Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-26 / 251. szám

1975. okt. 25., szombat k ESZAK-MAGYARORSZAG 3 rr Egy levélírónk többek kö­zött a népgazdaság szerke­zeti kérdésére kéri lapunk hasábjain választ. Mint írta, az MSZMP KB 11)74. de­cember 5-i határozata, majd ezt követően a KB ez év jú­lius 2-i ülésén tüzetesen vizsgálta e kérdést, — de jó lenne, ha mi egyszerűbb emberek is megismerkedhet­nénk e fogalommal és hát­terével. Valóban így igaz, ahogy levelezőnk írja: a KB-közle- ményekből kiviláglik, hogy gazdaságunk jelentős szerke­zeti problémákkal küszkö­dik. Hogy mindannyian meg­értsük, miről is van szó — az idevonatkozó tanulmányo­kat — most leegyszerűsítve íelidézük. A magyar ipáit, ha szer­kezeti szemszögből vizsgál­juk, három harmadra szokás fölbontani: a jó, a közepes és a rossz hatékonysággal dolgozó iparágakra. A mérés módszere: a vállalati tiszta jövedelem a ráfordított esz­közökhöz viszonyítva. Ezt ne­vezik eszközarányos tiszta jö­vedelemnek. Hangsúlyozzuk, > ez nem 'teljesen megbízható mutató- szám, de azért sok mindent mutat. Ha ilyen .alapon csoporto­sítjuk a magyar ipart, ak­kor az első harmad termeli az ipar összes tiszta jövedel­mének körülbelül 110 százalé­kát (ne vegyék úgy, hogy pontos számokat idézünk, hanem tendenciákat ismerte­tünk), a második harmad termeli az ipar tiszta jöve­delmének körülbelül 40 szá­zalékát, az 120 százalék, a harmadik harmad viszi el a 120-ból a 20-at, így lesz be­lőle 100. Ez a harmadik har­mad tehát magas dotálásban részesül az államháztartás részéről. Ez évente milllár- dokat jelent. A KB júliusi ülésén Né­meth Károly elvlárs előadói beszédében hangsúlyozta; „Minden ágazatban haladék­talanul ki kell dolgozni, részletesen meg kell hatá­rozni, mikor és milyen fel­tételek mellett korszerűsít­hető a termelési szerkezet... Átgondolt, lehetőségeinkkel arányban álló konkrét cse­lekvési programokra van szükség ...” Természetesen az átalakí­tás gyorsabban történhet olt, ahol a termékeket szocialis­ta importtal gazdaságosan pótolhatjuk, vagy hazai ter­melésből helyettesíthetjük. Azt tapaszatljuk. hogy nagy az ellenállás, vezető és mun­kás egyaránt ragaszkodik a régihez, a megszokotthoz, gyakran vélt politikai, tár­sadalmi szempontokra hivat­kozik. A szerkezeti átalakí­tásokat és különösen a visz- szafejlesztéseket valóban nem egyszerű lebonyolítani. A munkaerőt ál kell csoporto­sítani, átmenetileg problé­mák vannak bérezésben, tu­lajdonképpen nagy beruhá­zásokat kellene eszközölni, de arra nem jut már elég erőnk a nagy fejlesztési programok és az egyéb re­konstrukciók mellett, hogy még ide is nagy eszközöket fektessünk be. Ezért, néha elhúzódnak az ügyek. A fő cél persze az, hogy az első harmadol — vagyis a jól működő, a nemzetközi piac követelményeivel lépést tartó üzemeket — erőteljesen fejlesszük, a második és a harmadik harmadnál a re­konstrukcióra és a fokoza­tos átalakításra kell koncent­rálni az erőket. Természetesen az éleiben nem lehet harmadokba so­rolni vállalatokat, szövetke­zeteket. A konkrét helyzet, konkrét elemzése a feladat. Fel kell hívni mindenki figyelmét, hogy a strukturá­lis problémákat a múltból örököltük. A gépipar az egyik terület, . ahol az ötve­nes években a jellemző az exlenziv fejlesztés volt. Most az a cél, hogy néhány prog­ram köré összpontosítva — a közúti jármű, a számítás- technikai program — inten- zifikáljuk a gépipart. A fő eszközeink a struk­túra átalakításában a nagy fejlesztési programok. Ilyen nvolc-tíz van, az energia­struktúra átalakítása, a bau- xit-aluminiumipar fejlesz­tése. ilyen a petrolkémiai program, a közúti jármű, a számítástechnika, a könnyű­ipari rekonstrukció, a hús­program. Ide kell sorolni a közlekedés fejlesztésének programját, a lakásprogra­mot. Ezek a leglényegeseb­bek. Ugyanakkor nagyon lé­nyeges a mikrostruktúra alakítása, a gyártmányszer­kezet javítása a vállalatokon belül. Itt már mások azok az eszközök, amelyek ezt elő­mozdítják. Elsősorban sze­lektív hitelpolitika, tehát olyan hitelpolitika, amely a legjobb célokra ad. .pénzt, azután ilyen az állami szub­venció növelése vagy csök­kentése. A struktúra alakításában természetesen rendkívül je­lentős a szocialista országok integrációja, a nemzetközi munkamegosztás, a szakosí­tás-kooperáció. Különösen fontosak a magyar—szovjet kapcsolatok, hiszen Magyar- ország számára a Szovjet­unióban van a legnagyobb piac. Egy ilyen kis ország­ban az optimális nagyság­rendhez. szériáihoz nincs elegendő belső piac. Tehát széles körű nemzetközi koo­peráció kell; a szocialista integráció ennek lehetőségét fokozott mértékben teremti meg. Így kell tehát értelmezni a népgazdaság szerkezeti kérdéseit, amelyben csak úgy lehet előbbre lépni, ha ve­zetők és vezetettek egyaránt megértik, hogy előbbre kell lépni. S miniszteielnök levele a BVK-Iibz Az elsők között teljesítet­te negyedik ötéves tervét a Borsodi Vegyikombinát. A napokban a jó munka elis­meréseként Lázár György, a Minisztertanács elnökének levelét kapta kézhez Körl- vélyes István, a Borsodi Ve­gyi kombinát igazgatója. „Örömmel - értesültem ar­ról. hogy a Borsodi Vegyi­kombinát dolgozói az ország­ban elsők között befejezték negyedik ötéves tervüket. Büszkék lehetnek eredmé­nyeikre, s arra. hogy a kong­resszusi és felszabadulási munka versenyben kitűzött céljaikat: határidő előtt elér­ték. Mindez egységes kollek­tíváról, jó munkaszellemról, a szocialista országépilö mun­kánk iránti felelősség mély álérzéséről tanúskodik. Helytállásuk méltó elismeré­se volt az a magas kitünte­tés is. amellyel pártunk és kormányunk ebben az évben a gyár példás munkáját el­ismerte. A Borsodi Vegyi- kombinát kimagasló termelé­si eredményei különösen je­lentősek az egész népgazda­ság számára, mert terméke- ik nemcsak a világpiac ke- | resell: cikkei közé tartoznak, hanem fontos hazai szükség­leteket elégítenek ki. Elért sikereikhez gratulá- j lók és kívánom, hogy a gyár az ötödik ötéves terv végre­hajtásában hasonló eredmé­nyeket érjen el” — írja a Miniszter 1 anacs elnöke.. Seriázás lioiplalmkta A fulókércsi Úttörő Tsz. gazdaságában, a fulókércsi, a szalaszendi, a fájt, a lilkai és a szemerei határban most minden erőt az őszi munkák elvégzésére összpontosítanak. A jó munkaszervezésre, az emberek helytállására itt most is nagy szükség van. A domborzati viszonyok, a táj mostoha adottságai alaposan igénybe veszik az embert és a gépeket egyaránt. — 1-la néhanapján vala­melyik alföldi gazdaságból téved ide vendég — meséli Molnár András párttilkár —. el sem hiszi, hogy van gép, van traktoros, kombájnos, aki megbirkózik ezekkel a dombokkal. De mi azért meg­birkózunk velük. Most idejé­ben földbe kerül több,'mint ezer hektáron a búzavető­mag, s betakarítjuk időben az őszieket is. Sajnos, más, nyomasztó gondja is van gaz­daságunknak. aminek meg­oldása nem rajiunk múlik. ® A párttitkár, s Kovács Bé­la lóállattenyésztő az Úttörő Tsz. nagyon is bonyodalmas, eddig már súlyos ráfizetése­ket jelentő beruházására te­reli a szót. A történet, ha nem „pa­pírok” tömege, s a látható, szomorú valóság igazolná a hosszan sorolt panaszokat, bizony alig lenne elhihető. De sajnps, igaz. A tsz. nagy fába. 420 férő­helyes hízómarhatelep építé­sébe vágta a fejszét. Még az elmúlt tél decemberére kel­lett volna elkészülnie, s be­népesülnie. Készült is rá a gazdaság. Felnevelték, meg­vásárolták a benépesítéshez szükséges" jószá"nt. s úrtv tervezték, hosv HUS-ben már» jó néhány száz hízómarhát nevelnek fel benne. Átadási hatándő volt több is, csak az átadásra-átvélcl­re nem kerülhetett sor. Még az ez év májusában készí­tett pontos számítások bizo­nyítják, hogy a késedelem nuir addig mintegy 2 millió forint ráfizetést, többletkölt­séget jelentett az amúgy is mostoha körülmények között gazdálkodó Úttörő Tsz-nek. « A lényeg az, hogy a jöve­delmezőnek hitt beruházás egyelőre súlyos gondokat okoz. — A hízónak való szarvas­marha-állomány kilenc he­lyen van elhelyezve szükség- férőhelyeken. A rendkívül rossz áttelelés kedvezőtlen volt a jószágállomány egész­ségi állapotára. Nagy a le­romlás, elmaradt a beterve­zett termelési érték jó része, s a 1! milliósra tervezett be­ruházás már valahol a 11 milliónál-tart — sorolja Ko­vács Béla főállattenyésztő. — Katasztrofális lenne még egy télnek nekivágni a telep nélkül. Szerencsére most már van remény. Az épületek már majdnem beköltözhetők. s énül a'/, odavezető út is. Sai- nos, ennek a néhány száz méteres útnak a megépítése is szörnyű rombolásokkal jár. Érdemes, sőt nagyon is szükséges lenne egv alapos, mindenre kitér>edö vizsgála­tot végezni a fulókércsi hf- zómarhalelepen. Uehet. hogv sok mindenre fénv derülne, s tanulságul szolgálna ah­hoz. hogv máshol ne fordul­hasson plő hasonló bnnvnda- lom. ráfizetés Fs az illeté­keseknek ez a vizsHálajn ta­lán azt is biztosítaná. hn«v még a tél beállta előtt való­ban benépesíthessék — egv év késéssel — a telenet. (P. s.) Bányász-gyújtó. A h&rsa haszna... Alig néhány napja értesülhettünk róla. hogy sok­milliós népgazdasági — és közvetlen vállalati — haszonnal járt a Budapesten ismételten megrendezett „ipari börze". Több nagy- és kisüzem adott túl félkész- és készáru fölös­legén. és az elfekvő gépeken, alkatrészeken. Amelyek teher­ként nehezedlek az adott üzemekre. A börzét értékelő kom­mentárok megállapították: érdemes minél többször össze­hozni ilyen formában az érdekelt vállalatokat. Hiszen min­denki csak jól járhat. A megállapításokkal aligha lehet és kell vitatkozni, hiszen évek óla téma. hogy egyes üzemek túlzott mértékű raktár- készlettel rendelkeznek, amely nekik is — az év végi nyere­ségei. mérleget tekintve — cs a népgazdaságnak is csak kárt okozhatnak, hasznot aligha. A megoldást, a javaslatot te­kintve azonban lehet még tovább lépni: miért ne volna hasz­nos, ha az egyes minisztériumok szintjén, avagy népgazda­sági szinten néhány szakember, egy kisebb csoport foglal­kozna — állandó jelleggel — az elfekvő készletek ajánlásá­val. közvetítésével és a hiánycikkek nyilvántartásával?! Tény. hogy ez bizonyos plusz adminisztrációt, a „bürok­rácia" némi bővítését jelentené, ami ellen egyébként küzde- nünk kell. Az is tény viszont, hogy egy-eg.v börzén vagy Cgy- egy vállalat elfekvő anyag készletét kínálót hirdetéshalmaz j olvasásakor sok más vállalat vezetői, anyagoszlályai kiálta­nak lel: nohát, nekünk éppen ez hiányzik — és sietnek üz­letet kölni. Es lehet, hogy adott fölös készlethalmaz más he­lyen mint hiányzó anyag hónapokon át akadályozta a tor- j molest, a tervek teljesítését, a hazai vagy exportigények Ki-! élesítései. Érdemes lenne (ehál mérlegre tenni: vajon mennyi hasznot hozna, ha egy adott iroda szakszerűen nyilvántar­taná és kínálná az átlőtt vállalatoknál elfekvő anyagokat! — Valószínűleg — és meg sok évig — nem fölösleges bürokrá­ciát jelentene egy ilyen állandó „börze" fenntartása, hanem nyereséget — a. népgazdaságnak, s közvetlenül sok üzemi kollektívának egyaránt. B. S. Az MSZMP Encsi járási Bizottsága — a XI. kongresz- szus útmutatásainak megfe­lelően — nagy figyelmet for­dít a párttagság eszmei, po­litikai, szervezeti és cselek­vési egységének erősítésére. Annak tudatában, hogy az egység magasabb színvonalra emelése folyamatos munkát igényel, s hogy ezt az egyse­get csakis pártszerü vitákkal, a téves nézetek megcáfolásá­val. s ezzel összefüggésben a párt álláspontjának kifejté­sével és megvalósításával le­het elérni — az ú.i pártokta- tási év gondos előkészítése után a pártbizottság most az alapszervezeti és .pártvezető­ségek ágit.-prop. felelőseinek eszmei, politikai és módszer­tani továbbképzését is meg­szervezte. A három napra tervezett továbbképző tanfolyamon — amelyet október 27—30 kö­zölt Telkibányán bonyolíta­nak le — a járás pártszerve­zeteinek mintegy 50—55 re­szort felelőse vesz részt. A tanfolyam tematikáját — a vb útmutatása alapján, a pártbizottság propaganda és művelődési csoportja a járás sajátos helyzet élvez, a párt- szervezetek előli álló általá­nos és sajátos gazdasági, po­litikai és művelődési felada­tokhoz — tehát a gyakorlat szükségleteihez igazodva dol­gozta ki. Szerepel benne — többele között — tájékoztató előadás és konzultáció: a tói sad a Imi viszonyok fejlődé­séről, továbbfejlesztésük köz­vetlen és távolabbi feladatai­ról: a XI. kongresszus hatá­rozataiból adódó gazdaság- politikai célkitűzéseinkről és ezzel összefüggésben a járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről, valamint a gaz­daságpolitikai tömegm unka és a termelést segítő agitá­ció módszereiről és felada­tairól. Tájékoztató előadást és konzultációt tartanak továb­bá: ideológiai és kulturális életünk helyzetéről, tovább­fejlesztésének feladatairól: a politikai és világnézeti ne­velő munka — közte a vallá­sos világnézet elleni harc időszerű kérdéseiről, vala­mint az állam és az egyhá­zak viszonyáról. Helyet kaptak a tematiká­ban olyan témakörök is. mint a politikai közvélemény tanul ma n yozá sáli a k módsze­rei. befolyásolásánál: társa­dalmi tényezői: az agitáció tervezése, a politikai vitakö­rök szervezése, szerepe, irá­nyítása és módszertani kér­déséi: s természetesen szó lesz a tanfolyamon olyan „örökzöld" vagyis állandó és nagyon fontos témákról is. mint a pórt vezető szerepe, a párt irányítás, a pártmun­ka. a pártáiét továbbfejlesz­tésének időszerű kérdései és módszerei. A járási pártbizottság pro­paganda é.s művelődést cso­portjai a tanfolyam előadói­nak az adott témakörökben jártas, nagy hozzáértéssel es tájékozottsággal rendelkező pártmunkásokat — közte a megyei és a járási pártbi­zottság munkatársait — kér­te lel. A tanfolyam résztve­vőből pedig a pártbizottság azt várja, hogy — az itt szerzett ismeretek birtokában is — segítsék elő az alap- szervezeti és pártvezetőségi munka színvonalának és ha­tékonyságának növekedését, közvetve nedig a nántagság eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységének erősí­téséi. (esc.) EredméByelt az ÍPFU-nál ,— Vállalatunk egészének, s ezen belül a miskolci egy­ség tevékenységét jellemzi: a megrendelők igényeinek a lehetőségtől függően mara­déktalanul igyekszik eleget tenni. A négy megye terüle­tén szállító miskolci egység jól összekovácsolódott. kol­lektíva. Jo az embereknek a munkához való viszonya, jó, eredményes a szocialista ori- gádmozgalont. Dv. Fehér Péter, az EFFU vezérigazgató-helyettese azt is elmondja, hogy a vállalat az év háronniegyedéveoen teljesítette, egyes feladatok­ban túl is teljesítette tenni­valóit, többi etfeladat ként ma­ximális teljesítménnyel vesz­nek részt: az orenburgi prog­ram megvalósításában is. Az ÉPFU miskolci egysé­génél — mint Lénáid József igazgató elmondja —. 1975 sok gonddal, az újjal járó külön feladatokkal köszön­tött be. Ez évben költöztek Miskolcon az új forgalmi és műszaki telepre. Harminc- nyolc emberük 22 járművel Husztra ment. hogy segítsen az orenburgi szállításnál. Az év elején még sok volt az elöregedett jármű, s kévés a gépkocsivezető. Sok egyéb feladat mellett számolniuk kellett a HCM beindulásá­val, a cementezállilás növe­lésével, a munka jó meg­szervezésével. Az immár hetedik éve él­üzem szinten dolgozó kollek­tíva a háromnegyedév ada­tainak tanúsága szerint, most is jó eredménnyel munkál­kodott. Az elszállított ötmil­lió tonna építőanyag nagy­jából azonos a mútt ev ki­lenc hónapjában elszállított mennyiséggel. Az árút vi­szont nagyobb távolságokra kelleti, s kell szállítaniuk és így a teljesítmény három­millió árutonna-kilométerre! nagyobb, mint tavaly volt. A négy megyében sok új lakónegyed kézzelfogható­an. szemléltetően tanúsítja a vállalat gépkocsivezetőinek szorgos munkásságát. Ebben az évben eddig a miskolci, valamin! a debreceni ház­gyárból a speciális jármüve­ken 5123 lakás elemeit szál­lították a különböző építke­zések színhelyeire. Az év elején célul tűzték az üzemanyaggal való toko­zott takarékosságot. A szoci­alista brigádok azt vállalták. 2 százalékkal csökkentik a fajlagos felhasználást. Az. eredmény jóval nagyobb a vártnál, Íriszen annak .2.5- szeresél érték el, s ez mint­egy egymillió forint megta­karítást jelent. Ebben, a leg­kiemelkedőbb eredményt a KB kongresszusi okleveievel kitüntetett Petőfi házgyári brigád érte el: a kollektíva tagjai 22 ezer liter hajtó­anyagot takarítottak meg ed­dig. A megtakarításoknak sok magyarázata van. Ott kezdő­dik. hogy az egység ead is 1(1(1 új járművet kapott, s így a gépkocsiállomány fej­lesztése mellett mód nyílott a. selejtezésre is. Nyilván­való. hogy az ú.i gépek faj­lagosan kevesebb anyagot használnak el, mint az agyon­használt járművek. A mis­kolci. valamint a leninvárosi új forgalmi, .műszaki telepen jobb feltételek vannak a gépkocsi ja vitáshoz. Koráb­ban a szabad ég alatt sok­szor hóban, latyakban dol­goztak a szerelők, s. most jól felszerelt műhelycsarnokok­ban végezhetik e munkát. Minden egyes házelem, minden tonna cement, épí­tőanyag szállításában. az eredmény minden egyes szá­zalékában rengeteg emberi munka, fegyelem és telelos- ségérzel van. Benne van, hogy sok-sok ember hajnal háromkor, vagy négykor kei, s ha szükség van rá éjszaka is az országutakat járja jár­müvével. hogy eleget tegyen a valójában roppant nagy feladatának. A gépkocsive­zetők munkája nem könv- nyebb. hanem a motorizáció, a forgalom növekedésének emelkedésével együtt egy:v nehezebb lesz. s egyre tobt» legyeimet és figyelmet kíván az ÉPFÚ gépkocsi vezetőitől is. (Csorba)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom