Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-05 / 233. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1975. okt. 4., szorpbat A rr Memento — Magyarország Harminc éve elmúlt, hogy Európában elhallgattak a jegy verek, véget ért a világ minden eddiginél borzalmasabb háborúja, a második vi^ lágháború. A háború okozta károk, pusztítások nagy része már a múlté, a lelki sebek azonban nehezen gyógyulnak, egy emberöltő kevés a gyógyításukhoz, és vannak olyan sebek is, vannak történelmünknek olyan mozzanatai, amelyeket feledni nem lehet, nem szabad, de amelyre a fiatalabb generációt —, mely szerencséjére e korszakot nem ismerhette — emlékeztetni, tanítani kell. A Kossuth Könyvkiadó most, felszabadulásunk harmincadik évfordulójának évében jelentette meg a Memento — Magyarország, JV44 című kötetet. Írók, politikusok, újságírók és toll- forgatásban kevésbé • jártas emberek emlékeznek a magyar történelem legsötétebb esztendejére, 1944-re, a nemetek megszállta Budapest szörnyű hónapjaira. Bár a kötet Magyarország 1944. évi emlékeit ígéri, valójában nagyobbrészt Budapestre szorítkozik, ugyanis a bemutatott időszakban a vidéki településeken már csak az egy- begyűjtött zsidóság deportálása volt hátra a zsidókérdés fasiszta megoldásából, s ezt a deportálást mutatja be néhány mozzanatban. Nagyobbrészt Budapest és közvetlen környéke rettenetes emlékeiből meríti témáját az írások sora, hogy emlékeztessen 1944. március 19-ére, a német megszállásra, és az azt követő hónapok borzalmaira. A kötet történészi pontossággal ad átfogó képet Wesselényi Miklós tollából a megszállástól a felszabadulásig terjedő időről; egy másik írásból megismerhetjük, miként képezték ki egy sportegylet álcája alatt azokat az alakulatokat, amelyeknek a fegyveres beavatkozás lett volna a feladatuk, ha Horthy kormányzó nem hódol be gyáván, és nem adjuk át az országot egyetlen puskalövés nélkül a megszálló németeknek, majd Nagybaconi Nagy Vilmos nyugalmazott vezérezredessel, Horthy egykori honvédelmi miniszterével készített interjút olvashatunk a végzetes esztendőkről, amelyek előkészítették a német megszállást. Visszatért a középkor. Ez a címe az egyik összeállításnak, amelyben többféle em- ■ lékezést olvashatunk a hatszázezer mártír pusztulásáról, az 1944-es korlátozó rendelkezések embertelen végrehajtásáról, a kevés és szinte véletlen emberségről, egy későbbi összeállításban pedig — És elindultak a vagonok n címe — deportálási mozaikot találunk. Ezek a történetek különböző más leírásokból ugyan ismerlek, de legtöbbön átsüt részben a személyes élmény, részben pedig az a szerkesztettség, amellyel az emlékező élményeit történelmi összefüggésekbe illesztve vizsgálja. Nem lehet megindultság nélkül olvasni az Akiket nem szabad elfelejteni című ösz- saeállítást, amely a magyar irodalom, sajtó, művész- és sportvilág mártírjaira emlékezik, s itt kap helyet az emlékezés a parlamenterekre As a meggyilkolt honvédekről is. Kevéssé ismert törtéketeket találhatunk a Pillanat- felvételek a Népbiróságon című fejezetben. Nehéz felin- dultság nélkül olvasni például a tömeggyilkossá lett Kun páter, volt minorita szerzetes naplóját. A papi ruhában állig felfegyverzet- ten gyilkoló és rabló egykori szerzetes precízen regisztrálta is, hogy 1944. október 15- tól mit tett, hogyan, miként vett részt olyan vérengzésekben, ami szinte megszégyeníti a középkort, hogyan ölt meg személyesen embereket, miként vett, részt nyolcvanas, százas csoportok Dunába lövésében. E fejezetből ismerhetjük meg Szálasi városparancsnokának, Nidosi Imrének, a pedikűrösből lett hatalmasságnak rémtetteit, s egy sor egyéb lömeggyitkos cáfolhatatlan gaztetteit. De megismerjük a ma nyugaton vígan élő Kurt Becher piszkos üzleteit és Winkelmann SS rendőrtábornok vallomását magyarországi tetteiről. írók, költők, élők és holtak versei, novellái, riportjai, egyéb szépírói töltésű írásai emlékeznek a kötet utolsó fejezetében 1944-re. A kötet a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága szerkesztésében — a szerkesztő bizottság tagjai:' Gáti Ödön, Gerencsér Miklós, Kőműves Imre, Palásti László, Vadász Ferenc, Zsadányi Oszkár — fogta csokorba a már említett írásokat, cikkünk bevezetőjében vázolt céllal. A kötet minden bizonnyal el is éri célját, emlékeztet és elriaszt. Kár, hogy bizonyos aránytalanságok jelentkeznek a szerkesztésben, a már említett Budapesl-centrikusság sem válik javára, de ezzel együtt a kötet rendkívül beszédes, vádló dokumentuma Magyarország 1944-es esztendejének, annak az évnek, amelyet történelmünkből kitörölni semmiképpen sem lehet. (A kötetben levő fényképösszeállítás csak aláhúzza ezt.) Felszabadult és merőben más útra, a szocialista építés útjára lépett hazánk < elhatárolja magát Horthy és 1 Szálasi Magyarországától. De a történelmet visszamenőleg megváltoztatni nem lehet. 1944 története memento, örök emlékeztető, örök figyelmeztető. A Kossuth Kiadó új kötete ezt az. emlékezést szolgálja oly módon, hogy a múltbeli borzalmakat felidézve erősít meg bennünket a ma és a holnap igenlésében. Benedek Miklós Seres János képei Szemlélődő, meditálva gondolkodó, igazában belül égő ember búvik meg a Miskolci Galériában kiállított, valamivel több mint 80 alkotás mögött. Tájképek, csendéletek „néznek ránk” a falakról, alkotójuk a környező világhoz fordult, hogy általa beszéljen nekünk arról, ami valójában igencsak emberi. Seres János, a miskolci művésztelepen élő festőművész, az Egri Tanárképző Főiskola tanára, Rudnay tanítványa nem „menekül” akkor, amikor a tájhoz, a csendes utcaképhez, vagy egy szépen elhelyezett csendélethez fordul témáért. Nem, mert életet lehel a fába, a szép ívű dombokba, a kihalt, csendes utcaképbe, ódon házakba. Belső érzéseit, hangulatát, vibrálásait, botlásait és újbóli nekifeszüléseit plántálja át a megfestett világba sajátos puritán egyszerűséggel, ami festészetének igazi értékét is adja. Seres János képeiből hiányzik minden, ami elkalandozásra késztetne, a részletek, mint fölöslegesek, az „eldobandók” közé kerüllek. Csak a színek, ezek a mély, szép színek és a széles kontúrok maradtak meg — ezekből építi fel képeit. Olykor csak egyétlen szín — igaz árnyalataiban — él a képen, és Seres művészetének érdeme, hogy ebből az egyetlen színből is egy sokszínű világot idéz fel. Ehhez persze meg kell járnia önmaga poklát, és Seres János meg is járja, hiszen közismerten a műért sokáig vívódó alkotók közé tartozik. A közelmúltban több tárlatot is rendezett a megyében, de önálló kiállítással viszonylag régen nem jelentkezett Miskolcon. A Miskolci Galériában megrendezett tárlatán 50 olaj képét, s valamivel több mint 30 ak- varelljét, tusrajzát, vegyes technikával készült lapját láthatják a művészetbarátok. E gazdag anyag —, mely valóban szép rendezésben is került a nagyközönség elé — alkalmas arra, hogy Seres János munkásságáról, művészi hitvallásáról képet adjon nekünk. S anélkül, hogy a kiállításra került alkotások között bármiféle értékrendet akarnánk felállí - tani, idézzük fel a Vihar után címet viselő képét, meghajló, már-már, megroppant, de az első fényre újra magasba szökkenő fáinak, bokrainak, tájának látványát. Talán nem tűnik túlságosan szubjektívnek a megállapítás: Seres János művészetét, alkotói hitvallását akkor „érhejtük tetten” igazán a maga mélységében, ha fenntartások nélkül próbálunk közelíteni már-már puritán egyszerűségéhez. A szigorúan szerkesztett világot — mert a Seres-képek szigorúan szerkesztettek — a már említett színvilág oldja, s telíti meg az emberi érzések, gondolatok sokszínűségével, őszinte-mély tartalommal. Szép, értékes kiállítást láthatunk a Miskolci Galériában. Olyan kiállítást, mely — a galéria elismerésre méltó törekvéseinek eredményeként — alkalmas rá, hogy a nagyközönség, de talán még az ismerősök is, jobban megismerhessenek egy ezen a tájon élő művészt. S minden bizonnyal ezt a lehetőséget megérezte maga az alkotó is. Művészi mércéjét magasra emelte, s ezzel a tárlatlátogatót is próbára teszi. Seres János kiállítása tegnap, október 3-án este nyílt meg a Miskolci Galériában. Az október 26-ig nyitva tartó tárlatot Kiss Ferenc: irodalomtörténész ajánlotta az érdeklődök figyelmébe. (c#. »4 Őszi Hagyomány, hogy az őszi könyvheteket az áíész és a Hazafias Népfront közösen rendezi. Az idén az őszi könyvhetek megyei megnyitóünnepségére hétfőn, október tí-án délután kerül sor Ehcsen, a járási hivatal nagy telimében. Megnyitóbeszédet mond Nagy Zoltán, az Encsi járási Pártbizottság el- sft titkára. Az ünnepségen részt vesz Fábián Zoltán, a Magyar Írók Szövetségének titkára, s az észak-magyarországi írócsoport több tagja. Az Észak-M agyarország szerdai száma ismertette, hogy a Magyar nádtó központi adóin: a Kossuthon, a Petőfin ás a III. adón október 6-ától, hétfőtől új műsorrend lép életbe, s’ ez i cm csupán a műsoridő bővülését jelenti, hanem műsorrefor- mot is: az adások hatékonyságának növelését. A központi adók .műsorrendjének változása, a rádiózás alapvető politikai, társadalmi és kulturális feladatait hatékonyabban szolgáló műsorreform életbe léptetése természetesen a vidéki stúdiók műsorrendjére, műsoridejére és tartalmi munkájára is hatással van. Kötelezettségeket jelent tehát a mi szerkesztőségünknek, a Magyar Rádió miskolci stúdiójának is. A műsorreform, tehát az a törekvés, hogy változatlan alapfeladatainkat az élet változásaihoz igazodva egyre hatékonyabban teljesítsük adásainkkal.. nálunk is évek óta folyik. 1974. április 4-e óta, mint ismeretes, addig egyórás hétköznapi műsoraink másfél órásra bővültek. Most, október 6-ától — az utóbbi években kialakult réteg- és rovatműsorainkat, rádiós „folyóiratainkat” és kéthetenként vagy havonként jelentkező „folyóiratainkat” megtartva és finomítva —, új műsorrendben jelentkezünk. Hétfőtől péntekig délután öttől estc fél hétig tartanak adásaink, hogy hallgatóink a Kossuth-adó akkor kezdődő 45 perces Esti Magazinjára, az Esti Krónika elemzőbb, színesebb cs változatosabb utódjára kapcsolhassanak. Szom balonké nt csak a „168 óra” befejeztével, tehát fél hattól hóiig — az eddigi műsoridőben — bonyolítjuk le önálló adásainkat. Vasárnaponként és más ünnepnapokon ebben az évben még egyórásak, este hattól hétig jelentkeznek műsoraink. Űj műsorrendünkben hétfőtől péntekig a Borsodi Tükör, szombaton a Hétvégi króúika, sőt, vasárnaponként és ünnepnapokon is a műsor legaktuálisabb, — hírekből, tudósításokból álló — része az eddigi, a megszokott időpontban: este íjkor kezdődnek. Adásaink más részeiben a prózát és zenét várakoztatva sugározzuk gazdaságpolitikai, művelődési, ifjúsági, nő- és más műsorainkat, portréinkat, jegyzeteinket, — szándékunk szerint célratörőbben, tartalmasabban, színesebben, mint ahogyan eddig tettük. Reméljük, hogy megyénk lakossága, hallgatóink szívesen fogadják és érdeklődésükkel kísérik új műsorrendünkben lebonyolításra kerülő, eddigi legjobb törekvésünket őrző, de továbbfejleszteni igyekvő adásainkat. A- magunk részéről azon leszünk, hogy műsoraink hasznos, termékeny és kellemes időtöltést jelentsenek, friss és sokszínű tájékoztatást nyújtsanak megyénk életéről és fejlődéséről, eseményeiről és gondjairól, napról napra ... Gyárfás Imre, a stúdió vezetője ALSŐZSOLCA NAGYKÖZSÉGI TANÁCSA a B.-A.-Z. megyei OTP-n keresztül (Miskolc, Széchenyi u. 29.) HÁZHELYEKET ERTERESIT, négyszögölenként 250 Ft-ért. A CSŐSZER 1. SZ. ÜZEME AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: minősítéssel és minősítéssel nem rendélkező hegesztőket, vízvezeték-szerelőket, központifűtés-szerelőket, csőhálózat-szerelőket és segédmunkásokat budapesti és leninvárosi munkahelyekre. A Lenlnvárc* környékén lakó és Leninvárosba bejáró dolgozók munkába járását és hazautazását bérelt autóbusszal biztosítjuk. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást, különélés! pótlékot biztosítunk. Felvételre jelentkezés: Miskolc. Kabar u. 16. sz. Lenlnváros. Uj Hőerőmű CSŐSZER l. sz. üzem. munkaerő-gazdálkodás. Dolgozókat alkalmaznak A Borsod megyei Vízművek kazincbarcikai üzemvezetősége felvételre keres vízhálózati művezetőt és karbantartó művezetőt főiskolai« illetve gépipari technikumi végzettséggel. Jelentkezés: Kazincbarcika, Szabó Lajos u. (strand melletti irodaház), Ládi László üzemvezetőnél. A Miskolci Ilűtöház állandó bc> tarnt ott munkára alkalmaz 18 éven felüli női dolgozókat. Kereseti lehetőség: 230 0—2600 Ft. Férfi munkavállalókat anyagmozgatónak. Utazási költségtérítés, szabad szombat, magas nyereségrészesedés, jelentkezés a munkaügyi osztályon. Azonnali belépéssel felveszünk szakma nélküli dolgozókat öntödei munkára, alumíniumöntödénkbe. Kedvező teltételek. Felveszünk továbbá fiatal szakmunkasokat és betanított munkásokat szerelési területekre. Kismolor- és Gépgyár 4. sz. gyáregysége, Budapest XIII., Frangcpán u. 30—32. Az NME Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar, Kazincbarcika, felvételre keres: 1 fő vízvezeték-szerelő szakmunkást, azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet mindennap, munkanapokon reggel 8 órától 16 óráig a gazdasági osztályvezetőnél. Kazincbarcika, Lenin it. l. sz. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat Hőszolgáltató Főosztálya felvételre keres kazánfűtőket és segédfűtőket (nyugdíjasok is lehetnek). Felvételt hirdet továbbá minősített hegesztői munkakörbe is. Jelentkezni lehet: Miskolc, József Attila u. 51. sz. alatt a hőszolgáltató főosztályon. A Tlszavasvári Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet felvételre keres 2 fő szakácsot, azonnali belépéssel. Je- 1 lentkezés a szövetkezet személyzeti vezetőjénél, Tlszavasvári, Kossuth U. 7. I ól ki hl A ii( hi a ki zó ki nj te m Pi ki ni m K N ól ló e: í't k; jc Ví fe te nri o] ei v IV ic é, El ei r< te Vi te c< lé d n. b n n k 1c le rr le lé n le n a fc k A ii 1c n n $ s ; r \ c j e ■ s I \ t l 1* : 1 l 1 l i i 1 1 I 1 I 1 l *