Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-03 / 232. szám

É5ZAK-MAGYAROR5ZÁG 4 1975. okt. 3., péntek Életünk drámákban, riportokban, más adásokban A Magyar Televízió IV. negyedévi műsortervét bön­gészve legelőször azt kerestük, vajon miként tükröződik a különböző jellegű adások­ban napjaink élete, hogyan ábrázolják azt a művészet eszközeivel, miként jelení­tik meg a képernyőn egyéb televíziós módszerekkel. Az év derekán — ez a leg­frissebb adat — 2 349 535 előfizetője volt a televízió­nak, ha a legkevesebb át­lagos nézőszámmal is szo­rozzuk ezek számát, csak­nem a telítettségnél tar­tunk, azaz elvileg az or­szág minden lakosához el­juthat a tv-müsor. m Mint a negyedik negyed­év műsortervéből kitűnik, október 1-e és december 31-e között az irodalmi és drámai föszerkesztöség szín­házi közvetítéseken, irodalmi összeállításokon, a Nyitott könyv című műsoron és más, rendszeresen visszatérő adá­sokon kívül tizenegy tévé­játékot, illetve tévéfilmet iktatott programjába, vala­mint egy sorozatot. Ha statisz­tikailag nézzük, a következő képet kapjuk: mai magyar szerző napjainkban játszódó műve három; Romániában élő mai magyar szerző má­ban játszódó műve egy; élő magyar szerző régmúltban játszódó műve egy; két világ­háború között játszódó ket­tő; élő szovjet író második világháborús története ket­tő; klaszikus adaptáció ket­tő. A tervezett művek közül Dürrenmatt Shakespeare Já­nos királyának adaptációját már a minap láthatták ol­vasóink, Marosi Gyula Egyez- kedök című műve — ez az egyik mai magyar dráma — pedig ma este kerül képer­nyőre. Mai témájú ezenkívül még Vészi Endre Kapupénz és Galgóczy Erzsébet Férfiak, akiket nem szeretnek című munkája, amely utóbbi az írónő Bizonyíték nélkül című kisregényének történetét kö­veti. Sütő András romániai magyar író balladai tömör­ségű történetének címe Kis­ember születik. Száraz György ismét a történelem­ből meríti témáját, Batsányi János a hőse A Rókus temp­lom harangjai című művé­nek. A két világháború kö­zött játszódik Illés Endre Hazugok című tévéjátéka, valamint Ördögh Szilveszter Advent öröme című munká­ja. A szovjet irodalmat Szi- monov Öt nap háború nél­kül, és Kolomijec Kék rén­szarvasok című művének magyar tévéváltozata képvi­seli. A már említett Dürren- matt-féle klaszikus adaptáció mellett Moliére Tudós nők cí­mű vígjátékának tévéváltoza­ta a másik klasszikus játék. A sorozatok kedvelői bizo­nyára örömmel fogadják, hogy vagy a Vivát Benyomu­lni ! című tizenhárom részes, vagy A harmadik határ cí­mű nyolcrészes filmsorozat kerül képernyőre, illetve kez­di meg hosszas szereplését a negyedév során. Az előbbi magyar—szlovák, az utóbbi magyar—lengyel koproduk­cióban készült. A szórakoztató és zenei fö- szerkesztöség programjában ismét jelentkezik az Antik­várium című, korábban már egyszer sikerrel szerepelt szórakoztató könyvismertetés, illetve könyvaukéi ó-bemuta- tas. Láthatjuk Hubay Níiklós Finish című játékát, valamint Görgey Gábor Rokokó hábo­rúi című tragikus bohózatát, Puccini Gianni Schicchi és Farkas Ferenc A bűvös szek­rény című operáját, Sheridan A tragédia próbája című já­tékát, több komolyzenei mű­sort Bartók Béla emlékére, népzenei műsorokat, folklór- klubműsort és kívánságmű­sort. ígéretesnek mutatkozik a filmműsor. Hét ismeretter­jesztő filmsorozat — A ten­ger titkai, Az androsi kék barlangok, Barangolás Bran­denburgban, A Pelee-fok, A megvalósult álmok, A fla- mandok titka, A Sziklás-hegy­ség — három egyéb sorozat: — Érzelmek iskolája, A kis hercegnő, A szovjet nemzeti­ségi filmművészet . — vala­mint Franz Peter Wirth NSZK-tévérendező életmű- sorozata szerepel a program­ban. Egyedi bemutatásban tizenha-t játékfilmet tervez­nek. Ezek között van az Anna Frank naplója, a Rómában éj szaka volt, az Orfeusz alá- száll, az Aranyláz, Taskent, a kenyér városa, A hős falu és több más híres filmalko­tás. Az ifjúsági és gyermekmű­soroknak szinte mindegyike a mához és a máról szóló. Pályaválasztási film, több ze­nés, játékos műsor, színpadi közvetítések, riportfilmek ta­lálhatók ebben a program^ ban. © A mához természetesen leghatározottabban az aktuá­lis politikai és ismeretter­jesztő műsorok szólnak. Ezek közül említjük meg a Zöld utat! címűt, amely a gyorsí­tott beruházásokról ad több helyszíni közvetítést, többek között az Ózdi Kohászati Üzemekről. De bemutatják a paksi építkezést, a Szovjet­unió déli kapuját a Fekete- tengeren, a hévizek felhasz­nálását a mezőgazdaságban. Ütjára indul egy népgazda­sági jellegű családpolitikai műsorsorozat Ki az úr a ház­nál? címmel. Megemlékezik a Televízió az ötvenéves Ma­gyar Rádióról. Bolgár fó­rum, több külpolitikai műsor és vetélkedő várható, a szak­szervezetek kongresszusai szerepelnek a programban és portrésorozatot láthatunk A munkapad nagy öregei címmel. Bemutatják Würtz Adám grafikusművészt, em­lékműsort látunk Munkácsy Mihályról és Landler Jenőről, valamint riportműsort a jövő építészetéről. Természetesen .folytatódik a Riporter kerestetik, igen jelentős helyet foglal el eb­ben az időszakban a szov­jet kultúra hetének megün­neplése, több nemzeti est várható', s mint Megyeri Ká­roly, a Magyar Televízió el­nökhelyettese tájékoztatott, a szocialista országok televízió- filmes anyagainak műsorba illesztésére a közeljövőben külön szerkesztőségi szervet hoznak létre. Ez nagyban ja­vítja majd a Televízió „ab­laknyitó”, kitekintő munká­ját’ (4) A KISZ munkájáról A mezőkövesdi járás köz­ségeiben .csaknem nyolcszáz KISZ-tagot számlál az ifjú­sági szövetség. Ez azt jelenti, hogy a járásban élő fiatalok 50 százaléka tevékenykedik a különböző alapszérvezetek- ben. Igen lényeges tehát, hogy milyen eredményes a KISZ eszmei-nevelő és poli­tikai munkája. Erről tárgyalt a napokban a Mezőkövesdi járási Pártbizottság, amely megállapította: a tartalmi munka színvonalának növe­léséhez nagymértékben hoz­zájárult, hogy az utóbbi évek­ben rendszeresebbé és haté­konyabbá vált az együttmű­ködés a párt- és a KISZ- szervek között. Szóltak róla, hogy a pártszervezetek egy­re több KISZ-tagot bíznak meg propagandamunkával. Évről évre emelkedik a munkaversenyben résztvevő fiatalok száma: ebben az év­ben már 13 ifjúsági brigád versenyez a szocialista cím­ért. A KISZ-tagok politikai érettségéről tanúskodik, hogy közülük igen sokan kérik felvételüket a pártba. A fia­tal párttagok aránya az idén elérte a 67 százalékot, amely 1971-hez képest 28 száza­lékos emelkedést mutat Értesítjük fogyasztóinkat, hogy az alábbi utcákban fenntartási munka­végzés miatt áram­szünetet tartunk. 1975. okt. 6-án, 7—15 óráig. Katowice u. 1—17. számig. Szentpéteri kapu 71—77. számig. 1975. okt. 7-én, 7—15 óráig. Dayka G. u. 8. szám. . Major u. 2—24. számig, 9—23. számig. Toldi u. 1—7. számig. Szepesi u. 7—13. számig. Tóth u. 2—14. számig. ' Fazekas u. 2.'szám és 1—17. számig. Jókai u. 1—3. számig és 2. szám. Pallos u. 2—10. számig. Sánc u. 2—14. számig és 1—9. számig. Dózsa Gy. u. 4. szór­ós 28. szám. 1975. okt. 8-án, 7—15 óráig. Bacsó Béla u. 3—59. számig, 2—44. számig. Nagy-Avas, Pázmány sor 379—384. számig. Nagy-Avas, Latabár sor 395—397. számig. 1975. okt. 9-ón, 7—15 óráig. Szentpéteri kapu toronyház és szolgáttatóház. Szentpéteri kapu 33—69. számig, 48—70. számig. Aggteleki utca. Leventevezér utca. 1975. okt. 10-én, 7—15 óráig. Katowice u. 19—33. számig, 10—16. számig és a 49. 6zám. Szentpéteri kapu 79—93. számig. ÉMASZ 1. sz. kirendeltsége FlLMVETlTÖGÉPET 16 mm-es hangos filmvetítésre alkalmasat használt állapotút megvételre keresünk. Értesítésüket levélben MEZÖPANEL Mező- gazdasági Épületelem­gyár K. V. Nyékládháza. Debreceni út. vagy telefonon: Nyékládháza 70. illetve Miskolc 38-759-es számon a munkaügyi osztályve­zetőhöz várjuk. Telex: 62 435. Ha van kiállítás, amelyik magáért beszél, s majdhogy feleslegessé teszi a magya­rázatot, akkor a habán ke­rámia kiállítása ilyen. S nem pusztán azért, mert a Her­man Ottó Múzeum időszaki kiállítótermében bemutatott mintegy 150 fehéredény sze­met gyönyörködtet sajátos forma- és motívumvilágával, s a készítőik által használt négy színnel, hanem azért is, mert valóban mesteri tá­lalásban került a nagyközön­ség elé. Az Iparművészeti Múzeum gazdag anyagából Katona Imre, a múzeum osz­tályvezetője válogatta ki és rendezte a bemutatásra ke­rülő alkotásokat, s egyszer­smind a feliratokon egy sor lényeges dolgot is elmondott erről a németalföldi népcso­portról. Megtudhattuk, hogy a Münzer Tamás eszméit valló anabaptista közösség 1622-ben került először a három részre szakadt Ma­gyarországra. Nyugat-Dunán- túlon, Erdélyben és kis szám­ban a felvidéken éltek és al­kottak. Mi több; a tablók művészetük lényegéről is el­igazítanak minket, arról, ho­gyan készítették évszázadok múltán is „mintha csak élő” színeiket, s hogy a habán ke­rámia motívumkincse miként változott az idők folyamán. A habánok, akik a kék, zöld, sárga és lila motívu­mokat, — zömükben stilizált virágokat, — ráálmodták edényeikre, nemcsak fehér alapon dolgoztait, hanem e négy szín bármelyikén. A tárgyalt, melyeit kikerültek e közösségből, többnyire előre megrendelt, drága pénzért megvásárolt művészi áruk | voltak. Talán ezért is ma­radhattak fenn. S talán még azért, mert többnyire — mintegy megkönnyítve a mai kutatók dolgát — a habán edényesek évszámmal is el­látták tárgyaikat, s az év­százados alkotásokat jobban megkímélték a pusztítástól. E népközösség, melyről Engels azt írta, hogy zseniá­lisan megsejtették a távoli jövőt, — hiszen tanításaik­ban és a Münzer szülőváro­sában 14 hónapon keresztül megtartott rendformában a feudalizmus földesúri önké­nyével szemben léptek fel — szép művészi örökséget ha­gyott ránk. A Herman Ottó Múzeumban megnyílt kiállí­táson az összegyűjtött örök­ségből gazdag kiállítást sike­rült rendezni. Egy olyan tár­latot láthatnak az érdeklő­dők, amelyet a habán művé­szet, a habán kerámia meg­levő anyagából talán még nem volt alkalmuk így együtt megtekinteni. (cs. a.) Eszmecsere a pedagógiai kutatásokról Szeptember 30-a és októ­ber 2-a között tartották Bu­dapesten, az Országos Peda­gógiai Intézetben a szocia­lista országok központi peda­gógiai intézetei vezetőinek ötödik tanácskozását, amelyen nyolc ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjet­unió — képviselői vettek részt. A tanácskozás első napján megjelent és felszólalt ür. Hanga Mária oktatási mi­niszterhelyettes. * Az eszmecsere napirendjén szerepellek többek között a pedagógiai kutatások össze­hangolásának irányai és le­hetőségei, a kommunista ne­velés, valamint társadalom- tudományi tárgyak oktatásá­val kapcsolatos kutatások, az V. politechnikai szeminárium előkészületei, a tanulói telje­sítmények és közös program­jának kialakítása, a pedagó­giai információcsere tovább­fejlesztése. A delegációk vezetőit fo­gadta dr. Goszlonyi János oktatási államtitkár, és tá­jékoztatást adott a magyar közoktatás előtt álló legfon­tosabb feladatokról. Művelődési tanácskozás Dr. ,Gosztonyi János okta­tási államtitkár elnökletével csütörtökön az Oktatási Mi­nisztériumban tanácskoztak a megyei művelődési osz­tályvezetők. Az értekezleten — Heves megye beszámolója alapján — értékelték az idei tanév elő­készítését, a tanévkezdés ed­digi tapasztalatait. Megálla­pították, hogy a pedagógusok kedvezően fogadták a köz­ponti irányelveket, intézke­déseket, a kötelező órasza­mok csökkentését, az egysé­ges szakmunkásképzés beve­zetését. Szóltak a képesített nevelők hiányáról, s rámu­tattak, hogy az óvodák és az iskolák zsúfoltsága nehezíti a nevelési és az oktatási fel­adatok megvalósítását. A je­lenlegi tanév legfontosabb tennivalói közül kiemelték a világnézeti, az Erkölcsi-poli­tikai nevelés növekvő szere­pét. Fontos feladat az ötödik ötéves terv gondos előkészí­tésének megszervezése, a he­lyi tervek átgondolt kimun­kálása, hogy az oktatáspoli­tikai célok maradéktalanul megvalósulhassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom