Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-01 / 230. szám
C3ZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. o!ct. 1., szerda B orsod-A'baúj-Zemplén megyében a Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon jelenleg több mint 3100 olya/n édesanyáról tudnak, akik három, vagy annál több fiúgyermeket szültek, neveltek és készítettek fel becsülettel megtisztelő állampolgári kötelességük, a szoci alista haza fegyveres szolgálatára, védelmére. Közöttük nem ritka az olyan édesanya sem. akinek öt, hat, sőt nyolc, tíz. fiúgyermeke saalgáU».„y,agy s?p’sál_s.wfca: lonaként, lovábbszalgálő, vagy hivatásos tiszthelyeites- ként néphadseregünkben, a határőrségnél, vagy más fegyveres testületünkben. Több ilyen édesanya hivatásos tiszteiket is adott a hazának. P* Érdekes Tegnap, szeptember 30-án, kedden délelőtt ülést tartott Encsen a Hernádmenti TE- SZŰV elnöksége. Az encsi járás termelőszövetkezeti jnozgalmának több fontos kérdését tárgyaló ülésen részt vett Tirpák Ferenc, az Encsi járási Pártbizottság munkatársa és Lipcsei Attila, a megyei tanács osztályvezető-helyettese is. Szakáczki János, a TESZÖV elnökhelyettese nyitotta meg az ülést A napirenden szerepelt a XI. pártkongresszus határozataiból a járás szövetkezeti .mozgalmában adódó feladatokat több évre meghatározó tervezet megvitatása is. Fiié Sándor, a TESZÖV titkára terjesztette elő ■ azokat az ajánlásokat, amelyek az elkövetkező években a programját kell hogy képezzék a tsz-ek további fejlődésének. Az elnökség a tervezetet egyhangúan elfogadta. Nagyon érdekes felmérés tapasztalatait ismertette a tsz-ek ügyvitelszervezési és ügyvitelgépesítési helyzetéről szóló jelentés. Az ügyvitelgépesítésben még C6ak a kezdet kezdetén tartanak a terület tsz-ei. A 29 tsz közül mindössze hat rendelkezik egy-egy kis könyvelőgéppel. Főleg az encsi Zója Tsz kedA példamutató, sokgyermekes édesanyák közül a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere — a fegyveres erők napja alkalmából — özv. Sasvári Lajosné mé- rai. Paksi Lajosné szerencsi és Kovács Gyuláné bánszállási lakosokat a Haza Szolgálatáért Brdemérém arany, özv. Dobi Sándorné kácsi lakost ezüst és Papp Milclósné vajdácskái lakost bronz fokozatával és az ezzel járó pénzjutalommal tüntette ki. A kitüntetéseket és jutalmakat tegnap Miskolcon, Mitnyán Pál alezredes, a Borsod-Abaúj-Zempién megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság' vezetője ünnepélyes keretek közt nyújtotta át. (csé) felmérés vező tapasztalatai igazolják, hogy más gazdaságokban is sürgősen szükség van korszerű könyvelőgépekre, mert . cnélkül nem lehet lépést tartani az egyre növekvő információs igényekkel. £s mindez elsősorban nem is anyagi problémát jelent a tsz-ekben, hanem „csak” szemléletbeli változást igényel. A TESZÖV elnöksége megvitatta a tsz-ek által előállított áruk értékesítésének helyzetéről, a további lehetőségekről készített felmérést Is. A tsz-ek vezetői kifogásolták, hogy egyes monopolhelyzetben levő felvásárló vállalatok részéről gyakran olyan „viselkedéssel”, jelenségekkel találkoznak, mintha azok kegyet gyakorolnának, amikor a termelő gazdaságtól átveszik a népgazdaság számára fontos árukat. A sürgős helyi igények, a járás nagy részének gyenge zöldségellátása miatt ismét felmerült a javaslat: a Her- nád és a Bársonyos mentén egykor nagy mennyiségű zöldségfélét termelő tsz-ek segítsenek megoldani ezt az ellátási gondot. Legalább annyi zöldséget termeljenek, ami a járás lakosságának ellátásához elegendő! A üyereiráybetéfiüpek sorsolása Az Országos Takarékpénztár kedden Budapesten tartotta a nyeremény-betétkönyvek 1975. harmadik negyedévi sorsolását. A húzáson a szeptember 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban levő nyereménybetétkönyvek vettek részt. Azok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (szám végződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, a harmadik negyedévi átlagbetétüknek a számok melleit feltüntetett százalékát nyerték. 000 25 025 25 041 25 151 25 157 25 2#1- 25 370 25 388 25 394 25 395 50 399 25 440 25 449 25 • 500 25 533 25 619 50 690 25 734 25 763 100 896 25 921 200 930 25 948 25 975 25 993 25 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító fiók vagy postahivatal fizeti ki. október 16-tól 11 műsorrend a iiifir Rádióban Október 6-tól új műsorrend lép életbe a Magyar Rádióban. A változásokról és a készülő műsortervekről tájékoztatta kedden az újságírókat dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese. Elmondta, a műsorreform fő célja az adások hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy a Rádió politikai, kulturális, társadalmi feladatainak még eredményesebben tehessen eleget. Az életszínvonal emelkedése, a több szabad idő,- továbbá a televízió rohamos fejlődése fokozta a tömegkommunikációs eszközök közötti válogatás lehetőségét. A lakosság nagy óbbik részének az esti időszakban már nem a rádió jelenti az elsődleges tájékozódó, ismeretszerző és szórakoztató forrást. Ugyanakkor a rádió szerepe megnövekedett a többi napszakban és általában az emberek hétköznapjaiban. Az érdeklődés tehát nem csökkent, amit az is igazol, hogy évente mintegy félmillió rádiókészüléket vásárolnak hazánkban. Becslések szerint összesen körül belül ötmillió készülék van a lakosság birtokában. A felmérések szerint nőtt a rádióhallgatásra fordított idő, ugyanakkor a rádiózási szokások valamelyest megváltoztak. Mindezek alapján a Magyar Rádió vezetősége alkalmazkodni kíván a 'változásokhoz, és a közönség számára napszakonként differenciáltabb műsorválaszté- kot igyekeznek biztosítani. Az új rendszerben heti 24 órával nő a műsoridő memy- nyiisóge. Hétfőtől péntekig a Hl. adó a jelenlegi 18 óra helyett 14 órától, szombaton pedig 12 óra helyett reggel 8 / órától sugároz műsort. Ez lehetővé teszi a három adó műsorainak jobb összehangolását, a műsorválaszték további bővítését. A Kossuth-adó hangban, tartalomban — a magyar rádiózás legjobb hagyományait továbbvivő országos . fő adó. Feladata az alapos, részletes informálás és az oktatás. Itt hangzanak el a Rádió „napi-” és „hetilapjai”, „folyóiratai”, valamint a legrangosabb művészi műsorok. A Petőfi adó feladata a gyors hírközlés, emellett minden napszakban számos szórakoztató irodalmi és könnyűzenei műsort hallhatunk majd itt. A harmadik adón elsősorban nagyobb terjedelmű zenei és prózai műsorokat sugározzák majd. Lényegesen növekszik a híradások száma. Október 6-tól a Kossuthon 16-szor, a Petőfin 21-szer, a III. adón pedig ötször mondanak híreket. Változatlanul tovább jelentkezik a Reggeli Krónika három kiadása és a Déli Krónika. Az Esti Krónika I utódja lese az Esti Magazin, amely korábbá időpontban, | meghosszabbított műsoridővel jelentkezik. Hétfőtől péntekig a Kossuth-adón hallhatjuk 18:30-tól 19.15-ig az új politikai- magazint, amely ■ a jelenlegi rövid tudósításokon és riportokon túlmenően a napi események hátterét és összefüggéseit igyekszik majd elemzőbben, színes és változatos formáiéban magyal'ázni. A délutáni Kos- sut.h-müsorban mindennap 20—25 percben, 17 és 18 óra között egy-egy gazdaságpolitikai, belpolitikai, ' művelő- d-éspolitikaá, illetve tudományos ismeretterjesztő műsor kerül a hallgatók elé. Külön gonddal szerkesztik a péntek esti és a hét végi napok műsorát. A péntek esti program — a szabad szombat miatt — részben átveszi a korábbi szombat- esttéik szerepét. Ezért itt lehetőség lesz akár az. éjszakába is belenyúló gazdag' esti programok szerkesztésére. Az új műsonstruktúra nagyobb teret biztosít az ifjúsági adásoknak és arra is í ehelőségeket teremt, hogy a jövőben több speciális adás készüljön a nőknek, nyugdíjasoknak, a váltott műszakiban dolgozó munkásoknak. Mód Péter Moszkvába utazott Mód Péter, a Magyar ENSZ Társaság elnöke vezetésével kedden Moszkvába utazott az a magyar küldöttség, amely részt vesz az ENSZ Társaságok Világszövetsége (WFUNA) XXV. . közgyűlésén. A delegáció tagjai: dr. Timkó Imre görögkatolikus püspök, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke és dr. Simái Mihály egyetemi tanár, a társaság főtitkára. A tanácskozás október 1-én kezdődik. Lázár György távirata Csín En lai-nak a , Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Peking A' Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén, megalakulásának 26. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm Önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai népeink érdekeinek megfelelően, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában fejlődjenek. Budapest, ,1975. október 1. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ‘ Ülésezett i mi vj>I és szövetkezeti olikai muíikaitizoftsái Szeptember 29-én dr. Havasi Bélának, a megyei párt- bizottság titkárának elnökletével ülést tartott a megyei gazdasági és sző vetkezet politikai munkabizottság. Ezen a Borsodi Vegyikombinát és a Borsodi Szénbányák Vállalat gazdálkodásának tervszerűségéről, a. hatékonysági és takarékossági követelmények érvényesüléséről szóló jelentőst vitatták meg, amely a Központi Bizottság 1974. decemberi határozata tükrében vizsgálta a témát. A tanácskozáson, melyen részt vett dr. Juhász György, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, a két vállalat gazdasági, vezetői és pártbizottsági titkárai számoltak be az eddig megtett intézkedésekről, az elért eredményekről. Számos észrevétel, javaslat hangzott el a további tennivalókat. illetően is. Ugyancsak jelentést vitattak meg a vállalati készletgazdálkodás helyzetéről, melyet Bónus Rókus, a Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei Igazgatóságának vezetője terjesztett eiiö. TársaÉlsiubizfBSÜssi évforduló Duschdk Lajosné, a SZOT A SZOT elnöksége a társadalombiztosítás szakszervezeti irányításának 25. évfordulója alkalmából kedd délután ünnepséget rendezett a SZOT székhazában. Megjelent Gáspár Sándof, az MSZMP Politikád Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár. Nagy Imre munkaügyi és dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes, dr. Pesla László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, a Vöröskereszt budapesti szervezetének elnöke, valamint a SZOT elnökségének több tagja. Ott voltak a társadalombiztosítási munkában kitűnt tisztségviselők. titkára a társadalombiztosítás negyedszázados fejlődését áttekintve kiemelte, hogy immár évente több mint 50 milliárd forintót, a nemzeti jövedelem több mint 13 százai ék á t költi az ország társadalombiztosítási juttatásokra. — A társadalombiztosítás fokozatos kiterjesztésével elértük — mondotta —, hogy a munkásosztály ás a termelőszövetkezeti parasztság ma már gyakorlatilag'azonos ellátást élvez, illetve a nyugdíjkorhatárban még meglevő különbségek az ötödik ötéves terv végére ‘fokozatosan megszűnnek. 25 év a tanács szolgálatában Együtt a községgel — A mi elnökünk? Olyan ember, hogy kiveszi sokak kezéből- a villát, megmutatni kazalrakás rendje-módját — mesélik a faluban, fenn Zemplénben, a megye csücskében, Révleányváron. lslci Bertalan 1950. május 10-én került a község tanácsának élére. Sok-sok nehéz napot élt át ezen a helyen, de itt volt a legnehezebb helyzetekben is. A község lakosságával együtt majd minden évben ott állt a zabolátlanul tajtékzó Tisza gátjain, hordta a homokzsákot, fogta a lapát nyelét, merte a vizet. De aratott kaszával, mikor kellett kukoricát tört, mikor szorított az idő, gabonát zsákolt. * * Míg a tanácsok megalakulása óta eltelt 25 esztendő történetét meséli, újra átél mindent: — 1944 decemberében, a hónap végén léptek utolsókat a hitleri csizmák a mi földjeinken. 28-an estere szabadok voltunk. Mint annyi helyen az országban, mi is földosztással kezdtük az új életet. Területünk mindösz- sze 180 családnak volt elég. De a kevés területen szorgalmas kezek dolgoztak: az emberek tudták: maguknak vetnek, aratnak. Aztán csendesen folyt az életünk, míg 1950-ben megalakult a helyi tanács. A környék egyetlen telefonvonalát mi kaptuk meg, s nekünk ez jelentette a világot: összeköttetést a járási székhellyel, az élettel. Szinte napról napra változott abban az évben a falu. Szorongatott a szűk iskola problémája, kultúrház is kellett volna, az utcák is igen rossz állapotban voltak, ösz- szefogott a lakosság, saját, erőnkből mindent megcsináltunk, Volt, aki szervezze a munkát: a frissen alakult tanács. Augusztus 20-ra termelőszövetkezetbe tömörült a lakosság. Közös összefogással elértük, hogy a következő év. ben buszjáratot kapjunk. Igaz, csak egyszer jött naponta, de így sem kellett gyalog járnunk a vasúthoz. Hosszú-hosszú éveken keresztül probléma volt, hogy petróleummal kellett világítani. Végre azután 1960-ban megkaptuk a villanyt, örömünkben nekikeZdtünK egy új, öt tantermes iskola építésének. Megvettünk egy magánházat, átalakítottuk és ide költözött a tanács, meg az orvosi rendelő. Termelőszövetkezetünk is megérte fennállásának tizedik évét. Újjászerveztük, gépesítettük, s ezzel elnyertük a „Termelőszövetkezeti Község” címet. Ezt követően — a hatvanas években — sorra épültek fel társadalmi munkában az új létesítmények. A pártház, a korszerű vegyesbolt, a presz- szó, a vízvezeték-hálózat, és a már naponta hatszor közlekedő autóbusz végállofná- sa. Aztán 1969-ben a három szomszédos község, Révleányvár, Zemplénagárd és Dámóc községei egyesültek. A munka megosztottabb, de nehezebb is lett. Végül aztán az elmúlt esztendő minden eddiginél nagyobb változásokat hozott. Több kilométer hosszú járda készült el, hangoshíradót építettünk, s ami legfőbb, a fiatalság nagyiészét sikerült itthon tartani. Végül szeptemberben újra csak egyesülésre került sor. A termelési eredmények figyelembevételével a közös tanács mintájára egyesültek a termelőszövetkezetek is. Ez év januárjától már egységes elvek alapján, közös irányítással dolgoznak a három község lakói. * Eg.y öreg diófa alatt, a in- kása elölt fűzfatönkökön szürkésfekete gombatelep: az elnök hobbija. Az ajtónál rőt vizsla somfordái elénk. Mögötte a kertből kis őzike jön elő, barna szemével körbe bámul, aztán lefekszik egy szegfűbokörra. — Az őszi árvízből mentettem ki —, mondja a tanácselnök. , — Egy alig két négyzetméteres szigeten sír- dogált. Ha nem megyünk arra ladikkal, nem találjuk meg, egy óra múlva elsodorja az ár... Vásárhelyi István
