Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-15 / 164. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 „ 1975. július 16., szerda Nem mindegy, mit varrnak Asszonyok és fonalak A hét első napján kezdő­dött meg Mezőcsálon a dí­szítőművészeti szakkör veze­tőképző tanfolyama. Ponto­sabban annak nyári bentla­kásos része, hiszen az asszo­nyok már két esztendeje ké­szülnek rá, hogy elsajátítva a népi díszítőművészet tit­kait, az ahhoz kapcsolódó el­méleti tudnivalókat, saját községükben adják majd to­vább az ismereteket, azok­nak, akik szívesen varrnak, liímeznek. Év közben havonta egy-egy alkalommal talál­koznak egymással, s ezen a most már második alkalom­mal megrendezett nyári bent­lakásos képzésen kiegészítik, elmélyítik az év közben hal­lottakat. Szepesvári Lászlóné, a tanfolyam vezetője dicsé- í'őleg szólt az asszonyok ed­digi munkájáról, szorgalmá­ról. Tavaly nyáron, amikor első ízben vettek részt ilyen bentlakásos képzésen, szinte ejt-nappallá téve igyekeztek elsajátítani azokat a tudniva­lókat, amelyekre későbbi munkájukban, sőt néhányuk- nak már most is szükségük van és lesz. A járásban ugyanis az elmúlt évben megsokasodtak a díszítőmű­vészeti szakitörök. Amíg ko­rábban az egész mezőcsáti járásban egy-kettő vagy há­rom népi díszítőművészeti szakkör volt egy-egy eszten­dőben, addig ebben a nép­művelési évadban már tizen­öt. A szakkörök vezetésére pedig e tanfolyam hallgatói közül kaptak ideiglenes meg­bízást. Elsősorban a pedagógusok közül kerültek ki a részve­vők. Amikor a Hazafias Nép­fronttal, az állami szervek­kel karöltve a mezőcsáti já­rási művelődési központ meghirdette ezt a tanfolya­mot, előzetesen konzultáltak a községi tanácsokkal. így a tanácsok szerződést is kötöt­tek azokkal, akik vállalták a tanulást. Fedezik a három éves tanfolyam költségeit, de az. asszonyok vállalják, hogy a községben vezetik a szak­köröket. Mert hiába nincs hagyománya, saját motívum­kincse e vidéken a népi dí­szítőművészetiek, az asszo­nyok itt is szeretnek varro- gatni és hímezni. Igényelték, hogy teremtsenek nekik ilyen lehetőséget. S ha már lehe­tőség van rá, nem mindegy mit varrnak, mit hímeznek __ N em mindegy, mi kerül ki a kezükből, giccs-e vagy a népművészet tiszta hagyo­mányaira épülő népi díszítő­művészeti munka. S a holnap .szakkörvezetőit alaposan,felkészítik rá, hogy a népművészet tiszta hagyo­mányait hordozzák. A tanfo­lyamon ugyanis nemcsak a különböző motívumokkal is­merkednek meg, nemcsak a különböző öltéstechnikákat sajátítják el, hanem elméle­tileg is felkészülnek e mun­kára. Néprajzi ismereteken kívül művészettörténeti is­meretekhez is jutnak. A nyá­ri tanfolyam idején több al­kalommal hallgatnak művé­szettörténeti előadást. Ki­mennek gyűjtőútra is, egyik alkalommal például Bogács­ra visz az útjuk. Persze magukat nem ta­gadhatják meg. Amikor be­fejeződnek az előadások — többségükben délelőttönként tartják azokat —. a gyakor­lat következik. A már ko­rábban megvásárolt anyagra ezen a nyáron a sárközi mo­tívumokat hímzik ki az asz- szonyok. A mintakendőre rá­kerül a parittyahímzés, a bí­bor és a jegykendő motí­vumkincse. Ez sokáig lehet kimeríthetetlen kincsesbánya, no és emlékeztető számukra, amikor már nemcsak saját kedvtelésükre hímeznek, ha­nem a többi asszonyt is meg akarják tanítani ezekre. S hogy akarják arra már jócs­kán van bizonyíték. Az em­lített 15 szakkörben — mely­ből hét általános iskolában és egy középiskolában van — igazán dicséretre méltóan dolgoznak és a holnap szak- körvezetőinek néhány mun­kájával már találkozhattunk az É.szak-Magyaropszági Ka­lárison. A mezőcsátiak tanfolyama egyébként sok hallgatót vonz j a megyéből, sőt az országból is. Nemcsak a szomszédos Hevesből jött érdeklődő, ha­nem a távolabbi Békésből is. Vendéghallgatójuk van Kassáról, aki itt szeretné jobban megismerni a ma­gyar népi díszítőművészetet. (cs. a.) Feszültség alá helyezési hirdetmény Értesítjük a lakosságot, hogy Alberttclep és Szeles akna közötti 6 kV-os vezetéket, amely Múcsony község hatá. rabol alberttelepí bányatelep között most megépült 1975. JŰLIUS 8-TOL feszültség alá helyeztük. A vezeték megközelítése, illetve érintése életveszélyes. A 112. sz. ipari Szakmunkásképző Intézet 3701 Kazincbarcika, Építők útja 15—19. Postafiók 111. pályázatot hirdet í i ,— 1 fő szobafestő-mázolő, ) — 2 fő hegesztő, — 1 fő kötő-hurkolóipari konfekciós SZAKOKTATÓI munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: betöltött 25 éves korhatár, 5 éves szakmai gyakorlat és büntetlen előélet. Fizetés a 210/1971. (EK. 13.) MM—MüM számú utasítás alapján megegyezés szerint. A pályázáthoz kérjük csatolni a szakmunkásbizonyít­ványt és a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló is­kolai bizonyítványt. Csak írásban benyújtott pályázatokat fogadunk el. Oktatáspolitikai jeladatok Dr. Polinszky Károly ok­tatásügyi miniszter kedden a minisztérium épületében saj­tótájékoztatót tartott, ame­lyen beszámolt a most be­fejeződött tanév tapasztala­tairól, és az 1975—76. tanév előkészületeiről, majd rész­letesen szólt az aktuális ok­tatáspolitikai feladatokról. Ennek során többek között elmondotta: — A legfontosabb felada­tunk a szocialista nevelés hatékonyságának növelése. A nevelés iskolarendszerünk­nek elsődleges feladata, ame­lyet minden képzési' fokozat­ban, minden tantárgyban, s az iskolai élet oktatáson kí­vüli egész tevékenységében érvényre kell juttatnunk. Csütörtöktől újra látható: A nyomorultak A magyar mozik először 1959 őszén mutatták be Victor Hugo regényének, A nyomorultaknak NDK— francia—olasz koproduk­cióban készült színes, szé­lesvásznú filmváltozatát a francia Jean-Paul Le Cha- nois rendezésében. A fil­met most felújítják a pre­miermozik. Képünkön, mely a film egyik kockája, a két főszereplő is látható; jobb oldalon a Jean Val- jeant alakító Jean Gabin, a kép bal szélén pedig örök üldözője, Javert fel­ügyelő alakjában Bemard Blier. Mese posztócska kísérleti pszichológia A fekete posztótáblán Má­tyás király, a Burkus ki­rály, meg a tettét vállaló becsületes juhászlegény, aki bevallja, hogy az aranysző- rü bárányt elajándékozta egy leánynak. Megelevenedik a mese... A gyerekek cselekvő része­sei a történetnek. A posztó­ból kivágott szereplőket, díszleteket a. gyerekek sze­dik. sorba, erősítik fel a táb­lára., ahogy a mese folyása megkívánja. A színhely: a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár gyermek- könyvtára. Tóth Gyuláné 1962 óta dolgozik itt és készí­ti, az NDK-ból hozott ötlet alapján, a magyar népmesék figuráit, díszleteit. Mesedél- elötljein eljátssza a gyere­kekkel a mesét. Az alakok stilizáltak. A mező: virágos rongycsík. A kastély: egy gótikus ablak. Eddig 15 me­se figurái készültek el és a második osztályosok kör­nyezetismeret órájához szük­séges szemléltető anyag. Er­dő, mező, virágok, erdei ál­latok. 30—35 féle posztóból készült ábra. — Kiosztom a gyerekek között és „gondolatban" ki­rándulni, megyünk. Amivel találkozunk az úton, az fel­kerül a táblára. A gyerekek nagyon tevékenyek. Beszéd- készségük, kombinációs ké­pességük szárnyakat kap. Nagyszerű érzés ilyenkor kö­zöttük lenni. — Az idén szeretnék to­vább lépni. Egy klubszerű csoportot alakítani, olyan gyerekekből, akikkel együtt rajzolnánk meg, készítenénk el a „szereplőket”. Megbe­szélve milyen a jellemük, és ki tudja legtalálóbban meg­rajzolni. Rengeteg készségei, képességet fejleszthetünk így­* Dr. Füzy Judit pszicholó­gus két éve fedezte fel a „meseposztócskát”. Kölcsön­kérte a figurákat és elvitte a hírt a Semmelweis Kór­ház és Rendelőintézet gyer­mek-ideggondozó kollektí­vájának, ahol ő is dolgozik. Á „mesehősök" egy vizsgá­lati módszer ötletét adták. A meseposztócska új hősei „jóságos, szigorú, barátsá­gos" nagyszülők, szülők és felnőttek lettek, A vizsgá­landó gyermek megkapja ezeket az ábrálcat és megké­rik őket, rakják fel például családjukat a táblára. Az, hogy a gyermek mi­lyen típusú embereket vá­laszt. hogyan helyezi el egy­máshoz képest, sok mindent elárul a szakember számá­ra. Az új vizsgálati módszer még kísérlet, eredményeit összevetik más, már bevált módszerekkel. A vizsgálat mellett gyógyít is a mese­posztócska, sérült lelkű gye­rekek gátlásait, félelmeit oldja fel. Segít visszaadni a gyermek hitét, bizalmát a felnőttek világába. B. G. Csontváry és Tempefői Böngészés a III. negyedév tévéműsor-terveiben TOVÁBBTANULÓ FIATALOK! A Hernádvécsei Mezőgazdasági Szakmunkásképző intézet az 1975/76-os tanévre kertész (zöldség-gyümölcs) szakmában; kollégiumi elhelyezéssel szakmunkásokat képez. * Tanulmányi idő 3 év. ^ ösztöndíj és egyéb juttatások, sportolási lehetőség. i Jelentkezni lehet az általános iskola a. osztályát végzetteknek 17 éves korig az alábbi címen: Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet 3874 Hernádvécse, Béke tér 7. A harmadik negyedévből még csak két hét telt el, ér­demes átböngészni, mit kí­nál a nyárra, meg az ősz­előre a Magyar Televízió műsorterve. Az irodalmi és drámai fö- szerkesztösóg az elkövetke­ző hetekre több új tévéjá­ték bemutatását tervezi. A negyedév során eddig be- | mutatott tévéjátékokon — | például a tegnapi A forra- I dalom rendje címűn — fe­lül további tíz új mű vár- j ható. Kovásznál György ir- | ta, Vánkonyi Gábor rendez- i te a Csontváry címűt, amely j a halhatatlan festőművész I életének néhány jellegzetes I csomópontját ragadja meg. | Sajnálatosain korán elhunyt nyíregyházi kollégánk Sip- j kay Barna írása alapján ké- 1 szült Horváth Tibor rende­zésében a Nincs többé férfi, derűs hangulatú történet mai fiatalokról. Hubay Miklós Latin-Amerikában játszódó : Párlcák című játékát Szőnyi ■ G, Sándor rendezte. Az I áruló pedig Gorkij kisrpgé- 1 nyéből készült Dömölky Já­nos rendezésében (e filmet I a veszprémi tévétalálkozón vitaalapként már bemutat­ták), s a .lélektani drámák kedvelőinek ígér elsősorban értékes élményt. Csokonai Tempe/ői-jéböl Zsurzs Éva rendezett «tévéjátékot, Szá­honyi Karoly színpadon ko­rábban nagysikerű Életem, Zsóká-ja pedig Esztergá­lyos Károly rendezésében születik újjá a képernyőn. Moliere művét, a George Danden-t 1942-ben a Népli­getben kommunista művé­szek adták elő Duda Gyuri címmel. Ennek az előadás­nak emlékét és ízeit kíván­ja felidézni Szász Péter ren­dezésében áz új Duda Gyu­ri. Usigli mexikói író mű­véből A szélhámos címmel Esztergályos Károly rende­zett játékot, Wodehouse vi­dám regényéből, a Fordul­jon Psmith-hez címűből pe­dig Málnay Levente. Végül Mihályfi Imre rendezésében látjuk majd Páskándy Géza Tornyot választok című, Apáczai Csere Jánosról szóló művét. Ugyanez a főszerkesztőség folytatja sorozatait — Nyi­tott könyv, különféle iro­dalmi összeállítások stb. — és mintegy tíz színházi köz­vetítést tervez a negyedév­ben. Ezek között lesz Bu- koveam Mire a kakas meg- szólaí-jának miskolci elő­adása is. A szórakoztató és zenei fő- szerkesztőség műsorai közül feltétlenül kiemelendő Te­messe Williams műve, a Lord Byron levele tévévál­tozata. Bibó Lajos Csoda- doktor című játéka, a Bel­gium érdekességeit bemuta­tó kétrészes útiösszeállítás, az évszakokat köszöntő prog­ramok időszerű. Nyár című darabja, valamint Maina Gielgud balettművész műso­ra. A filmek kínálata válto­zatlanul színes. A Hoffmann meséinek NDK-beli, Shakes­peare Szeget szeggel című művének francia változata, Csehov Dráma vadászaton- jának szovjet filmváltozata képviseli a klasszikus mű­vek filmváltozatait. Regény­ben. és színpadon egyaránt siker volt a Zendülés a Caine hadihajón, most film­szalagon jelentkezik. Bűn­ügyi történet a csehszlovák Az élet ára. Az egyedi fil­mek közül megemlítjük még a Te és én című szov­jet filmet, a Jakov Bogomo­lov című ugyancsak szovjet, a Marysa című csehszlovák a Ma este családi körben táncolunk című román, a Kelepce című lengyel mű­vet. Nem lesz hiány — a tájékoztatás szerint — so­rozatokból sem. A Saturnus- akció című csehszlovák so­rozat háborús témát dolgoz fel, a hatrészes dán Csem­pészek két csempészbanda konkurrenciaharcáról szól. Lengyel—francia koproduk­cióban készült a Balzac nagy szerelme. NDK-sorozat az összeesküvők, a polgárhá­ború éveiben játszódik a szovjet Bumbaras, s vissza­térő ismerősként üdvözölhet­jük a jugoszláv Balthazár- sorozatot. ' * Az aktuális politikai mű­sorok között — a megszo­kott sorozatok mellett — vitaműsort láthatunk az üzemi demokráciáról, ripor­tot Inotáról, foglalkoznak majd a termékváltás gond- jaival. a bejáró munkások­kal, a termelőszövetkezetek összevonásának kérdéseivel. Figyelmet érdemel a keceli kezdeményezés nevelési köz­pont létesítésére. Emlékmű- sort sugároznak Diószegi Vilmos néprajzkutató emlé­kére, hétrészes sorozat kez­dődik A munka és az em­ber címmel. Portréfilmet lá­tunk Kiss Nagy András szobrászművészről, s érde­kesnek ígérkezik a köztéri műalkotásokról készülő mű­sor. Felhívjuk még a figyel­met a felnőttoktatásról szóló háromrészes adásra. Az ifjúsági és gyermek- műsorok közül a Riporter kerestetik vetélkedő adásai, a Jókai-filmsorozat, a Ki játszik ilyet? sorozat eme­lendő ki. A III. negyedév műsor­terve ígéretes. Várjuk » tervhez illő megvalósulást. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom