Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

1975. okt. 1., szerda ÉSZAK-MAGYAF ORSZÁG 3 T* fnil emelik a mércét a Volánná! A Volán 3-as számú Vál- ItUala 157 szakszervezeti kül­dőit unok részvételével szep­tember 29-ón, hétfőn tartot­ták a vezetőség újraválasz­tását. A tanácskozáson — amelyen részt vett Tóth Ist- ■fu ti, a KSZDSZ főtitkára is — Bales a László, a vszt ti tikára így tömörí tetté a két választás ■ közötti években, il­letve a középtávú tervidő­szakban elért eredményeket, eseményeket: — Eredményes öt évet, a vállalat történetének legna­gyobb fejlődési időszakát zárjak. Ezt jól tükrözi, hogy a kongresszusi-felszabadulási vállalásunkhoz híven ez év június l-ig befejeztük ere­deti ötéves terveinket. A si­kerek legfőbb forrása a kol­lektíva egyetakarása, a szó-, etatista munkaverseny, ezen belül a szocialista brigád­mozgalom, amely a vállalat dolgozóinak mintegy Sí) szá­zalékát tömöríti magába. A sikerek nagy segítője, hogy tovább bővítettük az űzetni demokrácia fórumait, amel­lett jelentős mértekben fej­lesztettük a hagyományos fórumok színvonalát. Az. utóbbi két-három év­ben a vállalatnál az üzemi demokráoia hagyományos fó­rumai mellett eredményes kísérleteket tettek az újak meghonosítására. A vállalat vezető szervei nagyra érté­kelik a szocialista brigádo­kat és mind több jogot biz­tosítanák e Iköliektivák szá­mára. Korábban a munikahe- ilyi vezetők döntöttek például a Kiváló Dolgozó cím oda­ítélésében. — Mi ezt kél-három éve úgy csináljuk —• mondja Báksa László —, hogy az ar­ra érdemes kollektívák, az arany, az ezüst, a bronz ki­tüntetést elérő brigádok ja­vaslati jogot kapnak egy- egy dolgozó kitüntetésére, öt év alatt kétezemyolcvan dolgozó kapott vállalatunk­nál kiváló dolgozó kitünte­tést, s ebből mintegy ezer­nél az új javaslat szerint történik az odaítélés. Nagyon megfontoltak a javaslatok, hiszen mindössze egy-két cselben döntött a termelési tanácskozás a brigádjavas­lattól eltérően. A kollektíváik megbecsü­lését, a politikai, a társa­dalmi, a gazdasági rangjá­nak növekedését jellemzi, hogy ma már a brigádok döntenek a kall aktívának já­ró jutalom szétosztásában. A legújabb módszer pedig az, hogy a bérfejlesztésnél, a jutalomelosztásnál a gazda­sági és mozgalmi vezető — a művezető, a szülészéi-vezeti bizalmi — mellett ott van a szocialista brigád vezető­je is. A vállalatnál mindjobban erősödik a fizikai dolgozók képviselete. Több mint egy éve a legfőbb gazdasági tes­tületben!. az igazgatói tanács ülésén mindig részt vesz 2 —4 szocialista brigádvezető. A kis kollektívák képviselőit arról a területről, foglalko­zási körből hívják meg. amely kapcsolatos a témával. Ez kitünően bevált, tovább akarják terjeszteni. Néhány nappal ezelőtt megszületett a határozat: az üzemegységek­ben. a főnökségeken hason­lóképpen be kell vonni a műszaki-gazdasági tanácsko­zásokba 2—4 szocialista bri­gádvezetőt. Ezek az eredményes kí­sérletek előkészítették a te­repet az országos jellegű kí­sérlet megvalósítására. A vállalatnál létrehozták a m unik ásküld ö ttok ta nácskozá - sál. Az alakuló .ülésre — mint lapunkban is hírt ad­tunk róla — augusztus - 29- ón kei-ült sor. Az új fórum 75 tagból áll, R ebből 52 fi­zikai munkás. Ettől igen so­kait várnak. A fizikai dolgozók képvi­selete a választáskor tovább erősödött. 43 munkást válasz­tattak a tanácsba, így a fi­zikaiak aránya 50,8 százalék­ról 73 százalékra nőtt és a 30 éven aluliak aránya több mint a duplája lett. A fizikai dolgozóknak a vezetésbe való bevonását nemcsak a szaltezervezet, hanem a pártbizottság, a gazdasági vezetés is rendkí­vüli fontosnak tartja. Az új ötéves terv szerint a válla­latra mind a személy-, mind az áruszállításban és más szolgáilitatásban minden eddi­ginél nagyobb feladat vár. Minden vonatkozásban emel­ni akarják a mércét, s ez vonatkozik az éves és a kö­zéptávú tervek készítésére, a döntések előkészítésére is. Eitöl is alaposabb előké­szítést, megfontolást kivan a vállalat ötödik ötéves tervé- aiek készítése. Ebben igen jól össze akarják kapcsolni az üzemi demokrácia új és hagyományos fórumait. A tervezetet először a munkás­küldöttek tanácskozásán vi­tatják meg. Az itt elhangzó javaslatokat, észrevételeket figyelembe veszik a szak- szervezeti tanácsban történő döntésnél. Az a tapasztalat, hogy a dolgozóknak a döntés elő­készítésébe. a döntésekbe való bevonása mindig jó eredményt hoz. A résztve­vők. a véleményt mondók egyúttal az adott feladat leg­jobb agitátorai, a megvaló­sítás példamutatói is. A kongresszusi vállalás teljesí­tése azt mutatja, hogy amire egyszer a Volán dolgozói, a szocialista brigádok voksol adnak,. azt adott szavukhoz híven teljesítik is! Ezt tanú­sítja az a nyolcmillió tonna súly megmozgatása, a Ifi millió utas szállítása, ame­lyet a kellektiva a negyedik ötéves tervidőszakban lerven felül végez el. A szakszervezeti küldött- értekezleten elhangzottak, a megfogalmazott határozatok azt mutatják, hogy a Volán dolgozói és vezetői a meg­növekedett igényekkel szá­molva. önmagukkal szemben minden tekintetben nagyobb követelményt támasztanak. Az új ötéves terv pontos megfogalmazására, jó terve­zésére és a feladatodé végre­hajtására akarnak összponto­sítani minden erőt. A külön­böző területeken — a szooia- 1 ista brigádmozgalomban éppúgy, mimt az újílómoaga- lomban, az üzemi demokrá­cia hagyományos és új fó­rumain — tovább akarják erősíteni a tartalmi munkát. Még jobban akarnak támasz­kodni a sokezres kollektívá­ban .levő erőre, az egész vál­lalatban levő belső tairtalé- Ikókra. Csorba Barnabás Becsületes eszközökkel N emrégiben olvashattuk a hírt: hogy egy sziget­vári cukrász — aki szalmonellás fagylaltjával 258 ember megbetegedését okozta — egymillió forintot meghaladó vagyonnal ren­delkezik. Havonta 25 ezer fo­rint jövedelemadót fizet. El­tűnődhettünk:' valójában mennyit kereshet, és vajon a jövedelme arányban 'áll-e munkájának társadalmi hasz­nával? „Apró”, de jellemző momentum, hogy ez az—ír­ni és olvasni nem tudó — em­ber műhelyének egészség- ügyi zárolása után is kicsem­pészett 50 kilónyi . fagylaltot cs ezzel lelkiismeretlenül to­vábbi megbetegedéseket oko­zott. Igaz, hogy így elkerült •— mint ahogyan ő mondotta — 1000 forintnyi veszteséget. Effajta példákért azonban nem kell messzire menni. Az egyik miskolci építőipari kis­iparos, azaz kőműves, a kis­emberek hiszékenységével és legfőképpen a szocialista tör­vények humanitásával élt és él vissza. Egy esetben pél­dául víkendház építését vál­lalva 27 ezer forintos előle­get fel is vett. — úgymond — anyagra. Erejéből, „tisztes­ségéből” azonban munkavég­zésre nem futotta és a pénzt a szerződés felbontása után sem fizette vissza. A káro­sultnak pedig alig van esé­lye arra, hogy pénzéhez va­laha is hozzájusson. De nem­csak több magánosnak, ha­nem az államnak is tartozik ez a kisiparos. S bár ipar­engedélyét többször bevon­ták, érthetetlen módon más­más kerületben, vagy hely­ségekben, azt mindig vissza­kapja. Akadnak olyan üzletek és fcoltuk Miskolcon — de egye­bütt is — ahol műszaki és autóalkatrész cikkekkel ke­reskednek. Ezekben még az is kapható, ami az állami szaküzletekben hiányzik. Alig valószínű, hogy a tu­lajdonosok a gyárakkal, üze­mekkel közvetlen értékesítési kapcsolatban állnak és hogy a termékeiket azoktól szer­zi!^ be. Nincsenek arra sem berendezkedve, hogy saját maguk állítsanak elő hiány­zó alkatrészeket. Talán nem egészen indokolatlanul vető­dik fel a kérdés, akkor még­is honnan, hogyan és eset­leg mennyiért szerzik be az állami üzletekben oly ritkán kapható áruféleségeket? Amelyeknek árusításával így az átlagost jóval meghaladó jövedelemre tehetnek szert. A töltőtoll javító üzletekben egy filctollat drágábban töl­tenek, minit egy új toll bolti ára. Van olyan kisiparos is, aki műszaki cikkek javítására kapott engedélyt, de — úgy mellékesen — azok árusítá­sával, sőt még hanglemezek eladásával is foglalkozik. Sok olyan kisiparos is van, aki — bár köztudomású, hogy a törvényes munkaidő 8 órán át tart — a nála foglalkoz­tatott ipari tanulót 12 órán keresztül dolgoztatja! ß teljes igazsághoz tar­tozik azonban, hogy ezek nem általános, nem mindenütt érvényesülő jelenségek. Az is igaz, hogy nagy kereseti különbségek a hivatalos jövedelmek során is kialakulhatnak. Bár az a jel­lemzőbb inkább, hogy a túl­ságosan magas jövedelmek részben az állatnunk munka- viszonyon kívül nyújtott te­vékenység ellenértékeként keletkeznek. Elég magas azok száma is, akik a munkakö­rükhöz tartozó tevékenysé­gükért külön juttatásokat (hálapénzt, borravalót stb.) kapnak. Államunk támogatja a munkával szerzett. azzal arányban levő jövedelmeket és a személyi tulajdont, ösz­tönzi a családtagok munká­ján alapuló kisárulermelésl is. Különösen a szolgáltatás­ban. Mindaddig helyes is ez, amíg a jövedelmek ténylege­sen arányban állnak a tár­sadalomnak nyújtott szolgál­tatással, a munkával. Az in­dokolatlanul magas jövedel­mek azonban azzal a ve­széllyel is járhatnak, hogy a magas jövedelemmel járó életforma másokban is irreá­lis igényeket támaszt,, vagy támaszthat. Ezek az igények azután az esetek többségé­ben sokakat arra ösztönzik, hogy elsősorban nem az alapvető munkafeladataikat igyekszenek jól ellátni. Sok­szor a nem kívánatos, vagy éppen tiltott módon iparkod­nak önmaguknak, illetve csa­ládjuknak magasabb élet- színvonalat biztosítani. A mellékkeresetek, a közösség rovására való ügyeskedés, a külön jövedelmek hajszolása, pedig lazítja a munkafegyel-. met, ellentétben áll szocia­lista társadalmunk és nem utolsósorban a közvélemény ! elveivel. a mindennapi gyakorlat­nak azt kell igazolnia, j hogy az anyagi és tár­sadalmi előmenetel egyetlen lehetséges módja, az ahmvp- lö munkatevékenység mind jobb ellátása. Ez minriany- nyiunk és az egyén érdeke is. -valamint a termelékeny­ségnövelés egyik alapvető kulcskérdése. Buciiért Miklós November 7-re vállalták Befelezik a ilm‘n Jezésél Áradások idején mindig sok gondot okozott a Rony- va Sátoraljaújhelynek. Leg­utóbb is 1967 februárjában, amikor a maximális vízállás 334 centi méter voll, összesen 39 utcából kellett elrendelni az általános kilakoltatást és mintegy félezer ember, szá­mos erő-, munkagép és szál­lítójármű vett részt az ár­víz elleni védekezésben. Éppen ezért határozták el — közösen az érintett cseh­szlovák szervekkel, hiszen a Ronyva határfolyó is egy bizonyos szakaszon -—, hogy véglegesen rendezik, szabá­ly ózzák a folyót. 1968-tól mintegy 60 millió forintos költséggel, több ütemben, az eredeti tervek szerint 1975. december 31 —lg kell ezt a feladatot elvégezni. Az Észak- magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság dolgozói azonban a kongresszusi-felszabadulási munkavereeny keretében a nyár elején (pótváillalást ted­Svk földet és követ szállítanak a (ehergépkeesiK Kubikosok dolgoznak a meder burkolásán. télepot és néhány Rzüksésps épületet a vágóhíd termetén. A pófcvállcilás rooma-dekita- ■lan és határidőre való telje­sítése érdekében hét kubi­kos brigád, Kertész György, Lukács Mihály, Vámé Jó­zsef, Lukács András. Győr? László, Molnár Antal és Kelemen József kollektívája dolgozik napi tfe órát. Für- jesi Gyula építésvezető el­mondotta. hogy a száz fizi­kád munkáson kívül bárom kotrógép, két dóner, hot szállítójármű cs számos épí­tőipari kisgép segíti a mun­kái. Ez idáig több m in t 470 ezer köbméter földet moz­gatlak meg géppel, illetve kézi elével és 65 ezer fen­tek, melynek értelmében a nagy munkát két hónappal az eredeti határidő előtt, november 7-ére, a Nagy Ok­tóberi Szóéi ailásta Forradalom évfordulójára teljes egészé­ben befejezik. Mint Tausz József, az ÉVIZ1G I-es számú sárospa­taki szakaszmérnökségének vezetője elmondotta, teljes erőre! dolgoznak a pótvál­lalás megvalósításán. Ez ideig már mintegy, 10 300 méter hosszúságban megtörtént az eredeti meder és az ár­apasztó ág rendezése, illetve kiépítése. Megépítettek négy közúti és négy gyalogosköz­lekedésre alkalmas vasbeton-, hidat, egy úgynevezett osz­tóművel, két fenéklépcsőt, tíz beeresztőzsilipet, egy raj­zoló vízmércét, két mederőri na terméskövet építettek be. A munkáitokkal a nehéz, vizes talajviszonyok ellenére is jól haladnak. A kunitkos­brigád ok szorgalmas nwnkó- ja pedig bietorilók arra. hogy november 7-re teljes egészében befejezik az eddig sok gondot okozó Ronyva szabályozását, rendezését, ez pedig azt jelenti, hogy Sátor­aljaújhely városát nem fe­nyegeti többé árvízveszély. O. ne lelfesííeüe ötéves tervét a BÍR Hosszú évek óta jo, helyes kereskedelempolitikát folytat, s kiegyensúlyozottan látja el a feladatát a megyében a Borsodi Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat. Különösen megmutatkozott és megmu­tatkozik ez a kongresszusi- felszabadulási munkaver­senyben. Ennek eredménye­ként közölhette Pataki László, a vállalat igazgatója: — Vállalatunk szeptember 20-án teljesítette ötéves terv- feladatát. E napig a terve­zettnek megfelelően 5 mil­liárd 728 millió 500 ezer fo­rint árut értékesített a kol­lektíva. Számításaink szerint az év végéig a B1K félmil- liárd forinttal túlteljesíti ne­gyedik ötéves tervét. A vállalat öt év alatt 58— 60 százalékos forgalomnöve­kedési ért el, s így ez évben — az 1971. évi egymilliárd forinttal szemben — várha­tóan 1,6 milliárd forint be­vételt könyvelhetnek el. A létszám öt év alatt 17 szá­zalékkal ntrtt, a termelé­kenység 34,3-mal, ez azt je­lenti, hogy a forgalom növe­kedésének 59 százalékát a termelékenység emelésével érték el. Az utóbbi években jelen­tősen erősödött a szocialista brigádmozgalom. E kollektí­vák száma a fél évtized alatt 54-ről 78-ra növekedett. E brigádok vezetésével kitűnő eredményeket érnek el a kongresszusi versenyben. Két év alatt 120 millió forinttal nagyobb forgalomra tettek vállalást, s ez minden való­színűség szerint 170—180 mil­lió forint többletet hoz. Az öt év alatt 24 új üzletet nyitottak, több speciális bol­tot hoztak létre, 37 régi bol­tot korszerűsítettek, ezeket többségében önkiszolgáló rendszerűvé alakítottak át, amelynek révén általában 20 —25 százalékkal növekedett a forgalom. A jó munkát, erkölcsi és anyagi elismerés kíséri. A BlK az 1973-ban végzett eredményei alapján a kiváló vállalat és a múlt évi mun­kája alapján a Belkereske­delmi Minisztérium és a KPVDSZ dicsérő oklevelét kapta meg. Kiváló munká­jáért a vállalat 445 dolgozó­ja kapott kitüntetést, bele­értve a három kormányki- tünletést is. A kitüntetettek 60 százaléka nő. öt év alatt, a tervezettől nagyobb mér­tékben, 26.7 százalékkal nőtt. az egy főre jutó személyi jö­vedelem. Az 1975. évi munka min­den eddigitől nagyobb ered­ménnyel biztat. Az év nyolc hónapjában többek között a műszaki boltok — a tarlós fogyasztási cikkek — forgal­ma 15,4: a papír- és vegyes­iparcikkek forgalma 20—20 százalékkal, összességében 15 százalékkal nagyobb, mint. tavaly volt. Szeptemberben különösen a bútorvásárlás növekedett. A nyolchónapi 15.9 százalékos növekedéssel szemben 25 százalékkal na­gyobb. .mint a műit év azo­nos időszakában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom