Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-13 / 240. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. okt. 12., vasárnap i y (Folytatás a 3. oldalról) A szociális, kulturális é/ egészségügyi ellátáshoz tar­tozik az üdültetés. Erről szól­va a beszámoló megállapítja, hogy az elmúlt négy évben fejlődött az üdülés általános színvonala, előtérbe került a nagycsaládosok üdültetése de még mindig sok a tenni­való az igények kielégítésé­ben. A Szakszervezetek megyei Tanácsa irányító, vezető, se­gítő, ellenőrző munkáját elemezve kitűnik a beszá­molóból. hogy a szakszerve­zeti tagság és a vezető tes­tületek kapcsolatában érvé­nyesült a demokratikus cent­ralizmus. Ez jó alapját ké­pezte annak, hogy a szocia­lista vezetési stílus színvona­la emelkedett. Szakszerve­zeti tagjaink az előttünk álló feladatok megoldásában egy­re aktívabban vettek részt — hangsúlyozta a beszámoló — és váltak a helyi politi­kai, gazdasági és társadalmi A szakszervezeti munka négy és fél évi eredményeit, munkáját részletesen érté­kelő, további feladatokat ősz. szegző írásos jelentéshez Tóth József, az SZMT veze­tő titkára mondott szóbeli kiegészítést. — Megyénkben a szakszer­vezeti választások 1975. szep­tember 30-ával eredménye­sen befejeződtek. Megválasz­tottak összesen 28 600 tiszt­ségviselőt. A választásokat a SZOT útmutatásai, a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa intézkedési tervei és ütemtervei alapián hajtottuk végre. A vezetőség újjáválasztó taggyűléseden a tagság 80 százaléka vett részt, a küldöttértekezlete­ken a részvétel aránya elér­te a 95 százalékot. A rész­vevők közel 20 százaléka mondott véleményt. A szak­szervezeti munkát, s benne a felsőbb szakszervezeti szer­vek tevékenységét fejlődő­nek eredményesnek ítélték meg. De nem maradtak adó­sak a felszólalók a kritikai megjegyzésekkel, javaslatok­kal sem — mondotta. El­mondták a felszólalók, hogy a bizalmiak és a választott szervek éljenek bátrabban jogaikkal, támaszkodjanak jobban az aktivistákra, a szervezett dolgozókra. Ä munkahelyi demokrácia to­vábbfejlesztése érdekében különösen a művezetők, fő­művezetők, üzemvezetők fi­gyelmébe ajánlották, hogy ismerjék meg jobban a dol­gozók javaslatait, vélemé­nyeit. a szakszervezetek ha­táskörét is, tartsák be követ­kezetesen a szocialista veze­tés elveit, módszereit. Az SZMT vezető titkára rámutatott, hogy az elhang­zott javaslatokból kicsendül: Borsod megye csaknem 300 ezer szervezett dolgozója és az újjonnan választott közel 30 ezer tisztségviselő eltö­kélt szándéka, hogy a XI. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet, a szakszerve­zetek XXIII. kongresszusa és a megyei küldöttértekezlet határozatainak megfelelően, azok szellemében, hatéko­nyabban. következetesebben akar dolgozni. — Dicsekvés és elbizako­dottság nélkül mondhatjuk, hogy az elmúlt négy és fél év egészséges fejlődést hozott a megye szakszervezeti moz­galmában — hangsúlyozta a továbbiakban. — Megyénk szakszervezeti testületéi, vá­lasztott tisztségviselői, a szakszervezeti tagság ered­ményesen dolgoztak. Az eredményekről szólva többek között rámutatott, hogy megyénk húsz nagy- és középvállalatánál a takaré­kossági mozgalomban 1975. I. félévében 300 millió forint megtakarítást értek el. Kü­lönösen kimagasló szerepet játszottak ebben a szocialista brigádok. Tóth József a továbbiak­ban a szakszervezeti munka még meglevő néhány fogya­tékosságára hívta fel a fi­gyelmet. — A szakszervezetek ket­tős hivatásának ismerete és érvényesítése több szakszer­vezeti szervünknél és tiszt­ségviselőnknél nem kielégítő — mondotta. — Az újonnan megválasztott szakszervezeti testületekre, tisztségviselőkre tehát igen sokrétű és felelős­ségteljes feladat hárul az el­következendő évek során. Fi­gyelmünk középpontjába a korszerűbb szakszervezeti ve­zetést. a hatékonyabb szak- szervezeti munkát kell állí­tani, hogy rendeltetésszerű feladatunkat a fejlett szo­cialista társadalom felépítése érdekében eredményesebben tudjuk végrehajtani. — Újra meg újra meg kell győzni dolgozóinkat ügyünk igazáról, arról, hogy a ter­melés az alapja fejlődésünk­nek és az életszínvonal eme­lésének is. A termelést segítő tevékenységet tehát komple­xebben kell értelmezni, mint ahogy eddig értelmeztük. Ez felöleli a termelési folyamat megtervezésében való rész­vételt és a munka racioná­lis megszervezésének elő­mozdítását is. Ugyanakkor igényli a jó termelési propa­gandát. a tömegek mozgósí­tását a minőségi munkára, a szocialista munkaversenvre, az újításra és az ésszerűsí­tésre. E nagy feladatok - red- mén.vés elvégzésének kulcs­kérdése a munkafegyelem és általában a szocialista fegye­lem további szilárdítása az élet minden területén. életet alkotó munka része­seivé. A beszámoló végül leszö­gezi : A SZOT-nak és a megyei pártbizottságnak határozatai helyesen jelölték meg tenni­valóinkat, azok végrehajtá­sán igyekeztünk következe­tesen dolgozni. Az SZMT el­ismeri és megköszöni vala­mennyi szervezett dolgozó­nak, szakszervezeti aktívá­nak és tisztségviselőnek az elmúlt1 négy évben végzett eredményes munkáját. észíllje — Jelenlegi gazdasági helyzetünk azt követeli tő­lünk. hogy ésszerűen taka­rékoskodjunk nyersanyaggal, energiával, a munkaerővel, a termelés anyagi ráfordításai­val. össze kell fogni minden lehetséges erőt a munkaszer­vezés javítására, a gazdaság­talan termelés megszünteté­sére. a termékszerkezet és a gvártmányszerkezet fejleszté­sére. — Érdekvédelmi felada­tainkat az ország gazdasági erejétől, az anyagi lehetősé­gektől függően és a társa­dalmi igények figyelembevé­telével rangsoroljuk. Nem le­het minden életszínvonalpo­litikai célkitűzést azonos súly- lyal kezelni. Az V. ötéves tervben a bérek és a jöve­delmek után első helyen kell, hogy szerepeljen a la­kás, az óvoda, az általános iskola építése, a szakmunkás, képzés, majd a tömegközle­kedés és a szolgáltatás fej­lesztése. Ezen túl. anyagi erőnkhöz mérten, a helyi le­hetőségeket is jobban kihasz­nálva, a területpolitikai fel­adatainkból fakadóan na­gyobb figyelmet kell fordíta­nunk az egészsé*gügy és a kereskedelem fejlesztésére. Szükségesnek tartjuk továbbá a fokozottabb gondoskodást a családokról, a gyermekek­ről, a dolgozó hőkről, a fia- talkorúakról, valamint az időskorúakról és a munka- képtelenekről. Beszéde végén az SZMT vezető titkára rámutatott, hogy megyénk szakszervezeti mozgalmának az elmúlt cik­lusban elért eredményei, vég­zett munkája a bizonyíték: az egységes értelmezés, aka­rat és cselekvés mindjobban érvényesül országunk, né­pünk, önmagunk javára. S ez az egységes értelmezés és akarat egyben biztosíték is: . az előttünk álló nagy, de negtisztelő feladatokat leg­jobb tudásunk, szorgalmunk, a szocializmusba vetett hi­tünk biztos tudatában igyek­szünk maradéktalanul meg­oldani. Az írásban előre kiadott beszámolóhoz kapcsolódó szóbeli kiegészítő, a szám- vizsgáló, valamint a man­dátumvizsgáló bizottság je­lentése után Kosik Tibor, a DIGÉP dolgozóinak képvise­letében szólalt fel. A mun­kásosztály helyzetének, élet- és munkakörülményeinek ja­vítására hozott párt- és kor­mányhatározat jelentőségét méltatva elmondta: a gyár­ban fontos intézkedések tör­téntek ennek végrehajtása érdekében. Közölte: a válla­latnál a beszámolási idő­szakban 25,1 százalékkal nőtt a dolgozók jövedelme, ked­vezően változtak meg a ke­reseti arányok. Beszélt a törzsgárda fokozottabb meg­becsüléséről, majd intézkedé­seket sürgetett a piaci ellá­tás és a közlekedés javítása érdekében. Részletesen szólt a gyárban dolgozó 800 szo­cialista brigád szerepéről és munkájáról, s elmondta: abban, hogy a gyár sikerrel teljesítette IV. ötéves tervé­nek időarányos részét, jelen­tős szerepe volt és van a szocialista brigádmozgalóm. nak. Jónyer ■ Lászlóné, a megye élelmiszeripari dolgozóinak képviseletében kért szót. Mindenekelőtt a nők helyze­tét, élet- és munkakörülmé­nyeit elemezte, majd el­mondta: munkahelyén, a tej­ipari vállalatnál kedvező vál­tozások történtek a bérezés­ben. Mint mondotta: az azo­nos munkát végző nők és férfiak között nincs különb­ség a keresetekben. Sürgette a szociális helyiségek korszeT rűsitését, miután azok nem felelnek meg a követelmé­nyeknek. , Varga Béla, a 100. számú Ipari Tanulóintézet tanulója 2000 ifjúmunkás tanuló ne­vében kapott szót. Elmondta: iskolájuk fennállása óta mintegy 36 ezer szakmun­kást adott az iparnak, első­sorban a Lenin Kohászati Műveknek. Kérte: a mun­kahelyeken a műhelybizott­ságok fordítsanak még na­gyobb gondot az ifjúmunká­sokra, segítsék őket a mun­kahelyi beilleszkedésben. Hell István, a BÁÉV szo­cialista brigádvezetője a megye építőipari munkásai­nak képviseletében eddig el­ért eredményeikről számolt be, hangsúlyozva: feltétle­nül szükséges a lakásépít­kezések, valamint a kiemelt beruházások határidőre tör­ténő befejezése, aminek — mint mondotta — elenged­hetetlen feltétele a korszerű követelményeknek megfelelő üzem- és munkaszervezés. Galgóczi Antalné, a Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat dolgozója — többek között — javasolta: a folyamatos és színvonalas ellátás érdekében szükség lenne a cikklista felülvizs­gálására, ösztönzőbb, diffe­renciáltabb árrendszer ki­alakítására. Bejelentette: a napokban a konténeres szál­lítás megvalósítására az ér­dekelt partnerekkel 5 évre szóló szerződést kötöttek. Halász Lajos, az LKM elő- hengerésze ■*— aki már húsz éve dolgozik a középhenger­műben — elmondbtta, hogy a negyedik ötéves tervet, valamint az éves tervet határidő elölt teljesítik! A Lenin nevét viselő szocialis­ta brigádjuk évek óta száz százalékon fölül teljesíti a normát. Egyik kimagaslóbb eredményüket 1974-ben érték cl, amikor a 403 millió forint helyett 720 millió forint ér­téket sikerült megtermelni­ük. Szólt a brigád minden­napos munkájáról, üzemen kívüli életéről, melynek ré­vén a kollektíva jól összeko- vácsolódott és képes a nagy feladatok • .megoldására. A gondokról szólva elmondotta, hogy a fiatalokat a jelenle­gi bérezési forma nem vonz­za erre a nehéz munkahely­re, melynek dolgozói méltá- nyosabb megbecsülést érde­melnének. Dr. Dapsi Edit, orvos, fel­szólalásában utalt megyénk egj'ik nagy gondjára, a hi­ányos orvosellátottságra. Az ezer emberre jutó orvosok száma még mindig kevés, és kevés a betegekre fordítható idő is. Elmondotta, hogy nagy gondot kell fordíta­nunk az egészségügyi közép- káderek helyzetére, számának növelésére; ’ állandó tovább-* képzésükre is. A védőnők számának növelése különö­sen szükséges azokon a vidé­keken, amelyeken még élnek a babonás elképzelések. Válóczi Elek, a szakszer­vezeti mozgalom egyik vete­ránja felszólalásában utalt a felszabadulás előtti' időkre, amikor hetente csalt 3—4 napot dolgozhattak és minden hét végén aggódtak a fel­mondástól. Elmondotta, hogy a munkaerőkereslet és a munkahelyi lazaság között összefüggést lát, mivel — ép­pen a munkaerő hiánya mi­att — gyakran azok is kap­nak béremelést, akik „úgy állnak a munkához, hogy mások is hozzáférjenek ...” Tánilc Andrásáé a vasuta­sok nevében szólt, témájául a szakmunkásképzést válasz­totta. ( Hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben fiagyon sok még a tennivalónk. Sa­ját tapasztalataira alapozva kérte, hogy az arra illetéke­sek próbálják megtalálni a leghelyesebb megoldást. Pásztor Mihály, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményei­ről, szociális helyzetéről be­szélt. Elmondotta, hogy pél­dául főfoglalkozású üzemor­vos nincs a mezőgazdasági üzemekben, csupán részfog­lalkozású. Az ismert orvos­hiány ellenére is szükséges lenne e téren megoldást ke­resni, ugyanis á megelőzés itt is nagyon fontos, szüksé­ges. Ami a szakszervezeti munkát illeti: a közeljövő feladatai közé tartozik az önálló szakszervezeti bizott­ságok létrehozása a tsz-ek- ben. Ez részint nagy feladat, részint pedig nagyobb ered­mények ígérete is. Ezután ebédszünet követ­kezett, majd ebéd után a. megyei küldöttértekezlet folytatta munkáját. Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazga­tója elmondta: a borsodi szénbányákban termelik a háztartások tüzelőanyag- szükségletének 66 százalékát, az államvasúlaknál és a vil- lamtxsenergia-iparban fel­használt szénmennyiség 16— 16 százalékát. Kifejtette: a borsodi szénbányászat to­vábbi fejlődés előtt áll. A bükkábrányi külszíni fejtés megindulása után az orszá­gos széterrnelés mintegy 50 százalékát termelik majd megyénkben. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a ter­melőeszközök helyenként él­avultak, késik a fiatalítással foglalkozó kormányhatározat megvalósítása. Beszélt azok­ról az eredményekről, ame­lyek országosan is jelentő­sek, hiszen számos első he­lyezést értek’ el az üzemek, az* aknák, a csapatolt, s a Borsodi Szénbányák Vállalat elnyerte a kongresszusi zász­lót is. Zavadovics László, a Bor­sodi Vegyikombimát szak- szervezeti bizottságának tit­kára a vállalat ötezer dol­gozója nevében szólt aszalt- szervezetek jog- és ha­táskörével kapcsolatos tevé­kenységéről, annak fontos­ságát hangsúlyozva. Bejelentette: a BVK szep­tember 30-ra teljesítette ne­gyedik ötéves tervét, s ez­által további 800 millió fo­rint értékű terméket adnak a népgazdaságnak. Repánszki Ilona, a miskol­ci Herman Ottó 'Gimnázium tanára felszólalásában a Pe­dagógus Szakszervezet tag­jainak, a megye pedagógu­sainak nevében szólt elisme­rően az elmúlt időszak mun­kájáról, eredményeiről. Hang­súlyozta a világnézeti neve­lés fontosságát, s e téren a pedagógusokra váró felada­tokat. Kitért többek között arra is: mennyire fontos, hogy a nevelés különböző ténye­zői között összhang legyen. Felszólalása másik részé­ben az oktatásügy különbö­ző gondjairól szólt, többek között arról, hogy megyénk­ben az óvodás korú gyerme­keknek még csak 52 százalé­ka kerülhet óvodába, s ezért továbbra is széles körű tár­sadalmi összefogásra van szükség újabb óvodai férő­helyek létesítéséhez. Szabó Sándorné, a helyi­ipari dolgozók munkájáról, a lakossági és kommunális szolgáltatások helyzetéről, az egyes területeken tett előre­lépésről és a gondokról szá­molt be. Elmondotta, hogy a nők második műszakját je­lentősen segítő textiltisztítá­si szolgáltatások értéke me­gyénkben 1970 óta 42 száza­lékkal növekedett, de az egy főre jutó szolgáltatási érték­ben megyénk még mindig utolsó helyen áll az ország­ban. (Folytatás az 5. oldalon) Szavaznak a küldöttek

Next

/
Oldalképek
Tartalom