Észak-Magyarország, 1975. szeptember (31. évfolyam, 206-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

1975. slept, 5., péntek ESZAK-MAGYAF,ORSZÁG 3 mmm az igazgatói tanácsban Az üzemi demokrácia helyzete a drótgyárban — Amikor egy-két évti­zeddel ezelőtt a gyárba jöt­tem, úgy gondoltam, hogy talán maréknyi sót se fo­gyasztói? el a kollektívával. Maradtam, össze se lehet hasonlítani az állapotokat, a fejlődést. Azóta sokat kor­szerűsödött a gyár, s a eipe- lést is a gépek végzik az em­berek helyett. Jó a légkör, a munkatársaimmal, a veze­tőkkel együtt kölcsönösen megbecsüljük egymást, s ha az ember szól, ráfigvelnek. Az csupán véletlen, hogy a December 4. Drót művek­ben a sodrómű egyik kö­zépkorú dolgozójának meg­nyilatkozása maradt meg bennem. Véletlen, mert ha­sonlóképpen beszéllek mun­kások a húzóműben és a szárításnál is. Az eltérő ta­lán az, hogy az említett sod- róműi munkás mindennap bizonyítja a gyárhoz való ragaszkodását: a szomszédos megyéből vonatozik be min­dennap, pedig — mint maga is mondta — közelebb is kaphatna munkát. A beszél­getések lényegét így lehetne summázni: jó a légkör, van becsülete, szava a munkás­nak, dolgozók és vezetők kölcsönösen bíznak egymás­ban. Mit mutat az érem, pon­tosabban a vélemény másik oldala? Tanulás, művelődés és új fórumok — Úgy anaz a munkás njár nem az, aki öt évvel ez­előtt volt, mégkevésbé az, alti 10 éve volt, és összeha­sonlíthatatlanul más szemlé­letű, gondolkodású ember, mint 20 évvel ezelőtt. A gyár felső vezetőinek ez a tömör véleménye. — így nyilatkozik a pártbizottság titkára, a szakszervezeti tit­kár, gazdasági vezető. — S mindez a munkások megbe­csülésére. reális értékelésére utal! — Miért és hogyan lelt más ugyanaz az ember? A lepergett évek során a dolgozók, elsősorban a törzs- gárda tagjai, élen a pártta­gokkal, a szocialista brigád­tagokkal, — széles körű po­litikai ismeretet, szakmai tu­dást szívtak magukba, s a vállalat belső életén túl ér­zékenyen reagálnak a világ jelenségeire is. A drótműben — sok na­gyobb üzemel is megelőzve — oktatási központot hoztak létre. Sok-sok munkást — köztük újabban egyre több nőt — juttatlak és juttat­nak szakmához. Ezt össze­kapcsolták az általános mű­veltség növelésével, a 7—8. általános iskolai tudás meg­szerzésével. A 10 hónapig tarló előadássorozatba beik­tatnak olyan témákat is, amelyek a vezetés ..titkai­val” ismertetik meg a hall­gatókat. megismertetik azo­kat a jogokat és kötelessé­geket. amelyet az üzemi de­mokrácia fórumain és mód­szerein is hasznosíthatnak. ( „A dolgozók bátran éltek az üzemi demokrácia által .nyújtott lehetőségekkel, fel­használták a rendelkezésre áLló régi és új fórumokat...” A szakszervezeti bizottság beszámolójából ragadtuk ki c megállapítást, amelyet e hét szombatján tartandó ve­zetőségválasztó küldöttérte­kezleten ismertetnek. Mit is -elentenek ezek az új fóru­mok? A vállalat stratégiája és taktikája szerint a régi mel-' lett igyekeznek új fórumo­kat meghonosítani. Ilyen volt többek között, bogy a vállalat vezető szerveinek képviselői a női. dolgozókkal az üzemben, és három ízben az aggteleki munkakirándu­láson kötetlen formában be­szélték meg a problémákat, a tennivalókat. Eredménye­ként egy sor kérést, javas­latot megvalósítottak. így — többek között — a nők szá­mára biztosították az üzem­ben a nőgyógyászati ellá­tást. Egy sor esetben a gyer­mekek bölcsődébe, óvodába vitele végeit lehetővé telték a nödolgozóknak. hogy ké­sőbb kezdhessék az üzemben a munkát. Az egyik új fórum kap­csolatban van a DH-munka- rendszerrel. A különböző üzemrészekben DH-ládát he­lyeztek el. a dolgozók ebbe dobják írásos észrevételeiket, s ennek megoldását többnyi­re rövidre „kapcsolták”, az­az viszonylag gyorsan való­sítják meg a kérést, vagy közlik, hogy az miért nem valósítható meg. A munkás- ellenőrzés lén ege A drótműben a vállalat vezető testületéinek közös egyetértésével — a megyé­ben az első között — bőví­tették munkástagokkal az igazgatói tanácsot. A tanács­kozáson minden egységet ál­landó tagként egy-egy mun­kás és időszakos megbízatás­ként ugyancsak egy-egy munkás képvisel. Igaz, hogy kezdetben döcögött a véle­ménynyilvánítás. A tanács­tag munkások a vállalat ál­talános tennivalóinak, gond­jainak megismerésével egy­re bátrabbak és aktívabbak lettek. A munkásképviselők többnyire szocialista brigád­tagok, brigádvezetők, így érthető, hogy a gyárban va­lamennyi nagy, s jelentős kezdeményezés innen indul ki. Ilyen volt például az az elhatározás, hogy a IV. öt­éves tervet ez év augusztu­sában befejezik. Ezt a vál­lalást azonban „felborítot­ták”. hiszen jóformán a fél évvel együtt befejezték a IV. ötéves tervet is. A szakszervezeti beszá­molóban van még egy érde­kes kitétel” ... „A munkás- ellenőrzést a vezetők nélkü­lözhetetlennek, politikail an szUltségesnck tartják". Mit jelent ez az újfajta mun­kásellenőrzés? Nevezetesen ■azt. hogy a dolgozók képvi­selőit bevonják a különféle ellenőrzésekbe. Tartottak például ellenőrzést a mun- kásvédelcmben. az ellátás­ban. az újításokkal, a tár­sadalmi tulajdon védelmé­vel kapcsolatosan, az anyag- gazdálkodásban. sőt bérfel­használásban is. Ezt. azért tartják nagyon jónak, mert ebben a vizsgálatban egy­szerre tudják ellenőrizni a vállalatvezetés célkitűzései- *nek a megvalósítását és an­nak hatásait, vagy hibáit a munkásokra vonatkozóan. A szakszervezeti válasz­tást. s a szakszervezet erejét az üzemi demokrácia továb­bi fejlesztésére akarják fel­használni. Még több tarta­lommal akarják megtölteni a régi és úi fórumokat. Meg akarják rövidíteni és gyor­sabbá akarják tenni az úgy­nevezett. visszakapcsolást. S jobban akarják ellenőrizni a javaslatok útját. sorsát. Minderre —. mint a gyár dolgozói és vezetői el mond­ták — azért van szükség, hogy. megfelelően felkészül­hessenek az új ötéves terv feladatainak megoldására. Csorba Barnabás Kató és brigádja V ig ke dél yü asszonnyal találkoztunk, az LKM tűz­álló téglagyárának. ..ingott’’ csöveket előállító részlegé­ben. Aki „háziasszonyként” fogadott bennünket az Bakos Lajosné. vagy ahogy a brigád tagjai mondják': Kató. Így .szólítja fiatal és idős egyaránt, ez a meg­szólítás már a barátság és tisztelet hangja. * 1962 óta vezetője a ti­ze nemj nőből álló szocia­lista brigádnak és jövő év februárjában lesz 25 éve. hogy a gyárba került. Ez­alatt kétszer is; kiváló dol­gozó lett. Ö az. aki. ha i kell: harcol a brigád ér- | deliéért; aki felkutatja a i gondozásra szorulót, (Há- [ rom éve egy idős beteg i asszonyt patronál a brigád.) ' alá megakadályozza, hogy 5 a brigád tagokat bármi sé- i velem érje (nem is érde- J mein ék meg. hiszen ott i vannak Katóval mindenütt: 1 n gyárban szervezett okta- , tuson, társadalmi munká- i ban.) i Mig beszélgetünk, a bri- 1 gád tagjai oda-odajönnek, i figyelnek, aztán ők is be- 1 kapcsolódnak. i Az egyik mosolygós, fe- J kefe asszony —. aki Gi- i Tincsről jár be — mondja: 1 — Katót . meg kell óm ] dicsérni, mert megérdemli. s Elintézte nekünk. hogy könnyebb munkát kapjunk. Azóta nem kell negyven­kilós terhet emelgetnünk, és nem kell melegről a hi­deg helyre átjárnunk a kész anyaggal. * A nők munkájára szá­míthat is o gyár vezetősé­ge. ha sürgősen szükség van az acélműben az „in­gott csövekre". Még szom­baton és vasárnap is be­jönnek az asszonyok. Egyi­kük sem panaszkodik, hoay a családot ilyenkor ott kell hányniuk. — 'Kétezeregyszáz darab „ingottesö” a napi nor­mánk, de ezt naponta 200 —200 darabbal mindig megtoldják. — mondta Ka­tó. — Olykor-olykor elő­fordul ugyan, hogy még a napi normát sem tudjuk teljesíteni, mert nem ka­punk nyersanyagot. Most is például rossz a teher­szállító liftünk, és már alig van miből dolgoznunk. Ilyenkor, hgoy a napot be­számítsák. elmegyünk va­gont rakodni, selejt sa- mottéglát szedni vagy más alkalmi munkál végezni. r * A közösséggé forrott női szocialista brigád jól pél­dázza a munkahelyi jó köz­érzet eredményekre ösztön­ző hatását a mindennapi termelőmunkába n. Nagy Éva Nagyszabású útépítő munkák folynak a Vágóhíd utcában. A munkát a Miskolci Mélyépítő Vállalat végzi. A képen: Már­ton József gépkezelő és Bodnár Sándor gépkezelő a kotró­gép kanalát javítja. I’otó: I.aezó .1. A szocialista munkaverseny krónikájából Megtakarított toriatok A TVK szakszervezeti bi­zottságának legutóbbi ülésén jelentés hangzott el a felsza­badulási munkaverseny első félévi eredményeiről. A bi­zottság a napirend tárgyalá­sakor megállapította: a kong­resszusi és a felszabadulási munkaverseny második sza­kaszában a TVK az előző évinél lényegesen nagyobb vállalati feladatokat tűzött maga elé. A kongresszusi zászlóval kitüntetett nagy- vállalat gyáraiban és a fő­osztályokon az év elején 230 brigád és 20 üzemi kollektí­va tett munkafelajánlást. Miinkásvédelem — üzemeagszségiigy A dolgozók többek között vállalták: vállalati szinten egy hónappal előbb befeje­zik a IV. ötéves tervet, s mintegy 750 millió forint ér­tékű termelési többletet ér­nek el. A vállalati célkitű­zések között szerepel az is, hogy 1975-ben 25 millió fo­rinttal csökkentik az anyag- és energiafelhasználást, to­vábbá, hogy a folyamatban levő beruházásokat a terve­zett időre, illetve határidő előtt befejezik. A kombinát gazdasági és politikai vezetői kezdettől fogva támogatták a szocia­lista brigádok, a munkahelyi kollektívák verseny vállalá­sainak teljesítését. így példá­ul. az olefingyár befejező jel­legű munkáinak (próbaüze­meltetés. garanciális méré­sek, a termelés közben fel­merülő hibák megszüntetése stb.) sikeres megvalósítása érdekében a TVK külön in­tézkedési tervet készített. Tovább tökéletesítették a munka- és üzemszervezést: bevezették a központi határ­idő-nyilvántartást. Ezenkívül, több száz pontból álló komp­lex tervet dolgoztak ki a munkásvédelmi és üzem­egészségügyi feladatok vég­rehajtására. Csökkentek az üzemi költségek A felszabadulási munka­verseny első félévi eredmé­nyeit értékelve a szakszer­vezeti bizottság hangsúlyoz­ta, hogy a vállalat dolgozói teljesítették a vállalások időarányos részét. A kombi­nát teljes termelési értéke meghaladta a 2.1 milliárd forintot: javult az anyag- és energiagazdálkodás, csökken­tek az üzemi költségek. Mindez együttesen több mint 12 millió forint megtakarí­tást eredményezett a TVK- nak. Az újítómozgalomban is előrelépés történt: az ev első hat hónapjában 118 dol­gozó élt a számára biztosí­tott lehetőséggel. Az elfoga­dót! es bevezetett újítások vállalati eredménye csaknem három és fél millió forinttal mérhető. A beruházást tevékenység ugyancsak nagy változáson ment keresztül. A kombinát beruházási igazgatósága a PETROLBER-től végérvé­nyesen átvette az állami nagyberuházások lebonyolí­tásával kapcsolatos feladato­kat. A beruházási igazgató­ság miközben teljesen befe­jezte az olefinüzem építését, s szervezte a vállalati beru­házásokat, felkészült az újabb nagy feladatra: a po­lipropilén üzem építésére is. amit a jövő évben kezdenek meg a TVK-ban. Szociális Intézkedések A vállalat dolgozói, külö­nösképpen a szocialista bri­gádok idén is kivették ré­szüket a társadalmi munka­akciókból. A közös célok megvalósítására 45 ezer óra társadalmi munkát ajánlot­tak fel. amelyből 30 ezret már teljesítettek. Több ezer­re tehető azoknak a dolgo­zóknak a száma, akik álla­mi. szakmai és politikai ok­tatásban vettek részt. A vállalat vezetői ezúttal sem feledkeztek meg az öl és fél ezer fős kollektíváról. A különböző intézkedések nyo­mán tovább emelkedett a dolgozók életszínvonala, ja­vult szociális helyzetük. Pél­da erre. hogy ez év tavaszán 8.32 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre a TVK-ban: a vallalat saját, kezelésébe vette a központi üzemi ét­termet, amelyet jelentős anyagi ráfordítással felújí­tottak. A TVK az idén újabb panoráma autóbuszt vásá­rolt, hogy kielégítse a dol­gozók kulturális, sportolási igényét. A dolgozók érdeke­it: szolgálja az a vállalati döntés is, hogy a TVK je­lentős összeggel támogatja a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezete beruházásában megvalósuló balatoni üdülő építését. Lovas Lajos Szántóföldi „laboratórium'’ Kísérjetek 35 hektárén... Harmincöt hektárnyi terü­leten mintegy ezer „mini” parcella jelzi az Abaújszán- tói Mezőgazdasági Fajtakí­sérleti Állomás munkáját, Tizennégyen dolgoznak itt, s a mezőgazdasági kísérletek gyakorlati részét végzik. — Bár kísérleti állomás a miénk, itt mégsincs labora­tórium — mondja Molyik József, az állomás helyettes vezetője. — Ugyanis vala­mennyi kísérletünket, kinn. a szántóföldeken végezzük, azok a mi igazi, hiteles la­boratóriumaink. Az állomás feladata a külföldi, valamint a hazai nemesitésű vetőmag- fajták. illetve fajtajelöltek kipróbálása az adott éghaj­lati és talajviszonyok között. — Jelenleg milyen ter- ménykísérlelek folynak a parcellákon ? — Ez évben mintegy ti­zennégy féle terménnyel foglalkoztunk. Hátra van még öt kísérlet befejezése. Kukoricából ugyanis 65. cu­korrépából 21. káposztából 8. fehérheréből 5. vöröshe­réből pedig 18 fajta van még kinn a parcellákon. Két éve gyógynövény-kísérleteket is végzünk: a két kísérleti nö­vény egyike éppen most hoz­za termését. — Honnan szerzik be a fajtakísérletekhez szükséges vetőmagot? — Az állomás nem tart közvetlen kapcsolatot a kül­földi, s a hazai nemesi-tők­kel. A kísérleti vetőmago­kat — mind a külföldit,, mind a, hazait — a tordasi vetőmagelosztótól kapjuk. A különféle vetőmagok sok esetben * rejtjelezve érkeznek ide; nálunk kizárt dolog a „részrehajlás”. A mostani rejtjelesünk például a cu­korrépa. Betakarítás után a Szerencsi Cukorgyár labora­tóriumába küldjük majd a mintákat: ők vizsgálják az egyes fajták cukortartalmát Az országban 25 fajtakí­sérleti állomás tevékenyke­dik. A végső eredményt az állomások részeredményei - nek értékelése, összevetése adja. — A kísérletek befejezté­vel valamennyi mintát az Országos Mezőgazdasági Faj­takísérlet i Intézethez továb­bítjuk. Ök végzik az össze­vetést, amelynek eredménye adja meg, hogy melyik faj­tajelölt válik végül is fajtá­vá, s mely fajtának kezdik meg a nagyüzemi termeszté­sét. — Kísérleteink csak min­den negyedik évben kerül­hetnek azonos helyre, ám a maradék területek addig sem maradnak kihasználat­lanul. A fennmaradó szánló- földeken ugyanis üzemi ve- tőmagszaporitással, valamint szók vá nv növény ek t ermesz­tésével foglalkozunk. A ter­mények egy részét üt, a köz­ségben értékesítjük, más ré­szét pedg a veíőmagtermel- tetőhöz szállítjuk. Az idén az. üzemi területeken étke­zési szárazborsót, őszi búzát és olajlent termesztettünk. Borsóból hektáronként 36 mázsa, lenből 13 mázsa, őszi búzából pedig 38 mázsa ter­méseredményt értünk el. Az üzemi vetőmag-szaporítás és a növénytermesztés eredmé ­nyeként az utóbbi években egyáltalán nem. vagy csak részint vettük igénybe az ál­lami támogatást. — Hogyan juthatnak hoz­zá egy-egy jól sikerült kí­sérleti vetőmagfajtához, a termelőszövetkezetek. vala­mint az állami gazdaságok? — A tsz-ek és az állomás között a közvetítő szerep a vetőma atermeltet ö vállalaté. Természetesen a tsz-ek szak­embereinek először is elkeli jönniük ide, hogy megnéz­zék a „választékot”, s kivá­lasszák a leginkább megfe­lelőt. A vetőmagrendelést aztán a vetőmagtermeltető- nek kell bejelenteniük, ugyanis, a vállalattal kötött szerződés alapján, ök bíznak meg bennünket az igénvelt vetőmag szaporításával. Egy­re több termelőszövetkezet és állami gazdaság kezd ér­deklődni terményeink iránt. Az utóbbi időkben például az encsi. az abaújkéri. a bol- dogkőváraljai és a szerencsi tsz szakemberei keresték fel állomásunkat. A megye ter­melőszövetkezeteivel való kapcsolataink szélesítésére a jövőben több terménybemu­tatót tartunk. — dcvald —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom