Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
•ft/ '4 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESCTLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 155. szám Ára: 80 fillér Péntek. 1975.. július 4. A part Központi Bizottsága 1975. július 2-i ülésén — amiről a lapok csütörtöki számukban adták közre a közleményt — az országgyűlési választások tapasztalatainak összegezése, valamint személyi, szervezeti kérdésekben hozott döntések mellett az 1975. évi népgazdasági terv végrehajtását tekintette át. Ez a mérlegelés következetes figyelemmel kísérése mindannak, amiről ugyancsak a Központi Bizottság egy korábbi — 1974. december 5-i — ülésén határozott. A mostani értékelés azt állapíthatta meg, hogy a népgazdaság a nehezebbé vált nemzetközi gazdasági feltételek között is dinamikusan fejlődött, a fő ágazatokban a társadalmi termelés a tervezett mértékben, néhány területen annál is nagyobb ütemben növekedett. Húzzuk alá: napjainkban ez nem számít csekély teljesítménynek, hiszen a fejlett tőkés országokban alig növekszik vagy éppen stagnál, némely helyen csökken a társadalmi termelés. Szocialista gazdaságunk erejét, a KGST-országolt együttműködésének biztonságot nyújtó’ fontosságát mi más bizonyíthatná világosabban, mint a dinamikus fejlődés Ténye! A gazdasági egységek egy részének munkálkodása azt igazolja, hogy ahol jól értik, értelmezik a Központi Bizottság decemberi ülésén meghatározott gazdaságpolitikai célokat, s ahol nem késlekedik a végrehajtás, azaz a cselekvés, ott az ismert nehézségek ellenére is sikerül javítani a hatékonyságot, fokozni a termelékenységet, szigorítani az anyag- és energiagazdálkodást. Beszédes adat ezekre vonatkozóan, hogy például a nehézipari tárca vállalatai közül a 28 jelentősebb idén másfél milliárd forint értékű megtakarítást kíván elérni, amihez nagy segítség a tavaly gyártásba vett 311 új tennék. Fontos jellemzője a nép- gazdasági folyamatoknak, hogy előtérbe kerül mindenütt a termelékenység emelkedése — az iparban a termelésnövekedést teljes egészében, az építőiparban 80 százalékban ez fedezte —, s tapasztalhatók törekvések arra is, hogy gyorsuljon a termelési szerkezet átalakítása. Mégis, jogos igényként olvashatjuk a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben: „az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet és konkrét cselekvést követel. A központi és a helyi erőfeszítésekkel, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerű fel- használásával, tartalékain k mozgósításával következetesen végre kell hajtani a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát.” Nem egyszerűen arról van szó, hogy sikerül elérni az éves tervben megfogalmazott célokat, sokkal inkább arról, hogy ez az esztendő a negyedik ötéves terv befejező időszaka, s ugyanakkor előkészítője, megalapozója az ötödik ötéves terv kezdetének. E nézőpontból más, élesebb megvilágítást kapnak az olyan feladatok, mint a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása — a nehéziparban hét év alatt kereken ezer új termék gyártását kezdték meg, de csupán 386 gazdaságtalan termékfajta előállítása szűnt meg —t a termelőberendezések kihasználtsága; a készlet- és anyaggazdálkodás, s nem utolsósorban az élőmunka s a munkaidő becsületének, értékének növelése. Folytathatjuk a nagyberuházások — s közülük is a kormány által kiemelt kilenc, népgazdaságilag különösen fontos nagyberuházás — kivitelezésének meggyorsításával, a minden piacon értékesíthető termékek arányának növelésével, mindazzal, amit a decemberi központi bizottsági határozat — s nem kevésbé a párt XI. kongresszusa — legfőbb tennivalóink közé sorolt. Ismert feladatok ezek, ám éppen ezért elgondolkoztató, hogy bár hét hónap telt el a Központi Bizottság decemberi ülése óta, sok helyen még mindig csak tervezik — igazabban szólva tervezgetik —, mit lehetne, kellene tenni, s nem veszik észre a kárt, amit maguknak, s a népgazdaságnak az idő elvesztegeté- sével okoznak. Lassú a reagálás a népgazdaság sok területén mindarra, amit figyelmeztető jelként a világgazdaság számunkra felmutatott. Igaz, akadnak termelői közösségek, ahol megértik az idők szavát. Néhány gépipari vállalat nagy mértékben növelte exportját, a mezőgazdaságban 31 százalékkal bővült a cukorrépa vetésterülete —, de korántsem állíthatjuk azt, hogy ez a magatartás az általános. Hasonlóan az előbbiekhez, az sem sorolható a kedvező mozzanatokhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom megT haladja az előirányzottat, s a lakosság jövedelme a tervezettnél gyorsabban nőtt. Következetesen képviselt, a Központi Bizottság által már decemberben többszörösen aláhúzott, s a párt XI. kongresszusán megerősített elvi álláspontja a gazdaságpolitikának ' az, amit most így olvashatunk a július 2-i ülésről kiadott közleményben: „A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az előirányzatok szerint emelkedjen a lakosság jövedelme, az életszínvonal”. A közlemény azt is hangsúlyozza. hogy az életszínvonal reális emelését a termelés nagyobb hatékonyságával, a nemzeti jövedelem növelésével kell megalapozni. R eálisan tekintve, helyzetünket, az igazsághoz tartozik, jóval nehezebb ma minden termelői kollektíva dolga, mint volt két vagy három esztendeje. A szigorúbb feltételek, a megnövekedett követelmények méginkább aláhúzzák a végrehajtás következetességének fontosságát. A gazdaságpolitikai célok ugyanis — mint azt újólag megállapíthatta a Központi Bizottság •— helyesek, jól szolgálják haladásunkat. A cselekvésnek azonban gyorsabbnak, következetesebbnek, célratörőbbnek kell lennie, s nem a közeljövőtől, hanem már mától kezdődően. (3. oldal) és tv-iissr n otdih — —— örömhír a Szikszó környéki gazdaságoknak: sok gond, nehézség után a gabonabetakarítás idejére mégiscsak elkészül a szikszói malom szomszédságában az új, 609 vagonos terménysiló. A kivitelező és a beruházó összefogó ával meggyorsult a munka, s július 10-re kitűzték a Borsodnádasdi Lemezgyár gyártmányának műszaki átadását. A 600 vagonos új magtár nagy segítség az idei aratáshoz. (Szabados György felvétele) jT 3 Tanácskozott a Hazafias Népfront országos elnöksége Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 28. paragrafusának (5) bekezdése alapján az országgyűlés alakuló ülését július 4-én délelőtt 11 órára összehívta. A Magy?- Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének, a 352 tagú országgyűlésnek első, alakuló ülését a parlamenti ügyrend értelmében az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg. Az alakuló ülésen dr. Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke beszámol a választások előkészületedről és lezajlásáról. Az új országgyűlés első tanácskozásán megválasztja tisztségviselőit. Az alakuló ülés másik fontos aktusa lesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megválasztása. Az országgyűlés tagjai sorából választja meg az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Ha az országgyűlés nem ülésezik, a parlament jogkörét az F/lröki Tanács gyakorolja; megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyűlés az Elnöki Tanácsot újonnan megválasztja. Az eddigi gyakorlat alapján várható, hogy az Elnöki Tanács már az ülésszak idején megtartja alakuló üléséi, majd javaslatot tesz az országgyűlésnek a Miniszter- tanács megválasztására. A javaslat alapján választja meg azután az országgyűlés plénuma a kormányt, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Csütörtökön Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége. Az ülésen megjelent és felszólalt Kádár János, & Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az országos elnökség megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalását az országgyűlés alakuló ülésével összefüggő személyi kérdésekben. A javaslatokat elfogadta. Ügy határozott, hogy azokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával közösen az illetékes testületek elé terjeszti. Az elnökség ezután meghallgatta Sarlós István főtitkár beszámolóját az országgyűlési választások tapasztalatairól. Ügy határozott, hogy következtetéseit és javaslatait az illetékes fórumok elé terjeszti. A Hazafias Népfront országos elnöksége köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a választások előkészítésében, lebonyolításában részt vettek, és munkájukkal hozzájárultak a választások sikeréhez. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tarolt. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a KGST június 24 —26. között Budapesten tartott XXIX. ülésszakáról. A Minisztertanács a jelentést és az ülésszak idején aláirt megállapodásokat jóváhagyólag tudomásul vette. Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy az ülésszak határozataiból adódó feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar párt- és kormányküldöttség június 24—26. között Mozambikban tett látogatásáról. A delegáció az ország függetlensége kikiáltásának ünnepségein vett részt. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter beszámolt kuvaiti hivatalos látogatásáról. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a kormányt a megfigyelésre kijelölt 50 nagyvállalat 1974. évi fejlődéséről. A beszámoló megállapítja, hogy a kiemelt, vállalatok helyzete 1974-ben kedvezően alakult, csaknem 50 százalékban járultak hozzá az ipar eredményeihez. Az átlagosnál gyorsabban nőtt termelésük, kedvezőbben alakult az eszközhatékonyság és a munkatermelékenység. A Mtnisz- 'tertanács a jelentési jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta a petrolkémiai központi fejlesztési program végrehajtásáról szóló jelentést. Az elmúlt két évben a program megvalósítása jelentősen előrehaladt, a termelés gazdaságossága számottevően nőtt. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta, és jóváhagyólag tudomásul vette az idei országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár előkészítéséről szóló jelentést. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. End ni szék A Miskolci Nemzeti Színházban tegnap, július 3-án délelőtt 11 órakor tartották meg az 1974—75-ös színházi évadzáró társulati ülést. Illés István főrendező köszöntötte a társulat tagjait és a vendégeket, közöttük Atn- riskó Gusztávot, a Borsod megyei Pártbizottság osztályvezetőjét, Novak Józsefet, a Miskolc városi Pártbizottság titkárát, Tok Miklóst, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettesét, Bujdos Jánost, a megyei tanács osztályvezetőjét, valamint a Heves megyei Pártbizottság és tanács képviselőit. Saldos Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója értékelte a társulat munkáját. A most befejeződött évadban 14 bemutatót tartottak, nyolc prózai és’ hat zenés alkotás került színpadra A társulati munkát értékelve hangoztatta Sallós Gá(Folylalüs a 2. oldalon) Leonyid Brezstiycv, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára fogadta a Moszkvába érkezett Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt elnökét. Felújították Genfben a SALT-tárgyalásokat. A szovjet küldöttséget Vlagyimir Szcmjonov külüg> miniszter-helyettes (baloldali), az amerikait pedig Alexis Johnson (jobb szélen) vezet i.
