Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

ÉSZAK MAGYARORSZAG 4 1975. ciug. 2„ szombat Szeptemberben tíz napig A Huszonötödik Színház Borsodban A budapesti Huszonötödik Színház néhány korábbi ven­dégszereplésével — Vörös ■zsoltár, Szerelmem. Elektra, Don Quijote — igen jó em­lékeket hagyott Miskolcon és Borsodban a közönségnek aoban a rétegében, amely a színház sajátos stílusú játé­kát szereti, kedveli, s öröm­mel fogadja az új színházi törekvéseket. Igen jó emlé­ket hagyott abban a két és fél ezer fiatalban is. akik­nek KISZ-fogadalomtételén éppen e színház működött közre, és tette számukra a Vörös zsoltár bemutatásával igen hosszú időre emlékeze­tessé a napot. A színház .igazgatósága a közművelődé­si párthatározat, valamint a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat szelle­mében szeretné produkcióit mind közelebb vinni a mun­kásokhoz, az emberekhez és <? határozatok realizálásának segítése az alapvető indítéka , annak a vendégjáték-soro­zatnak is, amelyet szeptem­ber 21. és 30. között Bor­sodban tartanak. A színház elsősorban bányászközsége­ket, a zömmel bejáró ipari munkások által lakott hely­ségeket, s ezek közül is olyan településeket keres fel, ahová nem, vagy alig jár más színház, s ahol így a lakosság alig találkozik színházi élménnyel. EREDETI BEMUTATÓ Jóllehet e vendégjáték-so­rozat időben még messze van, az előkészületek' azon­ban már folynak, sőt pre­cízen kidolgozott program áll rendelkezésre. Most már a fogadóhelyeken kell felké­szülni; a színház előadásai­hoz a megfelelő körülmé­nyeket megteremteni: a ven­dégjátékot a' közönség kö­rében tudatosítani. A szín­ház társulata e tíz nap so­rán színházi előadásokat tart, azaz műsoron levő darabjai közül mutat be többet — bemutatja stúdióprogramjait —, „rendhagyó irodalom­órákkal” és egyéb laza szer­kezetű irodalmi műsorokkal keresi fel a különböző ifjú­sági és dolgozó közössége­ket, — ankétokon, eszme­cseréken találkozik a nézők­kel, gazdasági és mozgalmi vezetőkkel, fiatalokkal. A tervek szerint a szín­ház három előadással lép közönség elé. Ezek Gyurkó László A bús képű lovag, Don Quijote de La Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála, Herná­di Gyula—Jancsó Miklós Vörös zsoltár című játéka, a harmadik pedig egy eredeti bemutató, amelyet Rudolíte- lepen, a bányász művelődési ház közönsége láthat elő­ször: Moliére—Örkény Ist­ván Zsugori uram című szín­padi műve. A stúdióprogram­ban Jobba Gabi Én használ­ni és nem ragyogni akarok című Petőfi-estjét, az Egy csavargó Párizsból című Villon-műsort, és Cseh Ta­más „o D'AL nélkül...” cí­mű műsorát kínálja , a szín­ház a borsodi közönségnek. A rendhagyó irodalomórák az általános és középiskolás korú fiataloknak való té­mákból kerülnek ki. TAPASZTALAT- » CSERÉK A színház tervezett ven­dégjátéka beieesik a Borsod­ban már hagyományos bá­nyász kulturális hetek prog­ramjába. így kerül sor Ru- dolftelepen a már említett ősbemutatóra, a Zsugori uram 1 első előadására, és több rendhagyó irodalom­órát, ankétot, zenés irodal­mi műsort tartanak külön­böző bányászközségekben és bányaüzemekben. A Borsod megyei Hónai Sándor Mű­velődési Központ által pat­ronált községekben a bejá­ró dolgozók klubjaiban mu­tatnak be különböző prog­ramokat, a csanyiki KISZ- iskolán pedig tapasztalat- cserét folytatnak az éppen ott tanuló KISZ-vezetőkkel, elviszik őket a vidéki elő­adásokra, majd a tíz nap végeztével összegezik a köl­csönös tapasztalatokat. A vendégjáték-sorozat a Borsod megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának kez­deményezésére, a Rónai Sándor Művelődési Központ gyakorlati irányításával tör­ténik, részt vesz benne az SZMT kulturális bizottsága, a bányászszakszervezet me­gyei kultúrbizottsága, a me­gyei KISZ-bizoUság, a csa­nyiki KISZ-iskola vezetősé­ge, valamint több járási hi­vatal, illetve járási művelő­dési központ. A színház ré­széről 28—30 színész és ze­nész, nagy létszámú műszaki gárda, asszisztencia, egyéb segít az előadások sikerre vitelében. EMÖDÖN KEZDENEK A program szerint az el­ső előadást Ernődön tartják a bejáró dolgozók klubjá­ban. Erre szeptember 21-én kerül sor és zenés összeál­lítást mutatnak be. Színházi előadásokkal szerepelnek Rudolftelepen, Encsen, Ti- szapalkonyán, Göncön, Me- zőcsáton, Szerencsen, Kuri- tyánban, Kazincbarcikán. Ezeken a helyeken a már említett három játék kerül bemutatásra. Az egyéb prog­ramok, tehát irodalmi ösz- szeállítások, rendhagyó iro­dalomórák, bányatelepi úgy­nevezett leszálló műsorok, ankétok, Jobba Gabi és Cseh Tamás műsorai további 15 alkalommal, nem egy eset­ben egymással párhuzamos rendezvényeken hozzák egy­máshoz közelebb a közönsé­get és a Huszonötödik Szín­ház művészeit. A Huszonötödik Színház vállalkozása ígéretes, köz- művelődési jelentősége ér­tékesnek mutatkozik. Érdek­lődéssel várhatjuk a ven­dégj áték-sorozatot. (bin) Felveszünk LAKATOS, HEGESZTŐ, KŐMŰVES, ÄCS-ALLV á NTOZO SZAKMUNKÁSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT magas kereseti lehetőséggel. Minden héten szabad szombat. Szállást és heti hazautazás! költséget biztosítunk. Különélést fizetünk. Jelentkezés Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén,. Miskolc, Széchenyi út 28. L emelet. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és Miskolc megyei városi Tanács PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZETE PÁLYÁZATOT HIRDET: — pszichológus, — közgazdász munkakörök betöltésére. , Feltétel: egyetemi végzettség! Fizetés: a 11/1974. (V. 28.) MüM. sz. rendelet alapján. Jelentkezés: személyesen,1 vagy írásban az intézet vezetőjénél. 3501 Miskolc, Széchenyi u. 35. Pf.: 77. A magyar film három évtizede A Filmkultúra című szak- folyóirat legújabb, idei 3. számában A magyar film há­rom évtizede összefoglaló cím alatt olvashatjuk Rényi Péter Nehéz kezdet című írását, Kovács András újabb adalékokat ad közre három évtized filmvitáiból, s hiteles feljegyzést olvashatunk Pu- dovkin, Révai József és a Feltámadott a tenger című film találkozásáról. A szerencsi vár v IT V ­Bozsik István munkája Népi kerámiák a világ minden tájára Évszázadok óta szinte ki­meríthetetlenül gazdag agyaglelőhely található Sá­rospatak határában, a Bod­rog menti részeken. Ez a magyarázata annak, hogy az 1500-as évektől kezdve mind­máig virágzó mesterség a nagy hírű városban a faze­kasság, a kerámiakészítés. Régen cserépkályhákat, kan­dallókat, cserépedényeket, különféle használati tárgya­kat készítettek a pataki fa­zekasok, végigszekerezve a köcsögökkel, tálakkal, tá­nyérokkal nemcsak a bod­rogközi, hegyközi, hegyaljai tájakat, hanem a tiszántúli községeket, városokat iß. Apáról fiúra szállt a ko­rongozás, pingálás tudomá­nya, s a pataki fazekasok körében híres dinasztiák ala­kultak ki, s nemzedékeken át folytatták ezt a szép, ősi mesterséget. Volt olyan kor­szaka a pataki fazekasság­nak, amikor 150—200 tagja volt a céhes mesterségnek, s a város külön negyedé­ben, a Bodrog-parti „fer­tályban” laktak. Ide telepí­tette le I. Rákóczi György fejedelem a Csehországból menekült hábánokat is, akik különösen nagy hírnevet szereztek az agyagmívesség- nek. A városnak ezt a ré­szét ma is Fazekas-sornak nevezik. De nemcsak a múltja szép és gazdag a pataki fazekas­ságnak, napjainkban újra felvirágzóban van a kerá­miakészítés. Korábban fő­képp 'csempegyártással fog­lalkoztak, de a cserépkály­hák iránti kereslet megcsap­panása miatt változtatni kel­lett a termékek fajtáin. Eb­ben az évben véglegesen ki­alakult a kis üzem „szako­sodása”, s így teljes egészé­ben végrehajtották a „pro­filváltozást”: megszüntették a csempegyártást, és ma már csakis népi kerámiák készítésével foglalkoznak. Jellegzetes sárospataki da­rabok: különleges tányérok, csipkés szélű tálak, boká- lyok, komaszilkék, lapos bütykösök, csecses-korsók és különféle használati tárgyak, díszkerámiák kerülnek ki a nagy múltú pataki üzemből. A korongozók és a fes­tők. vagy ahogyan régen ne­vezték a festőket — a virá­gozok ma is az1 évszázados formamüvészettel és színek­kel dolgozna-k. Mindezt ha­gyományozták a múltból a mai fiataloknak a régi mes­terek leszármazottai. Első­sorban az első magyar nép­művészek egyikének, Szkir- csálc Bertalannénalc a gyer­mekei, akik maguk is mű­vészi szépséggel űzi le a ke­rámiakészítést. Fekete ala­pon fehér, zöld, veres virá- ’ gozással, törökös. és habános mintázásokkal dolgoznak, te­hát azokkal a vonalakkal és színekkel, amelyek a pataki népi kerámiát századokon át szinte az egész országban kedvelné tették. Jelenleg évente 250—300 ezer darab népi kerámiát, díszkerámiát és különféle használati tárgyat tudnak előállítani. Ennél azonban többre lenne szükség, mert nemcsak a hazai piacon, ha­nem .az európai szocialista és tőkés országokban, sőt Eszak-Amerikában. Kanadá­ban és Japánban is foko­zódik az érdeklődés a pa­taki népi kerámiák iránt. Ezért — amint Nagy Endre, az üzem vezetőie a gazda­ságvezetők értekezletén be­számolt róla — ebben az évben megkezdték a régi üzem bővítését, korszerűsí­tését. Új kemencét, ketnen- cecsarnokot építenek. és modern gépeket szereztek be a Német Demokratikus Köztársaságból. Az eddig végrehajtott rekonstrukció­nak köszönhető, hogy az el­ső félévi tervüket már túl is teljesítették, éspedig a termelékenység növelésével. A korszerűsítést tovább folytatják, és ez majd lehe­tővé teszi, hogy ebben a fő­képp nőket foglalkoztató kis üzemben. a dolgozók létszá­mát is emelhessék, elsősor­ban saját nevelésű korongo- zókkal, festőkkel. Hegyi József Tájékoztatás MHÍÉSl, ifeM Tájékoztatjuk T. megrendelőinket, hogy gázszerelési munkát Akazincbarcikai Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola épitési-szerelési kapacitásunk teljes lekötöttsége miatt jelentkezéseket még elfogad * 1975. évre nem vállalunk. 1 a dolgozók 2 éves szakközépiskolájába (esti tagozat), Kérjük, hogy az 1976. évi szerelési igényeket már most küldjék meg részünkre a tervezési és kivitelezési kapa­valamint citás időben történő biztosítása érdekében. a szakmunkások szakközépiskolájába Ez évi megrendelés esetén a következő év elejére meg­rendelőinknek kedvező feltételek mellett tudunk épí­(levelező tagozat, 3 éves képzési idő). tési-szerelési munkát ütemezni és végezni. TIG AZ JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 1975. augusztus 20. miskolci üzemegység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom