Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
E5ZAK-MAGYAR0RSZAG 2 B 1975. aug. 2., szombat Az európai biztonsági ér- ' tekezlel péntek délelőtti ülésének első szónoka 'az előző este Helsinkibe érkezett Costa Gomes portugál köztársasági elnök volt. A portugál államfő nagy érdeklődéssel várt beszédében ismételten megerősítette hazája külpolitikájának elveit. „Meghirdettük és világosan követtük és követjük a szuverén egyenjogúság, a mások belügyeibe való be nem avatkozás és az összes Nicolae Ceausescu A délelőtti ülés utolsó szónoka, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Az európai biztonsági konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: Első ízben történt meg, hogy az európai kontinens országainak vezetői egy ilyen konferencián találkoztak annak érdekében, hogy egyetértésre jussanak jövőjüket, az együttműködés jövőjét, Európa biztonságát és békéjét illetően. „Fordulat történt — folytatta Ceausescu — a hidegháború időszakáról, a feszültség és a konfrontáció politikájáról az együttműköfi pápa A péntek délutáni ülés, s egyben a konferencia utolsó szónoka Agostinc Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az egyházi’ közügyek tanácsának titkára volt. Elöljáróban felolvasta VI. Pál pápának az európai biztonsági konferencia zárószakasza alkalmából hozzá intézett üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje üdvözletét küldi a konferencia résztvevőinek és réméeleiedet! népek önrendelkezési joga elismerése elveinek teljes tiszteletben tartásán alapuló külpolitikát” — hangsúlyozta. Leszögezte, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által jóváhagyott elvek összhangban vannak a porlugál kormány politikájával. Sürgette, ho-'y Portugáliához hasonlóan a többi ország is alkalmazza ezeket az elveket a nemzetközi kapcsolatokban. Kijelentette, hogy Portugáliát nagy elégedettséggel tölti el az az érdeklődés, amelyet a konferencia a földközi-tengeri résztvevő államok ék nem résztvevő államok közötti kapcsolatok iránt mutatott. „Reméljük — mondotta —, hogy a jelen konferencia eredményeképpen szorosabbá válik az együttműködés a világ e térsége biztonságának megszilárdításában is.” „Az új út —, amelyre Portugália lépett — folytatta az államfő — tette lehetővé Portugália tevékeny részvételét a konferencia munkájának utolsó szakaszában. A helsinki csúcstalálkozó pedig az európai enyhülési politika progresszív fejlődése nyomán vált lehetővé. Következőnek Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke mondotta el beszédét. fiíféiii dés politikája felé, és ez a fordulat elindította az enyhülés folyamatát a nemzetközi politikában. Nem szabad azonban említés nélkül hagynunk, hogy még csak a kezdetén vagyunk az együttműködés és az enyhülés időszakának, hogy még mindig sok a konfliktus. Románia úgy véli, hogy az összes országoknak és az összes népeknek fokozniuk kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megszilárdítsák és elmélyítsék az enyhülés folyamatát.” A záróokmányban foglaltakat elemezve Ceausescu kijelentette: „Románia megítélése szerint rendkívül nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy közös egyetértéssel olyan rendelkezéseket fogadtunk el, amelyeknek célja a kölcsönös bizalom fokozása, továbbá az, hogy megnyissuk az utat újabb lépések előtt a leszerelés problémájának megoldása felé Európában. Romániának az a meggyőződése; hogy egy állandó szervezetet kelleje létesíteni, amely biztosítaná, hogy folyamatosan konzultáljanak az európai országok közötti kapcsolatokban felmerülő fontosabb problémákról és fokozzák az együttműködést a kontinens biztonságának és békéjének teljesebbé tétele érdekében” — fejezte be beszédét Nicolae Ceausescu. A délelőtti ülés kevéssel 13 óra előtt (helyi idő) ért véget. üzenete nyét fejezi ki, hogy a béke megszilárdul Európában és kiterjed az egész világra. Casaroli érsek beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági konferencia a legnagyobb kollektív erőfeszítés, amelyet az európai országok eddig valaha is tettek. Kiemelte, a záróokmányban foglaltak jelentőségét és azok gyakorlati megvalósításának fontosságát. A békét le Az európai biztonsági és együttműködési konferencia helsinki zárószakaszának péntek délelőtti ülésén — Costa Gomes portugál államfő után — szólalt fel Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke. Az Egyesült Államok jövője függ Európa jövőjétől, s gazdasági felvirágzása, biztonsága mind szorosabban összefonódik Európa gazdasági prosperitásával és biztonságával — mondotta az amerikai elnök. — „Az Egyesült Államok ezért elhatározott szándéka, hogy teljes mértékben részt vesz Európa ügyeiben. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára nem üres frázisok a konferencia által jóváhagyott alapelvek. „Komolyan vesszük ezeket az elveket — mondotta. — Erőnket nem kímélve erőfeszítéseket teszünk a feszültség további csökkentésére, a még fennálló problémák megoldására”. A továbbiakban arról szólt, hogy Európában a katonai stabilitás révén sikerült fenntartani a békét, ám — mondotta „itt az ideje, hogy mindkét fél jelentős arányban csökkentse fegyveres erőit”. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok erőteljesen igyekszik majd hozzájárulni a hadászati fegyverrendszerek további korlátozásáról szóló újabb megállapodás tető alá hozásához, ez szavai szerint változatlanul „az amerikai politika elsőrendű célja marad”. Ford elengedhetetlennek minősítette a béke megőrzését célzó közös erőfeszítéseket. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia szélesítheti a kelet—nyugati enyhülésben részt vevő országok körét. „Európában és másutt legyen mindenki szívügye az enyhülési folyamatban való részvétel — hangoztatta. — Ám az enyhülés csak akkor lehet sikeres, ha mindenki megérti, mit jelent jelenleg az enyhülés”. Az amerikai elnök emlékeztetett arra, hogy a helsinki csúcstalálkozón képviselt államoknak Európában 30 év óta sikerült megőrizniük az általános békét. Mint mondotta, ez annak köszönhető, hogy az elmúlt 30 esztendő tapasztalataiból valamennyien megtanulták: a béke olyan folyamat, amely kölcsönös mértéktartást és gyakorlati intézkedéseket követel. Ezután Anton Buttiga, máltai miniszterelnökhelyettes, a máltai delegáció vezetője mondotta el beszédét. Amint az várható volt, túlnyomórészt a Földközi-tenger medencéjének helyzetével foglalkozott. A következő szónok, Joop Den Uyl holland miniszter- elnök egyebek között hangsúlyozta; A biztonsági értekezlet befejeződése nem egyéb, mint valami újnak a kezdete. Egy olyan korszaknak a kezdete, amelyben eleget kell tennünk a Helsinkiben aláírásra kerülő záródokumentum rendelkezéseinek. Egyúttal valóra kell váltanunk az európai népek várakozásait és reményeit, amelyeket a dokumentumban foglaltakhoz fűznek; André Saint M’ Leux monacói miniszterelnök rövid beszédében kormánya nevében üdvözölte az aláírásra kerülő dokumentumot és azt a tartós béke biztosítása újabb lehetőségének minősítette. Ezután, Trygve Bratteli norvég miniszterelnök szólalt fel. Bevezetőül hangsúlyozta: ennek a konferenciának az ösz- szehívását az tette lehetővé, hogy jelentős javulás következett be az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában, továbbá pozitív fejlődés ment végbe Európában a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokban. A norvég kormányfő a továbbiakban utalt arra, hogy a nagyhatalmaknak különösen fontos szerepet kell játszaniuk és sajátos felelősséget viselnek a nemzetközi béke’ fenntartásában és biztosításában. Ahhoz, hogy Európában fennmaradhasson a béke és a biztonság, döntő jelentősége van annak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió képes legyen folytatni az ésszerű és konstruktiv együttműködést, A délutáni ülés első szónoka, Walter Kleber liechtensteini miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az aláírásra kerülő záróokmány hosszú fáradozások eredménye, a diplomaták munkája, most véget ért, a következő feladat a gyakorlati megvalósítás, ami a kormányok, a kormányzati szervek, de minden egyes ember feladata is. Ezután Gian Luigi Berti San Marinó-i külügyi államtitkár (külügyminiszter) szólalt fel. Beszédében a biztonsági értekezlet sikeres befejezését „új korszak kezdetének” nevezte Európa történelmében. Gaston Thom luxemburgi miniszterelnök beszédének alaphangja az volt, hogy többet várt az értekezlettől, mint amennyit az valójában elért. „A 35 résztvevő ország egyetértésére, a kongresszusra alapuló záróokmány arra szolgál, hogy 'körülhatároljuk az 1075-ben elérhető enyhülés lehetőségeit és határait.” Tegnap a küldöttségek vezetőinek felszólalásával délután 4-30 órakor (helyi idő) véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. A biztonsági konferencia péntek délelőtti ülésének szünetében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a konferencián résztvevő magyar küldöttség vezetője újságírókkal találkozott és válaszolt kérdéseikre. A Szovjet Televízió tudósítójának adott nyilatkozatában méltatta a helsinki tanácskozás jelentőségét és emlékeztetett arra a hosszú útra, amelyet végig kellett járni, amíg a konferencián képviselt összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada állást foglalt a koegziszten- cia mellett. Amint említette, ebben az alapvető kérdésben annak ellenére egyetértés alakult ki, hogy a konferencián különböző világnézetű emberek, különböző politikai rendszerek képviselői vettek részt. Emlékeztetett arra, hogy sok évvel ezelőtt a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország kezdeményezésére fogalmazódott meg az a gondolat, amelyet az 1969-es budapesti felhívásban intéztek Európa népeihez és e gondolat testet öltött és megvalósult. Az elért eredményeket értékelve' emlékeztetett azonban arra is, hogy azokért keményen meg kellett dől-1 gozni az értekezlet ellenzőivel szemben és hogy ez a jövőben sem lesz másként, mert előrehaladás magától nem születik, de ezután jobb feltételek között fogunk küzdeni. A Szovjetunió világpolitikai szerepét méltatva kiemelte, hogy milyen nagy megelégedéssel hallgatta valamennyi küldöttség Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszédét, nagy biztatás volt ez a jövőre nézve is, mert kifejeződött benne a szovjet nép közismert béketörekvése. A szovjet küldöttség vezetője ezzel az óriási háttérrel léphetett fel Helsinkiben. A Newsweek című amerikai magazin moszkvai tudósítójának kérdésére válaszolva Kádár János elmondta, hogy valamennyi felszólaló beszédében megtalálható volt a közös alapvető mondanivaló, vagyis az, hogy érdekeltek vagyunk az európai béke megszilárdulásában, abban. hogy a békés egymás meliett élés valósággá váljék. Ez pedig sokoldalú együttműködést jelent az országok között. A továbbiakban hangsúlyozta: a tanácskozás eloszlatta azt a félreértést. ho~" az értekezlet sikerében csak a szocialista országok lennének érdekeltek. Hiszen minden felszólaló hangsúlyozta: érdekelt a békés egymás mellett élésben. Kádár János végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Helsinkiben elért politikai haladás megkönnyíti az előrelépést a katonai enyhülés, a fegyverkezés csökkentése felé is. Ezt a gondolatot húzta alá a Jugoszláv Televíziónak adott nyilatkozatában is. Július 30-án Helsinkiben megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet csücsszinlü zárószakasza. Képünkön: a magyar küldöltség a Finlandia-ház üléstermében. Baloldalt a delegációnk vezetője, Kádár János.
