Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-13 / 240. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4

1975. okt. 12., vasárnap

i

y

(Folytatás a 3. oldalról)

A szociális, kulturális é/ egészségügyi ellátáshoz tartozik az üdültetés. Erről szólva a beszámoló megállapítja, hogy az elmúlt négy évben fejlődött az üdülés általános színvonala, előtérbe került a nagycsaládosok üdültetése de még mindig sok a tennivaló az igények kielégítésében.

A Szakszervezetek megyei Tanácsa irányító, vezető, segítő, ellenőrző munkáját elemezve kitűnik a beszámolóból. hogy a szakszervezeti tagság és a vezető testületek kapcsolatában érvényesült a demokratikus centralizmus. Ez jó alapját képezte annak, hogy a szocialista vezetési stílus színvonala emelkedett. Szakszervezeti tagjaink az előttünk álló feladatok megoldásában egyre aktívabban vettek részt

— hangsúlyozta a beszámoló

— és váltak a helyi politikai, gazdasági és társadalmi

A szakszervezeti munka négy és fél évi eredményeit, munkáját részletesen értékelő, további feladatokat ősz. szegző írásos jelentéshez Tóth József, az SZMT vezető titkára mondott szóbeli kiegészítést.

— Megyénkben a szakszervezeti választások 1975. szeptember 30-ával eredményesen befejeződtek. Megválasztottak összesen 28 600 tisztségviselőt. A választásokat a SZOT útmutatásai, a megyei párt-végrehajtóbizottság, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa intézkedési tervei és ütemtervei alapián hajtottuk végre. A vezetőség újjáválasztó taggyűléseden a tagság 80 százaléka vett részt, a küldöttértekezleteken a részvétel aránya elérte a 95 százalékot. A részvevők közel 20 százaléka mondott véleményt. A szakszervezeti munkát, s benne a felsőbb szakszervezeti szervek tevékenységét fejlődőnek eredményesnek ítélték meg. De nem maradtak adósak a felszólalók a kritikai megjegyzésekkel, javaslatokkal sem — mondotta. Elmondták a felszólalók, hogy a bizalmiak és a választott szervek éljenek bátrabban jogaikkal, támaszkodjanak jobban az aktivistákra, a szervezett dolgozókra. Ä munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése érdekében különösen a művezetők, főművezetők, üzemvezetők figyelmébe ajánlották, hogy ismerjék meg jobban a dolgozók javaslatait, véleményeit. a szakszervezetek hatáskörét is, tartsák be következetesen a szocialista vezetés elveit, módszereit.

Az SZMT vezető titkára rámutatott, hogy az elhangzott javaslatokból kicsendül: Borsod megye csaknem 300 ezer szervezett dolgozója és az újjonnan választott közel 30 ezer tisztségviselő eltökélt szándéka, hogy a XI. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet, a szakszervezetek XXIII. kongresszusa és a megyei küldöttértekezlet határozatainak megfelelően, azok szellemében, hatékonyabban. következetesebben akar dolgozni.

— Dicsekvés és elbizakodottság nélkül mondhatjuk,

hogy az elmúlt négy és fél év egészséges fejlődést hozott a megye szakszervezeti mozgalmában — hangsúlyozta a továbbiakban. — Megyénk szakszervezeti testületéi, választott tisztségviselői, a szakszervezeti tagság eredményesen dolgoztak.

Az eredményekről szólva többek között rámutatott, hogy megyénk húsz nagy- és középvállalatánál a takarékossági mozgalomban 1975. I. félévében 300 millió forint megtakarítást értek el. Különösen kimagasló szerepet játszottak ebben a szocialista brigádok.

Tóth József a továbbiakban a szakszervezeti munka még meglevő néhány fogyatékosságára hívta fel a figyelmet.

— A szakszervezetek kettős hivatásának ismerete és érvényesítése több szakszervezeti szervünknél és tisztségviselőnknél nem kielégítő — mondotta. — Az újonnan megválasztott szakszervezeti testületekre, tisztségviselőkre tehát igen sokrétű és felelősségteljes feladat hárul az elkövetkezendő évek során. Figyelmünk középpontjába a korszerűbb szakszervezeti vezetést. a hatékonyabb szak- szervezeti munkát kell állítani, hogy rendeltetésszerű feladatunkat a fejlett szocialista társadalom felépítése érdekében eredményesebben tudjuk végrehajtani.

— Újra meg újra meg kell győzni dolgozóinkat ügyünk igazáról, arról, hogy a termelés az alapja fejlődésünknek és az életszínvonal emelésének is. A termelést segítő tevékenységet tehát komplexebben kell értelmezni, mint ahogy eddig értelmeztük. Ez felöleli a termelési folyamat megtervezésében való részvételt és a munka racionális megszervezésének előmozdítását is. Ugyanakkor igényli a jó termelési propagandát. a tömegek mozgósítását a minőségi munkára, a szocialista munkaversenvre, az újításra és az ésszerűsítésre. E nagy feladatok - red- mén.vés elvégzésének kulcskérdése a munkafegyelem és általában a szocialista fegyelem további szilárdítása az élet minden területén.

életet alkotó munka részeseivé.

A beszámoló végül leszögezi :

A SZOT-nak és a megyei pártbizottságnak határozatai helyesen jelölték meg tennivalóinkat, azok végrehajtásán igyekeztünk következetesen dolgozni. Az SZMT elismeri és megköszöni valamennyi szervezett dolgozónak, szakszervezeti aktívának és tisztségviselőnek az elmúlt1 négy évben végzett eredményes munkáját.

észíllje

— Jelenlegi gazdasági helyzetünk azt követeli tőlünk. hogy ésszerűen takarékoskodjunk nyersanyaggal, energiával, a munkaerővel, a termelés anyagi ráfordításaival. össze kell fogni minden lehetséges erőt a munkaszervezés javítására, a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. a termékszerkezet és a gvártmányszerkezet fejlesztésére.

— Érdekvédelmi feladatainkat az ország gazdasági erejétől, az anyagi lehetőségektől függően és a társadalmi igények figyelembevételével rangsoroljuk. Nem lehet minden életszínvonalpolitikai célkitűzést azonos súly- lyal kezelni. Az V. ötéves tervben a bérek és a jövedelmek után első helyen kell, hogy szerepeljen a lakás, az óvoda, az általános iskola építése, a szakmunkás, képzés, majd a tömegközlekedés és a szolgáltatás fejlesztése. Ezen túl. anyagi erőnkhöz mérten, a helyi lehetőségeket is jobban kihasználva, a területpolitikai feladatainkból fakadóan nagyobb figyelmet kell fordítanunk az egészsé*gügy és a kereskedelem fejlesztésére. Szükségesnek tartjuk továbbá a fokozottabb gondoskodást a családokról, a gyermekekről, a dolgozó hőkről, a fia- talkorúakról, valamint az időskorúakról és a munka- képtelenekről.

Beszéde végén az SZMT vezető titkára rámutatott, hogy megyénk szakszervezeti mozgalmának az elmúlt ciklusban elért eredményei, végzett munkája a bizonyíték: az egységes értelmezés, akarat és cselekvés mindjobban érvényesül országunk, népünk, önmagunk javára. S ez az egységes értelmezés és akarat egyben biztosíték is:

. az előttünk álló nagy, de negtisztelő feladatokat legjobb tudásunk, szorgalmunk, a szocializmusba vetett hitünk biztos tudatában igyekszünk maradéktalanul megoldani.

Az írásban előre kiadott beszámolóhoz kapcsolódó szóbeli kiegészítő, a szám- vizsgáló, valamint a mandátumvizsgáló bizottság jelentése után Kosik Tibor, a DIGÉP dolgozóinak képviseletében szólalt fel. A munkásosztály helyzetének, élet- és munkakörülményeinek javítására hozott párt- és kormányhatározat jelentőségét méltatva elmondta: a gyárban fontos intézkedések történtek ennek végrehajtása érdekében. Közölte: a vállalatnál a beszámolási időszakban 25,1 százalékkal nőtt a dolgozók jövedelme, kedvezően változtak meg a kereseti arányok. Beszélt a törzsgárda fokozottabb megbecsüléséről, majd intézkedéseket sürgetett a piaci ellátás és a közlekedés javítása érdekében. Részletesen szólt a gyárban dolgozó 800 szocialista brigád szerepéről és munkájáról, s elmondta: abban, hogy a gyár sikerrel teljesítette IV. ötéves tervének időarányos részét, jelentős szerepe volt és van a szocialista brigádmozgalóm. nak.

Jónyer ■ Lászlóné, a megye élelmiszeripari dolgozóinak képviseletében kért szót. Mindenekelőtt a nők helyzetét, élet- és munkakörülményeit elemezte, majd elmondta: munkahelyén, a tejipari vállalatnál kedvező változások történtek a bérezésben. Mint mondotta: az azonos munkát végző nők és férfiak között nincs különbség a keresetekben. Sürgette a szociális helyiségek korszeT rűsitését, miután azok nem felelnek meg a követelményeknek. ,

Varga Béla, a 100. számú Ipari Tanulóintézet tanulója 2000 ifjúmunkás tanuló nevében kapott szót. Elmondta: iskolájuk fennállása óta mintegy 36 ezer szakmunkást adott az iparnak, elsősorban a Lenin Kohászati Műveknek. Kérte: a munkahelyeken a műhelybizottságok fordítsanak még nagyobb gondot az ifjúmunkásokra, segítsék őket a munkahelyi beilleszkedésben.

Hell István, a BÁÉV szocialista brigádvezetője a megye építőipari munkásainak képviseletében eddig elért eredményeikről számolt be, hangsúlyozva: feltétlenül szükséges a lakásépítkezések, valamint a kiemelt beruházások határidőre történő befejezése, aminek — mint mondotta — elengedhetetlen feltétele a korszerű követelményeknek megfelelő üzem- és munkaszervezés.

Galgóczi Antalné, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója — többek között — javasolta: a folyamatos és színvonalas ellátás érdekében szükség lenne a cikklista felülvizsgálására, ösztönzőbb, differenciáltabb árrendszer kialakítására. Bejelentette: a napokban a konténeres szállítás megvalósítására az érdekelt partnerekkel 5 évre szóló szerződést kötöttek.

Halász Lajos, az LKM elő- hengerésze ■*— aki már húsz éve dolgozik a középhengerműben — elmondbtta, hogy a negyedik ötéves tervet, valamint az éves tervet határidő elölt teljesítik! A Lenin nevét viselő szocialista brigádjuk évek óta száz százalékon fölül teljesíti a normát. Egyik kimagaslóbb eredményüket 1974-ben érték cl, amikor a 403 millió forint helyett 720 millió forint értéket sikerült megtermelniük. Szólt a brigád mindennapos munkájáról, üzemen kívüli életéről, melynek révén a kollektíva jól összeko- vácsolódott és képes a nagy feladatok • .megoldására. A gondokról szólva elmondotta, hogy a fiatalokat a jelenlegi bérezési forma nem vonzza erre a nehéz munkahelyre, melynek dolgozói méltá- nyosabb megbecsülést érdemelnének.

Dr. Dapsi Edit, orvos, felszólalásában utalt megyénk egj'ik nagy gondjára, a hiányos orvosellátottságra. Az ezer emberre jutó orvosok száma még mindig kevés, és kevés a betegekre fordítható idő is. Elmondotta, hogy nagy gondot kell fordítanunk az egészségügyi közép- káderek helyzetére, számának növelésére; ’ állandó tovább-* képzésükre is. A védőnők számának növelése különösen szükséges azokon a vidékeken, amelyeken még élnek a babonás elképzelések.

Válóczi Elek, a szakszervezeti mozgalom egyik veteránja felszólalásában utalt a felszabadulás előtti' időkre, amikor hetente csalt 3—4 napot dolgozhattak és minden hét végén aggódtak a felmondástól. Elmondotta, hogy a munkaerőkereslet és a munkahelyi lazaság között összefüggést lát, mivel — éppen a munkaerő hiánya miatt — gyakran azok is kapnak béremelést, akik „úgy állnak a munkához, hogy mások is hozzáférjenek ...”

Tánilc Andrásáé a vasutasok nevében szólt, témájául a szakmunkásképzést választotta. ( Hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben fiagyon sok még a tennivalónk. Saját tapasztalataira alapozva kérte, hogy az arra illetékesek próbálják megtalálni a leghelyesebb megoldást.

Pásztor Mihály, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményeiről, szociális helyzetéről beszélt. Elmondotta, hogy például főfoglalkozású üzemorvos nincs a mezőgazdasági üzemekben, csupán részfoglalkozású. Az ismert orvoshiány ellenére is szükséges lenne e téren megoldást keresni, ugyanis á megelőzés itt is nagyon fontos, szükséges. Ami a szakszervezeti munkát illeti: a közeljövő feladatai közé tartozik az önálló szakszervezeti bizottságok létrehozása a tsz-ek- ben. Ez részint nagy feladat, részint pedig nagyobb eredmények ígérete is.

Ezután ebédszünet következett, majd ebéd után a. megyei küldöttértekezlet folytatta munkáját.

Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatója elmondta: a borsodi szénbányákban termelik a háztartások tüzelőanyag- szükségletének 66 százalékát, az államvasúlaknál és a vil- lamtxsenergia-iparban felhasznált szénmennyiség 16— 16 százalékát. Kifejtette: a borsodi szénbányászat további fejlődés előtt áll. A bükkábrányi külszíni fejtés megindulása után az országos széterrnelés mintegy 50 százalékát termelik majd megyénkben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a termelőeszközök helyenként élavultak, késik a fiatalítással foglalkozó kormányhatározat megvalósítása. Beszélt azokról az eredményekről, amelyek országosan is jelentősek, hiszen számos első helyezést értek’ el az üzemek, az* aknák, a csapatolt, s a Borsodi Szénbányák Vállalat elnyerte a kongresszusi zászlót is.

Zavadovics László, a Borsodi Vegyikombimát szak- szervezeti bizottságának titkára a vállalat ötezer dolgozója nevében szólt aszalt- szervezetek jog- és hatáskörével kapcsolatos tevékenységéről, annak fontosságát hangsúlyozva.

Bejelentette: a BVK szeptember 30-ra teljesítette negyedik ötéves tervét, s ezáltal további 800 millió forint értékű terméket adnak a népgazdaságnak.

Repánszki Ilona, a miskolci Herman Ottó 'Gimnázium tanára felszólalásában a Pedagógus Szakszervezet tagjainak, a megye pedagógusainak nevében szólt elismerően az elmúlt időszak munkájáról, eredményeiről. Hangsúlyozta a világnézeti nevelés fontosságát, s e téren a pedagógusokra váró feladatokat. Kitért többek között arra is: mennyire fontos, hogy a nevelés különböző tényezői között összhang legyen.

Felszólalása másik részében az oktatásügy különböző gondjairól szólt, többek között arról, hogy megyénkben az óvodás korú gyermekeknek még csak 52 százaléka kerülhet óvodába, s ezért továbbra is széles körű társadalmi összefogásra van szükség újabb óvodai férőhelyek létesítéséhez.

Szabó Sándorné, a helyiipari dolgozók munkájáról, a lakossági és kommunális szolgáltatások helyzetéről, az egyes területeken tett előrelépésről és a gondokról számolt be. Elmondotta, hogy a nők második műszakját jelentősen segítő textiltisztítási szolgáltatások értéke megyénkben 1970 óta 42 százalékkal növekedett, de az egy főre jutó szolgáltatási értékben megyénk még mindig utolsó helyen áll az országban.

(Folytatás az 5. oldalon)

Szavaznak a küldöttek