek szerint Közép-Európában az Országos hrc- és Ásványbányák Hegyaljai Müvének füzérradványi bányájá­ban tartalmaz a nemesagyag a legnagyobb százalékban illi- tet, amely a porcelángyártás és a kerámiaipar fontos anyaga. Az illit után egyre nagyobb a hazai és külföldi érdeklődés. Éppen ezért a vállalat vezetői az utóbbi időben nagy gondot fordítanak a termelékenység növelésére az igények kielégí- tésg érdekében. Gépesítéssel, új technológiák kikísérletezé­sével, illetve bevezetésével törekednek e problémák megol­dására. Ugyanakkor nem feledkeznek meg az ásványbanyá- szokról sem. A vallalal füzérradványi bányájában is nagy mértékben javultak a munkakörülmények, s ugyanakkor lé­nyeges javulást sikerült elérni a dolgozók szociális ellátottsá­gát illetően is. Kialakítják az úgynevezett átlagosítőt a bánya külszínén, amelynek az lesz a feladata, hogy állandó minőségű illitet szállíthassanak megrendelőik részére Kiss János csapatvezető vájár már közel negyedszázada dol­gozik ebben a bányában Laczó József felv. Baráíságvouaftal a Szovjetunióban (II.) Séta Harkovban \ szov.nl vasutasok munkáját dicséri, hogy a Béke és Ba­rátság vonat szinte percnyi pontossággal tette meg a száz kilométeres ulat. Dél­után fel háromkor érkeztünk a harkovi pályaudvarra. A zenekar pattogó indulókat játszott. Ünnepi külsőt öltött a pályaudvar hatalmas csar­noka. Az utasok frissen szálltak ki a vasúti kocsik­ból. Fokozta jókedvüket, hogy ami Itt novemberben eleggé -szokatlan, napfényes időben volt részük. Szovjet pionírok sorfala kö­zött haladtunk a főépület elé, ahol tiszteletünkre rövid ün­nepséget rendeztek. Anton Petrovics Romanszki, a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság harkovi szervezetének képvi­selője köszöntötte a népes magyar delegációt, igaz ba­rátként fogadtak bennünket. Ennek jeléül — régi orosz szokás szerint — kenyeret es sót nyújtottak át a Béke és Barátság vonat politikai ve­zetőjének Amriskú Gusztáv elvtársnak, a Borsod megyei Pártbizottság osztályvezető­jének. Amriskó Gusztáv válaszbe­szédében megköszönte a szí­vélyes. baráti fogadtatást. Mint mondta; a Barátságvo­nat minden tagja azon lesz, hogy tovább erősítse a két nép barátságát, együttműkö­dését. A gyűlés után a har- koviak százai köszöntötték a magyar delegációt. Harkov. Egymillió 300 ezer lakosú területi székhely, gaz­dasági és kulturális központ. Ukrajna második legnagyobb városa. A tizenhetedik szá­zad közepén a Dnyeper mel­lől ide települő kozák csalá­dok alapították. Harkov 1919-től egészen 1934-ig Szov­jet Ukrajna fővárosa volt. Ez idő alatt, a szocialista épí­tés éveiben alakultak iá a város mai körvonalai. A verne szíve, építészeti YdrOS ^ közlekedési központja: a Dzerzsinszkij tér. Ez a tér Harkov jelké­pe, büszkék is rá az embe­rek. A Dzerzsinszkij tér több mint 16 hektár területet fog­lal el, a világ egyik legna­gyobb városterének tartják. A térnek különleges alakja van: a hossza 750 méter, egyik része négyszög, a má­sik része 350 méter kerü­letű kör. Ezen a helyen ren­dezik a nagygyűléseket, fel­vonulásokat, legutóbb a no­vember 7-i ünnepség színhe­lye volt. A Dzerzsinszkij teret kö­rös-körül hatalmas épületek övezik. Így mindenekelőtt az Állami Ipar Palotája, amely az első felhőkarcoló voll az egész Szovjetunióban. Bár a háború megrongálta, a né­met fasiszták kiűzése után hamar helyreállították. Egy másik lenyűgöző épület a Gorkij Egyetem. Itt kapott helyet az 1805-ben alapított Harkovi Műszaki Egyetem, amely előkelő helyet foglal el a szakemberképzésben, a tudomány' fejlesztésében. Harkovban jelenleg 21 egye­tem és főiskola van, ahol több tízezer diák tanul. Az egy'etem hallgatói között van 69 magy'ar ösztöndíjas is, akik mérnölú, közgazdasági, autóépítő és egy'éb fakultá­son folytatják tanulmányai­kat. Ez a város is sokat szen­vedett a 21 hónapig tartó fasiszta megszállás alatt. A németek több mint százezer harkovit hurcoltak el; az epületek mintegy hatvan szá­zaléka teljesen elpusztult, s több milliárd rubel kár érte a várost. De Harkov, a többi szovjet városhoz hasonlóan, a fa­siszták felett aratott győze­lem után még szebb, gazda­gabb lett mint valaha. z ipari üzemek egesz sora lé­tesült,. A jelentősebbek közé tartozik az Ordzsonikidze Traktorgyár, a Kirov Turbi­nagyár, a Villamosmechani- kai Gyár, a Kerékpárgyár, a Lenin Villamosgépgyár, a Kábelgyár stb. A város ipari üzemei ma már több mint félszáz fajta terméket expor­tálnak a világ minden tájára. Harkov állandóan fejlődik. Az új városnegyedben több- százezer ember él. Naponta nyolcvan lakásba költöznek be a boldog tulajdonosok. A harkoviak nagy örömére épül az új opera és balettszinház, amely a tervek szerint 1977- ben készül el. Maradandó «“Jg* ^ sok látnivaló közül a Harko­vi Képzőművészeti Múzeum megtekintése is. A több száz remek alkotás közül ezúttal egy képet említünk, melyet a város szülötte Ilja Jefimo- vics Repin, az orosz kritikai realizmus legnagyobb festője ajándékozott a múzeumnak. A remekmű címe; „A zapo- rozsjei kozákok levelet írnak a török szultánnak.” Lovas Lajos — Észrevette, milyen nagy a különbség a két vil­lamos mozdony között? Az együk most érkezett be a vil­lamosszínbe, a másik nem­sokára útjára indul. Itt a csarnokban nemcsak a haj­tóművét javították, ellen­őrizték a szakmunkások, ha­nem már tisztára is mosták a gépet az asszonyok. Kiss György művezetővel járjuk a MÁV vontatási te­lepen a hatalmas műhely­csarnokot. Időnként ugyan­csak nagy itt a zaj. Szinte megállás nélkül érkeznek a mozdonyok. A száztíz méter hosszú villamosszínben ezen a hétköznapi reggelen is vagy nyolcat lehet számlál­ni 1 egy szempillantásra. Van úgy. hogy' egyetlen nap huszonnégy villamos moz­dony is megfordul a mun­kások keze alatt. A pirosra, kékre festett gépeket védőruhába bújt asszonyok gondozzák. Ke­zükben hosszú nyelű kefe. vödör, törlőruha. — Védőszemüveget is használunk, mert vegyszer­rel dolgozunk — mondja Seres Istvánná, a kilenc ta­gú asszonybrigád vezetője — Nagy a forgalom, harminc perc alatt kell tisztára mos­nunk egy mozdonyt. Kifé­nyesítjük az ablakokat, megtisztítjuk a műszerasz­talt. — Asszonykéznek nem ne­héz ez a munka? — Megszervezzük egymás között. Inkább nagyfokú kö­rültekintésre. óvatosságra van itt szükség. A vörös tárcsa arra figyelmeztet: vi­gyázat, a gépen ember van! Ha a mozdony oldalát, az ablakokat tisztítjuk, védő­övvel erősítjük derekunkat a korláthoz. Vigyázva kell nyúlni a műszerasztalhoz is; a legkisebb hiba sú­lyos következményekkel Jár­hat. A MŰHELYCSARNOK­BAN éjjel-nappal dolgoz­nak az emberek. Ünnepnap sincs, hiszen a vasúti for­galomhoz kell igazítani a munkát. — A brigádunkból négyen karácsony éjjelén, a többiek szilveszterkor lesznek mű­szakban — mondja Dávid Lajosné, aki már tíz éve dolgozik a villamosszínben. — De ilyenkor nálunk is más a hangulat. Mi kilen­cen, valamennyien család­anyák vagyunk, az otthoni életünk is a munkánk sze­rint alakul. A házimunká­ban segítenek a férjek és a gyerekek is. — A munkahelyi körül­mények? — Szeretjük a villamos- színt.. Mi már dolgoztunk a szabad ég alatt is. Itt fű­tött helyen vagyunk. Ha nappal dolgozunk, ebédel is kapunk az üzemi ebédlőben, olcsón. Szép öltözőink van­nak, munka végeztével zu­hanyozhatunk is. Védöruná- val, védőfelszereléssel ellát­nak minket. Csak megfelelő cipőt nem kaptunk még. Olyan kellene, amely meleg és nem csúszik a talpa. Jó lenne minél hamarabb, mert a sajátunk nem /alkalmas erre a munkára. AZ ORSZÁGBAN egyedül Miskolcon végzik asszonyok a villamos mozdonyok taka­rítását. A vontatási telep műhelycsarnokában két szo­cialista brigád is dolgoVik. Az asszonyok, akikkel be­szélgettünk — a Hámán Kató brigád tagjai, vala­mennyien bejáró dolgozóle. Mikes Marta \

Next

/
Oldalképek
Tartalom