Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-06 / 234. szám
I 1975. okt. 5., vasárnap ÉSZAK-MAG YAKORS2 AG 3 A közgazdászok taíáikozója után ;, viták, vÉleasByek Immár negyedszer rendezték meg a fiatul közgazdászok országos találkozóját. Dunaújváros, Szombathely es Pécs után ezúttal Borsod megye, illetve Miskolc Volt a házigazdája a kétnapos rendezvénysorozatnak. A megye közvéleményének, állami és társadalmi vezetőinek- egyaránt örömére szolgált, hogy Miskolc lehetett a házigazdája a találkozónak, Ez meglátszott a szívélyes fogadtatáson, a dús, sűrített programok gondos szervezésén is. Ahogy a részvevő fiá- talok elmondották, számukra rendkívül megtisztelő és kellemes érzés voll, hogy az állami és társadalmi vezetők nagy jelentőséget tulajdonítottak a rendezvénynek. Az érdekes programok pedig — az üzemlátogatások, a szekcióülések és előadások — lehetőséget teremtettek arra, hogy nemcsak szakmai vonatkozásban szereztek új is-' meréteket, hanem megismer- ked t ek Észak-M agya rország természeti szépségeivel, az itt élők életkörülményeivel. Bonus Rókus, a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei' Szervezetének titkára elégedett a találkozó eddigi eredményeivel. 1 — Még nagyon kevés idő telt el a találkozó' óla. A megélénkült szervezeti életnek egyelőre még közvetlenül mérhető gazdasági hatása nincs. Nagyon sok tagfelvételi kérelem érkezett a szervezethez, sőt új csoportok alakulnak. Sátoraljaújhely, Sárospatak térségében már megkezdődött a szervező munka, és októberben a közgazdasági társaságnak -helyi csoportja alakul. A részvevőknek — ahogy beszélgetéseink során kiderült — nagyon tetszett az az őszinte hangvétel, ahogy a gazdasági. élet vezetői az egy.es szekcióülések során megnyilatkoztak. A kérdések, a viták és a válaszok során nem volt ,.kényes” kérdés. A válaszok tükrében a 240 fiatal megismerkedhetett: az ország átfogó oroblémáival, de a vitaindító . előadások és az azt követő üzemlátogatások során, a megye gondjaival és eredményeivel is. A közgazdasági társaság szervezője, terjesztőié volt eddig is a megye közgazdasági életének. A találkozót követő pezsdülés után várhatóan megélénkül a gazdasági élet törvényszerűségeinek kutatása, a különféle pályázatok kidolgozása. Az ipari, a kereskedelmi és az élel- miszergazdasági szakosztályokban .végzett tevékenység a speciális problémákkal való beható foglalkozáson keresztül, jelentős eredmények forrása lehet. Az év hátralevő részében megrendezésre kerülő előadások gondolatébresztő tartalmukkal nemcsak a találkozón résztvevő mintegy 40 megyei fiatal közgazdászt ösztönzi tevékenyebb, alkotó munkára, hanem a társaság valamennyi tagját. A találkozó egyik megyei részvevője, Temesvári Mik- lósné, az MNB dolgozója végig elkísérte a fiatal közgazdászokat útjuk sorár!. — A Nyugati pályaudvarról indultunk. A vasúti kocsik oldalára ki volt írva az egyes előadások léniája, így mindegyikünk abba a kocsiba száll, amelyik előadás érdekelte. Az egyes kocsikban gazdasági életünk neves szakemberei tartottak előadásokat. Még visszaemlékeztem arra, hogy egyetemi tanulmányaim során cír. Csikós Nagy Béla jegyzeteit nehezen értettem meg. Ezért, bár munkahelyemen élelmiszer- ipari gazdasággal foglalkozom, azt a kocsit választoltam, ahol ár. Drecin József tartott előadást' iparpolitikánkról és a nemzetközi integráció kérdéseiről. Nagyon sok érdekes dolgot hallottam. Ennek egyrészét tudom a munkámban is hasznosítani, másrészét nem, de ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy sok mindent másképpen látok a népgazdaság egészéből. Nőtt a látóköröm és ezt elmondhatjuk valamennyien, akik ott voltunk. Hiszen például nagyon sokan, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, ipari előadásokat hallgattak és nehézipari üzemekbe látogattak el. és fordítva... Dr. Koleszár István, a Fiaiul Közgazdászok Borsod megyei Bizottságának titkára várakozással tekint a közeljövő eseményei elé. — Nagyon jó volt a találkozó hangulata. Nemcsak fiatalos lelkesedés jellemezte, hanem még a „formabontó” rendezés is vitáikra és egyfajta elégedettségre adott okot. A megyénkből viszonylag kevés fiatal vett Teszt a találkozón. Ennek egyik oka az is. hogy a megyénkben csak mintegy 900—1000 felsőfokú végzettséggel rendelkező közgazdász van. Ebből is mindössze 250—300 rendelkezik egyetemi végzettséggel. Bár Miskolcon folyik közgazdasági szakemberek főiskolai és egyetemi képzése, de nagyon rossz körülmények között. A számviteli főiskolán például nincsenek megfelelő előadótermek, van eset, hogy az EMÁSZ székhazában, a Molnár Béla Ifjúsági Házban stb. kell megtartani az előadásokat. Az egyetem is igen mostoha körülmények között működik a Tiszai pályaudvarhoz közclesö szakközépiskolában. Így igazán kielégítő képzést a hallgatók számára nem lehet nyújtani. A nappali tagozatok hiánya pedig nem biztosítja a megye közgazda- sági szakembereinek — fiataloknak — utánpótlását, hiszen az esti és levelező tagozatokra elsősorban azok jelentkeznek, akiknek munkaköréhez „kötelező” a szükséges szakképesítés megszerzése. Nagyon jó lenne, ha ebben Pécs és Salgótarján után megyénkben is változás történne. A gazdasági munka különösen a jelenlegi helyzetben állandó készenléti állapotot igényel. A gazdasági élet fejlődése egyre újabb feladatokat állít a közgazdászok elé. A közgazdászok — az összes dolgozóval, fizikaiakkal, műszakiakkal — karöltve sokat tehetnek a Központi Bizottság és a XI. kongresszus határozatainak ' megvalósításáért. Egyebek mellett a munka- és üzemszervezésben, az eszközök kihasználásában, a kooperációs fegyelem megszilárdításában, a műszaki fejlesztés meggyorsításában és a korszerű termékszerkezet kialakításában. A találkozó után a fiatal közgazdászok tetteikkel, aktív közéleti tevékenységgel lehetnek mind jobb; alkotóbb részesei gazdasági építőmunkánknak. Buciiért Miklós Lépést tartva az illővel... A nagy változások korát éljük. Pusztán az utóbbi fél évtizedben az üzemeken belül, a gyárkapukon túl, a lakótelepeken egyaránt jelentősek voltak a változások. A változás többnyire lassan, alig észrevehetően kezdődik, majd olyan gyorsan megy végbe, hogy olykor szinte felfogni se tudjuk.V A fejlődés céltudatos befolyásolása végett — erre hívta fel a legutóbbi ország- gyűlés is a figyelmet —, a kis és nagy kollektívákban minden eddigitől jobban figyelemmel kell kísérni a változásokat, azok kiterjedését, jellegét, hatását, irányát, s mindazokat a forrásokat, amelyek elősegítik az egyén, a népgazdaság, az egész társadalom fejlődését. Már csak pár hónap választ el bennünket 1975, s egyben a negyedik ötéves tervidőszak befejezésétől. Borsodban már egy sor vállalat és szövetkezet megvalósította eredeti ötéves célkitűzéseit, s van olyan, amely az 1980-ra tervezett teljesítménnyel dolgozik. ELZETT és a Hegyalja Erősödött a motorizáció, s a jövedelmek növekedése alapján szinte ugrásszerűen megnőtt a gépkocsivásárlás. Ez a változás az idővel való fokozott versenyre késztette Sátoraljaújhelyen az ELZETT kollektíváját. Nagy belső átszervezést végeztek a Zsiguli-program alapján. Megszervezték a folyamatos termelést, van üzem, amely csak a nagy ünnepek alatt pihen. Az év elején a sátoraljaújhelyi városi pártértekezleten jelentették be, hogy elölte pár nappal február 8- án befejezték negyedik ötéves tervüket. Az idő legyőzése mintegy negyedmilliárd forint termelési többletet jelent. A hatvanas évek vége felé — az ország sok más ruhaipari kollektívájával együtt — megrendeléshiánnyal és eladási gondokkal küzdött a Hegyalja Ruházati Szövetkezet. E középtávú tervidőszakban rendkívül megnőtt az exportmegrendelés, olykor ennek teljesítése már belső feszültséget is jelent. Az időjárás továbbra is kedvező léi fealsänak megyéikben az eszi munkák Szedik a szőlőt Hegyaljait Megyénk termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban továbbra is jó ütemben haladnak az őszi mező- gazdasági munkák. Az időjárás továbbra is kedvező, íéhelőség van arra, hogy minden rendelkezésre álló gép nyújtott műszakokban dolgozzon, s gyorsan fogyjon a határban a betakarításra váró termény, szaporodjon a vetőszántás, a mélyszántás, és ami mindennél fontosabb: ■optimális időben, a lehető legjobb magágyba kerüljön öszibúza-vetömag. Ami ' a vetőszántásokat és az őszi kenyérgabona-vetéseket illeti: október ele jen még sosem álltak ilyen iól megyénk gazdaságai ezzel a munkával. Jó bizonyíték erre az eléggé északi fekvésű edelényi járás gazdaságainak gyors előrehaladása. Ebben a járásban, ahol nemcsak a munkaszervezés jó. de fontos politikai feladatnak is tekintik az ország jövő évi kényeiének biztosítását, áz őszi vetőszántások zömét már elvégezték, s a búzavetőmag több mint háromnegyed része , magágyba került már. Napról napra több olyan gazdaság van megyénkben, ahol az őszi kenyérgabona vetését befejezik. Á sajópiis- pöki Sajó-völgye Tsz, ahol; elsőnek fejezték be a burgonya betakarítását, a hét végére 200 hektáron az eredetileg tervezettnél 10 százalékkal nagyobb területen a búza vetését is befejezte. Az encsi járásban nagyon jól haladnak az őszi munkák Felsővadászon, Vizsolyban és Vilmámyban. A viimányi Új p Élet Tsz mintaszerűen szer- '' vezte meg az őszi kenyérgabona vetéseket. Három, egymással versengő brigád közt osztották fel a területet, s a tsz vezetősége tízezer forint célprémiumot tűzött ki annak érdekében, hogy a kenyérgabona a legoptimálisabb időben, 8—10 nap leforgása alatt kerüljön a legszak- szerübben előkészített magágyba. Sajnos, néhány késlekedő, nem tudni mire „váró” tsz is akad megyénkben, ahol a hét elején még alig néhány hektáron vetették el a búzát. Az időjárásra aligha lehetett eddig panaszuk, s lemaradásukért csakis a vezetés felelős. (p. s.) A szövetkezet az intenzív fejlesztésre törekedett, jelentős rekonstrukciót végzett, modern gépeket igyekezett beszerezni, s korszerűsítették az üzem- és munkaszervezést. Á szövetkezet küldötte \a megyei pártértekezleten jelentette be, hogy a vállalttól korábban; az értekezlet napjára befejezték az ötéves tervet. — Eredetileg — összegez Lantos Miklós elnök —, az öt évre, a külföldi anyag értékét is számítva 792 milliót terveztünk. Számításaink szerint az év végéig több mint egymilliárd forint termelési értéket adunk. A fejlődést jól mutatja, hogy az 1970. évi 144 millióval szemben az ez évi termelés értéke mintegy 262 millió forint lesz. A Drótművek és a Volán A Hegyaljának több követője van, hiszen az év elején befejezte ötéves tervet a MÉRUSZ, a Miskolci Háziipari Szövetkezet, s az év közepe táján a Bodrogkeresz- túri Kerámiaipari Szövetkezet is. Az előző tervidőszak második felében a December 4. Drótművek sok vonatkozásban a kohászati üzemek rangsorában az utolsó helyen volt. Az utóbbi fél évtizedben a termelés dinamikusan nőtt. Az üzem dolgozóinak kongresszusi és jubileumi vállalása az volt, hogy augusztus 20-ra befejezik az ötéves tervet. Ezt jóval előbb június 12-én valósították meg. Sím esik Károly kereskedelmi igazgatóhelyettes ezt mondja az okokról: — A fejlődési lehetőségeink szegényesek voltak, s ez is a berendezések intenzív kihasználására szorított bennünket. A hagyományosok mellett új termékekkel bővítettük a választékot. A legnagyobb szerep a dolgozóké. Ugyanaz a munkás már nem az, aki öt évvel ezelőtt volt, sokat változott tudásban, szemléletben, hozzáállásban. Az üzemben példamutatóan erősítették az üzemi demokráciát, több új fórumot teremtettek. A leglényegesebb ügyekben a dolgozók javaslatai, észrevételei alapján döntenek. Érzékenyen reagálnak az új változásokra, igen jellemző, hogy több egységben a brigádvezetőkkel, a párt- és szakszervezeti bizalmiakkal már tanácskoztak az új közgazdasági szabályozók várható hatásairól, s ez a jó felkészülést szolgálja a fejlődéshez, a változáshoz. Érdemes feljegyezni, hogy 600 millió forint értékkel adnak több terméket, mint eredetileg tervezték, s ez a többlet megközelíti a tervidőszak első évében elért egész évi teljesítményt. A termelés gyorsuló üteme fokozza a szállító vállalatok teljesítményét is. A Volán 3-as számú Vállalata ez év közepén teljesítette ötéves célkitűzését. — Számításaink szerint — mondja dr. Valykó István igazgató — az év végéig 8 millió tonnával több súlyt mozgat,, szállít a kollektíva, és ez az ötéves tervelőirányzathoz viszonyítva 22 százalékos többletet jelent. Az elszállított utasok száma 16 millióval, 4 százalékkal haladja meg a tervezettet. A közlekedés, életünk kitűnő hőmérője. E megállapítást erősítik meg Radványi Tivadarnak, a MÁV Miskolci Igazgatóság helyettes vezetőjének szavai. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, különösen, a kongresszusifelszabadulási verseny ideje alatt erőteljesen nőtt a termelés. így a vasút az 1975. évi technikai-műszaki színvonalon az 1980. évi távlati tervnek megfelelő eredménynyel dolgozik a személy- és az áruszállításban. Több példa mutat arra, hogy a miskolci Igazgatóság eredményé nagyobb az országos átlag-; nál. s 800 milliós többlet a BVK-ban A Borsodi Vegyikombinát dolgozói és vezetői érzékenyen figyelnek a változásokra, s ezt kitűnően használják a fejlődés növelésére. A kívülállók számára „láthatatlanul” a műszaki fejlesztések egész sorát valósították meg, s láthatóan a szocialista integráció keretében roppant nagy építkezést végeznek. , Az első üzem '— pvc-por- ból — augusztus 28-án fejezte be ötéves tervét. Ezt követte a többi. Az üz.emi kollektíva — a XI. párt- kongresszuson is ismertetett vállalás alapján — szeptember 30-án teljesítette ötéves tervét. — Ez a határidő előtti teljesítés — mondja Kecskés Miklós, a titkárság vezetője — 800 millió forint értékű többletet jelent. Mennyiségben kifejezve többek között marónátronból 9 ezer, pvc- porból 15 ezer, szintetikus ammóniából 30 ezer és nitrogénműtrágyából 140 ezer tonnával többet adunk az eredetileg tervezettől. Ennek forrása; a termelékenység és a hatékonyság növelése. November 7-re az LKM-ben A Lenin Kohászati Művekben előzőleg úgy számították, hogy december 3-ra fejezik be ötéves tervüket. Az e napokban végzett újabb elemzés mgelepetést hozott: — Minden arra mutat — mondja dr. Almássy József közgazdasági igazgatóhelyettes —, hogy november 7-re teljesítjük ötéves tervünket. Ez forintban egymilliárd 470 milliót jelent. Nyersvasból 23 ezer, acélból 21 ezer, hengerelt áruból 12 ezer tonna többlettel számolunk. Igen sokat mond, hogy ez évben — 1970-hez képest —, 44 százalékkal több hengerelt árut adunk a népgazdaságnak. Mik a fejlődés főbb forrásai? ... Mindenekelőtt, hogy az állam hitellel segítette a vállalatot, így a nemesacélprogram keretében megépíthették a nemesacél-hengerművet, s megvalósíthatták a BÉM második ütemét. A beruházások fejlesztésére mintegy 5,2 milliárd forintot fordítottak. Változást jelent, hogy nagyobb polgárjogot nyert a munka- és üzemszervezés, és nagy a változás a szemléletben. — Gyakran veszek részt termelési értekezleteken. Ezeken is azt tapasztalom, hogy erősödött a dolgozókban a tulajdonosi szemlélet. Bátran szólnak, véleményt mondanak, vitatkoznak. A kollektív szerződés módosításával kapcsolatosan példá-. ul 1100 javaslat hangzott el. Erősödött az üzemi demokrácia. Ez abban nyilvánul meg, hogy a dolgozók véleményt mondanak, részt kérnek, vállalnak a feladatokból. Ez a szemléletváltozás fokozza a vetélkedési kedvet, amely sok százmillió plusz forintban sok ezer tonnás többlettermelésben mérhető. E vállalatoknál, szövetkezeteknél jólesően szóltak róla, hogy az összefogás eredményeként sikerrel valósították meg. — vagy a közeli napokban valósítják meg — a fél évtizedre tervezetteket. De a szavak azt is mutatják, jól látják, érzik, hogy a továbbfejlődés még többet kíván a kollektíváktól. A tapasztalatokat úgy lehet summázni: nagy tartalékok vannak még az üzemi kollektívákban. Dolgozóinkra az a jellemző; tudnak dolgozni, alkotni, nagy tettekre vállalkozni. Ez az erő adott. Bátrabban kell élni vele. Csorba Barnabáj
