Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-06 / 234. szám

I 1975. okt. 5., vasárnap ÉSZAK-MAG YAKORS2 AG 3 A közgazdászok taíáikozója után ;, viták, vÉleasByek Immár negyedszer rendez­ték meg a fiatul közgazdá­szok országos találkozóját. Dunaújváros, Szombathely es Pécs után ezúttal Borsod me­gye, illetve Miskolc Volt a házigazdája a kétnapos ren­dezvénysorozatnak. A megye közvéleményének, állami és társadalmi vezetőinek- egy­aránt örömére szolgált, hogy Miskolc lehetett a házigaz­dája a találkozónak, Ez meglátszott a szívélyes fo­gadtatáson, a dús, sűrített programok gondos szervezé­sén is. Ahogy a részvevő fiá- talok elmondották, számukra rendkívül megtisztelő és kel­lemes érzés voll, hogy az ál­lami és társadalmi vezetők nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a rendezvénynek. Az érdekes programok pedig — az üzemlátogatások, a szek­cióülések és előadások — le­hetőséget teremtettek arra, hogy nemcsak szakmai vo­natkozásban szereztek új is-' meréteket, hanem megismer- ked t ek Észak-M agya rország természeti szépségeivel, az itt élők életkörülményeivel. Bonus Rókus, a Magyar Közgazdasági Társaság Bor­sod megyei' Szervezetének titkára elégedett a találkozó eddigi eredményeivel. 1 — Még nagyon kevés idő telt el a találkozó' óla. A megélénkült szervezeti élet­nek egyelőre még közvetle­nül mérhető gazdasági hatá­sa nincs. Nagyon sok tagfel­vételi kérelem érkezett a szervezethez, sőt új csopor­tok alakulnak. Sátoraljaúj­hely, Sárospatak térségében már megkezdődött a szerve­ző munka, és októberben a közgazdasági társaságnak -he­lyi csoportja alakul. A rész­vevőknek — ahogy beszélge­téseink során kiderült — na­gyon tetszett az az őszinte hangvétel, ahogy a gazdasági. élet vezetői az egy.es szekció­ülések során megnyilatkoz­tak. A kérdések, a viták és a válaszok során nem volt ,.kényes” kérdés. A válaszok tükrében a 240 fiatal megis­merkedhetett: az ország átfo­gó oroblémáival, de a vita­indító . előadások és az azt követő üzemlátogatások so­rán, a megye gondjaival és eredményeivel is. A közgazdasági társaság szervezője, terjesztőié volt eddig is a megye közgazda­sági életének. A találkozót követő pezsdülés után várha­tóan megélénkül a gazdasá­gi élet törvényszerűségeinek kutatása, a különféle pályá­zatok kidolgozása. Az ipari, a kereskedelmi és az élel- miszergazdasági szakosztá­lyokban .végzett tevékenység a speciális problémákkal való beható foglalkozáson keresz­tül, jelentős eredmények for­rása lehet. Az év hátralevő részében megrendezésre ke­rülő előadások gondolatéb­resztő tartalmukkal nemcsak a találkozón résztvevő mint­egy 40 megyei fiatal közgaz­dászt ösztönzi tevékenyebb, alkotó munkára, hanem a társaság valamennyi tagját. A találkozó egyik megyei részvevője, Temesvári Mik- lósné, az MNB dolgozója vé­gig elkísérte a fiatal közgaz­dászokat útjuk sorár!. — A Nyugati pályaudvar­ról indultunk. A vasúti ko­csik oldalára ki volt írva az egyes előadások léniája, így mindegyikünk abba a kocsi­ba száll, amelyik előadás ér­dekelte. Az egyes kocsikban gazdasági életünk neves szak­emberei tartottak előadáso­kat. Még visszaemlékeztem arra, hogy egyetemi tanul­mányaim során cír. Csikós Nagy Béla jegyzeteit nehezen értettem meg. Ezért, bár munkahelyemen élelmiszer- ipari gazdasággal foglalko­zom, azt a kocsit választol­tam, ahol ár. Drecin József tartott előadást' iparpoliti­kánkról és a nemzetközi in­tegráció kérdéseiről. Nagyon sok érdekes dolgot hallot­tam. Ennek egyrészét tudom a munkámban is hasznosíta­ni, másrészét nem, de ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy sok mindent másképpen lá­tok a népgazdaság egészéből. Nőtt a látóköröm és ezt el­mondhatjuk valamennyien, akik ott voltunk. Hiszen pél­dául nagyon sokan, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, ipari előadásokat hallgattak és nehézipari üzemekbe lá­togattak el. és fordítva... Dr. Koleszár István, a Fia­iul Közgazdászok Borsod me­gyei Bizottságának titkára várakozással tekint a közel­jövő eseményei elé. — Nagyon jó volt a talál­kozó hangulata. Nemcsak fiatalos lelkesedés jellemez­te, hanem még a „formabon­tó” rendezés is vitáikra és egyfajta elégedettségre adott okot. A megyénkből viszony­lag kevés fiatal vett Teszt a találkozón. Ennek egyik oka az is. hogy a megyénkben csak mintegy 900—1000 fel­sőfokú végzettséggel rendel­kező közgazdász van. Ebből is mindössze 250—300 ren­delkezik egyetemi végzett­séggel. Bár Miskolcon folyik közgazdasági szakemberek főiskolai és egyetemi képzé­se, de nagyon rossz körül­mények között. A számvite­li főiskolán például nincse­nek megfelelő előadótermek, van eset, hogy az EMÁSZ székhazában, a Molnár Béla Ifjúsági Házban stb. kell megtartani az előadásokat. Az egyetem is igen mostoha körülmények között műkö­dik a Tiszai pályaudvarhoz közclesö szakközépiskolában. Így igazán kielégítő képzést a hallgatók számára nem le­het nyújtani. A nappali ta­gozatok hiánya pedig nem biztosítja a megye közgazda- sági szakembereinek — fia­taloknak — utánpótlását, hi­szen az esti és levelező tago­zatokra elsősorban azok je­lentkeznek, akiknek munka­köréhez „kötelező” a szüksé­ges szakképesítés megszerzé­se. Nagyon jó lenne, ha eb­ben Pécs és Salgótarján után megyénkben is változás tör­ténne. A gazdasági munka külö­nösen a jelenlegi helyzetben állandó készenléti állapotot igényel. A gazdasági élet fej­lődése egyre újabb feladato­kat állít a közgazdászok elé. A közgazdászok — az összes dolgozóval, fizikaiakkal, mű­szakiakkal — karöltve sokat tehetnek a Központi Bizott­ság és a XI. kongresszus ha­tározatainak ' megvalósításá­ért. Egyebek mellett a mun­ka- és üzemszervezésben, az eszközök kihasználásában, a kooperációs fegyelem meg­szilárdításában, a műszaki fejlesztés meggyorsításában és a korszerű termékszerke­zet kialakításában. A találko­zó után a fiatal közgazdá­szok tetteikkel, aktív köz­életi tevékenységgel lehetnek mind jobb; alkotóbb részesei gazdasági építőmunkánknak. Buciiért Miklós Lépést tartva az illővel... A nagy változások korát éljük. Pusztán az utóbbi fél évtizedben az üzemeken be­lül, a gyárkapukon túl, a la­kótelepeken egyaránt jelen­tősek voltak a változások. A változás többnyire lassan, alig észrevehetően kezdődik, majd olyan gyorsan megy végbe, hogy olykor szinte fel­fogni se tudjuk.V A fejlődés céltudatos be­folyásolása végett — erre hívta fel a legutóbbi ország- gyűlés is a figyelmet —, a kis és nagy kollektívákban minden eddigitől jobban fi­gyelemmel kell kísérni a vál­tozásokat, azok kiterjedését, jellegét, hatását, irányát, s mindazokat a forrásokat, amelyek elősegítik az egyén, a népgazdaság, az egész tár­sadalom fejlődését. Már csak pár hónap vá­laszt el bennünket 1975, s egyben a negyedik ötéves tervidőszak befejezésétől. Borsodban már egy sor vál­lalat és szövetkezet megvaló­sította eredeti ötéves célki­tűzéseit, s van olyan, amely az 1980-ra tervezett teljesít­ménnyel dolgozik. ELZETT és a Hegyalja Erősödött a motorizáció, s a jövedelmek növekedése alapján szinte ugrásszerűen megnőtt a gépkocsivásár­lás. Ez a változás az idővel való fokozott versenyre kész­tette Sátoraljaújhelyen az ELZETT kollektíváját. Nagy belső átszervezést végeztek a Zsiguli-program alapján. Megszervezték a folyamatos termelést, van üzem, amely csak a nagy ünnepek alatt pihen. Az év elején a sátoral­jaújhelyi városi pártértekez­leten jelentették be, hogy elölte pár nappal február 8- án befejezték negyedik öt­éves tervüket. Az idő legyő­zése mintegy negyedmilliárd forint termelési többletet je­lent. A hatvanas évek vége fe­lé — az ország sok más ru­haipari kollektívájával együtt — megrendeléshiánnyal és eladási gondokkal küzdött a Hegyalja Ruházati Szövet­kezet. E középtávú tervidő­szakban rendkívül megnőtt az exportmegrendelés, oly­kor ennek teljesítése már belső feszültséget is jelent. Az időjárás továbbra is kedvező léi fealsänak megyéikben az eszi munkák Szedik a szőlőt Hegyaljait Megyénk termelőszövetke­zeteiben és állami gazdasá­gaiban továbbra is jó ütem­ben haladnak az őszi mező- gazdasági munkák. Az idő­járás továbbra is kedvező, íéhelőség van arra, hogy minden rendelkezésre álló gép nyújtott műszakokban dolgozzon, s gyorsan fogyjon a határban a betakarításra váró termény, szaporodjon a vetőszántás, a mélyszántás, és ami mindennél fontosabb: ■optimális időben, a lehető legjobb magágyba kerüljön öszibúza-vetömag. Ami ' a vetőszántásokat és az őszi kenyérgabona-vetése­ket illeti: október ele jen még sosem álltak ilyen iól me­gyénk gazdaságai ezzel a munkával. Jó bizonyíték er­re az eléggé északi fekvésű edelényi járás gazdaságainak gyors előrehaladása. Ebben a járásban, ahol nemcsak a munkaszervezés jó. de fontos politikai feladatnak is tekin­tik az ország jövő évi kénye­iének biztosítását, áz őszi ve­tőszántások zömét már elvé­gezték, s a búzavetőmag több mint háromnegyed része , magágyba került már. Napról napra több olyan gazdaság van megyénkben, ahol az őszi kenyérgabona vetését befejezik. Á sajópiis- pöki Sajó-völgye Tsz, ahol; elsőnek fejezték be a burgo­nya betakarítását, a hét vé­gére 200 hektáron az eredeti­leg tervezettnél 10 százalék­kal nagyobb területen a bú­za vetését is befejezte. Az encsi járásban nagyon jól haladnak az őszi munkák Felsővadászon, Vizsolyban és Vilmámyban. A viimányi Új p Élet Tsz mintaszerűen szer- '' vezte meg az őszi kenyérga­bona vetéseket. Három, egy­mással versengő brigád közt osztották fel a területet, s a tsz vezetősége tízezer forint célprémiumot tűzött ki an­nak érdekében, hogy a ke­nyérgabona a legoptimáli­sabb időben, 8—10 nap lefor­gása alatt kerüljön a legszak- szerübben előkészített mag­ágyba. Sajnos, néhány késlekedő, nem tudni mire „váró” tsz is akad megyénkben, ahol a hét elején még alig néhány hektáron vetették el a bú­zát. Az időjárásra aligha le­hetett eddig panaszuk, s le­maradásukért csakis a veze­tés felelős. (p. s.) A szövetkezet az intenzív fejlesztésre törekedett, jelen­tős rekonstrukciót végzett, modern gépeket igyekezett beszerezni, s korszerűsítették az üzem- és munkaszerve­zést. Á szövetkezet küldötte \a megyei pártértekezleten je­lentette be, hogy a vállalt­tól korábban; az értekezlet napjára befejezték az ötéves tervet. — Eredetileg — összegez Lantos Miklós elnök —, az öt évre, a külföldi anyag ér­tékét is számítva 792 milliót terveztünk. Számításaink szerint az év végéig több mint egymilliárd forint ter­melési értéket adunk. A fej­lődést jól mutatja, hogy az 1970. évi 144 millióval szem­ben az ez évi termelés ér­téke mintegy 262 millió fo­rint lesz. A Drótművek és a Volán A Hegyaljának több köve­tője van, hiszen az év elején befejezte ötéves tervet a MÉRUSZ, a Miskolci Házi­ipari Szövetkezet, s az év kö­zepe táján a Bodrogkeresz- túri Kerámiaipari Szövetke­zet is. Az előző tervidőszak má­sodik felében a December 4. Drótművek sok vonatkozás­ban a kohászati üzemek rangsorában az utolsó helyen volt. Az utóbbi fél évtized­ben a termelés dinamikusan nőtt. Az üzem dolgozóinak kongresszusi és jubileumi vállalása az volt, hogy augusz­tus 20-ra befejezik az ötéves tervet. Ezt jóval előbb jú­nius 12-én valósították meg. Sím esik Károly kereskedelmi igazgatóhelyettes ezt mondja az okokról: — A fejlődési lehetősége­ink szegényesek voltak, s ez is a berendezések intenzív kihasználására szorított ben­nünket. A hagyományosok mellett új termékekkel bő­vítettük a választékot. A leg­nagyobb szerep a dolgozóké. Ugyanaz a munkás már nem az, aki öt évvel ezelőtt volt, sokat változott tudásban, szemléletben, hozzáállásban. Az üzemben példamuta­tóan erősítették az üzemi de­mokráciát, több új fórumot teremtettek. A leglényege­sebb ügyekben a dolgozók javaslatai, észrevételei alap­ján döntenek. Érzékenyen reagálnak az új változások­ra, igen jellemző, hogy több egységben a brigádvezetők­kel, a párt- és szakszervezeti bizalmiakkal már tanácskoz­tak az új közgazdasági sza­bályozók várható hatásairól, s ez a jó felkészülést szol­gálja a fejlődéshez, a válto­záshoz. Érdemes feljegyezni, hogy 600 millió forint érték­kel adnak több terméket, mint eredetileg tervezték, s ez a többlet megközelíti a tervidőszak első évében elért egész évi teljesítményt. A termelés gyorsuló üteme fokozza a szállító vállalatok teljesítményét is. A Volán 3-as számú Vállalata ez év közepén teljesítette ötéves célkitűzését. — Számításaink szerint — mondja dr. Valykó István igazgató — az év végéig 8 millió tonnával több súlyt mozgat,, szállít a kollektíva, és ez az ötéves tervelő­irányzathoz viszonyítva 22 százalékos többletet jelent. Az elszállított utasok száma 16 millióval, 4 százalékkal haladja meg a tervezettet. A közlekedés, életünk ki­tűnő hőmérője. E megállapí­tást erősítik meg Radványi Tivadarnak, a MÁV Miskolci Igazgatóság helyettes vezető­jének szavai. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, különösen, a kongresszusi­felszabadulási verseny ideje alatt erőteljesen nőtt a ter­melés. így a vasút az 1975. évi technikai-műszaki szín­vonalon az 1980. évi távlati tervnek megfelelő eredmény­nyel dolgozik a személy- és az áruszállításban. Több pél­da mutat arra, hogy a mis­kolci Igazgatóság eredményé nagyobb az országos átlag-; nál. s 800 milliós többlet a BVK-ban A Borsodi Vegyikombinát dolgozói és vezetői érzéke­nyen figyelnek a változások­ra, s ezt kitűnően használ­ják a fejlődés növelésére. A kívülállók számára „látha­tatlanul” a műszaki fejlesz­tések egész sorát valósították meg, s láthatóan a szocialis­ta integráció keretében rop­pant nagy építkezést végez­nek. , Az első üzem '— pvc-por- ból — augusztus 28-án fe­jezte be ötéves tervét. Ezt követte a többi. Az üz.emi kollektíva — a XI. párt- kongresszuson is ismertetett vállalás alapján — szeptem­ber 30-án teljesítette ötéves tervét. — Ez a határidő előtti tel­jesítés — mondja Kecskés Miklós, a titkárság vezetője — 800 millió forint értékű többletet jelent. Mennyiség­ben kifejezve többek között marónátronból 9 ezer, pvc- porból 15 ezer, szintetikus ammóniából 30 ezer és nit­rogénműtrágyából 140 ezer tonnával többet adunk az eredetileg tervezettől. Ennek forrása; a termelékenység és a hatékonyság növelése. November 7-re az LKM-ben A Lenin Kohászati Művek­ben előzőleg úgy számítot­ták, hogy december 3-ra fe­jezik be ötéves tervüket. Az e napokban végzett újabb elemzés mgelepetést hozott: — Minden arra mutat — mondja dr. Almássy József közgazdasági igazgatóhelyet­tes —, hogy november 7-re teljesítjük ötéves tervünket. Ez forintban egymilliárd 470 milliót jelent. Nyersvasból 23 ezer, acélból 21 ezer, henge­relt áruból 12 ezer tonna többlettel számolunk. Igen sokat mond, hogy ez évben — 1970-hez képest —, 44 szá­zalékkal több hengerelt árut adunk a népgazdaságnak. Mik a fejlődés főbb forrá­sai? ... Mindenekelőtt, hogy az állam hitellel segítette a vállalatot, így a nemesacél­program keretében megépít­hették a nemesacél-henger­művet, s megvalósíthatták a BÉM második ütemét. A be­ruházások fejlesztésére mint­egy 5,2 milliárd forintot for­dítottak. Változást jelent, hogy nagyobb polgárjogot nyert a munka- és üzemszer­vezés, és nagy a változás a szemléletben. — Gyakran veszek részt termelési értekezleteken. Ezeken is azt tapasztalom, hogy erősödött a dolgozók­ban a tulajdonosi szemlélet. Bátran szólnak, véleményt mondanak, vitatkoznak. A kollektív szerződés módosítá­sával kapcsolatosan példá-. ul 1100 javaslat hangzott el. Erősödött az üzemi demok­rácia. Ez abban nyilvánul meg, hogy a dolgozók véle­ményt mondanak, részt kér­nek, vállalnak a feladatok­ból. Ez a szemléletváltozás fokozza a vetélkedési kedvet, amely sok százmillió plusz forintban sok ezer tonnás többlettermelésben mérhető. E vállalatoknál, szövetke­zeteknél jólesően szóltak ró­la, hogy az összefogás ered­ményeként sikerrel valósí­tották meg. — vagy a közeli napokban valósítják meg — a fél évtizedre tervezetteket. De a szavak azt is mutatják, jól látják, érzik, hogy a to­vábbfejlődés még többet kí­ván a kollektíváktól. A tapasztalatokat úgy le­het summázni: nagy tartalé­kok vannak még az üzemi kollektívákban. Dolgozóinkra az a jellemző; tudnak dolgoz­ni, alkotni, nagy tettekre vállalkozni. Ez az erő adott. Bátrabban kell élni vele. Csorba Barnabáj

Next

/
Oldalképek
Tartalom