Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-13 / 240. szám
1975, oki, 12., vasárnap ÉSZAK-MAGYAF ORSZÁG 3 mamm Tanácskozott az SZU li ií Mii tté i n ke zlete Or. löiisilr Ferenc e’vtárs fe'széísEÉsa (Folytatás a^ 1. oldalról) egységes. A vezetés különböző szintjein problémát jelent a demokratizmus és az egyszemélyi vezetés össze- egyeztetese. — Szakszervezeti szerveink aktív közreműködése a termelés, a gazdálkodós, a műszaki fejlesztés területén döntően a szocialista munkaversenyben, a feladatokra történő mozgósításban valósult meg. Megyénk vállalatainál és gazdálkodó egységeinél a szocialista munkaverseny jelentősen hozzájárult az éves műszaki-gazdasági termelési tervek teljesítéséhez. A fejlődés különösen az 1974. és 1975. évben, az országosan kibontakozó kongresszusi és felszabadulási munkaverseny időszakában meggyorsult. feltételeinek, a munkaerő- gazdálkodásnak. a termelés tervezett ütemességének kérdéseire. Megyénkben a szocialista munkaverseny szerves részeként a legdinamikusabban az újítómozgalom fejlődött. A résztvevők száma az elmúlt hegy év alatt csaknem kétszeresére, a tartalmi és minőségi változás következtében realizált gazdasági eredményessége pedig 12 százalékkal növekedett. Kitűnt a beszámolóból, hogy a szakszervezetek munkája az eszmei, ideológiai élet alakításában sokat fejlődött. A beszámolási időszakban megjelent nagy jelentőségű párthatározatok, szakszervezeti állásfoglalások, a IV. ötéves terv gazdasági és politikai feladatai, a párt XI. kongresszusa és a jubileumi évfordulóra való felkészülés fokozta az eszmei, ideológiai kérdések iránti érdeklőd és t. Javult a közművelődési munka tekintélye, befolyása. A szakszervezetek által irányított közművelődési munka jól szolgálta az általános feladatok és célkitűzések megvalósítását — emeli ki a beszámoló. ,, Nőtt a nők művelődés iránti igénye, azonban csak részben alakultak ki azok a sajátos formák a szakszervezeti nevelő munkában, amelyek legjobban megfelelnének a nők igényeinek és szükségletednek. Kitűnik a beszámolóból, hogy az elmúlt években mintegy 26 ezer dolgozó vett részt szakmai képzésben és továbbképzésben. A résztvevők 21 százaléka nő, 35 százaléka 30 éven aluli fiatal volt. A szalcszervezetek által irányított kulturális-nevelő munkával szemben támasztott fokozott követelmények az irányítás, az ellenőrzés és az együttműködés fejlettebb szintjét igénylik, hiszen a jövő feladatainak színvonalas ellátása érdekében a korábban tapasztalt viták és nézeteltérések elkerülésére feltétlenül szükséges tisztázni a kulturális intézményeket működtető és támogató szervek jogait és kötelességeit. munkaviszonyban állók 77 százaléka az állami, 23 százaléka pedig a szövetkezeti szektorhoz tartozik. Kitűnik a beszámolóból, hogy Borsodban naponta mintegy 104 ezer ember ingázik. aminek az oka — többek között. —, hogy a munkahelyek túlzottan koncentrált elhelyezkedése miatt a megyében lakó aktív keresőknek csak 73 százaléka dolgozik állandó, vagy ideiglenes lakóhelyével azonos településen. — A területpolitikai feladatok között a legnagyobb erőfeszítések a lakásellátás érdekében történtek — hangsúlyozza a beszámoló. — A IV. ötéves tervidőszak során 30 100 lakás felépítését terveztük, és várhatóan 30 500 lakás épül fel. A felépítendő lakáiok 57 százalékát állami erőforrásból — elsősorban megyénk ipari központjaiban — valósítják meg. Növekedett. a lakásépítés üteme. Az időarányos teljesítésben lemaradás mutatkozik az állami erőforrású lakásoknál, .lavult a használatba vett lakások nagysága és felszereltsége. A felépilett lakások közel egynegyede lebontott lakásokat pótol. Az elmúlt négy évben a tényleges lakásnövekedés 17 ezer volt, így a • lakásállomány 242 ezerre emelkedett. Ennek következ- lében 100 lakásra 324 lakos jut, amely ugyan huszonötlel kevesebb, mint négy évvel korábban volt, de az országos átlagot nem éri el. Ezután részletesen elemzi a beszámoló, milyen szerepet vállal a szakszervezet a lakások elosztásában, a vállalati lakáselosztó bizottságok munkájában, megállapítva, hogy e tekintetben a szak- szervezeti szervek eredményesen munkálkodtak. Részletesen szól a szolgáltatás helyzetéről, a kereskedelmi hálózat fejlődéséről, a fogyasztói érdekvédelemről, majd a jogpolitikai elvek érvényesülését részletezve megállapítja, hogy a szakszervezeti szervek a gyakorlatban is jól alkalmazták jogaikat. A vállalati törvényességek megvalósításában jobban tudták képviselni a dolgozók érdekeit. Megyénkben 445 vállalati munkaügyi döntőbizottság működik, amelyeknek keretében a 2542 tisztségviselő 5500 ügyet tárgyalt. A döntőbizottsághoz fordult dolgozók 45 százalékának sérelmét első fokon javukra orvosolták. A munkaügyi bíróság ítéleteibén ez az arány 50 százalék fölötti. A bérpolitikai célkitűzések megvalósításáról szólva hangsúlyozza a beszámoló, hogy a vállalati, üzemi, szakszervezeti szervek a rendelkezések, határozatok végrehajtásában a helyes vállalati bér- gazdálkodás kialakításában, a munka szerinti elosztás megvalósításában jelentős erőfeszítéseket tettek, eréd- ményesebb munkát végeztek. A kollektív szerződésekben az előírásoknak megfelelően a keresetele differenciáltabb fejlesztésére törekedtek. Je- lentős előrehaladás történt a beszámolás időszakában a nők és a fiatalok béraránytalanságának felszámolásában. A dolgozók élet. és munkakörülményeinek javítása érdekében megyénkben is fokozatosan egyre több területre nyert kiterjesztést az 1968-ban megkezdett általános munkaidő csökkentés. Megyénkben a munkaviszonyban állók 70—75 százalékának kötelező munkaideje nem haladja meg a heti 44 órát. A beszámoló adataiból — többek között — kitűnik, hogy javult a megyében a munkavédelmi tevékenység, a társadalombiztosítási és egészségügyi ellátás. 1974- ben országosan 8,5 milliárd forintot fordítottunk népesedéspolitikai célokra. Előnyösebb helyzetbe kerülték a gyermeküket otthon ápoló, gondozó és nevelő anyak. Megyénkben az elmúlt év decemberében 15 264 nő vette igénybe a gyermekgondozási szabadságot, az 1971. januári 10 799-el szemben. Általában elmondható, hogy megyénk lakosainak egészségügyi ellátása mindenekelőtt a személyi és tárgyi feltételek fejlesztésével javult. Ennek ellenére egészségügyi szolgáltatásunk még így sem képes kielégíteni a gyorsan növekvő igényeket. Nagyfokú az orvoshiány, különösen az ózdi, edelényi, encsi járásokban. Mintegy 250 orvosra lenne még szükség. Aggodalomra ad okot, hogy a táppénzesek száma emelkedő tendenciájú. Az elmúlt esztendőben naponta átlagosan 19 ezer dolgozó esett ki a termelésből, a táppénz aránya 6,4 százalékról 6.8 százalékra emelkedett. Borsod megye táppénzes szintje országosan a legrosz- szabb. A helyzet javítása igen sok és különleges intézkedés bevezetését teszi szükségessé. (Folytatás a 4. oldalon) Dr. Bodnár Ferenc elvtárs, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára a megyei pártvezetés üdvözletét tolmácsolva a küldöttértekezlet résztvevőinek, hangsúlyozta, milyen jelentős esemény ez a tanácskozás megyénk szakszervezeti szerveinek életében.- — A 'Politikai Bizottság, 1974. júniusi értékelésével megegyezőén — mondotta — a februárban megtartott megyei pártértekezlet, az SZMT és a szakmai szakszervezetek megyei szerveinek négyéves munkáját elemezve megállapította: „A párt X. kongresszusát követően a pártszervek irányításával a szak- szervezetekben is eredményesen folyt a párthatározatok végrehajtása. A munka tervszerűbbé vált, módszereik fejlődtek, határozataik, intézkedéseik megalapozot- tabbakká váltak. Nőtt tömegbefolyásuk, tekintélyük és részvételük a politika kidolgozásában. Munkájukkal jól szolgálták a párt politikájának megismertetését, megértetését és annak végrehajtására mozgósították a szervezett dolgozókat. A megyénkben elért munkasikerek, gazdasági eredmények, a dolgozók életszínvonala, politikai, szakmai, általános műveltsége gyarapításának tevékeny részesei...” — Helyes törekvés nyilvánult meg az elmúlt években a szakszervezetek kettős feladatának érvényesítésében — mondotta a továbbiakban dr. Bodnár Ferenc. — Az érdekvédelmi tevékenység mellett aktívan részt vettek a gazdasági feladatok végrehajtásában, bekapcsolódtak az éves és középtávú tervek előkészítésébe, a beruházások kivitelezésének elősegítésébe, a korszerű technológiák, termelési eljárások propagálásába, terjesztésébe. Megyénk szakszervezeti szervei a köz- gondolkodás, a magatartás és életmód szocialista vonásainak fejlesztését, társadalmunk eszmei, politikai egységének erősítését mindvégig fontos feladatnak -tartották. A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban a szakszerv ezet ek ered m én y es művelődéspolitikai, nevelő- munkájáról, a kádemevelés- ben elért eredményeiről beszélt, majd a szakszervezeti munka néhány fogyatékosságáról, a további tennivalókról szólt. — A munkafegyelem megszilárdítása, az élőmunka ésszerű felhasználása érdekében végzett szakszervezeti munka még nem kielégítő — mondotta. — A fegyelmezett munkára, a munkaidő jó kihasználására, a meglevő kapacitások hasznosítására, a szakszervezeti szerveknek az eddigiektől jobban kell ösztönözniük a dolgozókat, az aktivistáknak pedig ezen a téren példát kell mutatniuk. — A XI. kongresszuson meghirdetett gazdaságpolitikai céljaink, a munkásosztály ügyéért, felelősséget vállaló és viselő társadalmi erők — így a szakszervezett szervek számára is — alapvető feladatot jelentenek a jövőben. A megváltozott körülmények, a gazdasági nehézségek és gondok, az eddiginél nagyobb erőfeszítést követelnek minden szinten. Az életszínvonalpolitikánk következetes folytatása egyre élesebben veti fel a hatékonyabb és feszesebb munkát. Mindezek megkövetelik, hogy a szalcszervezetek javítsák a gazdasági feladatok végrehajtását, szervező, segítő és ellenőrző tevékenységüket. — A termelés . és gazdálkodás színvonalának javítása érdekében szakszervezeteink igen sokat tehetnek — mondotta a továbbiakban. — Mindenekelőtt elsősorban a szocialista munkaverseny továbbfejlesztése, az újítómoz- galom felkarolása érdekében, amely az elmúlt években ugyan jelentősen fejlődött, tartalmasabbá vált és gazdagodott., de ezen a téren még nagyon sok kiaknázatlan tartalékkal rendelkezünk. A mozgalom fejlődésének új lendületet adott, a kongresz- szusi és felszabadulási munkaverseny. A jól szervezett munkaversén.v eredménye, hogy megyénk ipari, építőipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közlekedési, dolgozói teljesítik, illetve túlteljesítik a negyedik ötéves terv célkitűzéseit.. Máris büszkeséggel szólhatunk arról, hogy több nagyüzemünk befejezte negyedik ötéves tervét. A továbbiakban az üzemi demokrácia jelentőségéről szólva hangsúlyozta, hogy az üzemi demokrácia működésének legfőbb letéteményesei a vállalatok, az intézmények párt- és szakszervezeti szervei. Ugyanakkor értékes fórumai lehetnek a szocialista brigádok. Ezért a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése mindenekelőtt a párt- és a szakszervezeti demokrácia erősítését követeli. El kell érni, hogy a munkahelyek gazdasági vezetői minden szinten biztosítsák az üzemi élet demokratizmusának fejlődéséhez szükséges feltételeket. A dolgozók véleménynyilvánítási és beleszólási jogát intézményesen is biztosítani és garantálni kell. — Az illetékes szákszervezeti szervek munkájuk során tartsák szem előtt, hogy a dolgozó kollektívákban és az egyénekben felhalmozódott képességek, tudás, tenni- akarás, tapasztalat együttesen hatalmas erőforrás a termelés és a gazdálkodás belső tartalékainak feltárásához. Dr. Bodnár Ferenc ezután a nevelő munka terén elért eredményekről, további feladatokról szólt, majd így folytatta: — Pártunk XI. kongresszusán elfogadott határozat és programnyilatkozat mindany- nyiunk számára rövidebb és hosszabb távra egyaránt nagyszerű, de bonyolult feladatokat jelöl meg, amelyekért munkálkodni, dolgozni megtisztelő feladat és kötelesség. — A legnagyobb erőt es figyelmet most a gazdasági munkára kell összpontosítani. Minden érték forrása a munka. Meg kell adni a munkának, a dolgozó embernek a tiszteletet és tudatosítani kell — különösen a felnövekvő nemzedékkel — a munka értékét, szépségét, a munkás elhivatottságát. — Gyorsítsuk a termelési szerkezet korszerűsítését, a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítását. Jobban használjuk ki a korszerű üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékokat. Gyorsítani kell a termelékenység növelésének ütemét. Meg kell szüntetni a beruházási folyamatok irányításában és szervezésében mutatkozó elmaradásokat és gyorsítani kell a kivitelezést. Előtérbe kell állítani az ésszerű anyag, energia és a munkaerővel való takarékosság feladatait. Nagyobb erőfeszítést kell tenni a munkaerőgazdálkodás javítására, a munkaidő, az állóalapok, a korszerű gépek és berendezések ésszerű és gaz- < daságos kihasználása, a melléktermékek és a hulladékanyagok fokozottabb hasznosítása, a vállalatok közötti kooperációs fegyelem megszilárdítása, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a folyamatos termelés feltételeinek biztosítása, a munkafegyelem erősítése érdekében. A takarékossági intézkedéseket és követelményeket szélesebben értelmezve mindenütt érvényt kell szerezni annak, hogy senki se juthasson meg nem érdemelt jövedelemhez. Beszéde befejező részében dr. Bodnár Ferenc hangsúlyozta, hogy megyénk szak- szervezeti szervei akkor munkálkodnak jól, ha ezer és ezer szál köti őket össze a dolgozókkal, s rajtuk keresztül a parttal. A párt számára óriási átviteli erőt és rendszert képviselnek. Akkor munkálkodnak jól, ha a szervezett dolgozókat átfogják és tevékenységük kisugárzik az élet minden területére, megyénk egész társadalmára. — A szakszervezetek a hatalmon levő munkásosztály osztályszervezetei — moiij dotta —, ezt munkánk során sohasem lehet szem elől téveszteni. A munkások, a dolgozók ügyéért nehéz, de fel- emelően szép és nemes feladat dolgozni. — A megyei pártbizottság nevében megköszönöm megyénk valamennyi szervezett dolgozójának, szakszervezeti aktivistájának, kommunistáknak és párton kívülieknek, az SZMT és a megyebizottságok tagjainak és apparátusának azt a fáradozást, és azt a becsületes munkát, amelyet a párt politikájának, a X. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében kifejtettek. Kérjük, hogy hasonló lelkesedéssel dolgozzanak és működjenek közre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában, hazánk, megyénk további felvirágoztatása és nagyszerű, felemelő céljaink elérése érdekében.' Uj módszerek a szocialista munkaversenyben A munkaverseny tömegbázisát megyénkben is a szocialista brigádok alkotják. Az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a szállítás és a szolgáltatás területén 12 810 brigád, megközelítőleg 154 000 dolgozója vesz részt a szocialista brigádmozgalom célkitűzéseinek megvalósításában. A brigádok közül 8530 a szocialista brigád cím tulajdonosa, 7100- ra tehető azoknak a brigádoknak a száma, amelyek a szocialista címnek többszörös birtokosai. A termelési sikerek elérésének hatékony eszközeként a verseny számos új vonással gazdagodott és tartalmában is kedvezően változott. Erősödött a munkaverseny demokratizmusa. Ez megnyilvánult a dolgozók és vezetők közötti jobb kapcsolatokban, a munka verseny-felajánlásokhoz szükséges információ biztosításában, a dolgozóknak a vezetésbe való bevonásában, az elhangzott észrevételek körültekintőbb felhasználásában. A verseny tartalma — a termelési tervek teljesítése, túlteljesítése mellett — más követelmények, vállalások konkrét teljesítésével is gazdagodott. Nőtt a brigádtagok tanulási kedve. Többen vettek részt szakmai tanfolyamokon, az általános és politikai műveltséget emelő oktatási fórumokon. A brigádok társadalmi munkafelajánlása is gazdagabb lett. Többet vállaltak a város és területfejlesztési tervek végrehajtásából. A társadalmi munkaakciók, a kommunista műszakok kezdeményezése, a kongresszusi és a felszabadulási munka verseny ben a termelési és közéleti aktivitás növekedését eredményezték. Azok a mozgalmak, amelyek ennek során szerveződtek, elsősorban terület- és várospolitikai részfeladatok végrehajtását segítették elő, s így fontos társadalom- politikai ügyet szolgáltak. A fejlődés és az eredmények hangsúlyozása mellett azonban továbbra is nagy gondot kell fordítani a munkaverseny technikai, tárgyi Fokozottabb gondoskodás a dolgozókról A továbbiakban az élet- és munkakörülmények javításában elért eredményeket és a további teendőket ösz- szegezi a beszámoló — megállapítva, hogy javult a lakáshelyzet, emelkedett a különféle szolgáltatások színvonala, és a kereskedelmi ellátás Kitűnik ebből, hogy megyénkben a IV. ötéves tervidőszak első három évében a munkaképes korúak száma 10 ezer fővel nőtt ugyan, de ez alacsonyabb a növekvő munkaerő-szükségletnél. Ebben az időszakban az aktív keresők száma 11 400-zal emelkedett, de a keresőképes férfiak számaránya :sök- kent. A IV. ötéves terv' területfejlesztési célkitűzéseivel összhangban új foglalkoztatási központok létesültek megyénkben. A korábban iparral alig rendelkező encsi, mezőcsáti, sátoralja- úihelvi tárásokban az ipari foglalkoztatottak száma 41 százalékkal — ezen belül a nők aránya 67 Százalékkal — emelkedett. A megyében a «
