Észak-Magyarország, 1975. szeptember (31. évfolyam, 206-229. szám)
1975-09-17 / 218. szám
Kurl Waldheim, az ENSZ főtitkára a közgyűlés harmincadik ülésszakának megnyitása előtt Oscar Eischcr külügyminiszterrel, az NDK-delcgáció vezetőjével beszélget. Mia már a földkerekség minden részén ismerik, a New York-i Eeast River partján levő, érdekes formájú üvegpalotát. Ebben az épületben, amit a kommentátorok mind nagyobb joggal neveznek „a világproblémák lombikjának”, megnyílt az ENSZ-közgyúlés harmincadik, jubileumi ülésszaka. Már a közvetlen előzmények is jól érzékeltetik napjaink bonyolult, reményekkel és fenyegetésekkel teli időszakát. A veszélyekről sokat elmond az a tény, hogy a tavalyi, huszonkilencedik ülésszakot hivatalosan csak most, az új ülésszak előestéjén re- kes zielt ék be. Az ok az volt, hogy — elsősorban a közel-keleti háborús góc miatt — bizbositsák a világszervezet munkájának „non- stop”-jeliegét, vagyis azt, hogy az ülésszak bármelyik szükséges pillanatban összehívható legyen. A most kezdődött ülésszakon több mint százhúsz napirendi pontot vitatnak meg. Szó esik majd olyan prob-' témákról, mint a közel-ke- letá, a ciprusi, a dél-afrikai és namíbiai, a chilei. Ez önmagában is igazolja WaldTanácskoznak a társadalomlndósek Óvári Miklós mondott megnyitó beszédet Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és hazánk vezető társadalomtudósainak — filozófusainak, szociológusainak, történészeinek — részvételével kedden tudományos tanácskozás kezdődött az Akadémián. „Az általános és a különös dialektikája a világforradalmi folyamatban” — témával foglalkozik a tanácskozás, amelyet, a szocialista országok tudományos akadémiái nemzetközi együttműködésének' keretében a ,,munkás- osztály a világforradalmi folyamatban” témával foglalkozó nemzetközi probléma- bizottság rendez. A szocialista országok társadalomtudósainak magas szintű eszmecseréjét Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg, méltatva a háromnapos tanácskozás jelentőségét. — Pártunk háromévtizedes harcának, felszabadult népünk történelmének fontos tanulsága az, hogy sikereink nélkülözhetetlen forrása a marxizmus—leninizmus elméletének alkalmazása a hazai viszonyokra, a szocialista építőmunka általános érvényű törvényeinek figyelembevétele. testvérpártjaink tapasztalatainak gondos tanulmányozása. Ezért is fontosnak tartjuk ezt a mostani tanácskozást, amely összekapcsolja a szocializmusért, folyó harc általános érvényű törvényeinek vizsgálatát a konkrét helyzet konkrét elemzésének lenini követelményeivel — mondotta Óvári Miklós. A tudományos találkozón, amelyen megfigyelővel képviselteti magát a Kubai Köztársaság is. T. T. Tyi- mofejev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Nemzetközi Munkásmozgalmi Intézetének igazgatója tartott előadást. heim főtitkár szavait, aki a nyitány előestéjén hangsúlyozta: manapság számos kérdést a legeredményesebben a világszervezet fórumán lehet megvitatná. Gro- miko szovjet külügyminiszter, a szovjet delegáció vezetője megérkezésekor tett nyilatkozatában ezt a vitathatatlan igazságot mintegy kiegészítette egy nem kevésbé fontos gondolattal. „Mi ellene vagyunk annak — mondotta —. hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete másodrendű kérdésekre fordítsa a figyelmet és megkerülje a béke és • háború kardinális problémáit”. A világszervezet számos feladata közül kétségtelenül ez a legfontosabb: hogy a saját.. nem lebecsülendő, eszköztárával segítse további terebélyesedését az enyhülési folyamatnak, amelynek nem lebecsülhető tényezője volt a Helsinkiben az elmúlt hónapban aláírt, az európai békét és biztonságot szolgáló záróokmány. A Szovjetunió és a szocialista országok eddig minden ülésszakon maradandó javaslatokkal segítették ezt a nagyszerű munkát. Nem ne-1 héz megjósolni — elég, ha a leszerelési világkonferenciával, vagy az ázsiai kollektív biztonság megteremtésével kapcsolatos indítványokra gondolunk —, hogy ez az értékes hagyomány a harmincadik ülésszakon is folytatódik. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke megnyitó beszédet mondja. Feladataink az európai biztonság és együttműködés terén a helsinki zárókonferencia után — ezt a témát fűzte napirendé az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága és az Országos Béketanács kedden megtartott együttes ülésén az Országház Vadásztermében. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyitotta meg a tanácskozást, Kiemelten említette az európai biztonsági értekezlet zárószakaszát, amelyre — a terveknek megfelelően — a finn fővárosban került sor a legmagasabb szinten. A csúcstalálkozóval és az ott elfogadott nagy jelentőségű dokumentummal — mondta — feladataink nem értek véget. Most érkeztünk el ahhoz a szakaszhoz, hogy a dokumentum gyakorlati érvényesítésére mozgósítsuk hazánk és kontinensünk lakóit. — Amikor körvonalazzuk mai és holnapi feladatainkat — hangsúlyozta Kállai Gyula —, tekintettel kell lennünk arra is, hogy a csúcstalálkozó létrejötte óta akti<* • Illést tartott a megyei képviseticsoport A Borsod megyei képviselőcsoport tegnap, — kedden — délelőtt ülést tartott Miskolcon, a megyei tanács vb- termében. A megjelent országgyűlési képviselőket Hegyi Imre, a képviselőcsoport vezetője köszöntötte. A csoport ülésén részt vett és felszólalt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. A képviselők megvitatták és elfogadták a csoport féléves munkaprogramját, majd meghallgatták Sánta László, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője és Brin- hegyi Árpád, a megyei tanács tervosztálya vezetőjének tájékoztatóit a megyei tanács 1974. évi tervének és költségvetésének teljesítéséről. Az országgyűlési képviselők több kérdést intéztek az előadókhoz, majd Hegyi Imre zárta be a csoportülést. Prágában Huszár István miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Vaclav Hula miniszterelnök-helyettes, a Csehszlovák Állami Tervbizottság elnöke aláírta az 1976—80-as időszak terveinek egyeztetéséről szóló egyezményt. vizálódtak a nemzetközi reakció, a hidegháború hívei, újból felütötte fejét a szov- jetellenesség, megélénkült az újfasiszta csoportok, szervezetek aknamunkája. Ez is szükségessé teszi, hogy egyesítsük azokat az erőket, amelyek készek a fasizmus ellen harcolni, s az esetleg fennálló világnézeti különbségek ellenére is készek a nemzetközi együttműködés, a haladás ügyét szolgálni. Dr. Molnár Béla, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága elnökségének tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára volt a napirendi téma előadója. Nem egy mű befejezését, sokkal inkább megvalósításának kezdetét jelenti Helsinki — hangsúlyozta a szónok, és hozzátette: sokat: ígérő kezdete a békés egymás melleit élés mind teljesebb érvényesülésének, az enyhülés elmélyítésének és visszafordíthatatlanná tételének, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti, kölcsönösen előnyös és sokoldalú kapcsolatok kibontakozásának. Ami az itthoni munkát illeti *— mondta —, tovább növekszik a konferencia utáni időszakban a társadalmi mozgalom, közvéleményünk felelőssége, és növekednek feladatai is. Tevékenységünk szilárd alapra támaszkodik: arra az összhangra, amely egységbe vonja az MSZMP, a kormán}' és a közvélemény állásfoglalását mind a bel-, mind a külpolitika kérdéseiben. Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese a tanácskozáson szóbeli kiegészítést fűzött az előzetesen közreadott munkatervhez. A feladatok — mondta — lényegében három csoportba sorol hatók. Az elsőbe azok az akciók és lépések, amelyeknek célja a helsinki dokumentum minél szélesebb körű megismertetése itthon. A feladatok másik csoportja az együttműködés elősegítésére hivatott. Ennek jegyében például tevőlegesen részt veszünk a Bécsi Nemzetközi Bálíe Intézet munkájában, folytatjuk a magyar —olasz fórum működését, hasznos eszmecseréit. A harmadik feladatcsoport tömören így fogalmazható meg: a leszerelésért és a katonai enyhülésért folytatott küzdelem. Magyarország is képviselteti magát az 1976-ban megrendezendő leszerelési világfórumon Angliában, s e tanácskozás előkészítéséből is kivesszük részünket. Feladataink tehát egyfelől a dokumentum elveinek megvalósítását segítő munkából adódnak, másfelöl: elő kell segítenünk az tij európai biztonsági rendszer megteremtését, a társadalmi cselekvés tekintélyével, erejével is. A Kossuth Kiadó rövidesen közreadja a történelmi jelentőségű okmány teljes szövegét. A vita után elfogadtak a beterjesztett munkaiervet, és a tanácskozás résztvevői állásfoglalást tettek közzé, amely a többi között hangsúlyozza : — Az enyhülés ellenfelei nem tették le a fegyvert: továbbra is fellépnek a népek érdekei és a társadalmi haladás ügye ellen. Változatlanul az a céljuk, hogy bizalmatlanságot szítsanak a népek között. Az augusztusban aláírt megállapodások szellemével ellentétben, az államok szuverenitásának nemzetközileg elfogadott normáit megsértve, kihívóan beavatkoznak más országok belügyeibe, igyekeznek megzavarni a népek antifasiszta harcát és a demokratikus átalakulásért folytatott küzdelmét. Mi. amikor visszautasítjuk ezt a tevékenységet, azt valljuk, hogy a következő legfontosabb feladat a záróokmányban elfogadott elvek maradéktalan valóra váltása. Ebben a küzdelemben továbbra is számítunk a békeszerető közvélemény erejére és részvételére. Ifjúsági találkozó, fotókiállítás, klubest Csaknem háromszáz fiatal gyűlt össze tegnap délelőtt Miskolcon, a Molnár Béla Ifjúsági és Ültörőházban. A magyar—csehszlovák barátsági hét programjának második napján ifjúsági találkozót rendeztek, a város 26 középfokú iskolai intézménye legjobb KISZ-aktivistáinak részvételével. A találkozóra eljött Jiri Smolilc, a Cseh szlovák Kultúra igazgatóhelyettese és dr. Járat János, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára is. Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkára köszöntötte a fiatalokat. majd Zdcneli Smid, a Dél-Csehországi megyei Szocialista Ifjúsági Szövetség első titkára tartott előadást a csehszlovák fiatalság életéröl. Szólt a csehszlovák ifjúság szocialista neveléséről, a Csehszlovák Kommunista Párt XIV. kongresszusa feladatainak tükrében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 30 éves évfordulójának (Folytatás a 2. oldalon.) A MAGVAK SZOCIALISTA MIINKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 218. szám Ara: 8» fillér Szerda, 1975. szeptember 17. Jubileumi nyitány az üvegpalotában Gromiko New York-i nyilatkozata \
