Észak-Magyarország, 1975. szeptember (31. évfolyam, 206-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975, siept. 3., szerda Kekkonen 15 @w@s 09 Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke ki­fejezte jókívánságait Urho Kaleva Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének 75. születésnapja alkalmából. A dr. Urho Kekkonen,! a Finn Köztársaság elnöke 75. születésnapjával kapcsolatos ünnepségekre kedden Hel­sinkibe utazott dr. Traut- mann Rezső, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke. Umejiség Bánik» Hanoiban kedden megkez­dődtek a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kikiáltá­sának harmincadik évfordu­lójára rendezett ünnepségek. A történelmi Ba Dinh té­ren, ahol 30 évvel ezelőtt Ho, Si Minh elnök ünnepé­lyesen phoklamálta a VDK függetlenségét, s ahol most mauzóleuma áll, megjelen­tek az ország párt- és álla­mi vezetői, valamint mint­egy 50 külföldi testvéri és baráti ország képviselői, köz­tük Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke és az általa vezetett magyar küldöttség. A vezetők és a vendéglátók közelében a gyalogság, a védelem, a ha­ditengerészet és a népi biz­tonsági fegyveres erők ala­kulatai sorakoztak fel teljes díszben. 21 ágyúlövés dör­dült el üdvözlésül. A té­ren és a környező utakon több százezer vietnami tö­mege hömpölygött. Az ünnepség nyitányaként Pham Van Dong miniszter- elnök mondott nagy beszé­det. Képünkön Harmati Sándor A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Harmati Sándornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagjának, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnökének, valamint Var­ga István nyugalmazott vál­lalatigazgatónak — a mun­kásmozgalomban kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenységük elismeréséül. 70. születésnapjuk alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetési ado­mányozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke adta át. I niveüiés kötiségvelése is iíjóságpslitika A megyei oktatási és if­jiiságpolif íIípí hízol t«:jg fog­nap, szeptember 2-án délután megtartott ülésén két témát vitatott meg. Bujdos János, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezetője számolt be a művelődési ágazat IV. ötéves tervének teljesítésé­ről, illetve az ötödik öt­éves terv irányelveiről, s többek között elmondotta, hogy a kulturális ellátás fej­lesztésének legfontosabb ré­szeként az oktaták, anyagi feltételeinek biztosítását, az iskolarendszer további kor­szerűsítését tartották. Csak az 1975-ös évben 2450 óvodai hely, 192 gyermekotthoni hely, 129 általános iskolai osztályterem, 800 általános iskolai diákotthoni hely és 0 szakmunkásképző osztályte­rem fejlesztésével kell szá­molni. Bár soha annyi fo­rintot nem költöttünk még kulturális beruházásokra mint ebben az' <">Ul\*es~ierv- ,ben, kedvezőtlen a felhasz­nálás mértéké, mindössze 66.2 százalék. Ennek oka. hogy a helyi tanácsok- részéről nem készítették elő megfelelően a beruházásokat, és az építő­ipari árváltozások is a költ­ségvetések átdolgozását von­ták maguk után. A bizottság ugyancsak megtárgyalta azt a tájékoztatót, amelyet Nógyes- si István terjesztett elő. s amely tanácsaink ifjúságpo­litikai tevékenységét vizs­gálta. Bár nagyon sok jó ta­pasztalatot szereztek a vizs­gálódás során, még nem lehet általánosan elmondani, hogy mindenütt felismerték volna azt az igazságot, hogy az if­júság problémáit csak a fia­talokkal közösen lehet meg­oldani. 1| biztosítási rendszerek a üteiőpzdaságban Tegnap Budapesten, a me­zőgazdasági kiállításon levő pavilonjában sajtótájékozta­tót tartott az Állami Bizto­sító. Tar Jenő, vezérigazgató- helyettes bejelentette, .hogy 1976. január 1-től új biztosí­tási rendszereket vezetnek be a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt 15 év alatt az Állami Biztosító egyik legfontosabb feladatá­nak tartotta, hogy a gazda­ságoknak az elemi károk esetére anyagi biztonságot nyújtson. A még jelenleg is érvényben levő biztosítási rendszerek az évek során el­avultak. Mezőgazdasági üze­meink viszont sokat fejlőd­tek. A. szövetkezetek és gaz­daságok egyesülései után megnövekedtek a földterüle­tek, gyarapodott a géppark és a korszerű agrotechnika következtében egyre inkább ipari üzemekké alakultak át a szövetkezetek. Csak ebben az évben 2,2 milliárd forint kárt fizettek ki a mezőgaz­daságnak, amelyből 1,4 millió volt a jégkár. Belvíz ellen viszont mindössze 193 tsz és gazdaság kötött biztosítást. Mivel a biztosítási módsze­rek nem követték a megvál­tozott körülményeket, az Ál­lami Biztosító új rendszere­ket dolgozott ki. Január 1-től nyolcféle módozat között ..válogathatnak” a szövetke­zetek és a gazdaságok. A gyümölcsösök és szőlők ta­vaszi fagykár elleni biztosí­tásától kezdve lényegesen bővülnek az álló- és forgó­eszközök, a száj- és köröm­fájás. a tenyészállat és ló. a zártrendszerű, szakosított sertéstelepek biztosítási for­mái. Ugyancsak a mezőgaz­dasági üzemek érdekeit szol­gálják a növendék- és hízó- állatokra, valamint a ba­rom tikra vonatkozó új biz­tosítási formák. Újdonság, hogy a nagyüzemi növény­biztosítás egyik formája ki­térjed a belvízkárokra is, amelyekre az árvízzel azonos, .,50 százalékos térítést fizet az Állami Biztosító. n sínai megállapodás i Alexandriában hétfőn egyiptomi részről parafái- ték az egyiptomi és izraeli csapatok szétválasztásának második szakaszáról szóló megállapodást. Előzőleg Iz­rael vezérkari főnöke is kéz­jegyével látta el az okmá­nyokat. A kairól sajtó szerint a megállapodás része egy alap- dokumentum, egy katonai függelék, egy határozat ame­rikai szakértők alkalmazásá­ról a Sínai-félszigeten levő előrejelző állomásokon és egy írásos értesítés arról, hogy Izrael visszaszolgáltat­ja Egyiptomnak az Abu Ru- deisz-i olajmezöt. A UPI Jeruzsálemből szár­mazó értesülése szerint Iz­rael annak fejében járult hozzá csapatainak további hátravonásához és az Aba Rudesz-i olajmezp vissza­adásához, hogy Egyiptom en­gedélyezi Izraelnek szánt hajórakományok áthaladását a Szuezi-csatornán; ígéretet tesz arra, hogy nem alkal­maz blokádot a Bab-el-Man- deb-öböl ollen; felhagy azoknak az"'amerikai cégek­nek a bajkottálásávaí, ame­lyek üzleti kapcsolatban áll­nak Izraellel. Az izraeliek­nek sikerült meggyőzniük az egyiptomiakat arról is, hogy lemondjanak az erőszak al­kalmazásáról, vagy az azzal való fenyegetőzésről és csökkentsék az Izrael elleni politikai harcot. Mint a Washington Fost megállapítja, az izraeliek Kissinger közvetítésével csak azt követően jutottak meg­állapodásra az egyiptomiak­kal. hogy titkos megállapo­dás született, amelynek ér- , telmében az Egyesült Álla­'***>< «»íUikK rí '4H Jt ‘á*S*«!W» ^ .... A z újabb .egyiptomi—izraeli esa.patszét v ál ászt ásrö I szóló megállapodás térképe Ford elnök telefonon üd­vözli Szadatot, a sínai meg­állapodás alkalmából mok az eddigi legnagyobb mértékű — valószínűleg 2,5 —3 milliárd dolláros — évi segélyösszeget folyósítja a számukra és ezen belül két­milliárd dollárt katonai cé­lokra fordíthatnak. A lap szerint az ameri­kaiak által megígért segély volumene nagy jelentőségű. Katonai szakértők szerint az így beszerezhető fegyverek annyira felborítják .a Közel- Kelet katonai egyensúlyát, hogy az arab országok pá­nikba esnek. Ennek közvet­len eredménye az lehel, hogy az arabok újból fegy­vervásárlási kérelemmel for­dulnak más országokhoz — ez pedig végeredményben újabb háborúhoz vezethet. A New York Times rámu­tat arra, hogy a megállapo­dást bíráló arab körök attól tartanak; a most parafáit szerződés akadályozni fogja a még megoldatlan, az arabok számára fontosabb kérdések rendezését. Köztük az izraeliek által megszállva tartott Golan-magaslalok problémáját, a Jordán-folvó nyugati partjának és külö­nösen a palesztinok önálló államalakítási jogának kér­dését. II ilíi ÉÉÉt az über adja Az idei, 1975-i Erdélyi János-díjas pedagógus Kevés híján négy évtized pedagógusi életművét jutal­mazza a tegnap, szeptember 2-án — stílusos jelképként az új tanév első munkanap­ján — átadott Erdélyi János- díj. A megyei tanács által alapított pedagógiai díjat ez alkalommal Terényi József, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium latin—né­met-orosz szakos tanára, az idegen nyelvek megyei kö­zépiskolai szakfelügyelője kapta meg. Varga Gábor né, a megyei tanács elnökhelyet­tese a díj átnyújtása alkal­mából méltán hangoztatta, hogy a díj értékét az erpbsr adja. Terényi József 1937-ben- ér­demelte ki. példás egyetemi tanulmányai után, a latin— német szakon a tanári okle­velet. S már érdemes peda­gógusi teljesítményt követő­en, 1957-ben szerezte meg az orosz nyelv tanítására képe­sítő diplomát. Hivatalos mi­nősítése szerint „pedagógiai pályafutásának egyik fő jel­lemzője a pedagógiai mód­szerek kutatása, elterjesztése. Nemcsak a diákokat tanítot­ta és tanítja eredményesen, hanem szakfelügyelőként pe­dagógus munkatársait is ha­tékony oktatási módszerekre nevelte. A szaktárgyainak megyei továbbképzésében el­évülhetetlen érdemeket szer­zett”. S mindezekhez ráadásul — tanári és szakfelügyelői munkássága mellett — igen gazdag tudományos munkás­ságot is folytatott. Ha csu­pán szakirodalmi tevékeny­ségével jellemeznénk, ennyi is elég indok volna mostani kitüntetéséhez. Töredékes felsorolás is meggyőzően ta­núsítja. milyen lényegi té­mákban járult hozzá az ide­gen nyelveli hatékonyabb tanítási módszereinek elter­jesztéséhez. Már 1967-ben ta­nulmánya jelent meg az „Idegen nyelvek tanítása” című módszertani folyóirat­ban a „Próbálkozások az önálló fordítási készség fej­lesztéséhez a latin tanítás­ban” címmel. Első díjat nyert „Egy holt nyelv tanítása az újjáéledt magyar, gimnáziumban” című tanulmányával. Az Erdélyi János-dij át­adása alkalmából indokolt hangsúllyal esett szó arról, hogy nálunk, az Európában elszigetelt nyelvű országban különös jelentősége van a szélesebb .körű tájékozódást — tájékoztatást szolgáló ide­gen nyelvek tanításának. Ám Terényi József nem érle be csupán a szakmai pedagógusi szolgálattal, bár tanári pályafutásának ered­ményei is sokszorosan indo­kolják a most megkapott pe­dagógiai díjat. Hiszen köz­vetlen tanítványai közül is­kolájában, a sátoraljaújhelyi gimnáziumban 'tizenhat volt növendéke — közöttük az igazgaló és az egyik igazgató­helyettes — tanít. Az innét elkerültek közül pedig olyan volt tanítványokat említ, mint Bcrecz János, az MSZMP KB külpolitikai osz­tályának vezetője, vagy Ger­gely István, volt miniszter- helyettes. a Szolnok megyei Pártbizottság mostani első titkára. A teljes értékű szak­tárgyi tevékenység mellett magától értetődő ügyszeretet­ből vállalta a járási pedagó­gus énekkar vezetését, s töl­tötte be 12 éven át a városi tanácstagi, illetve a végrehaj­tó bizottsági tagság felelős tisztét. S egész életútját mindennél ékesebben jellemzi, hogy immár második esztendeje önkéntes „továbbszolgáló” ezen a megkülönböztetett fe­lelősséggel járó pedagógus­közéleti pályán. B. J. íz ecuadori helyzet Ecuadorban hétfőn 'este, néhány órás harc után, meg­bukott Raul Goncalvez Al- vear tábornok, vezérkari fő­nök elszigetelt államcsíny- kísérlete. Guillermo Rodri­guez Lara elnök az, esti órákban visszatért Quitóba és rádióbeszédében szólította fel az ecuadori népet, hogy „harcoljon a nagyravágyó katonák és politikusok el­len”. Az országban helyi idő szerint 18 órától kijárási ti­lalmat rendeltek el. Mint már jelentettük, az államcsínykísérlet jobboldali erők akciója volt. s csak a fővárosra korlátozódott, az ország többi része lojális maradt Rodriguez Lara el­nökhöz. A lázadók bukásá­hoz nagymértékben hozzájá­rult, hogy a quitói rendőr­ség és — mint ahogy Sergio Vasquez Pacheco, a fegyve­res erők egyesített parancs­nokságának elnöke már hét- ion bejelentette — a fegy­veres erők mindhárom fegy­verneme hű maradt az el­nökhöz. A quitói összecsapásoknak hírügynökségi jelentése sze­rint mintegy húsz halálos áldozata és 150 sebesültje van. A hétfő esti órákra tel­jesen helyreállt a nyugalom. A felfal Szakszervezelénsk kiiittértelezEefe A Vasutasok Szakszerve­zete Miskolci Területi Bi­zottsága tegnap, a Borsodi Szénbányák igazgatóságának kultúrtermében küldöttérte­kezletet tartott, ahol a me­gyei pártbizottság képvisele­tében jelen volt; Csépányi Sándor, a Központi Bizottság tagja, az LKM vezérigazgató­ja, dr. Balogh András, az SZMT titkára, Makkal László, a MÁV Miskolci Igazgatósá­ga pártbizottságának titkára, Török Lászlóa KISZ me­gyei bizottságának első titká­ra és dr. Pásztor Pál. a MÁV Miskolci Igazgatóságának ve­zetője. Helyet foglalt az el­nökségben dr. Égető Imre, a SZOT politikai fömunkatár- sa is. A küldöttértekezlet meg­állapította; a beszámolási időszakban erősödött az irá­nyító és vezetői munka szín­vonala. Többek között jó eredményeket értek el az érdekvédelem, a szállítási és termelési tervek területén, valamint a nevelőmunkában és a káderek kiválasztásá­ban is. Az alapszervezetek­nél a testületi munkára egy­re inkább jellemző, hogy a tárgyalások során élnek a rendelkezésükre álló jogkör­rel. A Politikai Bizottság is­mert határozatainak megjele­nése után. a pártszervezetek­kel való kapcsolat erősödött és színvonalasabb lett. Ennek a szemléletnek a megvalósí­tását megkövetelte a mun­kásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtása is. Az elnökség által meghatá­rozott káderpolitikai felada­tok mind jobban érvényesül­nek és erősödött a káder­munka demokratizmusa. A kibontakozó szocialista munkaverseny elősegítette a termelő munkában való helytállást. A bázishoz ké­pest egy százalékkal nőtt az utasforgalom, az áruforga­lomban pedig 13,4 százalékos emelkedés mutatkozott. Eze­ket a szép eredményeket a vasutas dolgozók jó helytállá­sának. s 1972-től végrehajtott üzem- és munkaszervezési in­tézkedéseknek köszönhettek. A területen dolgozó brigádok­nak 60 százaléka vesz részt a szocialista brigádmozga­lomban. A növekvő bérek, prémiu­mok és segélyezések mellett kedvezően alakult a szak- szervezeti üdültetésben részt­vevők száma is. A beszámolót követő vitá­ban több észrevétel, hozzá­szólás hangzott el, majd meg­választották a területi tanács, a számvizsgáló bizottság tag­jait. A szakszervezeti küldött- értekezlet megválasztotta a területi tanács 53 aktíváját, valamint a területi bizottság líi tagját. A Vasutas Szak- szervezet elnökévé Kovács Imrét, területi titkárrá pe­dig Zombori Lajost jelölték. A Vasutas Szakszervezet IX. kongresszusán 30 fő képvi­seli a miskolci MÁV Igaik- gatóságot. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának küldött­értekezletére pedig 13 dolgo­zót jelűitek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom