Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-15 / 164. szám

1975. július 16,,' szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 !literes télév, nagy célok ,.A tanács kiskereskedelmi vállalatai közül ez a legki­egyensúlyozottabban gazdál­kodó szervezet. Nagyra ér­tékelhető, liogy a közismert árukínálati gonilok, nehéz­ségek ellenére^a sok szállító­val való-jó kapcsolatai alap­ján viszonylag jó áruellátást biztosított. Stabil, jó keres­kedelempolitikát folytató kollektíva, amely ez év első felében is várakozáson felüli eredményt ért el.” • A megyei tanács kereske­delmi osztályán értékelik így a hosszú évek óta kitűnően munkálkodó Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat dolgozóinak, vezetőinek tevékenységét. 14,7 SZÁZALÉKKAL NAGYOBB FORGALOM — Az elmúlt évben a kongresszusi-felszabadulási versenyben elért eredmé­nyeink alapján kiérdemeltük a Belkereskedelmi Miniszté­rium dicsérő oklevelét. Ez évben — mondja Pataki László, a BIKV igazgatója — növekvő eredményekkel vesz részt a kollektíva a verseny második szakaszában. Erede-» tileg 1975-re a múlt évitől 107 millió forinttal többet, másfél milliárd forint forgal­mat terveztünk. A kollektí­va, élen a szocialista brigá­dokkal, 60 millió forint több­letet vállalt rá. A vállalat mintegy 1200 dolgozója Miskolcon és a megyében levő 153 üzletben a múlt évihez viszonyítva 14,7, s az új vállaláshoz vi­szonyítva 1,2 százalékkal na­gyobb bevételt könyvelhetett el. A lakosság a múlt évitől 16,6 százalékkal több mű- szaki árut, 18,3 százalékkal több üveget, porcelánt, 25,2 százalékkal több papírt, író­szert, 16,7 százalékkal több vegyes iparcikket és 11,4 százalékkal több bútort vá­sárolt. VÁLASZTÉK ÉS ÁRUHIÁNY Több árucikkben nagyobb a választék, mint az elmúlt évben volt. Ilyen többek kö­zött az üveg, porcelán, sport, játék, hangszer, tv- készülék, tisztító- és mosó­szerek, festékáru. Ennek az a magyarázata, hogy a vál­lalat és a boltok vezetői —• ahogy jellemzik őket —, ha kell, a „holdra is elmen­nek” árucikkért. Kapcsolataikat tovább bő­vítették, s így most 320 ke­reskedelmi szervezet, ter­melőüzem. szövetkezet szál­lítja az árut. Tíz nagyobb újabb bútorgyártó üzemmel, szövetkezettel léptek kapcso­latba. Alig két hónapja nyi­tották meg a 67 millió fo­rintos költséggel épített Dó­in us Aruházat. Ez íliost van „felfutóban”, s itt az év má­sodik felében számolnak na­gyobb forgalommal. SS millió tazerves üveg Sajsszenipéterríl A konzcrvidcny kezdetére folyamatosan szállították a különböző típusú üvegeket a Magyar Üvegipari Müvek sajószentpéleri gyárából. A csaknem 300 millió forintos költséggel. 1071. és 1975. el­ső negyedéve közölt felújí­tott 80 éves üzem igyekezett az elmúlt betekben a tartó­sítóipar igényeit kielégíteni. Így az első lél évben a sa- jöszentpéteri üveggyárban 39 millió 1 kilogrammos, csak­nem 17 millió félkilós, löbb mint 8 millió 5 literes, ubor- kás — és 13,5 millió egyéb —, tehát összesen csaknem 80 millió darab — konzerves üveget készítettek. Valamelyest több volt az áru a vastömegcikkből, zo­mánctűzhelyből, a kályhából, fürdőkádból, de kevesebb, mint amennyire a lakosság­nak szüksége van. Ennek oka a világpiacot is befolyásoló acél- és energiaéhség, amely bizonyos vonatkozásban ben­nünket is érint. Mik a gondok? A szüksé­gesnél kevesebb az^áru, a sok közül: az olcsóbb porce­lántányérból, bögréből. a nagyobb típusú hűtőszekré­nyekből, centrifugákból, a mosógépekből, a villanyboj­lerekből, s a horganyzott csövekből. A vállalat a megyei lehe­tőségekkel élve. a termelő­üzemek megértése nyomán néhány cikkben növelheti a választékot. így például a Borsodnádasdi Lemezgyár arra tett ígéretet, hogy ez évben tízszer annyi fekete és horganyzott lemezt, szál­lít, mint az elmúlt évben. Ebben is a második tél év­ben számítanak nagyobb vá­lasztékra. Ű.F ÜZLETEK. KORSZERŰSÍTÉSEK Néhány nappal ezelőtt nyi­tották meg a Búza téren a korszerűsített vas-, edény- és szerszámboltot. Hám La­jos, a MÜÁRT üzletkötője ezt mondta róla: — Sokfelé járok az ’ or­szágban, így módom van az összehasonlításra. Ez a bolt a modern üzletek között is egyedülálló. Az átépítés nyo­mán duplájára növelték a vásárlóteret, korszerűsítették az árumozgatást, ez minden­ki számára hasznos és elő­nyös. Nem egyetlen korszerűsí­tett üzlet, ám ez is magán viseli a vállalat „jegyeit", amely szerint nagy erőt, anyagi áldozatot fordít a meglevő üzletek korszerűsí­tésére, újak építésére, a kul­turált kiszolgálás végett. Eh­hez hasonlóan alakították át önkiszolgálóvá Miskolcon, a villanyrendőrnél levő vas­boltot. Az év második felé­ben még nyolc üzletben vé­geznek korszerűsítést, átala­kítást, mint például a sá­toraljaújhelyi háztartási és üvegből!ban, a putnoki mű­szaki boltban, Szerencsen, Szikszón, Beruházásra, kor­szerűsítésre, fejlesztésre sa­ját erőből, állami támogatás­ból, hitelből 20 millió forin­tot fordítanak. 6 MILLIÓ FORINT AJÁNDÉK A VÁSÁRLÓKNAK Elismerést érdemel a vál­lalati kollektíva a különféle kedvezményekért, akciókért, amelyeket a párt népesedés- politikai, nő- és ifjúságvédel­mi határozatai szellemében valósítanak meg. Az év első felében 23 ilyen akciót, kiál­lítást, kedvezményes, áren­gedményes vásárt szervez­tek, amely 3 és fél milliós megtakarítást jelent a lakos­ságnak. Most, július 15-ével kez­dődően — a megyei úttörő­szervezettel együtt — ismé­telten megszervezik az isko­laszervásárlási akciót. Az is­kolások a vásárolt érték 3 százalékában vásárlási utal­ványt kapnak. Az utalvá­nyok alapján az úttöröszer- vezelek a nekik legszüksége­sebb cikket vásárolhatják meg. Ezen túlmenően az el­ső tíz helyezett úttörőcsa­pat különdíjakban részesül. Ez 120—150 ezer forintot je­lent. A mór ilyen hagyományos akció mellett az iskolaszerek többségére vonatkozóan a Pl ÉRT és a vállalat 10—10, tehát. 20 százalékos kedvez­ményt biztosit. milyen segítséget VÁRNAK? A vállalat dolgozói az. el­múlt évitől is nagyobb erő­feszítéssel dolgoztak. Készek az áldozatra, a lakosság még jobb ellátása végett. Szerel­nék, ha a szállító .nagyke­reskedelmi vállalatok, s az üzemek az eddigitől is job­ban megértenék a vállalat, s egyben a borsodiak gond­ját. A gyorsan fejlődő, épülő ipari megyében több mosó­gépre, centrifugára és sok más árura van szükség. Na­gyon jó lenne, ha nagy ipar­megyénket súlyának, jelen* tőségének megfelelően ke­zelnék az áruellátásban, -el­osztásban. Segítségre van szükségük más vonatkozásban is. Töb­bek között korszerűsítették a bútorüzleteket és — mint említettük —, jó két hónap­ja megkezdte munkáját a Domus Lakberendezési Áru­ház. A nagy gondol az. je­lenti, hogy a raktárak fölött eljárt az idő, kicsinyek, sző­kék, nem felelnek meg a mai követelményeknek. Kényszermegoldásként töb­bek között Sárospatakon hű­tőházban tárolják a bútort, Encsen, Aszalón is raktá­roznak. Ennek az is a kö­vetkezménye, hogy a vevő­höz 2—3 napos késéssel ér­kezik a megvett bútor. Van olyan elképzelés, . amely szerint a Besenyői ut­cában a BÚTORÉRT jövőre az AGROKER telepén 6 ezer i négyzetméter alapterületű1 raktárt épít, felfújható sá­tort szerez be a bútor meg­óvása végett. Mndez azonban messze van. Gondot jelent a vállalat számára az is, hogy városfejlesztési célokból üz­leteket szüntettek meg és to­vábbi üzleteket szüntetnék meg, bontanak szét. Ezek helyett nem kapnak mást. Ennek á következménye töb­bek között, hogy Miskolcon kevés, a háztartási bolt. Csorba Barnabás i Hengerészeit Myilsa A belek óta tarló kániku­lai böses különösen a me- lcgüzcnii dolgozókat teszi próbára. A Lenin Kohászati Mű vek h engerm íí-gy áregysé- genek dolgozóit sem kíméli a meleg. Termelési eredmé­nyeikkel mégis elégedettek ! lehetnek. A félév előtti len­dület, mely minden kellek- j tavát fokozottan igénybe i vett, július első napjaiban sem csökkent. A második ! fél év első napjaiban is ki­magasló termelési eredmé­nyekéi értek cl. A blokkso­ron 1800. a bugasoron 3300, a gerendasoron pedig 630 tonnával hengereltek több árut a tervezettnél. A gyár­egység összkiszállílási tervét pedig 200 tonnával teljesí­tette tói. Különféle, jó minőségben elkészített, termékeiről te- i mert az országban és a nagyvilágban a Lenin Kohá­szati Müvek csavargyára, amelynek kollektívája a kongresszusi és felszabadu­lási munkaverseny során mór eddig is több .kiemelkedő munkasikert ért el. Az. első féléves tervfeladat befejezésekor 621 tonnával teljesítették túl előzetes cél­kitűzésüket.. E munkasiker egyben azt jelenti, hogy a szocialista és munkabrigá­dok együttesen 107,6 száza­lékos tervteljesítést értek el. Persze, e nagyszerű ered- ! ménv csak úgy ér valamit,1 ha a készterméket a megba­tározott mennyiségben és ha­táridőre a megrendelőkhöz juttatják. Ennek megfelelően a diósgyőri csavargyár dol­gozói az első fél évben ki- szállítási tervüknek 107,2 százalékra tettek eleget. Természetes, hogy a gyár­egység eredményei a szocia­lista brigádok jó munkájá­ból ötvöződnek. Közülük is példaként említhetjük a 115,2 százalékot teljesítő Somsak Jánosáé, a 108,4 százalékos Bellus László és a 105,3 szá­zalékot elérő Munkácsi Jó­zsef szocialista brigádjait.1 Velük és a többi szocialista kollektívával együtt dolgozik az LKM csavargyára a II. j féléves tervfeladatok mara­déktalan teljesítéséért ilyen magatartást tanú­sít, hogyan viszonyul a munkához? Helytáll-e? Lelkiismeretesen dolgozik? De hát mi is a „lelkiisme­retesen” tartalma, mi a mér­ce? Egy biztos: követelményt állít fel. számunkra. Egy er­kölcsi normával állunk szem­ben. Egyszóval magatartás­formáról van szó. A lehetőség mindnyájunk szamára adott. Cselekedhe­tünk lelkiismeretesen és lel­kiismeretlen ül. Viselkedhe­tünk becsületesen, méltóság- teljesen. egyenesen, bátran, vagy bután; követhetünk el bűnöket, lehetünk hanyagok, nemtörődömök. S igénybe ve­hetünk ehhez gyalázatos esz­közöket, lopást, csalást, erő­szakol. Ha tanulmányozni akarjuk önmagunkat, hogy vajon mi lelkiismeretesen végezzük-e munkánkat, e tekintetben ér­demes összehasonlítást tenni. De kivel, mi a mérce? Az élenjáró dolgozók felé kell fordulnunk. Aki nem teíjz mást azonkí­vül. mint, hogy útját ..jó szándékkal kövezi ki”, aki­ben csak a „jóakarat” van meg ahhoz, hogy jól. lelkiis­meretesen dolgozzon, de po­zitív tetteket nem hajt vég­re, azt egyáltalán nem lehet pozitiven megítélni, hanem vagy akarat nélküli émber, vagy egyszerűen képmutató. A megitéltetésüknél döntő kiinduló pont mindig a cse­lekedet eredménye, következ­ménye. Nem aszerint ítélnek nieg minket, hogy mit kép­zelünk magunkról, hanem, hogy valóban mit teszünk a közös asztalra, hogy tevé­kenységünk gyakorlatilag mi­lyen következményekkel jár. Az ember felelős tetteinek társadalmi következményei­én ! z ember nincsen lehe­tetlenül es. öntudatla­nul kiszolgáltatva szük­ségleteinek, mint az állat. Nincs szüksége tisztességte­len tettekre, bűncselekmé­nyekre, hogy pénzt szerezzen. Arra sincs szüksége, hogy akár normateljesítését a mi­nőség rovására növelje. Min­denki számára adott szocia­lizmust építő társadalmi rendünkben, hogy tudását, képességét kifejezhesse, hogy szorgalmáról tanúbizonysá­got tehessen. És így, a tel­jesítmény szüntelen javításá­val igyekezzen magasabb bért elérni. Cselekedeteinknél te­hát nemcsak anyagi, hanem erkölcsi szükségletek is köz­rejátszanak. Ez utóbbiak oly­képpen hatnak, hogy az em­ber a lelki ismeretét nyo­masztó vagy terhelő cseleke­deteket nem követ el, s er­kölcsi meggyőződésével és ér­zéséivé! összhangban igyek­szik cselekedni úgy, hogy tet­téből erkölcsi kielégülés és megnyugvás származzék. Ma is sok dolgozó ember van, aki tevékenyen részt vesz a szocializmus építésé­ben, a munkásosztály és párt­ja vezetése alatt. De akad melldöngető „harcos”, akinek a jelszava: „Fogjuk meg em­berek, aztán vigyétek”. Ügy áll a munkához, hogy ahhoz mások is hozzáférjenek, majd eloldalog, hogy „lazítson” egy kicsit. Mert ugye „kicsi pén­zért” nem szabad „rheghúzat- nia” magát az embernek. És él köztünk más olyan személy is, akit a pénzsóvár- ság láza úgy elkap, hogy fél­retesz minden emberi méltó­ságot, és lelkiismeretét be- naflalinozva a sufniban tart­ja. ' Az egoizmus megbénítja a szociális lelkiismeretet. A szent, javak utáni futkosás nem engedi szóhoz jutni a lelki ismeretet. Hovatovább megfogalmaz olyan kitételt is, hogy, aki dolgozik, az nem ér rá pénzt keresni. A kap­zsiságot ügyeskedésnek neve­zi, és gátlástalanul < áttapos mindenkin, csak hogy célját elérje. Tőle mór messze van, hogy a társadalmi tulajdont a gazdaság és a haladás szent és sérthetetlen alapjának te­kintse és képessége szerinti munkát egyáltalán nem érzi elsőrendű életszükségletének. Szerencsére, ilyen típusok ke­vesen vannak. Törvényeink gondoskodnak kijózanitűsük­ről. A kötelesség mindig az emberek viselkedésére vonal, kozó olyan előírást, követel­ményt jelent, amelyet egy osztály, illetve nép támaszt. Egy osztály erkölcsi követel­ményei az illető osztály ér­dekeinek megfelelő köteles­ségek és kőtelezattségképze- tek komplexuma. A szocialista ember lel­kiismerete nem az emberi szív titokteljes hangja, nem az isten hangja: a lelkiisme­ret azt jelenti, hogy az em­ber. vagy a közösség, erköl­csi felelősséget érez a társa­dalommal. embertársaival szemben tanúsított magatar­tásáért. Felületesen szemlélve úgy tűnik, mintha az ember lel­ki ismerete mondaná meg, hogy mi a jó és erkölcsös. De az, hogy a lelkiismeret mire és hogyan reagál, mi­lyen irányba ösztönöz, az az embernek már kialakult er­kölcsi érzéseitől, meggyőző­désétől függ. Aki szívből Hú­gáénak vallja társadalmi rendünket és hűségesen epi- li a’ szocializmust, annak a lelkiismerete ebbe az irány­ba ösztönzi tovább. Minden nap egy kicsivel jobban, eredményesebben dolgozni. Az ő lelkiismerétének tartal­ma és funkciója világos. A szocialista ember lelki­ismerete nemcsak tar­talmilag különbözik a polgári erkölcsi tartalmú lel­kiismerettől, hanem műkö­dési módjában, valamint a cselekvésre gyakorolt befo­lyásának hatékonyságában és erősségében is. A szocialista ember lelkiismeretének kü­lönös hatékonysága magas fokú tudatosságában, elvi szi­lárdságában, a szocialista em­bernek önmagával és a dol­gozók közösségével szembeni őszinteségében és becsületes­ségében, a szavak és a tettek összhangjában nyilvánul meg. A kötelesség formális felfo­gasa a szocialistától idegen, a közvélemény ezt elítéli. A munka a szocializmus­ban lényegesen több, mint a létfenntartás biztosítósának eszköze. Ilyen körülmények között az elért teljesítmény meghatározója a társadalmi elismerésnek. Ahogyan ma dolgozunk, olyan lesz az éle-, tünk holnap. Aki ma lelki­ismeretesen dolgozik, az egy­ben szocialista módon is dol­gozik. Ez annyit jelent, hogy az ember életét és tevékeny­ségét ludatosan úgy szervezi meg, hogy a lehelő legtöbbel járuljon hozzá a szocializmus felépítéséhez, a békéért foly­tatott harchoz. Szocialista módon az dolgozik, aki leg­jobb képessége szerint dol­gozik és képességeit állan­dóan tökéletesíti. A lelkiismeretes munkai-» való nevelés fontos feladat. Sehol ne hagyják szó nélkül az összecsapott munkát, a munkaidő önkényes lerövidí­tését, hogy mór csengetés előtt 10 perccel elvégezzék egyesek a zuhanyozást és akik csengetés után teszik le a szerszámot, a lelkiismeret­len naplopótól még kaján vi- gyort is kapnak. Ahol ilyen szellem adódik, azonnal fel kell számolni, mert vissza­húz, mert. fékezi a szocialista építést. Nagy szükség van a nevelő munkára, hiszen a dol­gozók kispolgári előítéleteik­től nem egyszerre, nem a csoda útján szabadulnak meg, hanem csak a kispolgári tö- megbefolyásolr ellen folyta­tott hosszú és fáradságos tö­megharc útján. S zükség van személyes példamutatásunkra, az elvi szilárdságra, a tü­relemre, az elvtársi magatar­tásra. a politikai és ideoló­giai tisztánlátásra és törőd­jünk közvetlen munkatár­sunkkal, hogy az is lelkiisme­retes munkássá váljék. A lel­kiismeretes munkavégzés bá­torságot, állhatatosságot, ki­tartást. és helytállást szül, amelynek révén csodákat le­het művelni, mert nagy ener­giákat, szabadít fel. Bőd» István A Szeles-aknai M-mczőbcn hármas szánni fron 1 fojt csen rangú Bertalan csapatvezető vá • jár cs Szcnyila György fötebizlosílást vege*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom