Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-03 / 232. szám

1975. okt. 3., péntek , ESZAK'MAGYARORSZAG 3 ' Az elmúlt évek során szá­mos Borsod megyei vállalat­nál, intézménynél szervezlek „munkásvédelmi és egészség- ügyi negyedévet”. Ezek nagy­mértékben elősegítették a balesetek számának csökke­nését, a munkásvédelmi sza­bályok jobb betartását és az egészségügyi helyzet javulá­sát. Tovább erősödött a biz­tonságtechnikai fegyelem, fejlődött a balesetek tényle­ges okainak feltárása is. q A vállalatok gazdasági, műszaki vezetői a szakszerve­zeti bizottságokkal karöltve egyre javuló tevékenységet fejtenek ki a munkásvédelmi helyzet színvonalának fej­lesztésében. Mindez — egye­bek mellett — annak a fel­ismerésnek nyomán alakult ki, hogy minden érték forrá­sa az emberi munka. Kielé­gítő színvonalú munkát vi­szont csak akkor tudunk vé­gezni. ha munkaerőnk birto­kában vagyunk és az azt ve- szélyeztető forrásokat felszá­moljuk. A dolgozók védelme a társadalom fontos feladata. Ezért az SZMT elnöksége is felkérte a vállalatok gazda­sági és társadalmi vezetőit, hogy 1075. év IV. negyedéve folyamán ismét szervezzenek „munkásvédelmi és egészség- ügyi negyedévet”. Ennek fő célkitűzése: olyan munkakö­rülményekei: biztosítani a dolgozók számára, amelyek nemcsak veszélytelenek, de kedvezőnek mondhatók;* Nagyon fontos, hogy a vállalati tervezés, a termelés és a munkásvédelem szoros kapcsolatban álljon. A fej­lett technika egyúttal ve­szélytelenebb is. Az automa­tizálás-elterjesztése, a tech­nológiái folyamatok zártsága, ugyanakkor a munkaidő jobb kihasználását is eredménye­zi és szolgálja az ember biz­tonságát. A legfontosabb szempont, mégis az — és en­nek kell érvényesülnie —, hogy 4 munkásvédelem és munkaegészségügy az egész társadalom ügye és ezért mindenkinek a maga helyén meg kell tennie minden tőle telhetőt ennek a kötelesség­nek a teljesítésében. A megye- lakásépítésében kiemelkedő szerepet játszik a BAEV. A házépítő kom­binát a tömeges lakásépítés nélkülözhetetlen eszköze. Ab­ban, hogy a házgyári tech­nológiai berendezések zavar­talanul működjenek, a kom­binát tmk-üzemének nagy feladatai vannak. A százöt­ven munkást foglalkoztató üzem vezetőjével, Csorosz Pállal beszélgettünk mun­kájukról. — Az üzemben tizenkét brigád dolgozik, négy mű­vezető irányítása mellett. Külön művezetőjük van a villanyszerelőknek, a műsze­részeknek, a forgácsoló — • esztergályos, marós — szak­munkásoknak, a sablonlaka­tosoknak és ugyancsak más művezetőhöz tartoznak az emelő- és vasszerelő gépeket javító brigádok. A számos szakma — lakatos, műsze­rész. sablonlakatos stb. — képviselőinek, művelőinek vezetése nem könnyű fclada- dat. A művezetők ezért jól képzett szakemberek, de ez elmondható a szakmunká­sokról is. Közülük soknak van magasabb végzettsége, technikumi érettségije és nem egy marxista középis­kolai végzettséggel is ren­delkezik. — A tizenkét brigád kö­zül egyértelműen ki tudná-e jelölni a legjobbal? — Ez korántsem lenne könnyű feladat., hiszen vala­mennyien megállják a he­lyüket. A munka verseny ben tett felajánlásaik jelentősek voltak ésl várhatóan vala­mennyien teljesítik. Sőt, hat szocialista brigád, November 7. tiszteletére még igen ér­tékes pót felajánlásokat is tett. Ez a hat brigád az üzem legjobbjai közé tartozik. Így például a Kilián György bri­A felsővadászi Rákóczi Tsz- ben nagyon jó ütemben ha­ladnak az őszi mezőgazdasá­gi munkák. A 110 hektáron termelt cukorrépa betakarí­tását még o héten befejezik. A tervezett hektáronkénti 400 mázsa helyett 450 mázsa körüli átlagtermésre számíta­gád. egy darab futómacska- szerkezet, a Kossuth Lajos brigád naponként egy darab nyílászáróbetét átalakítását, az Április 4. brigád egy da­rab automata himba elké­szítését vállalta.'És még le­hetne sorolni a példákat, felajánlásokat, amelyek mindegyike sok ezer. esetleg százezer forint értékű. — .4 féléves értékelés so­rán ki került az első helyre? — Jelenleg az eddigi mun­ka alapján Érsek István bri­gádja vezet. De még messze van az év vége, ki tudja, hogy megtartják-e elsőbbsé­güket. Érsek István, a 33 éves birgódvezető erről másképp vélekedik: — A brigádunk 1968-ban alakult. A brigád tagjainak többsége 30 éven aluli. Nap­jainkban már kialakult az összeszokott kollektíva, az embereket el sem lehetne küldeni. Szép siker volna te­hát, ha ezt az össze forroM- ságot kihasználva, a jelenle­gi első helyünket megtarta­nánk. Csorosz Pál így folytatja: — Sok munkájuk volt az elmúlt időben a termékvál­tással kapcsolatban. Ök vég­zik az egyik legbonyolultabb javító-tevékenységet a hár­mas hajó gépeinek — he­gesztőautomaták, vasvágó, egyengetőgép, hajlít ógép, konduktor — javítását. Ez magasan kvalifikált szak­munkát igényel. De a bri­gádtagokra nem is lehet, a munka terén panaszkodni. Hozzá tartozik az életükhöz a „kerítésen” kívüli munkák végzése is. Az alsóasolcai óvodánál jelentős társadal­nak. Megkezdték az 550 hek­táron termelt kukorica töré­séi. is. A várható 50 mázsa körüli hektáronkénti átlagter­més igen jónak számít ezen a mostoha adottságú vidé­ken. A felsövadászi tsz jó mun­kaszervezésének egyik ieg­mi munkát végeztek és a ne­velőotthonban levő javítási munkákat is rendszeresen elvégzik. Többen tanulnak közülük. Lipták József gép­ipari szakközépiskolába jár, ; Kiss László pedig marxistái középiskolát végez. — Fontos a jó munkahelyi kő zé rze lü nk szem pon t j ából — mondja Kiss László —, hogy egymás munkáját meg­becsüljük. A brigádvezelő is úgy osztja fel a munkát, hogy a képességekéi, a tu­dást figyelembe veszi. A / gyengébb képességű mellé,, tapasztaltabb társat oszt be — főleg, ha több idő van a javításra —- hogy az „utol­sókból” is elsők lehessenek. De az újításokat is közösen-, készítjük el. Az újítási díjat, nem osztjuk szét egymás kö­zött. hanem az már a ..bri­gádkasszába'’ kerül. Ebből fedezzük a közös kirándulá­sokat, kulturális programo-« kai. de még a könyvvásárlá­sokat is. — Néhány hete felvettük a kapcsolatot a debreceni Biogál Gyógyszergyár Kilián György szocialista brigádjá­val. Ök kezdeményezték a kapcsolatfelvételt és mi ha- > mar válaszoltunk. Bízunk, benne, hogy ez is jó válasz­tás volt, csakúgy, mint a brigád megalakulásakor fel­vett. név megválasztása. Űj tartalmat, pezsdülést visz a tagok életébe, akik fiatalok, „harcosak” —. mint ahogy Kilián Györgyöt elképzeljük — és még könnyen megbir-j kozunk a nehézségeWkted. — Keresetünkkel, mun­kánkkal, a megbecsüléssel elégedettek vagyunk. Mit kí­vánhatnánk még? Talán va­lami vei szervezettebb műn-, kát ... i számottevőbb eredménye, hogy már c hét elejére el- veleAék a kenyérgabona csaknem 80 százalékát. A hét végére várhatóan mind az 550 hektáron magágyba kerül a minőségi búzavető­mag. Buciiért Miklós ( FeBsűwndászi Akik végigmentek az úton — ÖNÖK VALAMENNYI­EN ülve beszéltek, hiszen szűkkörű, baráti ez az ös/.- szejövetei s cn mégis felál­lók. Felállók és úgy szólok, mert erre késztet a tisztelet, erre készlet, mindaz amit hallottam, amit elmonlak magukról, amit elmondtak munkás évizedeikről... így szólt az a fiatal ózdi villanyszerelő nő, aki részt veit az SZMT nőbizottsága által szervezett baráti talál­kozón, ahol a nőmozgalom harmincéves múltjára emlé­kezlek az egybegyűltek. Szinte újra lehetne fogal­mazni azt a tételt, miszerint nincs szoros értelemben veit nőpolitika, hiszen harminc éve. ami ebben az országban történt, ahhoz mindenhez kö­zük volt a nőknek, minden­ből aktívan, odaadóan kivet­ték részüket. — Találkoztam azzal a falusi asszonnyal, aki annak­idején, amikor a tsz-szerve- zésen voltam a falujukban, ránk uszította kutyáját — meséli az egyik fekete hajú asszony. — Megkérdeztem tőle. — mondja néni. kilép- aie-e mosl a közösségből? — Dehogv lépnék, mit képz.el! — Soha nem felejtem el azt a kartonruhás kislányt — emlékezik egy idős nyugdí­jas, sátoraljaújhelyi pedagó­gusod — tél volt, 1948-at, ir­tunk. Ott állt a gyerek az is­kola előtt, két kis vörösre fagyott kezecskéjét felém nyújtotta. Bevittük a tante­tembe, s a karton ruhácská­ja alatt még alsónemű sem volt. Én azt a gyereket min­dig felidézem, amikor a mai jól táplált, egészséges gyer­mekeket látom, s eltűnődve kérdem — hogyan csináltuk ezt harminc év alatt? Ho­gyan csináltuk, hogy egy em­beröltő sem kellett évszáza­dok nyomorának eltörlésé­hez? — Nem vették észre, hogy elmúltak az anyós-viccek? Eavszerűen kiment a divat­ból, mert ma már nem anyós van a családban, hanem nagymama, akinek a segít­ségére igen nagy szükség van, s akit megbecsülnek. Milyen kis apró változásnak tűnik, s mégis egv nacv élet- formaváltást jelent. Azt je­lenti. hogy a nők természet­szerűleg bekapcsolódlak a termelőmunkába, s hogy az otthon szerkezete is ennek megfelelően alakult át... — öt gyereket neveltem fel, s van 7 unokám. Mind­ezt aktív mozgalmi munka mellett. Alapító párttag va­gyok, részt vettem a tsz szer­vezésben, s az utóbbi evek­ben az üzemben a nőrnoz- galmi munkában. Rövidesen nyugdíjba megyek, s igen örülök annak, hogy az üzem­ben a lányom áll a helyem­re, öt választották, ő foly­tatja azt a társadalmi tevé­kenységet, amit én elkezdtem. — Nem sokra vittem, min­dig a munka sűrűjében dol­goztam társaim közt, a ter­melésben. Agitáltam, szervez­tem. részt vettem mindenben, bogy a nagy egész valahol összeálljon, hogy a mi kis részmunkánk is belekap­csolódjon . .. Magammal hoz­tam valamit, kérem ne ne­vessenek ki érle. Egy kis vers. Én írtam, a felszaba­dulás után. Ha megengedik felolvasom, nekem dédelge­tett kedves emlék, különösen azért, mert amit ebben a versben megálmodtam, az mind-mind megvalósult.... — Egvik párttitkárom ké­pe merül fel bennem sok­szor a negyvenes évekből, ö tanított meg rá. hogv merjek beszélni, hogy merjek hozzá­szólni egy gyűlésen. Nehezen ment, s higgyék el, ez is harc volt önmagámmal, a bátorságért. — Azt kérdezzük magunk­tól is, hogy csináltuk? Talán ügy, hogy a társadalomban a hegyeket' legyalultuk, a völgyeket kiegyenlítettük... csak ennyi történt, de ez kor­szakalkotó! — Ha üzenhetnék innen a mai fiataloknak, azt monda­nám; — az életben sok öröm, de sok kudarc is vár rájuk, de egy a fontos, soha ne ad­ják fel! Soha ne fáradjanak bele abba, hogy éljenek a szabadsággal. Nálunk a nők éve nem 1975. Nálunk a nők éve 1945- ben kezdődött, amikor jogot, szabadságot kaptunk mi is. Nálunk a nők éve harminc esztendeje tort! AMIT AZ A NÉHÁNY asszony röviden elmondott, egy regényre való témát sej­tetett. Ha nem is regény, de sok-sok regényvázlat készül. Megyénk asszonyai papírra vetik három évtizedes tevé­kenységüket a nömozgalom- ban, három évtizedes tevé­kenységüket az ország épí­tésében, az új generáció ne­velésében. Leírják életüket, sorsukat azok az asszonyok, akik az új, megváltozott élet bölcsőjét, ringatták, akiknek névtelenül is nagyon sok kö­zük van a mához Ha a ter­vezett könyv összeáll, izgal­mas, megható olvasmány lesz, egyik szép dokumentu­ma megyénk elmúlt három évtizedének. Adamovics Ilona Meggyorsult a munka megyénk legjelentősebb kiemelt be­ruházásán Kazincbarcikán, a PVC—III. építkezésénél. Vona­tok, konténerek szállítják a hazai és az import gépeket. A jó munkaszervezés eredményeként az építők és a szerelői; egy­más munkáját segítve, több helyen egyidőben dolgozhatnak a hatalmas gyár építésénél. Az egyik üzemnél még az állvá­nyokat szerelik, de a másiknál már a gépészek dolgoznak. A beruházók a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat szervezett, pontos és gyors munkájáról. Az elektrolízis ccllatcrcmben már a nagy teljesítményű da­rut szerelik. A vinilklorid-gyár csőhíd-vasszcrkezeteit szerelik. Az utolsó autóklávoí emeli be a daru a puliméi üzemben. értékes gépeket —, melyek csak később kerülnek véglc- hclyükre. — felfújható műanyag sátrakban védik az ido­ls viszontagságaitól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom