Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-05 / 260. szám

1975. nov. 5., szerda ÉSZAK-MAGYAF,ORSZÁG 3 Éj AGROKER-telep Tapasztalatok a munkaidő-csökkentésre a kereskedelesnisen Egy terméken 35 müveíet Korszerűbb kiszo!gá!ás, iobb munkahely Szinkronban a gyárakkal Mályi határában, a 3-as főútvonal és a kistokaji be­kötő út találkozásánál épül a Mezőgazdasági Ellátó Válla­lat — közismerten: AGRO- KER — új telephelye. Az AGROKER az első honfog­laló ezen a területen, amely a hírek szerint hamarosan beépül, mivel földrajzi, köz­gazdasági adottságai miatt ideálisnak bizonyult. Kissé mélyen fekvő, — a közel­múltban még szántóföld volt — ez a rész, de előnyei miatt megéri az építtetőnek, hogy feltöltse a területet. Az AGROKER-telepre a múlt ősszel 150 ezer köbméter föl­det hordtak, hogy meg lehes­sen kezdeni az építkezést. Egy éve kezdődött tehát a munka. Ma már látni a fő- útról az egyik raktárcsarnok betonfalait, hamarosan lát­hatóvá válik az irodaépület földszintje is. Kotrógépek, daruk dolgoznak a terepen, de aszfaltozzák már a maj­dani telep főútvonalát is, amelyet az építők sem tud­nának nélkülözni a téli hóna­pokban. Fodor László, az AGROKER igazgatója gyako­ri vendég az építkezésen. Gyakran adódnak kisebb, de mégiscsak ügyes-bajos dol­gok, amelyeket jó megbeszél­ni az építésvezetővel. — így bizonyára kelleme­sebb lesz a műszaki átadás — mondják szinte egyszerre az építésvezetővel, majd szó­ba hozzák azt a bizonyos fo­gadást, amely a megyei AG­ROKER igazgatója és a tröszti beruházási osztályvezető kö­zött zajlott le. A központ osz­tályvezetője ugyanis nem hi­szi, hogy határidőre, tehát 1076. október 30-án átadják rendeltetésének a telepet. — Én bízom az Észak-ma­gyarországi Állami Építőipari Vállalat pontos munkájában — mondja Fodor László. Ed­dig ugyanis elvégezték az időarányos munkákat, látha­tó az igyekezet, nagyszerű a kapcsolat. Sokan várják az átadásig még hátralevő egy év végét. Elsősorban az AGROKER 170 dolgozója. — Korszerűtlen, túl szűk már a régi telephely — mondja az igazgató. — A mezőgazdasági üzemek gép-, alkatrész-, műtrágya és nö­vényvédő szer igénye min­den évben nagyobb, a mi mai raktározókapacitásunkkal ne­hezen tudjuk kielégíteni az igényeket. Rosszak a mun­kakörülményeink is, különö­sen a nehéz fizikai munkát végző, rakodó-szállító bri­gádjaink panaszkodnak, sokan — ezekre az okokra hivatkoz­va — meg is váltak vállala­tunktól. A szétszórt raktárak és a munkaerőhiány miatt időnként nagyon . sok kocsi­álláspénzt vagyunk kénytele­nek fizetni a MÁV-nak. Nem kevés a raktárak, a tárolóte­rületek bérléséért kifizetett pénz sem. Ezeket a gondokat meg­oldja az új telep. Könnyebb lesz a vállalat dolgozóinak munkája, korszerű üzemi ét­kezde, öltöző teszi kényel­mesebbé a műszakot. — A mai telep, a Bese­nyői úton, a városban van. Mályi sincs messze, de mé­giscsak utazni kell? .. .■ — Kérdőívet adtunk közre a dolgozók közölt, megkér­tünk mindenkit, mondja meg őszintén, ha nem köl­tözik velünk az új helyre. Egy dolgozónk kivételével mindenki velünk tart. Bérelt autóbuszokon szállítjuk majd munkató mainkat mindennap, így egyszerű lesz az utazás. A Mályi községi Tanáccsal pedig máris jó kapcsolatot alakítottunk ki. Óvodai he­lyeket biztosítunk a községi óvodában, ahová aztán a szülőkkel együtt, a bérautó- buszokon visszük majd a ki­csiket. A Mályi Tanács ház­helyeket is tud biztosítani számunkra, mi építési kölcsö­nökkel segítjük majd az épít­kező dolgozóinkat. Máris so­kan érdeklődnek. A megye mezőgazdasági üzemei jobb ellátást, gyor­sabb, pontosabb kiszolgálást várnak az új teleptől. Re­mélhető, hogy elégedettek lesznek, hiszen minden a legkorszerűbb elvek alapján készül. Megvalósítják például az AUTÓKER-váll álatok­nál ismeretes önkiszolgáló alkatrészvásárlást. Az eladók modern, komissiózó gépeken ,,közlekednek" a raktár pol­cai között. A vásárlás ideje így lényegesen csökken. A gyorsabb ügyintézés, a hi­balehetőségek kiküszöbölése, a raktárkészlet gyors feltöl­tése érdekében elektronikus nyilvántartást alkalmaznak majd. A tárgyalások már rég megkezdődtek, bár még nem sikerült megtalálni a bonyo­lult számítógépek gyártását vállaló céget. Követelmény, hogy a gép számlázzon, napi leltárt és havi forgalmat ad­jon. Az új telephely lépést tud tartani a gyárakkal. Ma ugyanis — raktárhiány mi­att — nem tudja fogadni az AGROKER a gyárak előszál- lítmányait. Ennek gyakorlati következménye, hogy az utol­só pillanatban, vagy eseten­ként pór nappal a vetés kez­dete után érkezik meg pél­dául a vetőgép. Egy év múlva tehát meg­szűnnek a jelenlegi gondok. Az új AGROKER-telep átadá­sával megszűnik egy másik kereskedelmi gond is me­gyénkben. A Besenyői úti raktárakat megvásárolta a Bútorértékesítő Vállalat: itt raktározzák majd a Domus Áruház bútorkészletét. Lcvay Györgyi Őszi munkasikerek Jól szervezték az őszi me­zőgazdasági munkákat, s a kedvező időjárást kihasznál­va gyorsan betakarították a határban levő értékeket, ide­jében, optimális időben elve­tették az őszieket, a szent- istváni VII'. Pártkongresszus Tsz-ben. Nagy területen, az előző évi 1143 hektárral szemben 1350 hektáron vetettek őszi búzát, s a jó minőségű vető­mag október 31-ig a fölbe került. A 150 hektár lucer­nát és a 216 hektár repcét is idejében elvetették. A kukoricát 308 hektárról betakarították és idejében magtárba került a 260 hek­tár napraforgó termése is. Nagy munkát jelenttett, sok munkaerőt igényelt a szüret a 170 hektáros bükkaljai nagyüzemi ültetvényről. Mindezek mellett a tavaszi vetések alá csaknem 500 hek­táron végezték el a szántá­sokat, s néhány napon belül — a cukorgyárral egyeztetett ütemterv szerint — a cukor­répa is bekerül a határból. ■ Az őszi munkákban nagy segítségére volt a gazdaság­nak a két darab, még a nyá­ron vásárolt K—700-as nagy teljesítményű erőgép. Nem­csak a VII. Pártkongresszus Tsz talajmunkáit végezték el gyorsan a gépóriások, de a szomszédos gazdaságokban, így Bogácson, Bükkábrány- ban és a Mezönagymihályi Állami Gazdaságban is se­gítséget nyújtottak az őszi munkákhoz. Somsálybányai feljegyzések A munkaidő-csökkentés egyesztendös tapasztalatait összegezte, s a további ten­nivalókat határozta meg keddi ülésén a Kereskedel­mi, Pénzügyi és Vendéglá­tóipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksége. Az ülésen a szakszervezet budapesti és 19 megyei bi­zottságának jelentése alap­ján megállapították, hogy a munkaidő-csökkentés gya­korlati érvényesítése nagy­ban eltér attól a felkészülési tervtől, amit a szakszervezet és a minisztérium annak idején megfelelőnek tartott, s jóváhagyott. A rövidebb munkaidőalap pótlására tervezett létszámbővítést sem Budapesten, sem a ki­emelt városokban nem tud­ták realizálni. Az érvényes rendelkezések korlátozták a nyitva tartási idő indokolt módosítását. A felkészülés folyamán alig számoltak a többlétmunkaidő pénzbeni megváltásával, a gyakorlat­ban azonban ez a módszer vált elkerülhetetlenül jel­lemzővé. A szakszervezet vezető tes­tületé szerint a múlt évben az állami és a szövetkezeti kereskedelemben azonos idő­pontban, de nem azonos fel­tételekkel — s főleg nem az élelmiszer-kereskedelem­ben és a vendéglátásban — vezették be a rövidített mun­kaidőt. A különféle intézke­dések eredményeként az utóbbi időben valamit ja­vult a helyzet, csökkent, bár még mindig magas a pénz­ben megváltott szabad idő aránya. A szövetkezeti ke­reskedelemben például, ahol egyébként igyekeznek bizto­sítani a törvényes rövidített munkaidőt, a szabad időt napokra elaprózva adják ki. A szakszervezet elnöksé­gének határozata felhívja a vállalatokat a munkaszerve­zés, a munkát könnyítő gé­pesítés további fokozására. Ugyanakkor az elnökség in­dokoltnak és szükségesnek tartja a szombati nyitva tartási rend felülvizsgálatát, a hosszabbított s a kélműsza- kos nyitva tartós ésszerű csökkentését, továbbá az élelmiszerboltok vasárnapi nyitva tartásának megszün­tetését. Erre tettek javasla­tot az ágazati minisztérium­nak is. • Amikor 1967-ben létrehoz­ták Somsálybányán a Fővá­rosi Bőrdíszmű Vállalat 4. üzeméi, csak egy-két épület — a régi bánya elhagyott épületei — árválkodott az út két oldalán. Röviddel az ala­pítás után — 1970-ben — a vállalat létrehozott egy tá­gas, minden igényt kielégítő 200 személyt befogadó üzem­csarnokot, valamint a megle­vő épületek felújítására is sor került. Rosner György, a vállalat igazgatója mondja: — Az eredmények termé­szetesen a termelés alapján mérhetők. Amíg 1970-ben az egy dolgozóra jutó termelési érték 124 ezer forint volt, ez évben várhatóan mintegy 258 ezer forint lesz ez az ösz- szeg. Fő termékeink, az ak­tatáskák, bevásárlótáskák. De más bőrdíszmű-cikkek és munkásvédelmi felszerelések megmunkálását is végzik az üzemben. — Mivel lehetne jellemezni az eltelt időszakot? — Az alapítás után első feladatunk volt a dolgozók szakmai képzésének megol­dása. Jelenleg a dolgozók 20 százaléka szakmunkás. A be­tanított munkásokká! kap­csolatban elhatároztuk, hogy részükre különböző tanfolya­mokat indítunk. Ugyanígy megszerveztük a szakmunká­sok továbbképzését is, hiszen az új technológiai feltételek képzettebb embereket köve­telnek. Egyébként a vállalat­nál tovább tanulók létszá­mának nyolcvan százalékát ez az üzem adja. Amíg egy aktatáska elké­szül, mintegy harmincöt mű­veleten „esik át”. Szabják, varrják, ragasztják, szerelik, tűzik ... A nagyipari terme­lés bevezetését elsősorban a megnövekedett külföldi igé­nyek tették szükségessé. El­sősorban szovjet exportra gyártanak, de termékeik, fő­leg a bevásárlótáskák, női szatyrok, a tőkés piacon is keresettek. Bcnde Mátyás, aki már há­rom éve üzemvezető itt, a ke­reseti lehetőségek emelkedé­sét, a dolgozók bérének ala­kulását, elsősorban az üzem szinte ugrásszerű fejlődésé- bon látja. — A különböző szakmai tanfolyamok, a szakmunkás oklevél megszerzése is nagy­mértékben meghatározza, hogy egy-egy dolgozó a hónap végén mennyit talál a borí­tékban. Ez év augusztusától pedig a vállalaton belüli egyedülálló nagysorozatú gyártás szükségessé tette, hogy bevezessük az egyenes darabbérezést, ami üzemünk­nél azonos teljesítmény mel­lett is 16 százalékos kereset­emelkedést jelentett. • A termelőmunka mellett társadalmi felajánlásokra is nagy gondot fordítanak. Eb­ben az évben az üzem bri­gádjai csaknem 100 ezer fo­rint értékű vállalást tettek: a járásban levő általános is­kolákat tornaszőnyeggel lát­ják el. Jelenleg mintegy 400 lány, asszony dolgozik a somsály­bányai üzemben. A vállalat gondjai közé tartozik,' hogy a megnövekedett termeléshez nem nő fel a létszám. Az okokat két dologra lehet visszavezetni. Az égjük, hogy a területen levő üzemek el­szívó hatása az utóbbi évek­ben megnőtt. A másik: át­lagosan 40—50 asszony van gyermekgondozási segélyen. — Ez utóbbi is szükségessé tette az új bérrendszer beve­zetését — mondja Rosner György. — A kismamáknak a vállalat minden támogatást megad és különösen sokat teszünk aszociális és munka- körülmények további javí­tása érdekében. Tavaly ugyanis három dolgozónknál fordult elő olyan betegség, aminek okait az üzemcsar­nokban használt egyik ra­gasztószernek tulajdonították. Az üzemorvos egy ért el mű megállapítása: foglalkozási ártalomról szó sincs. — Azok a dolgozók, akik hozzánk jönnek dolgozni, megtalálják a számításukat, s ragaszkodnak munkahe­lyükhöz ... Pusztafalvi Tivadar A prototípus üzemben A DIGÉP prototípus üzemében dolgozik Leskó János eszter­gályos szakmunkás, kiváló dolgozó, a Malinovszkij marsall nevét viselő MSZBT szocialista brigád tagja. Képünkön: A DSG 6x16-os gyorssodró gép sodrócsövének megmunkálását végzi. A turbina újra él... Ez a nap is úgy kezdődött mint a többi. A kezelősze­mélyzet mindent rendben át­adott a váltótársaknak. Egy­szer csak rendellenességet észlellek a műszerek. A szakemberek rögtön látták, nagy a baj: A Il-es számú turbina felmondta a szolgá­latot. A történet még augusztus­ra nyúlik vissza. Színhely: a Tiszai Erőmű Vállalat turbi- naüzeme. A karbantartók nyomban hozzáláttak a hiba felderítéséhez. A vizsgálat során megállapították, hogy a berendezés forgórészének Curtis-kerék felöli végén re­pedés keletkezett, amely negyven milliméter mélyen behatolt a tengely belsejébe. * Akik a szakmában járato­sak, jól tudják, hogy ezt nem lehet megjavítani. Új forgórészre lenne szükség, de honnan szerezzék be. Ekkor ötlött fel bennünk az a gondolat: — A Hodonini Erőműhöz baráti kapcsolatok fűznek bennünket — emlékezik vissza Dénes Sándor, a Tiszai Erőmű műszaki igazgatóhe­lyettese. — Ez az erőmű hat sonmása a miénknek, hiszen ugyanolyan gépek, berende­zések termelik az energiát, mint a Tiszai Erőműben. Az­után ott van a plzeni Skoda Művek, amely ezeket a gépe­ket —r turbinát is — gyártja. Hátha tudnak segíteni. Nem sok időnk volt a töprengés­re, ezért személyesen keres­tük fel a két üzemet, s mond­tuk el kérésünket. Csak a legnagyobb elismerés és kö­szönet hangján szólhatok ezúttal is csehszlovák bará­taink segítőkészségéről. Igen rövid idő alatt megkaptuk a szóban forgó ' turbina-forgó­részt, s megkezdhettük ösz- szeszerelését. — Jól vizsgáztak vállala­tunk műszaki és fizikai dol­gozói is, akik tíz nap alatt ki­cserélték a hibás forgórészt és október 18-án üzembe tud­tuk helyezni a II-es számú turbinát, amely azóta zavar­talanul, az előírt paraméte­rekkel dolgozik. * Alig fejezték be ezt a nagy munkát, máris újabb, nem mindennapi feladat várt az erőmű dolgozóira. A III- as 6zámú turbinát szintén le kellett állítani, hogy elvégez­zék i-ajta az éves nagyjaví­tást. Eredetileg ezt a mun­kát korábban akarták meg­kezdeni, de a U-es számú gép kényszerű leállítása mi­att a karbantartást későbbre kellett halasztani. A vállalat gazdasági és po­litikai vezetőt ismét össze­dugták a fejüket, hogyan tudnák a turbina javítására előirányzott 24 napos állás­időt csökkenteni. — Elsősorban népgazdasá­gi érdek vezetett bennünket, amikor a vállalat gazdasági vezetésével együtt felhívás­sal fordultunk a munkában érdekelt üzemek dolgozóihoz, a szocialista brigádokhoz — mondja Wirtz László, az üzemi pártbizottság titkára. — Kérésünk kedvező vissz­hangra talált. A kalorikus, valamint a villamos- és mű­szerautomatika főosztály, to­vábbá a karbantartási főosz­tály szocialista szerződést kö­tött. Ebben vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tisz­teletére, november 6-ra befe­jezik a III-as számú turbina karbantartását. Dolgozóink állták a szavukat: a gép a tervezett határidőhöz képest több mint tíz nappal előbb bekapcsolódhatott az ener­giatermelésbe. * A kongresszusi és a fel- szabadulási munka versenynek köszönhető az is, hogy a vál­lalat az ez évi karbantartá­si tervét —, amelybe beletar­tozott a kazánok felújítása — egy hónappal előbb telje­sítette. Mi tagadás, igen nagy szükség volt erre, hiszen a váratlan üzemzavar jelentős kiesést okozott az energia- termelésben. A két cseh­szlovák üzem gyors segítsége és az erőmű dolgozóinak helytállása eredményezte, hogy a vállalat körülbelül 30 MW-tal több villamos ener­giát ad az országnak, mint amennyire a nyár végi üzem­zavar idején számítani lehe­tett ... Lovas Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom