Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

1975. aug. 20., szerda

ESZAK-MAGYARORSZÁG 3

ent az emberért

Az edelényi Alkotmány Tsz negyedszázada------------------------------------------------------------------------------------,

A

lkotmányunk napján, augusztus 20-án kettős ün- i , népet ülnek az edelényi Alkotmány Tsz-ben: negyed- J 1 századdal ezelőtt, 1950. augusztus 20-án alakította meg i [ egy tuealnyi dolgozó parasztosakul, 60 holdnyi lerülc- [ • ten a nagyközség közös gazdaságát. i

Az alapítók közül sajnos már csak nagyon kevesen lehetnek ott az Alkotmány Tsz negyedszázados jubileumán. De azok, akik a parasztság. a falu új éleiének úttörői közül megérték ezt az évfordulót a legügyesebb, a legfelkészültebb ünnepi szónoknál is hitelesebbet, a fejlődés legsokatmondóbb számainál is többet mondhatnak most el. Mert a szónok megemlékezik, ők emlékeznek. Az ünnepi beszéd tényeket sorol, ők álmaik megvalósulását sorolhatnák. Álmokét, amelyek akkor merésznek tűntek. de sorra valóra váltak.

Az ünnepi megemlékezés bizonyára felsorolja, hogy az az aprócska, 60 holdas kis „mag" 5640 hektáros, hét és fél száz tagot számláló, évi százmillió forintos értéket termelő, már nemcsak Ede- lén.v, hanem az ide tartozó egykori Borsod és Finke községek. valamint Balajt, Dániák, Szendrölád, Ládbesenyó s Abod határát is egyesítő, nyolc település paraszti dolgozóit egyetlen erős, nagy családba tömörítő gazdasággá fejlődött.

És tudom, az sem marad ki, hogy az egy tsz-tagra jutó évi jövedelem itt már eléri a 27 ezer forintot. Szó lesz a növekvő termésátlagokról, a meliorációról, a múltban tövist termő domboldalak most dús füvet termő gyeptelepítéseiről, és jogos büszkeséggel említhetik, hogy az utóbbi három esztendőben háromszor nyerték el a Kiváló Szövetkezet címet.

*

Kell ennél több, a megtett negyedszázad fejlődéséről sokatmondóbb az ünnepi megemlékezéshez?

Azt. hogy ennél többet is tudok, a tsz-elnökének, a cselédgyerekböl lett agrár- szakembernek, Hartman Bálintnak, a kommunista vezető tanácsának köszönhetem.

— Beszélj az emberekkel — ajánlotta —... Az öregekkel, az alapítókkal... Az első esztendők után csatlakozókkal ... És kérdezz meg néhányat a 130 fiatal közül ... Kérdezd őket apró örömeikről. Arról, hogy a munkalehetőségen, a biztos kereseten felül kaptak e valami mást is a mi közösségünktől?

*

És hadd tegyem hozzá e beszélgetéseknek csak a lényegét. dióhéjba foglalt néhány töredékét az Alkotmány Tsz negyedszázadáról szóló megemlékezéshez.

— Nekünk öregeknek, nyugdíjasoknak az jelenti a legtöbbet, hogy megbecsülnek. Sosem érezzük magunkat tehernek, eltartottnak. Ha kérünk, mindig kapunk olyan munkát, amivel még megbirkózunk. Nagy részünk kap havi 100 forintos nyugdíjkiegészítést. Nem segélyt, kiegészítést. A háztájit szinte csak jelképes összegért a gépek művelik.

— Hogy szép ez a ház? Hát megdolgoztunk a rávaló- ért... Igen, itt a tez-ben ... És tudja, jólesett, hogy maga a tsz is belesegített. Nemcsak fuvarral, ötezer forint vissza

nem térítendő segéllyel is

__

D

e a 30 éven aluli építkezők még jobban járnak. Ök tízezer forint ilyen segélyt kapnak.

— Nekem csak hat elemim

volt amikor beléptem a tsz-be. Szégyelltem a gyerekek előtt, no meg szakmunkás sem lehettem, az pedig tíz százalékkal több fizetést jelent. Aztán a vezetőség, a nőbizottság meg a kulturális bizottság megszervezte, hogy tovább tanulhassunk, öreg fejjel 26-an ültünk be az iskolapadba, s 19-en már el is végeztük a nyolcadikat.

— Én itt a tsz-ben lettem állattenyésztő és tejfeldolgozó szakmunkás. Most ismét szervezik a házi szakmunkásképzést. A szikszói iskolának lesz itt kihelyezett osztálya. Vagy

harmincán tanulhatnak tovább.

— Van egy saját autóbuszunk. Ez hétközben szinte menetrend szerint szállítja a tagságot a'távolabbi munkahelyekre. Vasárnaponként pedig egy-egy fordulót tesz a mezőkövesdi Zsóri-fürdőbe. Egy nyáron 150-en üdülhetnek ott egy-egy hetet a bérelt üdülőnkben... A nászutasoknak meg a debreceni tsz- üdülőben biztosítanak helyet. A gyerekeinket is évek óta a 1sz üdiilteti. Most voltak oda nyolcvanan, tíz napig Bala- tonvilágoson.

— Nem gond itt már a főzés sem ... Saját üzemi konyhája van a tsz-ünknek. Olt van, a tsz-klub, meg a KISZ- lclub mellett.

— Hogy érdemes-e jól dolgozni, meg mellette még tanulni is? Hát kérdezze csak meg Arnóczki Imrét, a fiatal gépészszakmunkást! A vezetőség most intézte el. hogy felvették a gödöllői egyetemre, gépészmérnöki előkészítőre.

— Kilenc szocialista brigádunk van. Az elmúlt évben néhány milliót érő vállalást teljesítettünk. De higy- je el, ezt csak úgy tudtuk elérni, hogy valahogy másként érzünk egymást iránt. Most legutóbb, a Martos Flórabrigád gyűlésén nem is szóltunk a termelésrcl. Azt soroltuk, hogy mit tudunk segíteni az általunk pártfogolt öregeknek. Kerteket kapáltunk be, fát vágtunk, volt ahol kimostunk, takarítottunk. És most elhatároztuk, hogy társadalmi munkával egy játszóteret építünk. Persze a bányában dolgozó férjeinket is befogjuk ebbe a munkába.

— Csak ide jöttem a tsz, orvosi rendelőjébe. Hetenként kétszer rendel a saját üzemorvosunk. Ö tartja télen a nők akadémiájának legtöbb előadását is.

*

És hosszan sorolhatnám még mindazt, ami többet mond a számoknál, amit — nevéhez is méltóan — az Alkotmány Tsz-ben tesznek az itt élő, az itt dolgozó emberért.

Pozsonyi Sándor

Interjú ár. Ksvács Jterttal, a Leninvárosi Tanács elnökével

A Leninvárosi Tanács a IV. ötéves terv utolsó esztendejére 25!> millió forint értékű városfejlesztési tervet irányzott elő. Teljesítése — ismerve a beruházás egyes területein jelentkező feszültségeket — nem kis feladatot jelent a beruházó és a kivitelezők számára.

— Hol tartanak a beruházások m cgvalósításában ?

— kérdeztük <fr. Kovács Albérlet, a Leninvárosi Tanács elnökét.

— Mint. mindenütt, így nálunk is a lakásigények kielégítése jelenti a legnagyobb gondot — mondta a tanácselnök. — Pillanatnyilag 1800 igénylő vár arra, hogy mielőbb lakáshoz jusson. Számuk egyre nő. Így érthető, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lakásépítésre. Az idén 240 lakás megépítését tervezzük. Ebből célcsoportos beruházásként

165 lakásnak kell elkészülnie. Ezen a területen nincs is különösebb fennakadás. Százhúsz lakásnak a műszaki átadása már megtörtént, ezekbe rövidesen beköltözhetnek a tulajdonosok. A többi lakás összeszerelését most végzik a kivitelezők, de ez év végére ezeket is átadjuk. Beszámolhatok arról is; hogy még ebben az évben felszabadul egy, eddig munkás- szállásnak használt 60 lakásos épület, ezt ugyancsak szétosztjuk az igénylők között. Így, végeredményben 300 család lakásigényét tudjuk 1975-ben kielégíteni.

— Hogyan készülnek a jövő évi lakásépítési program teljesítésére?

— Azon vagyunk, hogy a lakásépítés ezután is töretlenül folytatódjék. Ezért, már most hozzáfogunk a műszaki-technikai feltételek megteremtéséhez. Így például, megkezdődött a beépítésre

kijelölt terület előközműve- sítése és már folynak 150 lakás alapozási munkái.

— Melyek a legfontosabb beruházási feladatok az cv hátralevő részében?

— A közelmúltban a Borsod megyei Beruházási Vállalattal közösen megvizsgáltuk, hol tartunk a fejlesztési elképzelések teljesítésében, összesen húsz létesítmény építésének helyzetét tekintettük át. Ezután megállapodtunk abban, hogy az egyes beruházásokat milyen sorrendben kell megvalósítani. Azt talán felesleges külön hangsúlyozni, hogy a lakásépítési program teljesítése az első . helyen szerepel. De legalább ennyire fontos, hogy az épülő újabb 16 tantermes általános iskola tantermi része szeptember elejére elkészüljön. Kiemelt beruházási feladatnak tekintjük továbbá a 24 munkahelyes rendclőFelállítási helyükre szállítják a nagy nyomású, gömb alakú gáztartályok előre gyártott idomait a PVC—XII. területén. Fotó: Gallyas Béla

I ÜSZŐMÉ

Sárospaíalíon

Augusztus 2l-én, csütörtökön reggel új helyiségekben, új, sárospataki székházának tanácstermében tartja meg ülését a Tokaj-hegyal- jai Termelő- és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége.

A TESZÖV új székhazának ünnepélyes átadásakor az elnökség a terület mezőgazdaságának egyik legégetőbb, legsürgősebb megoldásra váró kérdéséről tanácskozik. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetét részletesen elemző, a fejlesztési lehetőségeiket összegező, e gazdaságok számára prespektívát mutató jelentést vitatják meg. A területi szövetség szakemberei ezzel a felmérésükkel, a részletesen kidolgozott tájegységi fejlesztési terveikkel a szerencsi és a sátoraljaújhelyi járásban levő szövetkezetek kétharmadának nyújtanak segítséget.

intézet, valamint a 2 ezer

adagos önkiszolgáló étterem építését is. Ami az orvosi rendelő építését illeti, nem vagyunk elégedettek a beruházás ütemével. Az építési jellegű munkáknak csak mintegy hatvan százalékát végezték el a kivitelezők. Ebben közrejátszik az is, hogy az egészségház építése hagyományos technológiával történik, amely rendkívül munkaigényes.

' — Milyen elképzelések

szerepelnek még a tanács fejlesztési tervében?

' — Szerettük volna, ha még az idén elkészül a GELKA új épülete — a meglevőt ugyanis már régen kinőtte a város —, ezenkívül tervbe vettük a gyors tisztító szalon építését is. Eddig sajnos nem találtunk egyetlen vállalatot sem, amely hajlandó lenne a két létesítmény megépítésére. Végre előre léptünk a 200 személyes középiskolai kollégium ügyében . is, hosszú huzavona után megkezdődött az épület kivitelezése. Egyetlen szépséghibája van ennek a beruházásnak; rendkívül lassan halad a munka.

U U

Jegyzet

A létbiztonságról

A nyugat-európai és a tengerentúli lapok fordításait böngészem. Ezúttal elsősorban az álláshirdetéseket olvasgatom. Némely újság hirdetési terjedelmének több mint felét ez a rovat teszi ki. Megdöbbentő kép tárul az ember elé. A hirdetések szinte teljes egészében a munka, a megélhetés után sóvárgó és futkosó munkások, értelmiségiek álláskereséséből áll, ezen belül is túlnyomó többsége a fiatal, 20—30 év körüliekéből. A létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a munkanélküliség a hirdetések szövegét is szánalomra keltövé, megalázóvá, könyörgővé teszi. A Washingtonban élő 21 éves Bobby Bernhard így könyörög munkáért egy hirdetésben: „Az iskola befejezése óta hiába keresek munkát, hat kistestvérem van és szüléimét is segíteni kellene. Körüljártam már gyárakat, üzleteket, kórházakat, kérvényeket írtaim, de senki sem válaszolt. Szánjon meg hát végre valaki.” Minden hirdetés egy sors, egy tragédia, egy életrajz.

Az utóbbi időszakban egy új formával gyarapodtak az állást kereső hirdetések, a csoporthirdetésekkel. Kisebb-na- gyobb munkás-, alkalmazotti és értelmiségi kollektívák közösen hirdetnek és keresnek munkát. „Egyetlen foglalkozásunk az utóbbi időben, hogy reggel 8-tól hivatalzárásig a munkaközvetítő irodákat járjuk és ott órákhosszat sorban állunk. De szinte reménytelen a helyzetünk.” — nyilatkozta egy vasgyári csoport,

Amerikában jelenleg a munkaerő mintegy 10 százaléka, tehát 9—10 millió ember munkanélküli. Nem jobb a helyzet Angliában sem. Itt viszont a munkanélküliek 30 százalékát a 25 évnél fiatalabbak teszik ki. Most. az idei iskolai év befejezése után például több mint százezer végzős diák került a munkanélküliek listájára. Angliában a második világháború óta soha nem volt ennyire nehéz az elhelyezkedés, mint most.

Japánban a nyár elején egyidejűleg 250 ezer munkást küldtek el, és ezen kívül több százezren fél napot, vagy heti néhány órát dolgozhatnak csak. Ahogy a lapok írják: a modern kapitalista társadalom kapzsisága, az emberek soisa iránti közömbössége, rablótörvénye mélységes válságot idéz elő, ami elsősorban az elhelyezkedni, dolgozni akaró fiatalokat sújtja és az idősebb, munkában megfáradt, „újításra képtelen” munkásgenerációt.

Ezek a tények és riasztó gondok ismeretlenek a szocialista társadalmi viszonyaink között. A felszabadulás után felnövekvő generáció számára még a fogalom is idegen, hiszen mindezekkel csak tanulmányaik során, a könyvekből ismerkedhettek meg. Az idősebb nemzedék viszont még jól ismeri a hárommillió koldus országának keserveit, amikor kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk. Néha tehát nem árt emlékezni, visszanézni a múltba, és nem árt kitekinteni a nagyvilágba s^m! Nem akarom erőltetni az összehasonlítást a kapitalizmus és a mi szocialista társadalmunk között, de egy-két gondolat mégis ide kívánkozik.

A szóban forgó/lapok álláshirdetései után elolvasni, átböngészni a mi lapjainkét — oázist, biztonságot, nyugalmat jelent. Nézzünk csak körül szűkebb pátriánkban. Borsod megyében. Az Észak-Magyarország egyik számában például 43 vállalat és intézmény keresett munkaerőt 117 szakmában, több mint félezer munkahelyre. Az egyik vasárnapi számunkban 31 vállalat előnyös álláskínálata jelent, meg. És ezek a munkaajánlatok, munkalehetőségek oly széles skálán mozognak, hogy a társadalom szinte minden rétegét érintik, és minden jelentős foglalkozási ágazatban munkalehetőséget kínálnak. Hogy ez mennyire igv van. nézzünk egy-két konkrét példát. Egy textil- és ruházati vállalat érettségizett tia- talokat keres. Egy nagyüzemünk kovácsoknak, villanyszerelőknek, esztergályosoknak, darusoknak, rakodóknak, gépkocsivezetőknek, közgazdasági egyetemet, főiskolát és szakközépiskolát végzettelvnek kínál azonnali, jó kereseti elhelyezkedést. És ugyanez a vállalat segédmunkások 'számára továbbképző szaktanfolyamot szervez.

F

olytathatnám tovább, oldalakon keresztül a hirdetések szövegeit, de azt hiszem, erre mindenkinek módja van. És hogy miért nem beszélek az állást, a munkát keresők hirdetéseiről? Egyszerűen azért, mert ilyen nincs, vagy csak elvétve akad. a nagyon különleges egyedi szakmákban. Nálunk nem keresni keil a munkát, hanem becsületesen elvégezni! Nem kell munkahely után futkosni, amikor azok között válogatni lehet, Társadalmunk emberségét, humanitását, felsőbbrendűségét ez határozza meg: a létbiztonság! Néha talán túlzottan is természetesnek tűnik ez számunkra. Nem ártana ezért ezen többször elgondolkodni. És több becsületet adni a munkának, ennek a nagy lehetőségnek, amely társadalmunk alapjaiból fakad.

IV. ív