Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-05 / 233. szám
1975, okf. 4., szombat ESZAK-MAGYAROR5ZÄG 5 Pontot a végére! Kiskertek - felér egerekkel A vámosok betonrengetegeiben élők mozogni vágynak, friss levegőt óhajtanak. Az orvos mozgást, kikapcsolódást ajánl az elhízottaknak, a fáradtaknak. A gyerekek ricsajozni szeretnének, fák között szaladgálni, gyepen hemperegni. Irány a természet ! Szabad hely van, kínálkoznak az erdők, a mezők. Száz éve műveletlen, vadkörtével, csipkével és galagonyával benőtt parlag területek csalogatnak. Meg kell művelni őket! Az ásózás, kapálás megmozgatja az izmokat és a saját kertben termett paradicsom ízével semmi sem veheti fel a versenyt. Kertszövetkezetek alakultak. Nagyszerű kezdeményezés. Miskolc határában is evek óta virulnak a kiskertek. Ellátják a családot zöldséggel, gyümölccsel, fölösleg is terem, amit el lehet adni és kapott pénzzel gyarapodik a jövedelem. A kiskertek tehát valósak, kézzel foghatóak, a fehér egerek viszont képzeltek. Mert sajnos ilyen látomások csúfítják ezeket a viruló Paradicsomokat. Egy olyan ember beszélt fehér egerekről, akinek sok köze van a miskolci kiskertekhez. Mások is tettek említést Idegki borulásról, álmatlan éjszakákról, térdig legyalogolt lábról, andaxinról és egyebekről. Szerkesztőségünkhöz három levelet hozott ebben a témában a posta. Az első levélből idézünk: A Pingyom- tetőn ■ még 10fi8-ban fölparcellázták a, nagyüzemi művelésre alkalmatlan területet, de a kertek még ma sincsenek telekkönyvezve. A Csabagyöngye Kertszövetkezetnek nincs gazdája, a lagság- nak nincs tudomása az alakuláskor befizetett 'ion forintokról, máskor '.100 forintot kértek bekötő út, építése címén. Igaz. hordtak oda va- laméenvi kő- és "téglatörmeléket, de azt is tervszerűtle- nül, irányítás nélkül. Szövetkezetünk tagságát két éve nem tájékoztatják semmiről, az illetékes tanácsi szerv sem fordít különösebb figyelmet a kertszövetkezet problémáira. A telekkönyvezés huzavonája folytán olyan szabálysértésekre adnak lehetőséget, mint egyes telkek illetőkarió nélküli adásvétele, nem beszélve a munka nélküli haszonszerzésről. . második levél ugyanis erről* szól és ugya-nat- i * tói az embertől érkezett. A harmadikban ugyancsak 6 ír, alátámasztja az első két levélben írottakat, sürget, megoldást var. A levél'keltezése: tl>75. szeptember 1. A városi tanács II. kerületi hivatalának igazgatási főelőadója szeptember 4-i keltezésű levelet mulat. A mi olvasónk írta. Meleg hangú köszönetéi mond azért, hogv fedett autóbuszvárót raktak te a Csabagyöngye Kertszövetkezet közelében. Idézet az el-ö, hozzánk- érkezett levélből: ..az illetékes tanácsi szerv sem fordít különösebb figyelmei, a kertszövetkezet nroblémá i ra”. Nos. nem csoda, hogv valakik fehér egereket látnak. Ugyanakkor: olvasónknak sok mindenben teaza van. A telekkönyvezés húzódik, halasztódik. Az engedély nélküli építkezőket megbírságolták, mert... Mert házat építettek arra a területre, amely nem az ö tulajdonuk. De miért nem az övék? Hiszen megvásárolták volna szívesen. Megbírságolták azokat is, akiknek a nevén volt már a telek, mert magánkézből vették. De ezek között az emberek között is sokan vannak olyanok, akik ugyancsak nem szenszámos kamrát, hanem garáasos, hát nem éppen kacsalábon forgó, de impozáns nyaralót építettek, — engedély nélkül. Mutatlak valahol egy körlevelet is. Hivatalos szervek legilletékesebbjei adták közre a kertszövetkezetek vezetőségének. Jó szándékkal írták, útmutatóként. Köznyelvre fordították le. a jogszabályok és rendeletek útvesztőjében igyekeztek lámpást gyújtani. De egy mondat rosszul sikerült. Ma ezt a mondatot piros tintával húzzák alá és párnázott ajtók mögött lobogtatják á kerttulajdonosok. Védik igazukat. Egyébként lehet, hogy igazuk van. Hiszen azóta megjelent az új Országos Építésügyi Szabályzat is. Azóta humánusabb rendeletek is születtek. Rendcletek. 1973. áprilisában rendeletet hozott a Minisztertanács. hogy a városokban nem lehet értékesíteni állami, illetőleg szövetkezeti tulajdonban levő földeket. Ez megállapította a kertszövetkezetek parcellázásának telekkönyvezését. Tornyosultak a levelek, az. akták. Később MÉM-engedély- re rendezni lehetett a folyamatban levő ügyeket. Aztán: a Földhivatal és a tanácsok illetékes műszaki osztályai nem fogadták el egyes felosztási műszaki terveket, mert azok — a laikus is megérti miért. — rosszak voltak. Sürgették a geodétát, készítsen új tervet, de az egy-két esetben kényelmes, lassú embernek bizonyult. Üjabb levelek. Az ügyintéző, akit sokszor emberi méltóságában is megsértettek, panaszt tett a földmérőre. Akinek panaszt tett, az egyet is értett a dologgal, de türelemre intette őt. mert ugvebár emberség is van a világon, ióhi- sz°műség is, jó szándék is. V égül azért minden rendeződik. Sínen van a dolog. A Miskolc és Vidéke Afész osztályvezetője elmondotta, hogy ösz- szehívják a kertszövetkezetek elnökeit. Tájékoztatják őket., hogy a telekkönvvezés nár hónanon belül befejeződik. Az állami tulajdonban levő kiskerteket 4 forintos négyszögölenkénti áron megvásárolhatják azok a „honfoglalók”, akik Paradicsomot varázsoltak a galagonyás parlagból. Házat is építhetnek rá, nem kacsalábon forgót,, de óival. aiYiete a legtöbb családnak megfelel. Talán pont kerül végre a huzavona végére. Eltűnhetnek a fehér egerek: vége lesz talán az intrikáknak. az idegölő szócsén- lésnek. Párhuzamos úton haladnak végre a rendetetek, rendszabályok, iogszabálvok. MH ven kár. hogv csúnvák voltak az, előzmények! Hiszen bőven termettek a barackfák, ízes volt a paradicsom, zamatos a jonatán ... Iiévay Györevi Eígvuitt a A Hazafias Népfront városi .Bizottságának tagjai Sárospatakon a lakóbizottsági elnökkel együttes értekezletet tartottak, s ennek napirendjén olyan kérdések i leg- tárgyalásara került sor. amelyeknek megoldásán a két szervezet tagjai egyaránt m.unkálhodvak. Hards Zoltán és Kiss József tájékoztató előadása után sqk felszólalás hangzott el, s ennek so- *án megvitatták a város közbiztonságával és a kommunárárosért lis feladatokkal kapcsolatos 'kérdéseket. * Különösen azokra a lehetőségekre tértek ki a vitában, amelyekkel a lakosság társadalmi munkában járulhat hozzá a nagy múltú város fejlesztéséhez. De nem kevésbé fontos feladatuk a város dolgozóinak, hogv a parkok rendjének, az utcák tisztaságának. a városi éle! kényelmét. szolgáló létesítmények éns^cőnek megőrzésében legyenek segítségére a hatósági szerveknek. Üzemegészségügy i negyedév Munkában a csiszológépek kezelői az Avas Bútorgyárban A szőlőpászt Az utolsó negyedév a Diósgyőri Gépgyárban a munkavédelem és üzejnegészségügy jegyében zajlik le. A hátralevő időszaknak különös jelentőségét tovább emeli. hogy 25 éves a szakszervezeti munkásvédelmi felügyelet. A program keretében kettős verseny alakul majd ki. egyrészt Tóth Imre „B” gyáregységi szocialista brigádvezető felhívása alapján a vállalat szocialista brigádjai között indul verseny a biztonságos, egészséges és tiszta munkahelyek kialakításáért. A v’állalat gyáregységei és főosztályai pedig számot adnak arról, hol tudnak legtöbbet tenni a dolgozók egészségének védelme érdekében A vállalatnál a verseny . időtartama alatt még jobban fokozzák a felvilágosító munkát és rendszeres tájékoztatást adnak ki a verseny állásáról. Az. illetékes szakemberek havonta éjszakai ellenőrzésen tekintik nieg, hogy a nők és . fiatalok éjszakai foglalkoztatására vonatkozó utasításokat helyesen alkalmazzák-e. A vállalatnál kiállítást is rendeznek A 25 éves szakszervezeti munkásvédelmi felügyelet címmel. A negyedév végén a versenyben helyezést elért gyáregységeket, főosztályokat és szocialista brigádokat pénzjutalomban részesítik. Darazsak dongják körül a túlérett saszlafürtöket; ,.muzsikájuk” a szüret zenéje. A szüreté, amely nektár illatú langyos melegével, vesszőkön bámuló szőlőievelcivel, mustot „rejtegető” szölöfürtjcivel idén már szeptemberben beköszöntött. Az öreg lassan baktat felfelé a. kordonsorok között a domboldalon. Néha megáll. hátratekint. Le. egészen az aljba. Ott egy vontató távolodik, pótkocsiján szőlővel, teleszedett csillék nyikorognak'. Majd zsebkendőt húz elő. és gyöngyöző homlokáról letörli. a véreitekét. Amikor clind/uk kezében a fokos tompán koppon a. kőke-, menyre száradt földúton. Az enyhe szellő elvis'i hozzá a gyerekei: zsivajét. s talán öt pe.retg sem ül, máris feMápászkodik.. bi»1lan tovább \a ..szölőerdöbrn”, A szüretelő nyekkek között, újra elidőzik. Elnézi a sűrűn forduló puttonyos fiúkat, a sorok között vígan hajladozó lányokat. Tekintete elégedett a munkájukkal. És nyugodt. A leszedett termés már jó helyre kerül. Kevesebb az a terület, amelyet őriznie kell. Meri. hát neki., a szö- löpásztornak kell itt vigyázni minden tőkére, fürtre. Szerencsére kevés a rossz utakon járó ember. — Nem kapáltad te azt! — mondja annak, akit mégis lopáson rajtacsíp. Bene Gábor szőlöpásztor- ral a szomolvai Galagonyás tetőn ismerkedtem meg. Beszélgetésünk eny témáról, folyt: a szőlőről, az idei termésről. — Ahol a jég nem érte, ott nagyon jő. édes a must. De. ahol keresztül ment. ott semminél: hívják. A nyáron kát „versben” verte el a jén ezt a vidéket. .4 júliusihoz hasonlóra nem is emlékszem ... Pirospozsgás, ősz haiti amber Bene Gábor. A mellénye alatt kék inget visel, a fején fekete kalapot. Lábán a fekete dorkócipö a sok járástól már szürkére porosodott, és a nadrág is szürke, amelyet hord. Hátán laposan lóg egy ki.fa- kult hátizsák. Öregember. Elmúlt. 73 éves. A sző 16- pásztorkodást is több mint fiz eve csinálja. Azóta járja a szomolyai szölöskcrte- ket, óvja, vigyázza a termést. — Ilyen száraz, csendes, mclca kell a szüretre. Bez- zco tavaly! Az volt. ám a cudar világ! Annyira fáztunk.. hogy mag a használt szőlőkarókat is eltüzeltük ... Most viszont valóságos ..kánikula” van. Izzad az öreg is. főleg amikor a parton felfelé ion. de nem panaszkodik. Az ö részéről az édes must. a iő termes megér ennyi áldozatot. — Hajdú — Dohódé I — délbem, Szín felől jövet,, mielőtt elhagynánk a Bódva patakot, út vezet balra. Perkupán, ha valaki Dobódélről, az egykori faluról kérdez, legyintenek: nem falu az már, csak — külterület. Perkupa igazgatása alá 1940- től tartozik. A községi tanácselnök. Farkas László is lebeszél arról, hogy kimenjünk. A mindössze 4 kilométerre levő településhez vezető út még 1939-ben „épült”. Ügy, hogy az odavalósiak, akik leginkább szekérrel, vágj’ gyalog közelítették meg Perkupát kijárták. Egyszerű, mezei út volt ez egészen 1945-ig, amikor is a 4 kilométeres szakaszt leterítették zúzalékkal, s lehengerezték. A tanácselnök nem ok nélkül óvott. E rövid távolság is proliéra tette a gépkocsit. Pár éve azóta, mióta itt Perkupa határában felderítették az útmenti kőbányát, ilyen rossz erre a közlekedés. Távolról már látszik a falu tornya, s lent a szántáson fiatalasszony intését, az érkező kocsi felé. Mellette a kisgyerek, s arrébb egy jól megtermett férfi tolja a kerékpáriái. — Hová? ... — kérdezi, az asszony, mikor beül a gyerekkel. Amikor megtudja, hogv eeyhelyre tartunk, sóhajt egyet. Ami igaz. az igaz .. . Ezen az álon gyalogosan is, ráadásul kisgyerekkel — nem kevés az a néav kilométer. * Mire a gépkocsi beér a házak közé. biciklis kísérőnk is utolér bennünket. Gyerekek állják körül a fekete Volgát. Itt. ■’bel autót csak elvétve látni szenzációnak számit, ha valamelyik ismerőst „szállítják” haza. Az öregek távolról lesik, kifélék érkeztek ugyan. A fiatalasz- szony, miután kikászálódik a hátsó ülésről, bemutatja kísérőnket. — Szemánék most építkeznek Sajóecsegen. Szomszédok leszünk, hat eljöttünk meglátogatni őket a gyerekkel. A fiatal férfi beinvitál a házba. — ... hogy miért költözünk el? — kezdi a beszélgetést. — Láthatja. Nem sokan élnek már itt; fiatalok meg éppen csak. En a BÉM-ben vagyok műszerész. Ha délutánra megyek dolgozni, éjjel fél keltő van. mire hazaérek. Munkalehetőség közelebb nincs — hát elmegyünk i n ní en val a men ny i en. Édesanyja, idősebb Szemén Istvánná 60 éves. A házról mesél, amelyben most is laknak. 1926-ban écett le. szinte a földig. Aztán újjáépítették és élték a maguk n: g- szokott életét.. Férjével együtt, később a gyerekkel, sokat dolgoztak. Az itteniek többsége — s a felszabadulás előtt szinte valamennyien — a földből, s a környező er-' dókból éltek. Itt. Dobódélen, nem ismerik a széntüzelést. Az erdő még most. is ad fát. ígv hát a gyerekek első ólja szinte az erdőbe vezet, hogv segítsenek apjuknak, idősebb testvérüknek tüzelőt szerezni. Valamikor az ifjabb Szamán István is fgv járta aniával az erdőt, aztán ahogy nőtt. úgy vágyott más vidékek felé. * Felesére az ebédet főzi. — Szétnézünk, már e°v kicsit — mutat rám. mielőtt kilépnénk a kapun. Az utca végén a vegyesbolt zárva van. Hétfőn, szerdán és pénteken jár ide a kenyereskocsi, ilyenkor délben csak a tyúkok róják a dobódéli főutcát. A település 25 házból áll. Ebben az évben 88-an élnek . Az egykori iskolaépület az utca másik oldalán teljesen elhagyott, öt eve áll már üresen, csak egy ablaka van nyitva, az. amelyiken a települést Perkupával összekötő induktoros telefon árválkodik. Veri az eső, fújja a szél. de azért ellátja a feladatát. Innen leginkább a tsz-központot szokták hívni. Bent. a helyiségben vastag por lepi a nyi- korgó-recsegő hajópadlót. Ez valamikor a tanítói lakás volt. Atellenben. a túlsó oldalon ugyancsak elhagyott ház. Kilenc éve meghalt a gazda. Bodolni István, s felesége periig ment a lánya után. Törli a szén ta n d rá sra. A repedt ablakon túl konyhai edénvek. tányérok porosodnak az asztalon. Csak úgy. széjjel hagyva. Minek is pakolnák el; idegen nem igen tér be a betámasztott kapun ... * Lent, az utolsó ház előtt megállunk. Szemán István az alig 0(1 fős településről beszél. Az emberekről, akik valamikor itt születtek, és vagv elköltöztek innen, vagy itt maradtak. Itt. ahol mindenki ismer mindenkit, nincsenek titkok. Amikor találkoztunk a 14 évps leső Ferivel. Szemán csak mosolygott a válaszokon, s a magyarázaton, amit eddiei életéről, r a jövő terveiről. e’kénzelőseiről adott:. — Elvégeztem a nyolc általánost és most még Dobódélen élek. Nem, nem tanulok. majd csak jövőre. Ilyenkor. ősz elején z idevaló hasonszőrű fiúk és lányok nem unatkoznak: terem a domboldalban levő szőlő, gyümölcsös, aztán ha jön a tél. szánkózunk, vagy éppen gyűjtjük a tüzelőt. Asztalosnak készülök, de csak jövőre megvek el a városba, Miskolcra ... * A falu — illetve az 1940- től Perkupához tartozó lakott település — történetét, alakulásának körülményeit nem említik a megye történetéről szóló könvvek. statisztikák. kiadványok. A hagyomány szerint onnan kapta nevét, host' egyszer Dobó István egri várkapitány itt. a Bódva völgyében csapatával tetanyázott. pihenőt, ebédidőt rendelt el. Aztán 1939-ben Csik- vári Antal szerkesztette Aba- új-Torna vármegye történőié című kiadványban a következők olvashatók: „Kis község a Tornai já-ásbnn. lé- lekszáma 96 fő. Mind magvar. Tíz református kivételivel római katolikus vallásunk. őstermelésből élnek, lakóházainak száma 21. iskolái nincsenek”. A erkupai tanácselnök most 1975-ben a következő adatokkal egészíti ki: a tel-- pülés 25 lakóháza közül legkevesebb öt üresen áll. ösz- szesen 8 rádió ős 4 televízió előfizetőt tartanak nvilván. Az átlagéletkor jóval felül van az ötven éven ... Pusztaiadvi Tivadar I I I i
