Észak-Magyarország, 1975. szeptember (31. évfolyam, 206-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

ÉSZAK-MAGYAF.ORSZAG 3 1975. sicpt. 3., szerda 7ervszorüség, rendszeresség „Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1970. február IS— 19-i nőpolitikái határozatá­nak végrehajtását a Miskolci városi Párt-végrehajtóbizolt- ság 1971-ban és 1973-ban ér­tékelte. Az azóta eltelt két évben elegendő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy ösz- szegezzük a végrehajtás elő­rehaladását és meghatározzuk a feladatokat. E gondolatok vezették be azt a tájékoztatót, amely az ipari nagy- és középüzemek, az élelmiszeripar, a szolgál­tatás és szövetkezeti ipar területén, összesen 14 üzem­nél és vállalatnál folytatott brigádvizsgálat, csoportos be­szélgetések tapasztalatait tar­talmazza, s amelyet az MSZMP városi Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megvitatott Kolláth Sándor titkár elnökletével. Elöljáró­ban annyit: az előterjesztés­ből nagyon egyértelműen ki­érződött, hogy a nők politi­kai, gazdasági és szociális helyzetének javítására hozott határozat megvalósulása jól halad, tervszerűség és rend­szeresség jellemzi e tevé­kenységet. SAJÁTOS „TILALOMJEGYZÉK" A párt- és tömegszerveze­tek az elmúlt időszakban többször is megvitatták e té­mát, kiegészítő javaslatokat tettek, melyeket az intézke­dési terv korszerűsítésének is nevezhetünk és számos, a végrehajtást segítő felmérést végeztek. Ennek eredménye­ként a Pamutfonóban példá­ul 1973-tól eltörölték a szom­bati éjszakai műszakot. Egy évvel később megszüntették az azonos munkakörben dol­gozó nők és férfiak közötti béraránytalanságot. Az édes­iparban foglalkoztatási „tila­lomjegyzéket" állítottak ösz- sze, s a nehéz fizikai munkát igénylő helyekről áthelyezték a nőket olyan munkakörök­be, amelyek nem szerepelnek a „tilalomlistán”. Több válla­latnál intézkedéseket tettek a nehéz fizikai munka meg­könnyítésére, a női egyenjo­gúság gyakorlatban történő megvalósítására, és a szak- képzettség növelésére. A nők egészségének védelmében az LKM-ben „gólya-üzemet" hoztak létre, a December 4. Drótműben pedig külön üzemben, könnyített munka­helyen foglalkoztatják a ter­hes anyákat. Mindez azt is bizonyítja, hogy mérhető fej­lődés következett be a köz- gondolkodásban, csökkent a nőpolitikái kérdésekben a közömbösség és a szélsőséges megnyilvánulás. FOKOZÓDÓ KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG Tapasztalatok bizonyítják, hogy a nők többsége politi­kailag érettebb lett, reálisab­ban gondolkodik, elfogadja, segíti a párt politikáját. Kedvező fejlődés tapasztal­ható a párt- és tömegpoliti­kai oktatás különböző formá­in is. a nők arányának ala­kulásában. Egyre többen ke­resik a párthoz vezető utat, szívesen dolgoznak tömeg- szervezetekben, felkészülnek a párttagságra. Igaz, vannak vállalatok, ahol „kicsik a látó­szögből” a nők párttaggá ne­velése. Ezt bizonyítják azok a felmérések, melyeket a MÉH vállalatnál, a hütőház- nál, a müanyagfeldolgozö vállalatnál és a húsüzemben készítettek. Fejlődés tapasztalható a nők közéleti tevékenységé­ben. Növekedett számuk a pórt vezető szerveiben, a tömegszervezetekben és a választott testületekben. De többet kell tennünk a moz­galmi jártasságuk gyarapítá­sáért, tájékozottságuk fokozá­sáért és a funkcióban levők, testületi munkába bevont nők felkészítéséért, továbbképzé­séért. Az igazsághoz tartozik az is. hogy kedvezőtlen ha­tást gyakorol a nők közéleti tevékenységére családon be­lül az egyenlőtlen tehervi­selés is. A nők részvétele a terme­lőmunkában. a vállalati szo­cialista munkaversenyben és a brigádmozgalomban egyre kedvezőbb. Statisztikai ada­tok bizonyítják, mily sokan vesznek részt a. többet és jobbat akaró kollektívákban. Az LKM-ben 4200 nő közül több mint 2200-an dolgoznak szocialista brigádokban. A DIGEP-ben a dolgozó nők háromnegyed része, a pa­mutfonodában pedig még többen vannak hasonló kol­lektívákban. De a város 14 üzemében több mint 12 ezer nödolgozó közül mintegy 7 ezren tagjai a szocialista brigádoknak. ELISMERÉS KETTŐS FORMÁBAN A jobb teljesítmények nyomán fokozódott a nők munkájának anyagi és er­kölcsi elismerése, a szocia­lista bérezés elveinek betar­tása. A bérügyi egyenlőtlen­ségek aránya tudatos bér- pplitikai intézkedésekkel to­vább csökkent. Általános ta­pasztalat, hogy az évi bérfej­lesztések mértéke magasabb a nődolgozóknál, s így évről évre csökken az indokolatlan különbség. Nem mondható ugyanez az alkalmazotti munkakörökben dolgozókra. A nők munkájának erköl­csi elismerésében is mérhető eredmények születtek, me­lyek nemcsak az elismerő szavakban tapasztalhátók, hanem kormány-, miniszté­riumi és vállalati kitünteté­sek számában is. Kár, hogy több területen a vállalati ki­tüntetések száma még nap­jainkban sincs arányban a nők kiemelkedő munkájával és létszámával. KÉPZETTSÉG ÉS BEOSZTÁS Az erőfeszítések ellenére is gond a nők szakmai kép­zettségének fokozása. A több évtizedes elmaradást sike­rült csökkenteni, de nem le­hetett megszüntetni. A vál­lalati gazdasági vezetés és a társadalmi szervek jelentős erőfeszítéseket teltek, beis­kolázási tervek készülnek, kiemelt téma a szakmunkás­képzés is. Mégis lassú az előrelépés. Nehézkesen halad a nők vezető beosztásba tör­ténő állítása. Önálló vezető posztokon való részvételük nincs arányban sem lét­számukkal, sem alkalmassá­gukkal, Jóllehet, a nagy­számban nőket foglalkoztató munkahelyeken, a pamutfo­nodában. az édesiparban van fejlődés, sőt. a legtöbb veze­tőt a fizikai dolgozók közül emelik ki. Mégis a gyorsabb haladást elsősorban szemléleti tényezők, családon belüli gondok, és a kádermunka gyengeségei gátolják. Csak másodsorban említhető a nők visszahúzódása. »A nőpolitikáról napjaink­ban egyre több szó esik a különböző fórumokon. Köz­érdeklődésre számottartó té­ma lelt kisebb és nagyobb közösségekben egyaránt. Nemrégen lapunkban is nyi­latkoztak róla férjek és fe­leségek, majd fiúk és lányok. Most két esztendő konkrét eredményeit és gondjait vi­tatta meg a városi párt-vég- rehajlóbizottság. Két évről van szó,' mégis úgy tűnik, amiről a nőpolitika miskol­ci tapasztalatai kapcsán szó esett, az az 1970-es párthatá­rozat megjelenésével kezdő­dött — s napjainkban is foly­tatódik. Erre lebet következ­tetni abból a feíadattervből, azokból a javaslatokból, amelyeket egyfajta záradék­ként emelt törvényerőre a végrehajtó bizottság. & társadalmi liÉjfen vétóiéra! Paulovjts Ágoston A társadalmi tulajdon vé­delme nem kampányfeladat, hanem a mindennapi gazda­sági és politikai munka szer­ves része. Ezt hangsúlyozta a Tiszai Erőmű Vállalat üzemi párt-végrehajtóbizottsága is, amikor értékelte az ezzel kapcsolatos eddigi tevékeny­séget. Mint ismeretes, a Ti­szai Erőmű Vállalatnál je­lentős bővítési munkák foly­nak, ezzel egyidőben épül az új erőmű, amelyben sok ki­vitelező vállalat, több ezer dolgozóval vesz részt. Nagy mennyiségű építőanyag, érté­kes gépek, berendezések ér­keznek nap mint nap a beru­házáshoz. Ezek tárolása, megőrzése nem egyszerű fel­adat, Az is tudvalevő, hogy a kivitelező vállalatoknál la­zább a munkafegyelem, mint a telepített üzemekben. A hétvégeken, amikor elnépte­lenednek a munkahelyek, nem mindenütt foi-ditanas kellő gondol a szerszámok, munkaeszközök őrzésére, s emiatt elszaporodnak a kü­lönféle lopások. Kétségtelen, az új erőmű építésében részt vevő kivite­lező vállalatok, az Erőmű Beruházási Vállalattal közö­sen mindent elkövetnek a társadalmi tulajdon megóvá­sáért. A leninvárosi párl- vágreh áj lobi zotlsá s hat á roza- ta nyomán a hétvégeken kü­lön ügyeletet szerveznek, megerősítették a portai szol­gálatot. ideiglenes kerítéseket készítettek és a rendőrséggel együtt rendszeres ellenőrzé­seket tartanak. A vállalatok a társadalmi tulajdon védelmében elsősor­ban \ a becsületes dolgozók nagy többségére támaszkod­nak. A tömegbázis kiszélesí­tése érdekében nagy jelentő­séget tulajdonítanak a fel­világosító munkának, a tu­datformáló tevékenységnek; amelyet főként a helyi párt­ós szákszervezeti szervek fej­tenek ki a dolgozók között. A társadalmi tulajdon védelmét nagymértékben segítik a szo­cialista brigádok is: éves vál­lalásaikban külön pontként szerepel a kollektívák ilyen irányú feladata. Jó kezdemé­nyezésnek bizonyult továbbá a Tiszai Erőmű gazdasági vezetői részéről, hogy létre­hoztak a vállalatnál egy bi­zottságot, amely kimondot­tan a társadalmi tulajdon védelmét tekinti legfőbb fel­adatának. • • „Önmagától települt” Kedden az MTA szegedi biológiai központjában négy­napos nemzetközi szimpozion kezdődött az UNESCO tá­mogatásával, a nemzetközi sejtbiológiai szervezet — az ICRO — védnökségével. Az utóbbi évek kutatásai egyre világosabbá tették, hogy az élőlények sejtjeiben előfor­duló bonyolult szerkezetek, az úgynevezett sejtszervecs- kék — óriás molekulákból megfelelő körülmények kö­zött, óriás molekulákból, spontán módon alakulnak ki. A makromolekulák sajátos­sága a magasabb szervező­dés, az önmaguktól való fel­épülés lehetősége. Ennek a folyamatnak törvényszerűsé­geit vitatják meg a kong­resszuson. Az „önmagától felépült” problémájának sokrétű ku­tatása azért is fontos, hogy tovább haladhassanak, újabb eredményeket érjenek el a tudományos kutatók az élet keletkezésének és kialakulá­sának felderítésében. A vi­lág különböző tájairól, ti­zenhárom országból a legki­válóbb tudósok látogattak Szegedre, továbbá több mint száz hazai biológuskutató vesz részt a tudományos ülésen. A tanácskozás mintegy 180 résztvevőjét Straub F. Brú­nó akadémikus, az MTA sze­gedi biológiai központjának főigazgatója köszöntötte, majd megkezdődtek az elő­adások. (Tudósítónktól) A Lenin Kohászati Művek tűzállótégla-gyárában dolgo­zik Moldoványi Géza tmk- brigádja. Azon kevesek közé tartoznak, akik az 1974. évi munkájuk elismeréseként a ..Vállalat Kiváló Brigádja” kitüntetést nyerték el. A tmk- brigád odaadó munkája biz­tosítja a termelés „háttérét”, ők képviselik a „hátorszá­got”. Az általuk karbantar­tott gépek zavartalan műkö­dése nélkül ugyanis megbé­nulna a nélkülözhetetlen samott-légla gyártása. Nem kevés a dolguk, hiszen a tűzállótéglagyár az egyik legrégibb üzem. Berendezései jórészt elavultak. Az a 350 ember, aki itt dolgozik, ne­héz körülmények'között vég­zi munkáját. Nagy a por, sok a nehéz fizikai munka. A folyamatos tüzelésű ke­mencéknél szinte izzik a le­vegő. Nem csoda, hogy nagy a munkaerőhiány. — Mindezek a körülmé­nyek arra késztettek bennün­ket — mondja Zátonyi László gyáregységvezetö —, hogy jelentős korszerűsítést hajt­sunk végre. Folyamatban van két darab szovjet centrifugá­lis gyorskeverőgép beszerzése. Ennek megismerése, üzembe helyezése nagy feladatot ro majd a gépészeti csoport brigádjára. Bővíteni kell az alapanyag- és készáruraktárt, a belső úthálózatot. Terve­zik az összes alapanyag gépi kirakását. A korszerűsítés jelenlegi feladatait a régi favázas őr­lőcsarnok gépcsoportjainak áttelepítése adja. Ezt a mun­kát rövidesen befejezik, utána lebontják az életveszé­lyesnek nyilvánított épületet. Mindezektől és egyéb más intézkedésektől azt remélik a gyáregységnél, hogy kedve­zőbb viszonyok között állítják elő évente azt a százféle, összesen 28 ezer tonna sa- motl-terméket, és 1 21 ezer tonna zsugorított dolomitot, amelyből a gyáregység évi 80 millió forintos termelési értéke képződik. Kj J. Az AGROKER terveiből Gépi adatfeldolgozás, !&i alkatrészelEálás Az ormos! bányaüzem traszformátorházában Bérc Lajos vil­lanyszerelő karbantartási munkát végez. Fotó Kozák Péter Szedik a burgonyát, a- cu­korrépát, nemsokára beérik a kukorica, ugyanakkor szán­tani is keli, vetni is. Sok a tennivaló a mezőgazdaságban. Hajráznak az emberek és a gépek. Megkezdődött az őszi munkacsúcs. Rendkívül nagy a jelentősége ilyenkor a me­zőgazdasági üzemek géppark­jának: sok múlik a felsze­reltségen es a gépek állapo­tán. — Ismerve a megye mező­gazdasági üzemeinek gép- és alkatrészigényét, ismerve vál­lalatunk lehetőségeit, el­mondhatom, hogy tartható a tavaly őszi színvonal — hal­lottuk Fodor Lászlótól, a Borsod megyei AGROKER Vállalat igazgatójától. — Nem lesz olyan hiány sem gépből, sem alkatrészből, amely gátolná bármelyik nö­1 vény betakarítását is. A kukorica letöréséhez korlát­lan mennyiségű SZK—5-ös kombájn áll rendelkezésre, szárítóberendezés is van. A burgonya és cukorrépa beta­karításához is minden gép kapható. Ez persze nem je­lenti azt, hogy minden gaz­daságban gördülékenyen megy majd a munka. Egy­néhány gép. pótalkatrész be­szerzése országos gond, ilyen esetben nem tudunk segíte­ni. Bosszantóbb viszont az olyan eset, amely a Helyi ké­sedelmekből fakad ... — Késői megrendelésekre gondol? — Igen, és rögtön mondok is erre egy példát. Nem sok­kal a burgonyaszedés kezdete elölt érkezett meg hozzánk a gönci Kossuth Termelőszövet­kezet megrendelése, amely­ben 17 darab alkatrészt kér­tek az NDK gyártmányú burgonyábólakarító kombájn­hoz. A mi raktárunkban mindössze három volt az igényeltek közül. Továbbítot­tuk a kérést a MEGÉV-hez, ahol 7 darab kivételével meg is kaptuk a csomagot. Ekkor még mindig maradt 7 hiány­zó szerkezet. Felhívtuk sorra a társcégeket, más megyék AGROKER-vállalatait, végül Debrecenben sikerült besze­reznünk mindent. Hallatlan erőfeszítést, sok időt és mun­kát követelt tőlünk ez a be­szerzés. Mindezt megtakarít­hattuk volna. ha valamelyest előbb jelentkezik a termelő- szövetkezet: igénylésüket ugyanis néhány nappal a me­gyék közti alkatrészbörze után hozta a posta. — Nem lehetne valamilyen módon feltérképezni a vár­ható alkatrészigényeket? — Jövő ősszel elkészül vál­lalatunk űj telenhelye, ott már lehetővé válik a gépi adatfeldolgozás. A aépkatasz- ter segítségével kiküszöböl­hetővé válnak a meglepeté­sek. Mi megpróbáltunk már összehozni egy megyei nyil­vántartást. de az sajnos nem sikerült. Felmérő lapokat küldtünk szét a megye ter­melőszövetkezeteibe, kértük sorolják fel, milyen típusú és milyen évjáratú gépeik van­nak. Ennek alapján szakem­bereink kiszámították volna, hogy mikor kopnak el az al­katrészek. tehát jó előre infor­málódtunk volna a piaeigé- nvekről. Akciónk nem volt si­keres, a felmérő lapoknak csupán 20—30 százaléka ér­kezett vissza. A borsodi AGROKER-nek négy éve jo~ kapcsolata van az Eperjesi Agrotechnikai Vállalattal. Kölcsönösen se­gítik egymást a legnagyobb gondok megoldásában. — Az idén is segítenek a csehszlovák kollégák. Régi gondunk az LKT típusú, er­dőgazdasági gépek pótalkat­rész-ellátása. Most kaptunk ebből valamennyit, de nem eleget. Hitetlenkednek, nem hiszik, hogy ennyire romla­nak ezek a gépek. A közel­jövőben műszaki delegációt küldenek Borsodba, segítenek kideríteni a gyakori hibák okát. Most újabb üzletet bo­nyolítunk le, amelynek érté­ke 12 millió forint lesz. Ily módon jó néhány, régóta hiányzó gépet és alkatrészt tudunk beszerezni megrende­lőink számára — mondta a vállalat igazgatója. Az AGROKER és a megye mezőgazdasági üzemeinek vi­szonya jó. Az egyetértés meg­van. még akkor is. ha né­ha-néha, egy-egy témában lybádzik. Ennek köszönhető, hogy a nagy munkák idején egyre kevesebb a gépek mi­atti fennakadás. A felek kap­csolata sok mindentől függ. Jó szellemre utal a követ­kező epizód. Rendkívül ke­resett gép az aprómagvas növények betakarításához szükséges 512-es kombájn ás az E—280-as. illetve 301-es zöldtakarmány-be takarító. Végre megérkeztek ezek a gépek, de a megrendelők — rossz adottságú termelőszö­vetkezetek — pillanatnyilag fizetőképtelenek. Jómódú, gazdag szövetkezetek viszont armtbai ányt. / ni helyzet közötti különbség így tovább nő. Az AGRO- KER-nek üzleti szempontból teljesen mindegy, hogy ki veszi meg a gépeket. Ám a vezetőség segíteni akar az eredeti megrendelőknek: az illetékes pénzügyi szervektől — nem kevés utánjárással — fizetési haladékot kér szá­mukra. Ka ez sikerül, jóleső érzés tesz látniuk, hallaniuk, hogy e kisebb gazdaságokban is meggyorsultak, könnyebbé váltak az őszi munkák. L. Gy. bármelyik pillaiyitban átven­nék a szállítmányt. A vágyó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom