Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-30 / 203. szám
1975. aug. 30., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ami egy jelentés mögött van Társadalmi érdek A íermcloszövclkczcti anyákért i Az asztalon vaskos füzet. A gyár negyedik ötéves terve. Lapjai nemcsak arról árulkodnak, milyen célokat tűzött maga elé a századik évét már jóval túlhaladott nagyüzem, az ÖKÜ. hanem azt is, hogy c könyvecskét sűrűn forgatták, tanulmányozták, s ezáltal önmagukat is ellenőrizve dolgoztak. AZ OKTÓBER VÉGI HATÁRIDŐ Önmaguk kontrolijáról soha el nem feledkezve tette kötelességét a finomhenger- ó 3 is. Az üzem vezetője nem mondja ezt jgy ki. viszont a nit közöl, abból egyértelmű: a siker nem is maradt el. A minap közölték: a hengerde finomsora befejezte negyedik ötéves tervét. — Várhatóan október végére az egész üzem ugyanezt közölheti — mondják a hen- gzrdében. — Ami azt jelenti, hogy .. . S mint az. a szakembereknél általában kézenfekvő, a számokat hívják segítségül. Beszéljenek helyettük azok. S a pillanatokon belül egymás mellé sorakozó adaiok pedig igencsak beszédesek. — Ha az októberi, szerintünk mindenképpen optimális befejezési határidőt elérjük, akkor az év végéig terven felül még 90 ezer tonna hengerelt árut tudunk adni a népgazdaságnak. Az üzem egyébként a negyedik ötéves terv ideje alatt összesen 2 millió 280-ezer tonna terméket gyártott, illetve gyárt le. Meghökkentően nagy tétel. Olyan csúcs, amelynek a grafikonja — évtizedekkel ezelőtti indítással — egyenes ívű, nagyszerű fejlődést jelző üt. A gyártörténeti dokumentumok hitelesen tanúsítják a nagy múltú gyár. s ezen belül a finomhengerde fejlődését is. Annak ellenére. hogy ebben az üzemben egy emberöltővel egykorú gépek dolgoznak még ma is, a technikai fejlődés kézzelfogható. Kisebb-nagyobb rekonstrukciók, technológiai módosítások s az egymást váltó, mind képzettebb, felkészültebb munkás- és szakembergárda, ahogy mondani szokás — csudákra volt képes. íme néhány jellemző adat: A századfórdulón évente 40 ezer 612 tonna volt az üzem teljesítménye. Az úgynevezett békeévek idején, 1938-ban 108 ezer 599 tonnát gyártottak ezeken a gépeken. A nagyivű fejlődés a felszabadulással kezdődött. Öt évvel ezelőtt már 444 ezer. tavaly 496 ezer tonna termék került le a hengersorokról. S 1 most. a negyedik ötéves terv utolsó esztendejében a cél a félmillió tonna elérése .. . A JÓL VÉGZETT MUNKA. FEDEZETE — Egyáltalán nem leheletlen ennek a törekvésnek a valóra váltása — mondja az üzemvezető. Az a ten ni akarás, az a nagyszerű igényesség, ami jellemző erre az üzemre is. biztos bázist jeleni a sikerhez. Aminek eléréséi a hir-i név és hagyomány is táp-' lálja. de mindenekelőtt a jól végzett munka a fedezete. Olyan fedezet, ami a korábbi években is. mindig „kéznél volt” ötletekben, javaslatokban öltött formát, s tonnákban mérhetően vált valósággá. A legapróbb lehetőségeket is üstökön ragadták, s addig nem nyugodtak. amíg minden kihasználható percet a népgazdaság. a vállalat s az egyén érdekeinek a szolgálatába nem állítottak. A dolgozók javaslatainak, észrevételeinek a kimondottan termelési kérdésekben is mindig érvényt szereztek és ezt teszik ma is. Ennek köszönhető, hogy egy-egy újítás nem az asztalfiókba, hanem ki a munkahelyre került. módosítva egy régebbi technológiát vagy akárcsak egy jelentéktelennek látszó módszert. A cél mindig a termelékenyebb, gazdaságosabb munka volt. Így. ilyen meggondolásból szereltek fel nagyobb tartósságé hengereket. s vezették be a nyolcórás tmk helyett a 7 órára szabott karbantartást. Régebben reggel hatkor leállt az üzem, s kezdődött a javítás. A délutáni műszak már rendbetett berendezésekkel folytatta a munkát. Megfigyelték azonban, hogy a műszak első órája lényegében üresjárat volt. Ilyenkor reggelizlek, szerszám és egyéb ügyes-bajos dolgok intézése történt, effektiv munka nem. Így aztán — egyetértésben a dolgozókkal — amikor elérkezett a tmk ideje, reggel hatkor, mint mindig, az abléz odaállt a forgó hengersorok mellé és mintha nem is lenne karbantartásról szó. dolgozott tovább. Aztán egy óra múlva megálltak a hengerek és elkezdődött a javítás. Ezzel a módszerrel hihetetlenül sok időt takarítottak meg s , az ilyenfajta üresjáratról már csak mint emlékről beszélnek. MILLIÓS TÉTELEK Emlékezni mindig hálás dolog, különösen akkor, ha az évek lapjairól kellemes tények sorakoznak elő. S ilyenekből nincs* hiány a hengerdében. Az üzem krónikáját ha elkészítené valaki. nagyszerű dolgokról írhatna. Lenyűgöző eredményeket rögzíthetne az utókor számára, olyanokat, mint a mostani, legfrissebb is. hogy megkurtitva az időt. előbb fejezik be az ötéves tervet. Amelynek mérlege milliós tételekben összegezhető. Mert az a termékmennyiség, ami itt készült, hegyeket alkotna. Ha például csak betonacélt; gyártottak volna az elmúlt öt év alatt, a 2 millió 280 ezer tonnából ez a mennyiség több mint egy- nv.lió lakás felépítéséhez lenne elegendő. De ennek a tételnek a pénzben kifejezeti értéke sem akármilyen. Tonnánként — állagban — 8500 forintot számolva, az annyi mint . . szóval bárki kiszámíthatja mennyi. De az a 90 ezer tonna többlet sem megvetendő, amit ebben az évben még terven felül ad a finomhengerde. Testvérek között is 10 darab Zsiguli gépkocsi ára. I Ennyi minden olvasható ki — többek között — egy szűkszavú jelentésből, amely igy kezdődik: befejezte negyedik ötéves tervét... Tóth Ferenc Bodrog keresztúrban Befejezték az ötéves tervet Jelentős pillanathoz értek az év első felében a bodrog- keresztúri Kerámiaipari Szövetkezet vezetői, dolgozói. Ullrich József, a szövetkezet elnöke így tömöríti a kollektíva nagy eseményét: — Ez év első felében befejeztük a IV. ötéves tervünket. Az év hátralevő részében 10,7 millió forint értéket adnak még a szövetkezet dolgozói. Bodrogkereszlűr különleges iparát; sok évvel ezelőtt hat ember alapozta meg. Kezdetben egy másik szövetkezet részlegeként; dolgoztak a keramikusok, s 1957-ben lettek önállóak. Ekkor kezdődött a szövetkezet fejlődése. A fejlődés legnagyobb, legeredményesebb szakasza a IV. ötéves tervidőszakban történt. 1970-ben 236-an voltak, s évi 14 millió forintértékű díszműárut, készítettek. A létszám csak minimálisan, az. eredményesség viszont annál nagyobb mértékben növekedett, A legnagyobb előrehaladást tavaly érték cl. Az előzőhöz viszonyítva 3,6 millió forinttal nőtt-a termelés, s az év végén 22.2 milliót könyvelhettek el. A többtermelés ez évben is megközelíti a 3 milliót, hiszen 25 millió forint értékű díszműáru és oxidkerániia készítésével számolnak 1975- ben. Jólesöen beszélnek róla, hogy a bérfejlesztésben jóval hamarább, 1973 első felében elérték azt, amit öt évre terveztek. Ebben az évben várhatóan 7 százalékkal növelték, illetve növelik a béreket. így öt év alatt. 36 százalékos a bérfejlesztés. Az igazsághoz tartozik, hogy igen alacsony bérszínvonalról indultak és csak most érik el az egy személyre jutó évi 24 700 forintot. A bodrogkeresztúri dísz- kerámiákból jelentős meny- nyiség jut el a hazai fogyasztókhoz és az ARTEX közvetítésével külföldre is. Az itt készült kerámiának hírneve és piaca van Franciaországban éppúgy, mint az NSZK-ban, Angliában. Svájcban és Tokióban. A piac minden valószínűség szerint tovább nő és új termékekkel bővül. Most készülnek a frankfurti kiállításra, ahol a külkereskedelmi szerv közreműködésével többek között mokkóskészletekel állítanak ki magyaros, díszes kivitelben. A szövetkezet a nagyipari üzemek termelésének kiegészítése és segítése végett több mint 3 millió forintos köllséegel új oxidkerániia üzemet hozott létre. Itt készítenek terméket a Diósgyőri Gépgyárnak, amelyeket a kábelipari berendezésekbe építenek be. A szálvezetők után húzótárcsákat is készítenek. Ugyanilyen hazai nagy megrendelő a Borsodi Vegyikombinát. A két üzembe a bodrogkeresztúri szövetkezet ebben az évben több mint 1 — l millió forint értékű árut; készít és szállít. Kapcsolatba került a kollektíva egy svájci céggel, amely oxidkerámiát igényel. Így az űj termék nemcsak importmegtakarítást jelent, hanem valutát is „termel” a társadalomnak. A fejlesztési és'takarékos- sági folyamatba bekapcsolódnak a matricakészítéssel is. Ezt eddig importból szerezték be. Most üzemrészt hoznak létre, ahol nemcsak a saját matricaigénveiket tudják kielégíteni, hanem más vállalatnak és szövetkezetnek is segítenek majd. A szövetkezetben ma 270 embert számlálnak. Túlnyomórészben bodrogkeresztúri és környékbeli lányok, asz- szonvok. Lassan családi dinasztiák alakulnak ki: az anyákat követik a gyerekek. Fürge újakkal formálják, készítik. festik a szövetkezet aranykezű dolgozói a híres bodrogkeresztúri díszműárui. Csorba Barnabás i A felszabadulás óta eltelt harminc esztendő alatt erőteljesen fokozódott az. urbanizáció, növekedett az. ipari termelés, a mezőgazdaságban pedig nagymértékben emelkedett a területegységre jutó hozamok nagysága, a termelés intenzitása. Ezzel együtt növekedett és növekszik a vízfelhasználás is, amely ugyanakkora „szennyvíztermelés” emelkedésével jár. A felhasznált víznek közel felét különböző szennyezés után tisztítva, vagy tisztítás nélkül bocsátják többnyire a felszíni vizekbe. Mivel a vízkészletek térben és időben korlátozottan állnak rendelkezésre. a vízzel való gazdálkodás. a szennyvizek megfelelő tisztítása egyre nagyobb problémát okoz nemcsak a vízgazdálkodás szervezetének. de a vizet termelőknek, s felhasználóknak is. • Éppen ezért a vizek tisztaságának védelmét számos kormányhatározat Írja elő. A tiltó rendelkezések közül az egyik legfontosabb a vízszennyezés további növekedésének megakadályozása érdekében született. Ez kimondja. hogy a vizek fertőzését vagy káros szennyezéséi előidéző üzemet csak szennyvíz)' szt i t ó berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani. A kormányhatározat értelmében az elmúlt tíz év során nem építhettek olyan üzemeket, amelyek ezeknek a kritériumoknak nem feleltek meg. A közelmúltban a mezőkövesdi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság több gazdasági egységben utóvizsgálatot folytatott abból a célból, hogyan hajtották végre a vizek szennyeződésének megakadályozására hozott kormán}* határozatot. A Borsod megyei Tejipari Vállalat, mezőkövesdi üzemében végzett vizsgálat megállapította: az itt keletkező nagy mennyiségű szennyvíz elhelyezésére az üzem területén nincs lehetőség. A szennyvíznek a városi közcsatornába történő bevezetéséhez a műszaki feltételek ugyan biztosítottak, de a városi derítő szűk kapacitása, valamint a szennyvíz jellege miatt a tejüzemből kikerülő napi 60 köbméter szennyvizet; nem tudják fogadni. A problémát csak akkor tudják végérvény esen megoldani,; amikor befejezik a városi. szennyvíztisztító telep bővítését. Ez az év végére várható. A mezőkövesdi tejüzem bírságol köteles fizetni, amelynek összege tavaly csaknem elérte a 100 ezer forintot. i A vizsgálatot végző népi ellenőrök javasolták; az üzem területén speciális előtisztító berendezést kívánatos építeni. Ugyancsak cél-, szerűnek látszana, ha megoldanák a víz hűtését es visszaforgatását (naponta 150 —180 köbméter hővel szeny- nyezett vízről van szó.) Ezáltal jelentősen csökkenne a vízhasználaU díj, ugyanakkor mintegy 60 százalékkal kevesebb szennyvíz elhelyezéséről. kezeléséről kellene gondoskodni. A népi ellenőrök jártak a Mézöségi Sertéskonibinátban is. Meggyőződtek róla. hogy j a tízmillió forint költséggel megépített szennyvíztisztító j sokkal korszerűbb, mint az: eddigi, ilyen célra használt i berendezések. Sőt. még egv úgynevezett, algás-tárolót is létesítettek, hogy a szennyvizet minél jobban megtisztíthassák. Így remény van rá. hogy a jövőben nem kell majd bírságot fizetniük. Persze addig még több. mór folyamatban levő felújítási, karbantartási munkát sikeresen be kell fejezni a sertéstelep szén ny vizt iszt i t ó rendszerén. A korábbi évek tapasztalatai alapján a mezőgazdasági eredetű szennyeződés okozza a legnagyobb gondot. A sertés- és szar vasmarha telepeken ugyanis a szakszerűtlen h i gt rá g.v a kezelés egyaránt szennyezi az élővizet és a talajvizet, a környezetet, nem utolsósorban különböző állategészségügyi problémák, betegségek forrásává válhat. Ezért a mezőkövesdi járásivárosi Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat eredményét; összegező jelentésében nemcsak feltárta az e téren meglevő hiányosságokat, hanem konkrét javaslatokkal sietett az érintett mezőgazdasági üzemek segítségére. L. L. A helybeli Kossuth Tsz a 1 a pszabály á n a k ni ód os i t ás á L tárgyalta és hagyta jóvá legutóbbi ülésén Sárospatak város Ta nácsának Végrehajtó Bizottsága. A módosítást n pari. és a kormány kedvező nőpolitikái halórozata ina k gyakorlati megvalósítása telte szükségessé. Az alapszabály módosított pontjai túlnyomórészt a termelőszövetkezetekben dolgozó anyák helyzetének további könnyítésével foglalkoznak. A módosított alapszabály — egyebek közt — kimondja. hogy a tsz-lagkénl dolgozó nőnek és a gyermekét egyedül nevelő apának kérelmére, aki legalább két, tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, minden olyan hónapban, amikor minden munkanapon dolgozik. háztartásának ellátására egy fizetés nélküli szabadnapot ■engedélyeznek. Ezenkívül egy gyermek után kettő. két. gyermek után öt, három és ennél több gyermek utón kilenc fizetett szabadnap illeti meg évente. Ezeket a szabadnapokat az anya, illetőleg a gyermekét, egyedül nevelő apa kívánsága szerint egyszerre vagy részletekben kell kiadni. Arra is kitér a módosított alapszabály, hogy a terhesség miatt más munkakörben foglalkoztatott nő keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi a; előző évben elért átlagkeresete volt. A háztáji föld mértékét úgy módosítja az átalakított alapszabály, hogy a tsz-ben dolgozó nő- tagokat, ha az előző évben 100-től 149-ig teljesítettek munkanapot, akkor négyzetméter, 150 és 19!) munkanap között 4500. kétszáz és ennél több munkanap esetén 6000 négyzetméternyi háztáji föld illeti meg. A lebontott épületek helyen impozáns lakóházak épülnek Miskolcon az összekötő városrészben. Fotó: Laczó József
