Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-30 / 203. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. aug. 30., szombat Fiatalok a Galériában A fiatal képzőművészek stúdiójának munkájában — a stúdió rajzpályázatának anyagából nyílt kiállítás teg­nap, augusztus 29-én a Mis­kolci Galériában. Olyan mű­vészek vesznek ezen részt, akik. részint mostanában ke­rültek ki a főiskoláról, ré­szint már a Képzőművészeti Alap tagjai. A stúdió egy­fajta lehetőséget kínál szá­mukra, hogy időről időre bemutatkozhassanak a nyil­vánosság előtt, hogy bizo­nyíthassák felkészültségüket, teremtő-alkotó fantáziáju­kat. A Miskolci Galériában megnyílt kiállítás azonban semmiféleképp sem tekinthe­tő „kezdők kiállításának”. Igen sok tehetséges fiatal jelentkezésének lehetünk szemtanúi, s ezúttal talán elégséges csak a díjazott alkotók említésére szorítkoz­nunk. Dienes Gábor, Szu- nyoghy András, Somogyi Győző, Szentgyörgyi József, Banga Ferenc, Nagy Gábor, Farkas Ádám. Szenethy Im­re, Püspöky István, Tulipán László és Szabados Árpád lapjai valóban a legjobbak közül valók. S nem kell jós­tehetséggel bírni ahhoz, hogy ki merjük mondani: a most kiállító fiatalok közül bizo­nyára jó néhányat rendszere­sen' viszontláthatunk majd később is a kiállítótermek­ben. Állattartás és kézműipar Az üveggyári fiatalok klubja — Amikor három évvel ezelőtt a gyár vezetői úgy határoztak, hogy az egyik épület pincéjében három he­lyiséget átadnak a fiatalok­nak, határtalan volt az örö­mük. Saját pinceklubot ala­kíthatunk ki. A magunk elképzelése szerint, a KISZ- tagok kívánságainak megfe­lelően — mesélik a fiatalok az üvegipari Vállalat Sajó- szentpéieri Üveggyárában. — Hirtelen azt sem tudtuk, mit kezdjünk . az ölünkbe szakadt lehetőséggel. Nap, mint nap összejöttünk, le­ültünk beszélgetni s lassan testet öltöttek az elképzelő- : sek. A tmk-ban dolgozók megtervezték a berendezése­ket és segítettek is az elké­szítésükben. Néhány hét alatt olyan három helyiséget csináltunk magunknak, hogy pl sem hittük az egészet! Aztán ahogy a lelkesedés és az építgetések körüli „hajcihő” csillapodott egy kicsit, a fiatalok gondolkoz­ni kezdtek azon is. milyen legyen a program. Sok-sok beszélgetés során kialakult a kép. Az volt a legtöbb fia­tal kívánsága, hogy a gyár hét alapszervezete közül minden hónapban másik ál­lítsa össze a programot, szervezze meg a műsort. Vé­gül megegyeztek a „nyit­va tartás” időpontjában is. A gyár több mint 200 KISZ- tagja úgy döntött, hogy minden szombaton este öt­től tízig tartsanak összejöve­teleket. S az ötlet jónak is bizonyult. Szombatonként negyven-ötvenen jöttek ösz- sze, hogy táncoljanak, vagy a játékteremben keressenek elfoglaltságot maguknak, esetleg részt vegyenek a ve­télkedőkön. — Ebben az évben elkezd­tünk egy vetélkedösorozatot — mesélik a lányok. — Sok politikai előadást is meg­hallgattunk az esztendő el­ső felében. Aztán voltak kü­lönböző együttesek, akik itt vendégeskedtek. Akácz Ist­vánt hívtuk meg költői est­re. Mondani sem kell, hogy nagy sikere volt. Varsányi Zsuzsa pedig könnyűzenei összeállitással szórakoztatott bennünket. Rajtuk kívül vendégünk volt Dinnyés Jó­zsef énekes is... A klub most zárva tart. Az egyik kis helyiségben vannak összezsúfolva a be­rendezés darabjai. Az eltelt időszak alatt kicsit tönkre­ment minden... Most a fia­talok vállalták, hogy néhány hét alatt rendbeteszik. Ki­meszelik, kifestik a falakat, áthúzzák a bútorokat, átmá­zolnak mindent, amire rá­fér. S aztán szeptember ele­jén a 7-es számú alapszer­vezet által szervezett műsor­ral beindul az élet. A terv szerint szüreti bál lesz, meg sportvetélkedő. S utána, akik akarnak, táncolhatnak is a lemezlovas műsorára. — Ilyen klubélet, ilyen összeforrott társaság, ilyen kollektíva kevés helyen van — mondják a vállalat veze­tői. — Nem bántuk meg, hogy három helyiséget ki­szakítottunk a KISZ-es fia­taloknak. Jól gazdálkodnak vele, okos dolgokat csinál­nak. S a fiatalok kezdemé­nyezőkészsége, összeszokott­sága sokat jelent az üzem életében, a mindennapi mun­kában is. S ehhez nagyban hozzájárul a klubélet! (vásárhelyi) — A paraszti állattartás a fő témám, ebből írtam a doktori disszertációmat is, de ezenkívül más kutatási te­rülettel is foglalkozom. A miskolci Herman Ottó Mú­zeumhoz kerülve. 1966-ban történt ez, történészként dol­goztam és a terület kézmű­vesiparával foglalkoztam. E témakörben is -több publiká­cióm jelent meg. Mindezt dr. Bodó Sándor néprajzkutató, a miskolci Herman Ottó Múzeum, illet­ve a Borsod megyei Múzeu­mi Igazgatóság helyettes igazgatója mondja beszélge­tés közben munkájáról. Dr. B'odó Sándor, miVel szülei az ötvenes években a Bod­rogközben éltek, sárospata­ki diák volt, és ez a sáros­pataki diákoskodás meghatá­rozó volt életében: — Sárospatakon váltam fo­gékonnyá a történettudo­mány iránt. Történész sze­rettem volna lenni, a két vi­lágháború közötti időszak érdekelt elsősorban. Már ne­gyedikes voltam, amikor tör­ténelmi tanulmányaimban a magyar parasztság története felé fordult inkább az ér­deklődésem. Intenzívebben tanulmányoztam az erre vo­natkozó , szakirodalmat, igy jutottam el a néprajzhoz. Érettségi után Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen folytattam tanul­mányaimat, ahol dr. Gunda Béla, Üjvári Zoltán és dr. Szabadfalvi József voltak a tanáraim. Ök irányítottak el­sősorban a tárgyi kultúra, a tárgyi néprajz irányába, és így került kutatóig érdeklő­désem előterébe <T paraszti állattartás. — Vajon ez a téma med­dig aknázható ki, meddig tartogat a kutató számára lehetőségeket? — Szerintem a végtelen­ségig. A ma még elérhető tárgyi anyagon kívül óriási levéltári anyag áll rendelke­zésre, Ez hosszú-hosszú ge­nerációkon kérészül is biz­tosit még feltáratlan kuta­tási területet. — Lemérhető-e, bár ez nagyon laikus kérdés, az ilyen jellegű kutatások köz­vetlen társadalmi haszna? — Közvetlenül lemérhető társadalmi haszonról aligha beszélhetünk, minthogy álta­lában a történelemtudomá­nyoknak nincs közvetlen ilyen hasznuk. De ha az et­nográfus kideríti például a magyarság nomád korszaká­nak állattartási szokásait, abból az életmódra és a tör­ténelmi fordulatokra követ­keztetések vonhatók le. A honfoglalás előttről csak kü­lönféle leírásokból, régészeti anyagokból nyerhetünk ér­tesüléseket, szegényeseket, soványakat és nem is biz­tos, hogy azok hiteltérdem- lően a magyarságra vonat­koznak. Gondoljunk csak az Uralon túli őshazára, az ot­tani településekre, az ott élő, sokféle népesség össze­tételére. A honfoglalást kö­vető időszakról már több az emlékünk, a megtelepedés, a falvak kialakulása, a telkek elhelyezkedése az állattartás, illetve a földművelés elsőd­legességéről vallanak, azaz egy évezred távlatából is következtetni lehet, hogy az adott helyen az öslaicosság mivel foglalkozóit elsősorban. A későbbiekben a királyi rendelkezések, a fennmaradt okmányok, a különböző per- iratok igen bőséges forrásul szolgálnak, s meggyőződé­sem, hogy igen sok még a feltáratlan terület. — Ezekből a forrásokból az állattartási módozatokra, azokból a gazdálkodásra, majd a társadalmi és tör­ténelmi körülményekre lehet következtetéseket levonni?! — Igen, és bizton állíthat­juk, hogy a néprajz a tör­ténelemtudomány segédtudo­mánya, vagy inkább társtu­dománya, amely segít a ma­gyarság életformája történeti változásainak tisztázásában. — Említette beszélgeté­sünk kezdetén, hogy az ál­lattartáson kívül a Jcézmü- vesiparral is foglalkozik. — Ebben a témakörben kutatási területem Észak- Magyarország. Az itteni kéz­művességnek a népesség egé­szében' jelentkező arányát kívánom kutatásaimmal tisz­tázni. A ma igen jelentős iparral gazdag megye ipari múltja még nincsen kellően feltárva. A naturálgazdálko- dásról vitatható megállapí­tások vannak a köztudat­ban. sőt egyes tudományos véleményekben is. Neveze­tesen, hogy ez a fajta gaz­dálkodás, azaz hogy min­denki a szükségletének meg­felelően magának készített elő minden eszközt, felszere­lést, egyebet, a XIX. század végéig tartott. Ezt a téves, vitatható nézetet cáfolják kutatásaink, ugyanis ennek a felfogásnak ellentmond a kézművesipar korábbi jelen­léte. Ennek bizonyításán dol­gozom, kutatom a további bizonyítékokat. Már rendel­kezésemre állnak adatok a XVI. századi kézmüvesipar helyi jelenlétéről. Erről írók most tanulmányt, az Etno- graphiában. Komoly áruter­melő szintet elérő kézmű­vesség volt itt, s nem vélet­len, hogy itt alakulhatott ki a XIX. században a gyár­ipar. Kiemelten foglalkozom ezen belül a miskolci faze­kasság történetével. Egyéb­ként a kézművesipar törté­netének kutatására öt évvel ezelőtt országos bizottság alakult, s annak tagjaként is dolgozom. — Dr. Bodó. Sándor 1.973 óta igazgatóhelyettes a mú­zeumban. Tudományos kuta­tómunkáján kívül hát egyéb feladatai is vannak. — A múzeum történeti, nép­rajzi, közművelődési és tech­nikai munkájának irányítása tartozik hozzám. De minden egyéb programból is kive­szem a részem. A törláneti és néprajzi munkában ter­mészetesen nemcsak igazga­tok: hanem a tudományos gyakorlati munkában is részt veszek, folytatva korábbi munkásságomat. 1969 óta a különféle múzeumi kiadvá­nyok társszerkesztője is va­gyok és sokféle egyéb fel­adatot is elláttam. Az utób­bi 2—3 évben igen jó• szel­lemű közösségi munlca ala­kult ki múzeumunkban. Megszületett az új állandó kiállításunk ebben az idő­ben, s n múzeum szakmai állományának tudományos munkájában is fellendülés következett. Üj kiállításokat nyitottunk vidéki múzeu­mokban, s általában fellen­dülés tapasztalható. — Minden bizonnyal en­nek is szerepe volt abban, hogy dr. Bodó Sándort al­kotmányunk ünnepen a mu­zeológusok legmagasabb ki­tüntetésével, a Móra Fe- renc-emlékéremmel tüntet­ték ki. — Ez a megjavult közös­ségi munka eredményezte a Herman Ottó Múzeum mai állapotát, jó eredményeit, és úgy érzem, a kitüntetésem ezt a kollektiv munlcát ho­norálta. Jelenlegi körülmé­nyeink között remény van munkánk további fejleszté­sére, intézményeink további korszerűsítésére, s már dol­gozunk azon az új ötéves terven, amely mindezeket magában foglalja. Benedek Miklós KISLAKÁS-, V1KENDI-IÁZ-, GARÁZSÉPlTÖK FIGYELEM’ Mexikói salakbányánk terméke az osztályozatlan minőségű VÖRÖSES SALAK blokkveréshez, födémtöltéshez, parkosításhoz korlátlanul rendelkezésükre áll. Egységára: 45 Ft/m3 + 8 Ft gépi felrakással. . Érdeklődés, befizetés: B.-A.-Z. m. Építőanyagipari V. Miskolc, Győri kapu 23. Telefon: 16-028. A VOLÁN 3. sz. Vállalat A VOLÁN 3. sz. Vállalat M O A MŰ A hivatásos gépjármű­AZONNALI BELEPESSEL II Iliiikiflii8TI ÉrrfllftlülfiiíPPUm H IvliUBaUiwl 1 MlBlifllilillll vezetői tanfolyamot FELVÉTELT HIRDET: i itd i t. — jogi előadó, Felvételi követelmények: — beosztott jogtanácsos, IEIVGol — betöltött 20 éves — csoportvezető jogtanácsos. életkor. — gyors- és gépíró, jó kereseti lehetőséggel, 16 évet betöltött nőket — legalább 8 általános — tehergépkocsi-vczelö, iskolai végzettség, — autóbuszvezető, FONÖATKÉPZÖSNEK. — büntetlen előélet. — technikumi végzettséggel könyvelő, Átképzési idő 6 .héttől 3 hónapig terjed. A tanfolyam időtartama — érettségivel forgalmi szolgálattevő, 3 hónap. Ezen idő alatt Mint betanított fonó 2000—2600 Ft-ig kereshet, csők­1400 Ft havi illetményt — raktári munkás, kentett 40 órás munkaidőben. biztosítunk. — szállítómunkás, Dolgozóink számára természetbeni juttatás, kedvezmé­A költséget a vállalat — kalauz munkakörökbe. nyes étkezés, üdültetés, kulturális szolgáltatások, sport­fedezi. élet biztosított. Jelentkezés: JELENTKEZNI LEHET: Albérleti hozzájárulást fizetünk azon vidéki dolgozó­Miskolc, József Attila u. 70. szám alatt inknak, akik a felépülő ’eányszálló lakói lehetnek. VOLÁN 3. sz. Vállalat. (Bejárat a Tüzér u. felől) Vidékről naponta bejáróknak útiköltséget térítünk. Miskolc; 1. sz. Üzem­a munkaügyi osztályon. egység Kazincbarcika, Múcsonyi út 1. szám. I Dolgozókat alkalmaznak A Miskolci Vendéglátóipar! Vállalat felvételt hirdet az aláb­bi munkakörök betöltésére: gyors- és gépírók. Jelentkezés: Miskolci Vcndéglátóipari Válla­lat munkaügyi osztályán, Mis­kolc, Baross Gábor u. 13—15. sz,, valamim 'i fű villanyszerelő szak­munkás cs 4 fö segédmunkás, munkakörben történő alkalma­zásra. Jelentkezés: Miskolci Ven­déglátóipari Vállalni karbantartó részleg, Miskolc, Kőris K. u. 4. sz. A halmaji Aranykalász Mgtsz, azonnali belépéssel felvesz autó- villamosságban Jártas hálózati villanyszerelőt, vizsgázott hegesz­tőt, és lakatos szakmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés a termelőszövetkezet gépészmérnökénél. A Lőrinci Fonó felvételt hirjjet 16 éven felüli lánvok részére, be­tanulási Idő 1 hótinp. A kcre#ct 2000—2600 Ft a betanulás után. Vidéki lányok részére szállást és kedvezményes hazautazást bizto­sítunk. Felvétel esetén az útikölt­séget visszatérítjük. Cím: PFV Lőrinci Gyár, 1183 Budapest, r-vömrő? u. R'»--rn. Kérésére rész­letes tájékoztatót küldünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom