Észak-Magyarország, 1975. szeptember (31. évfolyam, 206-229. szám)
1975-09-05 / 208. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1975. szept 5., péntek rm Dobos Lajos albuma Két hónappal ezelőtt számoltunk be Dobos Lajos miskolci származású fotóművész Nagylátószög című kiállításáról, amely az idei ünnepi könyvhéten nyílt meg és két hónapon keresztül volt nyitva a József Attila Klubkönyvtár kiállító- termében. Megemlítettük, hogy a kiállítás valóiéban ízelítő Dobos készülő, azonos — Nagylátószög — című albumából, az abba tervezett kének kétharmadát hozta el szülővárosába. Most a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának gondozásában megjelent az elegáns kivitelű, gazdag tartalmú album, amely nemcsak bővebb képanyaggal idézi fel a kiállítás emlékét, hanem szöveges anyagával újabb markáns vonásokkal segít megrajzolni a miskolci indítású, ma már országos hírű műemléki fotográfust, aki 1— mint mondta a tárlat idején — „amatőrként fényképezte össze a nagyvilágban különféle témakörökben ezeket a képeket”. A kötet megérdemli, hogy ismét foglalkozzunk Dobos Lajossal és munkásságával. Dobos Lajosnak hat évvel ezelőtt' már volt egy fotókiállítása Miskolcon, ahol Magyar műemlékek című gyűjteményét mutatta be. Innen indult ez a kollekció nagy sikerű útjára, s jutott el a hazai városok után több európai nagyvárosba, végül Firenzébe. Nagy látószög _ című tárlata is a szülőváros közönsége elé került először, hogy bemutassa a témák térben és időben befogott sokféleségével, érdekes felületek, formák, az élet legkülönbözőbb rezdüléseinek megörökítésével, íjnint látta ő a nagyvilágot, s miként szeretné láttatni velünk, itthoniakkal mindazt, ami a Kaukázustól a Csendes-óceánig eléje tárult, s visszakanyarodjon az ősi miskolci a vasi temető látványáig, a nagyszülők műhelyéig, ahol már a jövőt hirdetőén emelkedik a város fölé a televízió antennatornya. A kötet száznegyvennyolc fekete-fehér fotót tartalmaz, a kiállításon már megismert tíz csoportba elosztva. E tematikai csoportok már címükkel elárulják a művész és kötetszerkesztő mondandóját. A formák és felületek megmutatásától, a pillanatok születésén át miaguknak a fotósoknak „leleplezéséig”, lükröztetve a nagyvilágot ezekben a képmozaikokban, a csoportosítással még határozottabban hangsúlyozva az egyes képek mondandóját, az egymásmellettiséggel pedig bizonyos gondolati folyamatokat is érzékeltetnek. Sok képen bukkan fel hazai táj, több alkalommal ismerjük fel Miskolcot is. de ott vannak az Adria szigetei, Róma, Los Angeles, New York, Moszkva. Párizs, Firenze, Marseille, csakúgy, mint Budapest, Cannes, Washington, Barcelona, vagy San Francisco képei. A kiállításon csak a fotós Dobos Lajost ismerhettük meg, a kötetben a jó hangulatú leírások szerzöjekéni is köszönthetjük. — A fotográfusnak nagylátószögben kell szemlélnie a világot, mielőtt még belenézne a keresőbe, hogy az élet ezernyi jelensége és eszménye közül választani tudjon egy század, másodpercnyit. A nagylátószög torzításait a jól választott nézőpont — az álláspont — kiegyenlítheti, — írja a kötet bevezetőjében, majd ugyanott ezt olvashatjuk tőle: — Egy-egy felvétel elkészítése néha másod- sőt századmásodpercek ala.tt történik. Éz a fotós tiszta munkaideje. De amíg eljut az exponálás pillanatáig, addig sok minden történik vele és körülötte. — A továbbiakban arról szól, mi indította arra, hogy ne csak fotózza, hanem írja is élményeit. S következnek kitűnő kis feljegyzései Firenzéről, Amerigo Tot-val ■ való találkozásáról, a New Y-ork-i Guggel- heim Múzeumról, a Párizsban élő , Almá.ssy Pál fotóművészről, egy szovjet útról, a barcelonai bikaviadalról, s azzal kapcsolatban „o pillanat mesterségéről". Zárszavában azt írja: — „Mindent fényképezni nem lehet és talán nem is szabad. A mindent — látni kell." Ebből a mindenből segít valamit meglátni kötete, a Nagylátószög. (bcnedck) Rangos események A kővetkező hetekben, hónapokban sok kiállítás ismerteti meg a tárlatlátogatókkal külföldi művészek alkotásait és ugyancsak számos magyar művész mutatja be alkotásait határainkon túl. Budapesten az Iparművészeti Múzeumban marokkói fali- ,szőnyeg-kiállítást rendeznek, a Szépművészeti Múzeumban pedig a Berlini Állami Múzeum vonultatja fel egyiptomi gyűjteményének legértékesebb darabjait. A Nemzeti Galériában Nagy Imre romániai magyar festőművész alkotásaiból nyitnak reprezentatív bemutatót. Rangos esemény színhelye lesz a Műcsarnok, szeptember 20- án itt nyitják meg a harmadik nemzetközi kisplasztikái biennálét. Az idén is színes, változatos kiállítási program köszönti a szovjet kultúra napjait. Ebből az alkalomból november 3. és 13. között a fővárosban és vidéken is számos művészeti, dokumentatív kiállítás ad ízelítőt a Szovjetunió népeinek kultúrájából. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének szervezésében határainkon túl több tucat kiállítás ismerteti meg a közönséggel a magyar művészek munkáit. Ott lesznek művészeink azon a nemzetközi képzőművészeti kiállításon, amely október végén Lódzban nyílik. Novemberben Delhiben egy nagyszabású reprezentatív képzőművészeti kiállításon mutatkoznak be művészeink. Reggel a Tiszáin Hajnalban, :. 1 Törődött arcán még ott van a hajnali felkelés, vonatozás, buszozás minden nyoma. Hatalmas ásítás közepette váltja fel tízesét, aztán beáll a sorba az automata elé. Sietve, kapkodva issza meg reggeli kakaóját és elviharzik a villamosmegálló felé. Kint dolgozik a gyárban, még van háromnegyed órája, hogy kiérjen, átöltözzön, és az ab- léztól átvegye a munkát. Az aluljáróból micjsap- kás, strapára vett ruhába öltözött emberek özönlenek. Az autóbusz- és villamosmegállóban reménytelenül sokan várakoznak. Reggel van a Tiszáin, a sátoraljaújhelyi vonat már elment, Forró-Encsről pedig most érkezett l)ö«lötl automaták Egy órát töltöttem reggel 5-től 6-ig a Tiszáin, kutattam, hogy a bejárók, akik korántsem romantikus gondolatokkal viseltetnek az utazás iránt, milyennek látják az állomást, milyen a hangulat a reggeli megérkezéskor? Túlságosan sokat persze nem tudhattam meg. Itt ilyenkor reggel, mindenki siet, s ha szóba is áll az Idegennel — két percnél többet semmiképpen sem áldozhat, rá. Kiss Ilona, született hal- maji leány, a már említett automaták előtt: — Én már észre sem veszem az állomást. Több éve vagyok bejáró, megszokhattam eléggé. Legfeljebb bosz- szankodni szoktam rajta. Nézzen végig ezeken az automatákon. Most Is négyre ki van téve a tábla: „Nem működik”. S a többi meg... Szárazak a szendvicsek, öregek a sütemények. Még szerencse, hogy ez a kakaós működik. Legutóbb például három kétforintosomat ette meg anélkül, hogy egy korty italt is adott volna. — Munkahelyem? A Lenin Kohászati Művekben dolgozom. Kézbesítő vagyok, szabad kijárásom van a gyárból. Ha valami apróságra volna szükségem, azt inkább akkor veszem meg, mert itt a Tiszáin ilyenkor reggel semmit sem lehet kapni. Valóban. Negyed hat és alig-alig látni nyitva tartó árusítót, nincs meleg szendvics, nincs üdítő. Vehetek Preludium márkájú szájharmonikát 46 forintért és nippet- 78-ért. Szalaszendi óhajok Odakint,, az Utasellátó pavilonsora előtti téren egyre nó a forgalom. Apró körök, társaságok alakulnak, s kézről kézre jár a kétdeeis reggeli „ébresztő”. Olyan ez itt, mint a hivatalban a kávé. Molnár József Szalaszend levegőjét hozta magával.. Már egy életet eltöltött a vonatokon. Huszonhárom éve bejáró. — Én kérem csak azt látom, hogy az utóbbi hónapokban megromlott a közlekedés. No nem a vonat, mert Szalaszendnek nincs saját állomása, hanem a busz, amivel eljutunk odáig. Ha nem akarunk haszontalan órákat tölteni az állomáson, gyalog kell mennünk több mint tíz kilométert. Ez meg éppen nem a legkellemesebb. És másnap elölről kezdeni... Talán a Volán tudna segíteni. Hiába szüntették meg a féldecis pálinka ” árusítását. Hárman-négyen összedobják a rá való pénzt, s szájról- szájra jár a kétdeeis üveg. A legidősebbik Molnár, mert hárman vannak testvérek, elmondja, hogy mostanában a nyári ételeket rakja az asszony a táskába. Ez annyit tesz, hogy a szalonna és kenyér mellé paradicsom, paprika is kerül. — Vennék én itt akár még főtt kolbászt is, megengedné a zsebem, de nincsen. Reggel van, s talán álmosak még az eladók... Az emberfolyam nem ritkul. Szuszogva, döccennek be az autóbuszok, de már indulnak is a következő fordulóba. Az ajtók nehezen záródnak, belül ember ember hátán. — így van ez mindennap — mondja Bakta János Me- zönyárádról. — Megszokni nem lehet. A Tiszai? Az egy épület, amelyet mindennap kétszer látunk. Annyira ismerem már a járást, hogy akár behunyt szemmel is odatalálnék a vonatomhoz. Persze azért a reggeleknek különös hangulatuk van. Az ember ha álmos is, de tiszta a feje, s én is ilyenkor szoktam eldönteni, hogyan, mit fogok aznap csinálni. De megbocsásson, sietek, nem akarok elkésni a műszakból. Csend csak öt percig Maradtam még, megnézni a teret, milyen hat órakor, amikor odabent megindulnak a gyárak. Kiürült. Furcsa is volt a csend — de csak öt percig tartott az egész. Megérkezett a következő hullám, s jöttek autóbuszokon, taxival, nagy bőrönddel azok Is, akik éppen nyaralni indultak. — Budapestre gyorsvonat indul a VII. vágányról . — hallatszott a bemondó hangja. (udvardy) konferencia A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárában tegnap, szeptember 4-én együttes üléssel» fejeződött be az egyetemi és főiskolai könyvtárak 11. országos konferenciája. Ezt megelőzően négy szekcióban vitatták meg a résztvevők a felsőoktatási intézményekben folyó könyvtári 1 munka szakterületeinek időszerű kérdéseit. Az „A” szekció dr. Gyenge Erzsébetnek, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára igazgatójának elnökletével az oktatás, kutatás szak- irodalmi információellátásának feladataival foglalkozott. A „B” szekció a könyvtárak egyetemen kívüli kapcsolatairól tanácskozott. Ennek a szekciónak az elnöke, dr. Zsidai József, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának igazgatója volt, aki referátumot is tartott Az egyetemi könyvtárak regionális együttműködése az iparvállalatokkal címmel. A „C” szekció dr. Csüry Istvánnak, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtára igazgatójának elnökletével a korszerű könyvtári munkaszervezés témakörével foglalkozott. A ,.B” szekció pedig dr. Takács József, a Pécsi Tanárképző Főiskola könyvtárigazgatója elnökletével a főiskolai könyvtárak funkcióit és fejlesztésük feladatait vitatta meg. A tegnapi záróülésen a szekciók elnökei számoltak be a részterületek szakmai tanácskozásairól, majd az elnöklő dr. Csüry István ismertette a háromnapos országos konferencia ajánlásait. Záróbeszédében méltatta a mostani konferencia közérdekű munkáját, hangsúlyozta, hogy az egyetemi és főiskolai könyvtárak a felsőoktatásban való elsődleges szerepük hatékony betöltésén túl mindinkább intézményeik falain kívül is hoz- zájárulnak, sajátos könyvtári szolgáltatásaikkal, az országos érdekű tudományos és gyakorlati munka eredményeihez. Hasznos tapasztalatcsere Keszthelyen, az Agrártudományi Egyetem dísztermében csütörtökön befejeződött a VII. nemzetközi talajbiológiai ülés. A tanácskozáson három földrész 11 országának több mint száz szakembere vett részt, hogy kicserélje tapasztalatait a talajbiojógia és -a környezet- védelem témakörében. A háromnapos tudományos ülésen több mint hatvan előadás hangzott el. Szegi József, a Talajtani Kutató- intézet mikrobiológiai osztályának vezetője elmondotta, hogy hazánkban a meddőhányókat ismét a mező- gazdaság szolgálatába állítják. Magyarországon több ezer hektárnyi területen találni meddőhányókat. A meddőhányók nemcsali a mezőgazdasági termelés „kiesése” miatt, hanem jelentős környezetvédelmi károkat okozó hatás miatt is gondot okoznak. A lignitbányák megnyitása előtt 40— 58 méter mélységben elhord- ják a termőföldet. A mesterséges földhegyek jelentős porszennyeződést okoznak a környező szántóföldeken. Ezeket a területeket — mint hangoztatta — újból a mezőgazdasági termelés szolgálatába kell állítani. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy 6—7 év alatt a mezőgazdaság szolgálatába lehet állítani az egykori meddőhányókat is. A Diósgyőri Gépgyár ESZTERGÁLYOS BETANÍTÓ TAN FOLYAMOT INDÍT 1975. szeptember 15-én. A tanfolyam időtartama: 3 hónap. Várjuk 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező, 18 évet betöltött fiúk, lányok jelentkezését. CÍM: DIÓSGYŐRI GÉPGYÁR, munkaerő-gazdálkodási csoport, r Telefon: 14-131/10-53 mellék. A Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyára FELVÉTELT HIRDET: 8. általános iskolát végzett női dolgozók részére — 15 évtől 30 éves korig — IRODAI KISEGÍTŐ MUNKÁRA, 1 műszakos munkakörbe. TOVÁBBÁ FELVESZ: érettségizett nőket ADMINISZTRATÍV MUNKAKÖRBE, GYORS, és GÉPÍRÓT (kezdőt Is), 15 évtő! női dolgozókat TAKARÍTÓ, FÜRDÖÖR cs FÜRDŐ KEZELŐ, férfi és női dolgozókat KAPUS és PORTÁS. 18 évet betöltött női dolgozókat MINTAELÖKÉSZtTÖ és -ELEMZŐ, valamint női betanított és segédmunkásokat GÉPKEZELŐI munkakörbe, férfi betanított és segédmunkásokat különböző munkakörökbe, továbbá: felvonószerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő, műszerész. Dicsei villamossági szerelő és esztergályos szakmunkásokat egy és váltőműszakban, gépkocsi vezetőket egy- és kétműszakos beosztásba. JELENTKEZNI LEHET: a vállalat munkaügyi osztályán, 7—lő óráig. i
