Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

E5ZAK-MAGYAR0RSZAG 2 B 1975. aug. 2., szombat Az európai biztonsági ér- ' tekezlel péntek délelőtti ülé­sének első szónoka 'az előző este Helsinkibe érkezett Cos­ta Gomes portugál köztársa­sági elnök volt. A portugál államfő nagy érdeklődéssel várt beszédé­ben ismételten megerősítette hazája külpolitikájának elve­it. „Meghirdettük és világo­san követtük és követjük a szuverén egyenjogúság, a mások belügyeibe való be nem avatkozás és az összes Nicolae Ceausescu A délelőtti ülés utolsó szó­noka, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Az euró­pai biztonsági konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: Első ízben történt meg, hogy az európai konti­nens országainak vezetői egy ilyen konferencián találkoz­tak annak érdekében, hogy egyetértésre jussanak jövő­jüket, az együttműködés jö­vőjét, Európa biztonságát és békéjét illetően. „Fordulat történt — foly­tatta Ceausescu — a hideg­háború időszakáról, a fe­szültség és a konfrontáció politikájáról az együttműkö­fi pápa A péntek délutáni ülés, s egyben a konferencia utolsó szónoka Agostinc Casaroli érsek, a Vatikán küldöttsé­gének vezetője, az egyházi’ közügyek tanácsának titkára volt. Elöljáróban felolvasta VI. Pál pápának az európai biz­tonsági konferencia zárósza­kasza alkalmából hozzá in­tézett üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje üdvözletét küldi a konferen­cia résztvevőinek és rémé­eleiedet! népek önrendelkezési joga el­ismerése elveinek teljes tisz­teletben tartásán alapuló külpolitikát” — hangsúlyozta. Leszögezte, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet által jóvá­hagyott elvek összhangban vannak a porlugál kormány politikájával. Sürgette, ho-'y Portugáliához hasonlóan a többi ország is alkalmazza ezeket az elveket a nemzet­közi kapcsolatokban. Kijelentette, hogy Portugá­liát nagy elégedettséggel töl­ti el az az érdeklődés, ame­lyet a konferencia a földkö­zi-tengeri résztvevő államok ék nem résztvevő államok közötti kapcsolatok iránt mu­tatott. „Reméljük — mondot­ta —, hogy a jelen konfe­rencia eredményeképpen szo­rosabbá válik az együttmű­ködés a világ e térsége biz­tonságának megszilárdításá­ban is.” „Az új út —, amelyre Por­tugália lépett — folytatta az államfő — tette lehetővé Portugália tevékeny részvé­telét a konferencia munká­jának utolsó szakaszában. A helsinki csúcstalálkozó pedig az európai enyhülési politika progresszív fejlődése nyomán vált lehetővé. Következőnek Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke mondotta el beszédét. fiíféiii dés politikája felé, és ez a fordulat elindította az eny­hülés folyamatát a nemzet­közi politikában. Nem sza­bad azonban említés nélkül hagynunk, hogy még csak a kezdetén vagyunk az együtt­működés és az enyhülés idő­szakának, hogy még mindig sok a konfliktus. Románia úgy véli, hogy az összes or­szágoknak és az összes né­peknek fokozniuk kell erő­feszítéseiket annak érdeké­ben, hogy megszilárdítsák és elmélyítsék az enyhülés fo­lyamatát.” A záróokmányban foglal­takat elemezve Ceausescu kijelentette: „Románia meg­ítélése szerint rendkívül nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy közös egyetértés­sel olyan rendelkezéseket fo­gadtunk el, amelyeknek cél­ja a kölcsönös bizalom fo­kozása, továbbá az, hogy megnyissuk az utat újabb lépések előtt a leszerelés problémájának megoldása felé Európában. Romániának az a meggyő­ződése; hogy egy állandó szervezetet kelleje létesíteni, amely biztosítaná, hogy fo­lyamatosan konzultáljanak az európai országok közötti kapcsolatokban felmerülő fontosabb problémákról és fokozzák az együttműködést a kontinens biztonságának és békéjének teljesebbé té­tele érdekében” — fejezte be beszédét Nicolae Ceau­sescu. A délelőtti ülés kevéssel 13 óra előtt (helyi idő) ért véget. üzenete nyét fejezi ki, hogy a béke megszilárdul Európában és kiterjed az egész világra. Casaroli érsek beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági konferencia a legnagyobb kollektív erőfeszítés, amelyet az európai országok eddig valaha is tettek. Kiemelte, a záróokmányban foglaltak je­lentőségét és azok gyakor­lati megvalósításának fontos­ságát. A békét le Az európai biztonsági és együttműködési konferencia helsinki zárószakaszának péntek délelőtti ülésén — Costa Gomes portugál állam­fő után — szólalt fel Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke. Az Egyesült Államok jö­vője függ Európa jövőjétől, s gazdasági felvirágzása, biz­tonsága mind szorosabban összefonódik Európa gazda­sági prosperitásával és biz­tonságával — mondotta az amerikai elnök. — „Az Egye­sült Államok ezért elhatáro­zott szándéka, hogy teljes mértékben részt vesz Euró­pa ügyeiben. Kijelentette, hogy az Egye­sült Államok számára nem üres frázisok a konferencia által jóváhagyott alapelvek. „Komolyan vesszük ezeket az elveket — mondotta. — Erőn­ket nem kímélve erőfeszíté­seket teszünk a feszültség további csökkentésére, a még fennálló problémák megoldására”. A továbbiakban arról szólt, hogy Európában a katonai stabilitás révén sikerült fenn­tartani a békét, ám — mon­dotta „itt az ideje, hogy mindkét fél jelentős arány­ban csökkentse fegyveres erőit”. Bejelentette, hogy az Egye­sült Államok erőteljesen igyekszik majd hozzájárulni a hadászati fegyverrendsze­rek további korlátozásáról szóló újabb megállapodás te­tő alá hozásához, ez szavai szerint változatlanul „az amerikai politika elsőrendű célja marad”. Ford elengedhetetlennek minősítette a béke megőrzé­sét célzó közös erőfeszítése­ket. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együtt­működési konferencia széle­sítheti a kelet—nyugati eny­hülésben részt vevő országok körét. „Európában és másutt legyen mindenki szívügye az enyhülési folyamatban való részvétel — hangoztatta. — Ám az enyhülés csak ak­kor lehet sikeres, ha min­denki megérti, mit jelent jelenleg az enyhülés”. Az amerikai elnök emlé­keztetett arra, hogy a helsin­ki csúcstalálkozón képviselt államoknak Európában 30 év óta sikerült megőrizniük az általános békét. Mint mon­dotta, ez annak köszönhető, hogy az elmúlt 30 esztendő tapasztalataiból valamennyi­en megtanulták: a béke olyan folyamat, amely kölcsönös mértéktartást és gyakorlati intézkedéseket követel. Ezután Anton Buttiga, máltai miniszterelnökhelyet­tes, a máltai delegáció veze­tője mondotta el beszédét. Amint az várható volt, túl­nyomórészt a Földközi-tenger medencéjének helyzetével foglalkozott. A következő szónok, Joop Den Uyl holland miniszter- elnök egyebek között hang­súlyozta; A biztonsági értekezlet be­fejeződése nem egyéb, mint valami újnak a kezdete. Egy olyan korszaknak a kezdete, amelyben eleget kell tennünk a Helsinkiben aláírásra ke­rülő záródokumentum ren­delkezéseinek. Egyúttal való­ra kell váltanunk az európai népek várakozásait és remé­nyeit, amelyeket a dokumen­tumban foglaltakhoz fűznek; André Saint M’ Leux mo­nacói miniszterelnök rövid beszédében kormánya nevé­ben üdvözölte az aláírásra kerülő dokumentumot és azt a tartós béke biztosítása újabb lehetőségének minősí­tette. Ezután, Trygve Bratteli nor­vég miniszterelnök szólalt fel. Bevezetőül hangsúlyozta: en­nek a konferenciának az ösz- szehívását az tette lehetővé, hogy jelentős javulás követ­kezett be az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió viszo­nyában, továbbá pozitív fej­lődés ment végbe Európában a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokban. A norvég kormányfő a to­vábbiakban utalt arra, hogy a nagyhatalmaknak különö­sen fontos szerepet kell ját­szaniuk és sajátos felelős­séget viselnek a nemzetközi béke’ fenntartásában és biz­tosításában. Ahhoz, hogy Eu­rópában fennmaradhasson a béke és a biztonság, döntő je­lentősége van annak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió képes legyen folytatni az ésszerű és konst­ruktiv együttműködést, A délutáni ülés első szó­noka, Walter Kleber liech­tensteini miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alá­írásra kerülő záróokmány hosszú fáradozások eredmé­nye, a diplomaták munkája, most véget ért, a következő feladat a gyakorlati megva­lósítás, ami a kormányok, a kormányzati szervek, de min­den egyes ember feladata is. Ezután Gian Luigi Berti San Marinó-i külügyi állam­titkár (külügyminiszter) szó­lalt fel. Beszédében a biz­tonsági értekezlet sikeres befejezését „új korszak kez­detének” nevezte Európa tör­ténelmében. Gaston Thom luxemburgi miniszterelnök beszédének alaphangja az volt, hogy többet várt az értekezlettől, mint amennyit az valójában elért. „A 35 résztvevő or­szág egyetértésére, a kong­resszusra alapuló záróok­mány arra szolgál, hogy 'kö­rülhatároljuk az 1075-ben elérhető enyhülés lehetősé­geit és határait.” Tegnap a küldöttségek ve­zetőinek felszólalásával dél­után 4-30 órakor (helyi idő) véget ért az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet utolsó munkaülése. A biztonsági konferencia péntek délelőtti ülésének szü­netében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a konferencián résztvevő ma­gyar küldöttség vezetője új­ságírókkal találkozott és vá­laszolt kérdéseikre. A Szovjet Televízió tudósító­jának adott nyilatkozatában méltatta a helsinki tanács­kozás jelentőségét és emlé­keztetett arra a hosszú útra, amelyet végig kellett járni, amíg a konferencián képvi­selt összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada állást foglalt a koegziszten- cia mellett. Amint említette, ebben az alapvető kérdésben annak ellenére egyetértés ala­kult ki, hogy a konferencián különböző világnézetű embe­rek, különböző politikai rend­szerek képviselői vettek részt. Emlékeztetett arra, hogy sok évvel ezelőtt a Szovjet­unió, a Magyar Népköztársa­ság és a többi szocialista ország kezdeményezésére fo­galmazódott meg az a gondo­lat, amelyet az 1969-es bu­dapesti felhívásban intéztek Európa népeihez és e gondo­lat testet öltött és megvaló­sult. Az elért eredményeket ér­tékelve' emlékeztetett azon­ban arra is, hogy azokért keményen meg kellett dől-1 gozni az értekezlet ellenzői­vel szemben és hogy ez a jövőben sem lesz másként, mert előrehaladás magától nem születik, de ezután jobb feltételek között fogunk küz­deni. A Szovjetunió világpoliti­kai szerepét méltatva ki­emelte, hogy milyen nagy megelégedéssel hallgatta va­lamennyi küldöttség Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszédét, nagy biztatás volt ez a jövőre nézve is, mert kifejeződött benne a szovjet nép közis­mert béketörekvése. A szov­jet küldöttség vezetője ezzel az óriási háttérrel léphetett fel Helsinkiben. A Newsweek című ame­rikai magazin moszkvai tudó­sítójának kérdésére válaszol­va Kádár János elmondta, hogy valamennyi felszólaló beszédében megtalálható volt a közös alapvető mondani­való, vagyis az, hogy érde­keltek vagyunk az európai béke megszilárdulásában, ab­ban. hogy a békés egymás meliett élés valósággá vál­jék. Ez pedig sokoldalú együttműködést jelent az or­szágok között. A továbbiakban hangsú­lyozta: a tanácskozás elosz­latta azt a félreértést. ho~" az értekezlet sikerében csak a szocialista országok lenné­nek érdekeltek. Hiszen min­den felszólaló hangsúlyozta: érdekelt a békés egymás mel­lett élésben. Kádár János végül kifejez­te azt a meggyőződését, hogy a Helsinkiben elért politikai haladás megkönnyíti az előre­lépést a katonai enyhülés, a fegyverkezés csökkentése felé is. Ezt a gondolatot húz­ta alá a Jugoszláv Televízió­nak adott nyilatkozatában is. Július 30-án Helsinkiben megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet csücsszinlü zárószakasza. Képünkön: a magyar küldöltség a Finlandia-ház üléstermében. Baloldalt a delegációnk vezetője, Kádár János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom