Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

1975. ciug. 2., szombat É5ZAK-MAGYARQRSZAG 3 Ifjúság és védnökség A KIS55-VEDNÖKSÉG fo­galmát csaknem tizenöt évvel ezelőtt ismerte meg az or­szág. Az „első védnökök” ki­tüntető címre a Dunai Ce­ment- és Mészművek építői - vei a kazincbarcikai Borsodi V egyikombi nát megvalósítói Versengenek. Először ezeknél a beruházásoknál vált jelszó­vá a „zöld utat!”, ami azt jelenti, hogy a KlSZ-szerve- zetek a legsürgősebb teendő­ket soron kívül elvégzik. Ha védnökségi pecséttel ellátott levél érkezett bármelyik al­vállalkozóhoz, építőhöz vagy gépgyártóhoz, a fiatalok meg­találták a segítés módját. Védnökséggel épült a Borso­di Vegyikombinál;, a Dunai és a Beremendi Cement- és Mészmű, a százhalombattai kőolajíinomító és hőerőmű, védnökség segíti a villamos­energia és vegyipar fejlesz­tésének'egészét, a közúti jár­műprogramot, a könnyűszer­kezetes építési mód elterjesz­tését, a húsprogramot a Ti­sza' II. vízlépcső és öntöző­rendszer, az országos fásítás és egyebek megvalósítását. S ezek csak a központilag szer­vezett, a kiemelt védnökségek. A védnökségeken körülbelül 100 ezer fiatal dolgozott, s további tízezrek dolgoznak az ötödik ötéves tervben. Három nagy beruházásra látogattunk el, a konkrét példák, az önmagukért be­szélő tények kedvéért. Há­rom egymástól eltérő sajá­tosságú védnökséget mula­tunk be. Elsőként a Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszert. • .9 A TISZA II. VÍZLÉPCSŐ jóvoltából "Tiszalök és Kis­köre között 120 kilométeres folyószakaszon lesz bizton­ságos, télen-nyáron a hajó­zás. A mű megvalósulása után 524 ezer holdon válik lehetővé az öntözéses gazdál­kodás, 1985-ig intenzív ha­lastavakat létesítenek 20 ezer holdon, s az erőmű 10(1 me­gawatt villamos energiát szol­gáltat majd. A KISZ Köz­ponti Bizottság védnökség! programjának meghirdetése­kor e népgazdasági jelentősé­gű adatok mellett nem ke­vésbé fontos célra hívta fel a figyelmet: „A környékre történő ipartelepítések meg­valósítása. kereskedelmi, köz­lekedési, kulturális, egészség- ügyi, kommunális létesítmé­nyek építése, majd továbbfej­lesztésük lehetővé teszik a kör­nyék fiataljainak rendszeres munkával való ellátását, ezen keresztül az ott élő ember gondolkodásmódjának, tudat­formálásának, szemléletének alakítását.” A gazdasági cél ettől a programtól elválaszt­hatatlan. Erről beszélgettünk Szász Jánossal, a Tisza II. KISZ-titkárávai, .az erőmű főenergetikusával, stílszerűen a már elkészült vízlépcső szomszédságában. Néhány hó­nappal a beruházás első sza­kaszának lezárulása után még könnyű felidézni a di­cséreteket, az elismerő sza­vakat, amelyek az avatáson hangzottak cl: — Mi úgy fogtuk fel — magyarázta Szász János —, hogy a gazdasági munkánk­nak is szólt, meg annak is, amit az itt élők gondolkodá­sában sikerült megváltoztat­ni. Ilyen nagy igényű beru­házás mindig megmozgatja az emberek fantáziáját. Van aki kezdettől rajong érte, mások feleslegesnek tartják. A Tisza mentén élők persze hamar belátták, hogy meny­nyivel nyugodtabb lesz az életük, ha nem kell 'tartani­uk többé az árvíztől. Az üdü­lőkörzet — a kiskörei tó a Balaton egyötödére nő majd — már vegyesebb logadla- ' tásva tatáit. Az öntözéses gazdálkodást pedig tanulni kell. S mindehhez a szövet­kezetiek is hozzájárultak anyagiakkal, képezni kezd­ték az öntözési szakembere­ket. Nemcsak a felnőtt em­berekre és a KlSZ-koroszlály- ra figyeltünk, hanem az út­törőkre is. Jöjjenek fel már a megváltozott táj ismereté­vel, higgyenek az ember és természet örök küzdelmének szépségében. — Sok fiatal itt tanulta meg a szálánál, sokan lete­lepültek a vízlépcső kedvé­ért. Hányán .tekintik magu­kénak a Tisza ll-t? — Az itt dolgozók létszá­ma állandóan változott — néhány száztól több ezerig. A Védnökség! propagandá­ban, szervezésben, a munká­ba való besegítésben körül­belül ezer KISZ-szervezet vett részt. Ök mindannyian joggal tartják magukénak a vízlépcsőt. Persze, az „igazi tulajdonosok” az itt dolgozó fiatalok. Lelkiismeretes mun­kájukra jellemző, hogy még egyszer sem fordult, elő üzem­zavar a kezelők hibájából... © A NAGY MÜLTT] dunán­túli város, — amely ezredik születésnapját is megünne­pelte már — Székesfehérvár ad otthont a Videoton gyár­nak. A kisvárosnyi vállalat — 15 ezer embernek ad munkát — a magyar számí­tógépgyártás központja. S így a számítástechnikai prog­ramnak is legfontosabb részt vevője. A KISZ-védnökség nyomaival itt is lépten-nyo- mon találkozhatunk. „A szá­mítástechnikai központi fej­lesztési program megvalósí­tásának segítése érdekében a KISZ védnökséget vállal a számítástechnikai eszközök fejlesztése, gyártása, a szem­léletformálás, az alkalmazás, illetve az ezekhez; szükséges szakemberképzés és tovább­képzés felett. Ezek a célok csak széles körű társadalmi összefogással valósíthatók meg” — olvashatjuk a KISZ KB állásfoglalásában. A véd- nökségi felhívás 1972. június 21-én Székesfehérvárott hang­zott el. Elsőkérit a Videoton csatlakozott hozzá. Munkájukat azzal kezdték — tájékoztatott Zóka Lajos KISZ-titkár, — hogy ismer­tették a programból adódó helyi feladatokat, és a prog­ram népgazdasági jelentősé­gét, nemzetközi \ onabkozásait. A Videotonban dolgozó 1700 KISZ-tag'nak egyötöde foglal­kozik a számítógéppel, első­sorban az ő jó agitációs munkájukra számítottak. Tanfolyamokat szerveztek, megalakították a számítás- technikai ifjúsági klubot. A Videoton legsajátosabb, s egyben a leglényegesebb fel­adata a programon belül a KGST ESZR-kisszámítógépé- nek, az R—10-esnek, vala­mint perifériális kiszolgáló és csatlakozó berendezéseinek kifejlesztése és gyártása volt, A védnökségi munka ered­ménye is, hogy az R—10 az ESZR, — teljes nevén: a KGST Egységes Számítógép Rendszeré— bevált tagja lett, a brnói nemzetközi vásáron aranyérmet nyert. @ A LEGRÉGIBB MAGYAR városból az egyik legfiala- labba, Leninvárosba vitt utunk, hogy megtudjuk; mit foglal össze a KISZ KB „Le­nin városi ipari koncentrá­ció” elnevezésű védnök ségé- nek néhány mondata: „A harminc év alatti át­lagéletkorral rendelkező fia- lal szocialista város építői­nek. lakóinak — a beruházá­son túl. megoldandó felada­ta: olyan társadalmi, kultu­rális élettel rendelkező város fölépítése, amelynek lakói a nagy forradalmár névadó, Lenin életművét megismerve, hagyatékát ápolva — nevé­hez, emlékéhez méltóan él­nek, dolgoznak, hogy ezáltal váljék Leninváros dinamiku­san fejlődő szocialista ipar- , várossá.” Az állandóan változó tele­pülésen, a lejlödő üzemek­ben hol vannak, milyen sze­repet játszanak az iíjúkom- munisták? A leninvárosi ve­gyi üzemek közül a Tiszai Kőolajipari Vállalatot — rö-j vidíteil nevén a TIFO-t ke- rés lük tel. Szendrei Emília szervező titkár, Kassai István j KISZ-titkár voltak kalauza- j ink. A TIFO-röl tudnunk kell, t hogy 1973-ba.n január elsején alakult a vállalat. Akkor még csak rajzasztalon olvas­hatták ki a hozzáértők, mi­lyen is lesz a valóságban. A gyár rendeltetése: a Tiszai Vegyikombinátot lássa el 1 vegyipari benzinnel, a Tiszai Hőerőművet fűtőolajjal, Észak-Ma gy arorszá g 1 a kossá - ga számára pedig benzint, gázolajat és háztartási olajat állítson elő. A Tiszai Vegyikombinát mögötti agyagos földből hó­napok alatt nőtt ki az új gyár alapja. Jobbra a munkacsar­nok emelkedik, odébb az! olajtároló gömbök láthatók, j sínpárok, daruk egészítik ki a képet. 1974 októberében megkezdődött a termelő-1 munka is — a gyár már1 fogadta az első piroiízis-ben- | zint a TVK-tól. A beruházást1 21 vállalat építette, szerelte, j Velük kötöttek szerződést a : TIFO KISZ-esei. Mit adtak a szerződés mel­lé? Egyik ifjúsági brigádjuk, amely az Elektron nevet vi­seli, védnökségi versenyvál­lalást tett, mely szerint az! előre nem látható villamos-1 energia-szükségletet is biz­tosítják. Ennek érdekében szoros kapcsolatot tartanak a I VERTESE és a VI LA TI ifjú- j kommunistáival, s patronál­ják az újonnan belépő szak­mabelieket. A tízezres városnak szük­sége van ehhez hasonló vál­lalkozásokra. Hiszen a vá­ros ----külsejéről lakótelep­n ek hihetnénk — szüntele­nül változik. Nap nap után újabb letelepülők érkeznek. A patronálás célja az is, hogy igazi otthonuknak érez­zék a munkát és lakóhelyet adó települési. Az első jele­ket a látogató is észreveszi: sok a virág, óvják a parko­kat. a játszótereket, a sétá­nyokat. A TIFO újabb gyár­ral gazdagítja a várost, amely tulajdonképpen az üzemeknek köszönheti létét. Ebben a városban a védnök­ség — mint kísérőink ma­gyarázták — legalább annyi­ra fontos a szokások, hagyo­mányok, az életmód kialakí­tásában, mint a gyárak épí­tésében, üzemeltetésében. A KISZ-védnökségeinek részesei a társadalmi beillesz­kedés nemes formáját vá­lasztják: szakmai ismereteik javát adják a közösségért, országos jelentőségű vállal­kozásokat segítenek, sikere­ikről tudomást szerez környe­zetük, olykor az ország nyíl- i vánossága előtt, méltatják ér­demeiket. A KISZ-VÉDNÖKSÉG te­hát az elmúlt tizenöt év alatt tekintélyre tett szert, s ma már mi sem természetesebb, hogy a legjelentősebb nép­gazdasági beruházások, új lé­tesítmények ifjúsági védnök­séggel épülnek. Nem túlzás; tervezők, munkások ma már igénylik e védnökséget, s a „zöld utat” védnökségi pe­csét közismertté és becsület­té vált hazánkban. A Miskolci Pamutfonóban Fotó: Kozák ÍZ Az Országos Mezőgazdasá­gi Fajtakisérleti Intézet torda- si telepén pénteken országos zöldség-fajtabemutatót tar­tottak, amelyen a termelő gazdaságok és kutatóintéze­tek 150 szakembere, kertésze vett részt. A szemlén bemu­tatták az úi hazai és külföl­di zöldségfajtákat, amelyek a közeljövőben köztermesz­tésbe kerülhetnek. Az idén 550 zöldségfajtái, illetve fajtajelöltet vizsgál­nak, s közülük az új hazai fajták száma 300. Nagy ér­deklődés kísérte a hazai, kecskeméti nemesitésü új pa- radicsomfajtákat és a géoi konzerv csemegepaprikát, amely egyidejű beérésével gépi szedésre legalkalmasabb. Bemutatták az új hajtatásra is alkalmas paradicsom- és paprikafajtákat is. Közülük a soroksári hajtató, valamint a szentesi piacos csüngő pap­rika már az idén közter­mesztésre kerül, s különösen fólia alatti hajtatásra alkal­mas. A napfényes, meleg idő­ben gyorsabb ütemben ha­lad az aratás megyénk szán­tóföldjein. A mull heti vi­harok nem múltak el nyom­talanul, sok helyen még mindig a földön fekszenek a kalászok. A Szerencsi Állami Gaz­daságban a nehézségek el­lenére már a befejező mun­kálatokat végzik. Folyik a tarlóhántás, szalmalehúzás,1 műtrágyázás. Gaszper And- j rás főagronómus érdeklődé­sünkre a következőket mon- j dotta: — A Szerencsi Állami Gazdaság június 25-én kezd- j te a nagy nyári munkát. Az első napokban repceláblák- ban dolgoztak a kombájnok. A búza aratását e hónap í elején kezdték meg. Kedd I estig 1298 hektár búzát. 256 hektár tavaszi árpát és kö­zel 400 hektár reDcét taka­rítottunk be. A kehyérnek- való nagy része, — 180 va­gon — már a gabonafelvá- súrló vállalat raktáraiban van. A többi gazdaságunk­ban marad vetőmagnak, vagy takarmánynak. Az idei aratásról el lehet még mon­dani, hogy a szemveszteség nem volt nagy, ám a búza nedvességtartalma megha­ladta az átlagot. A hektá­ronkénti termés átlagosan t 40 mázsa volt. ez jó köze^ | pesnek nevezhető. A Szerencsi Állami Gaz­daság kombájnjai nem pi­hennek. tegnaptól már a putnokiak búzatábláin dol­goznak. A gyáregységek kiemelke­dő. jó eredményei alapián teljesítette az első féléves tervelőírásokat a Lenin Ko­hászati Müvek — állapítot­ták meg a hét elején ked­den. a gyár vezetőinek rész­vételével megtartott igazga­tói tanácsülésen. Az ülés napirendjén — többek kö­zött — az első fél év érté­kelése és a második fél év legfontosabb feladatainak megbeszélése szerepelt. Az első hat hónapban a diósgyőri nagyüzem számos területen ért el elismerésre méltó eredményeket. A ko­rábbi év hasonló időszaká­hoz képest például jelentő­sen javult a programszerű- ség. csökkent a selejt és a kohászat dolgozói az ener­giamegtakarításban is túl­teljesítették a terveket. A forgóeszközkészlet-alaku- lásról a tanácsülés résztve­vői megállapították, hogy az 1975. január elsejéhez viszo­nyítva 107 millió forinttal alacsonyabb. A készlet to­vábbi csökkentése további fontos feladata a gyár veze­tőinek. A termékkiszállitási köte­lezettségeit — köztük a ki­emelten kezelt járműprog­ramból adódó szállításokat — 7000 tonnás többlettel teljesítette az első fél évben az LKM. A nyereségterv alakulása megközelítette az első féléves előirányzatot, a dolgozók bére pedig 5.9 szá­zalékkal nőtt . 1974. első fél évéhez képest. Tavaly 26 volt, most 21,9 az 1000 főre jutó balesetek száma. A csökkenés az új rendszerű balesetvédelmi . oktatásnak és a fokozott biztonsági elő­írásoknak tulajdonítható. A tervszerű karbantartási munkák közül a legfonto­sabb berendezések nagyjaví­tását — így a durva- és kö­zéphengermű felújítását, va­lamint. a Hl-as kohó átépí­tését — szervezett munká­val. határidőn belül végez­ték el a szakemberek. Jó­részt e nagyszerű helytállás­nak köszönhető, hogy lé­nyeges lemaradás nélkül, a célkitűzéseknek megfelelően teljesítette első féléves ter­vet a Lenin Kohászati Mü­vek. A második fél év feladatai közül a belföldi és az ex­port termékellátás fontossá­gát emelték ki. Miként a tanácsülésen is hangsúlyoz­ták: az igényeknek és a fel­adatoknak a belső erőforrá­sok fokozott kihasználásával Tesznek eleget a diósgyőri nagyüzemben. Sz. I. J. Nehéz lesz a m év Az Építőipari Szállítási Vállalat Borsod megyei te­lephelyein közel kétezer gép­kocsivezető. karbantartó és rakodómunkás dolgozik. A vállalat gerincét ötvenöt szocialista brigád alkotja, amelyek magukba tömörítik a dolgozók döntő többségét. A brigádvezetők , évente két alkalommal vállalati tanács­kozásra gyűlnek össze, ahol a gazdasági, társadalmi, po­litikai vezetők tájékoztatták őket a feladatokról, a meg­oldásra váró problémákról, egyben meghallgatják a ja­vaslatokat. panaszokat. Legutóbb, az elmúlt héten már az ÉPFU új, miskolci központjában tartották a brigád vezet ők értekezletét. Az érdeklődés középpontjá­ba ezúttal az igazgató, dr. L énári József beszámolója került. — A második fél év — mondotta bevezetőjében — telephelyünk történetének egyik legnehezebb időszaka lesz. Az új. Besenyői úton levő központunkba való köl­tözéskor sok, munkára for­dítható idő esett ki. Az igaz. hogy a legmodernebbek kö­zé tartozik a telep, — ám a jobb munkafeltételek bizto­sítása, a korszerű javító, karbantartó sorok fenntar­tása jóval magasabb költséget igényei a vállalattól. Az új lelep energiaigénye is ma­gasabb a réginél — még vé­letlenül sem fordulhat elő, hogy feleslegesen, vagy nem a megengedett célra használ­ják a berendezéseket. — Szocialista brigádjaink — mondotta a későbbiekben — már többször kiválóan helyt­álltak, ezt bizonyítja a ka­pott kongresszusi oklevelünk is. Most is rájuk számítunk a legjobban. A hátralevő fél évben a júliusi párthatáro­zat szellemében kell csele­kednünk. Telephelyeinken belül megkeressük munka­erő-! a rlaléka inkát. megpró­báltuk még hatékonyabbá ♦ enni munka- és üzemszer­vezésünket. Csak akkor ér­hetjük el a tervezett ötszá­zalékos bérfejlesztést, ha teljesítjük a tervet. A hozzászólók közül Hegy- meqi István arról beszélt, hogy szigorítani kell az el­lenőrzést a kiselejtezett gép­kocsik eladásánál, ugyanis többször előfordult már. hogy teli tankkal kerüllek ki a telephelyről. Pucik. László, a debreceni szocia­lista brigádok nevében kérte a vállalatot, hogy ha kell kötbérrel is ..emlékeztesse” a megrendelőket arra. hogy a teherautók, speciális szál- lítóiárműveket a lehető leg­jobban használják ki. ne forduljon elő álldogáló“' ,fe­jébe. harmadába” rakott gépkocsi. (u)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom