Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
1975. aug. 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 „ U oo / • .ui. - regi Sfíj tgyúr bői esőin i héj as-fel dolgosé Lesz emlékkert? A vélemények inkább el- lene. mint mellette — mindenütt elhangzottak. Megbolydult a falu, beszéltek • rála a nagyközségi tanácson, otthon egymásközt, a boltban, a kocsmában. A megszüntetett üzem negyven asszonya félt. Azt hitték, megszűnik számukra a munkaalkalom, vagy nem lesz meg az eddig viszonylag jó fizetés — a biztos pénz. Az új üzem azóta megszületett. A volt Abaújszán- lói Sajt gyár helyén most a szerencsi Lenin Termelőszövetkezet csonthéjas termékfeldolgozója működik. Negyven helyett majd száz szántói leány, asszony kapott munkalehetőséget. Ám a kedélyeit még nem nyugodtak meg. Nehéz elhagyni a megszokottat. Az „újszülött gyermeksírás a”, ■ha nem is beteg, mindig hangosabb a szokásosnál. Korszerűtlen, gazdaságtalan volt Abaújszantón hagyományai vannak a sajtgyártásnak. Pontosabban a juhtej feldolgozásának — a megszüntetett üzem például hat évtizedes múltra tekinthet vissza. De most talán éppen ez lett a veszte. Jártunk a volt sajtgyár elöregedett, rogyadozó épületeiben; láttuk a ralitárakat, a valamikor nagy, de most már kicsinek tűnő érlelökádakat, az öltözőket, ahol mindössze két zuhanyrózsa szolgál tisztálkodási lehetőség gyanánt. Egyértelmű volt a vélemény; ez ma már meg sem közelíti azt a szintet, amelyet napjainkban elvárunk e kényes, nagy tisztaságot igénylő iparágban. Lakatos Árpád, a Borsod megyei Tejipari Vállalat főmérnöke megerősítette véleményünket: — Abaújszántói üzemegységünkben már nem voltak biztosíthatók a kifizetődő, gazdaságos gyártás feltételei. Oj, modern gépeket nem szállíthattunk abba az épületbe, ahol még az ivóvíz- ellátás, a szennyvízelvezetés sem volt biztosítható. Az itt gyártott hat-, hétféle juhsajt, — még ha egyikülc- másikuk exportképes volt is — ráfizetést jelentett vállalatunknak. De akadtak más nehézségek is. így például; egyre csökken a felvásárolható juhtej mennyisége, s várható, hogy ez a tendencia a következő években még folytatódni fog. A sajtgyártást országunkban három. új, modern nagyüzembe koncentráljuk: Répcelakra. Pécsre és Budapestre. Itt korszerű a technológia, a ,szociális ellátottság, s a szállítás is gyors, megoldott. h iegészítik keresetüket A magyarázat logikus es érthető — az volt két hónappal ezelőtt is. Ám az érvek önmagukban nem elegendők, s ezt’ tudták a nagyközségi tanácson is. Utcara senkit sem lehet tenni — ez ellenkezne társadalmi felfogásunkkal. Merényi Gyula, az AKaúj- szántói Tanács elnöke: — Feladatunk az volt, hogy a régi helyett ugyan- olvat, vagy / még jobbat teremtsünk, jóformán a semmiből. Egyetlen „dolog” volt, ami rendelkezésünkre állt, a munkaerő. Több vállalattal léptünk összeköttetésbe, de végül is a Lenin Tsz segítségével ez a csonthéjas-feldolgozó valósult meg. A félelmet az okozza, hogy a babrásabb, nehezebb munkával kevesebbet fog keresni egy-egy régi dolgozónk. Ez a hiedelem nem volt teljesen alaptalan, hiszen órabér helyett teljesítménybérben számolják el őket — s az öreg kezek nehezen állnak át az új, feszítettebb ritmusra. Megértjük problémájukat, igyekszünk, segítünk rajtuk. A begyakorlás idejére, három hónapra a régi átlagbérüket fizeti a Tejipari Vállalat. Az új üzem a réginél jóval több dolgozót foglalkoztathat.. Sőt, bedolgozói rendszerével megoldódhat a környékbeli szakképzetlen lányok, asszonyok elhelyezkedésének gondja. Fakahpács és válogatás Ennyit az előzményekről, amelyek egyben meghatározzák a jelent is. Mert a termék átalakult ugyan —, de a falak, a szocialista ellátottság továbbra is ugyanaz maradt... Az itt végzett munka pedig tulajdonképpen egy manufaktúrára emlékeztet. Bodnár Ferenccel, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelőjével közösen néztük meg a raktárakat, s a „gyártósort”' — Ügy látjuk, a fűtéssel baj lesz. Most nyár van, lehet. hogy ez eddig nem tűnt fel senkinek, de a félre is gondolnunk kell. Billegnek a j széliek, kevés a WC, a fürdő, az öltöző. Alacsonyak az aitók. sok a baleseti veszély- forrás. őszintén szólva, gondolkodunk az engedélyen ... A „technológia” rendkívül egyszerű. A zsákokban, vagy ömlesztve érkező nyersanyagot: diót, barackmagot, mogyorót egy kisebb teremben fakalapácsokkal megtörik — ■majd nagy kosarakban a tisztítóba, válogatóba kerül, ahol' a megrendelő kívánsága szerint osztályozzák és csomagolják. Kevésnyi átalakítással, egy pár új székkel egy időre megoldhatók lennének a legégetőbb gondok. Bállá Gusztáv megbízott üzemvezető legutóbbi beszélgetésünk alkalmával már határozott ígéretet tett: — A termelőszövetkezet vezetői biztosítják számunkra a legszükségesebb dolgok beszerzését. Munkánk ren- i geteg van. Sok megrendelést már le is kellett mondanunk. Ügy érzem, ez az új üzem hosszú időre biztosítja a munkalehetőségeket és személyesen kezeskedem róla, hogy dolgozóink keresete átlagosan nem lesz kevesebb kétezer forintnál. Az épület, a hely? Az a véleményünk, hogy először bizonyítani kell. Adni (Valamit a termelőszövetkezetnek az előlegezett bizalomért. Ha jól, termelékenyen, gazdaságosan dolgozunk, kérni is lehet új épületet, gépeket. * Megnyugodnak tehát a kedélyek Abaújszantón? Idővel bizonyára. Amint már említettük is, az itteniek nagyon fájlalják a sa.itgyár elvesztését. S ebben nagy szerepet játszik az is, hogy itt egyre több régi, elavult üzemet kellett és kell bezárni. Üjat teremteni pedig mindig nehéz. De az is biztos, hogy mindenütt meg lehet és kell találni az újat, jobbat, a kifizetődőt. Itt Abaújszantón is. Udvardy József Űj építkezéseink során a földmunkákat végzők meglehetősen gyakran akadnak i'á különböző korokból származó régészeti leletekre. A tereprendezéseknél előkerülő értékeket azután a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei amennyire lehetséges, megmentik az utókornak. Ez történt hatvanas évek végén is. amikor Diósgyőrben, a majláthi nagy kanyarban kiásták az egykori kolostor romjait. A szakemberek a megfelelő eszközökkel konzerválták a íalmaradványokat, hogy azok majd a későbbiekben a városfejlesztési és alakítási munkákba beiktatva romkertként Miskolc nevezetességei közé kerüljenek. Azóta évek teltelv el, s a közelmúltban sokan megdöbbenve vették észre, hogy a nagy gonddal védett, körülkerített romokra dózerek tolják rá az építkezésektől kikerülő földet. Tulajdonképpen mi a helyzet jelenleg a tervezett romkerttel kapcsolatban és minek köszönhető, hogy a kerítést széjjelszaggatva megkezdték a falimaradványok betemetését? Erről kérdeztük dr. Szabadfalvi/ Józsefet, a Herman Ottó Múzeum igazgatóját. — Igen, volt arról szó, hogy az egykori kolostor romjai megfelelően restaurálva Miskolc nevezetességévé válnak, annál is inkább, mivel ilyen jellegű műemlék eddig nem volt városunkban. A szakemberek ehhez meg is tették a megfelelő előkészületeket. Később aztán kiderült, hogy a romok az egyik erdőgazdasági lakás alatt folytatódnak. Mindez nem lett volna baj, hiszen az épület maga is műemlék- jellegű. A fal tövéig kiásott romok vele együtt szép kis műemlékbázist, adtak volna a most épülő hatalmas betonházak között. A probléma akkor kezdődött, amikor a városi tanács a területet eladta az erdőrendezőségnek s ezzel kútba esett a romkert, vagy ahogy mi neveztük. emlékkert kialakításának terve — mondta az igazgató. Romkert, tehát nem lesz. Igaz, romnak ott van a diósgyőri vár. De talán mégis más lett volna. Egy kis változatosság a bérházak betontömbjei között... (vásárhelyi) Szakmai és társadalmi szervek közreműködésével, hároméves előkészítő munka alapján készült el az lí)7(i. január elsején életbe lépő új KRESZ. Mérnökök, jogászok, gépkocsivezetők, forgalmi szakemberek vettek részt a tervezet összeállításában, amelyik most , már végleges formájában került az olvasók elé. Mi tette szükségessé a változtatásokat? Elsősorban az, hogy tovább kell növelni a közlekedés biztonságát, egyszerűsíteni a rendelkezéseket. Ebből is következik, hogy az új szabályok .alkotói nem akartak mindenáron változtatni, ahol erre nem volt szükség. Ugyanakkor mindenütt sor került bizonyos változtatásokra, ahol azt közlekedésünk jelenlegi körülményei indokolták.' Erőteljesebben érvényesül az új KRESZ- ben a nemzetközi jelleg. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy hazánkban évente több mint egymillió külföldi gépjármű fordul meg és ugyanennyi idő alatt csaknem félmillió magyar járja a szomszédos országok, illetve Európa országútjait. Nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt sem. hogy hazánkban az elmúlt 10 év alatt a gépjárművek száma a háromszorosára nőtt. Az új KRESZ jóval rö- videbb a réginél, mindössze hatvanhat paragrafusból áll a még érvényes 118-al szemben. Ezt az tette lehetővé, hogy külön rendeletek jelennek meg januárig, amelyek a járművek műszaki állapotával, a vezetői engedélyek kiadásával, az egészségügyi alkalmassággal kapcsolatos szabályokat tartalmazzák. A változások száma a még érvényes KRESZ-sze! szemben több, mint kétszáz. A legfontosabb, érdemi változtatások hatvanra tehetők. A leglényegesebb szempontok között lehet említeni az új KRESZ embercentri- kusságát. A szabályok betartásával hatékonyabban megvalósulhat, hogy a járművezetők, a gyalogosok, a közlekedésben résztvevők egymás érdekeit az eddiginél is jobban szem előtt tartsák. Ilyen rendelkezés például az is. amelyik elősegíti a tömegközlekedési eszközök gyorsabb haladását, ezzel is nvomatékot adva annak, hogy a buszokon munkába síelők — kocsinként negyven, ötven ember — ne kényszerüljön várakozni a megállókban az elhaladó néhány gépkocsi, motorkerékpár, stb. miatt. Feloldódnak bizonyos, még meglevő merevségek is. Az új KRESZ jogi eszközökkel segíti az udvarias vezetés kibontakozását, nagyobb teret enged a vezető egyéni mérlegelésének. Párhuzamos közlekedés esetén lehetőség nvílik arra. hogy a gyorsabb jármű — a belső sávban egymás után több járművet is megelőzhet, akkor is, ha ezek egymástól ^elszórtan”. nagyobb távolságban haladnak. Irányjelzést a belső sávba való áttérésnél kell alkalmazni, a többi jármű mellett elhaladva már nem. Az előzést végző jármű átmenetileg maradhat a belső sávban, nem köteles egyetlen előzés után visszatérni és újra előzni. így a belső sávban folyamatosan előzhet és csak ennek befejeztével kell jeleznie, hogy ismét visszatér a külső sávba. A párhuzamos közlekedést biztosító utakon tilos lesz az úgynevezett „slalo- mozás”. a rövid távokon sűrűn végrehajtott előzgetés, ide-oda sáwáltoztatgat'ás. Párhuzamos közlekedés esetés nem számít előzésnek, ha a jobb oldali, szélső sávban haladó jármű átmenetileg gyorsabban megy, mint a belsőben, esetleg kanyarodás, vagy akadály miatt lassító járművek. Azok számára, akik már más európai ország útjain is közlekedtek, nem lesz újdonság. hogy a párhuzamos közlekedés feltételei mellett mindaddig a jobb szélső sávban kell haladni, amíg az üres. Ilyenkor csak a balra történő lekanyarodás. illetve a megfordulás előtt lehet a belső sávba áthajtani. Nagy József A járműjavítóban Több ezer sínpár szeli át az országot. Naponta sok száz áruval megrakott vagon gördül át az állomásokon, súlyos terhét szállítva. A biztonságos teheráruforgalom elengedhetetlen feltétele, hogy a kocsik műszaki állapota jó legyen. A MÁV Miskolci Járműjavító Üzemében sorban állnak a különböző típusú vasúti teherkocsik, hogy az ügyes kezű szakemberek kisebb-nagyobb hibáikat kijavítsák s minél előbb visszaadják őket a forgalomnak. Munkájukat gépek, korszerű berendezések segítik. Eltűntek a hidegvágók, nagykalapácsok, franciakulcsok. Helyükre modern automaták kerültek. A vasúti kerékpárok esztergálását korszerű UBB—112-es gépeken végzik. Túróczi Ignác a vezérlőpultnál beállítja a műveletet. Korszerű feltételek között, az új világos szerelőcsarnokban könnyebb a munka. A görgőágyak mosásai modern, automata gépek segítik. Fotó: L&czó J.