Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

1975. június 18., szerda ÉSZAK-MAGYARQR5ZÁG 4 Mezőcsáti tapasztalatok Érettségi, 1975 Egy igazán lényeges mó­dosítás történt az idén az érettségi vizsgaszabályzat­ban: ismét öt érdemjeggyel értékelik a tanulókat. Az Oktatási Minisztérium visz- szaállította tehát a korábbi gyakorlatot, a hármas minő­sítés; — nem felelt meg; megfelelt} dicsérettel megfe­lelt — karász életűnek bizo­nyult. Jóllehet ennek a mi- nősítéses vizsgáztatásnak sok ellenzője volt, elsősorban a középiskolai tanárok és a diákok körében, ez a gyors visszalépés — mert mégis­csak visszalépésről van szó — nem biztos, hogy eléggé megalapzott. Mindenesetre az a tény, hogy ismét öt jegy­gyei honorálja a vizsgabi­zottság a tanulók tudását, felkészültségét, az ismeretek alkalmazásának képességét, „kitaposott medert” jelentett és nem okozott nehézséget. A vizsgaszabályzat más mó­dosításai nem érintették köz­vetlenül a tanulókat, és lé­nyegi változásokra a tavalyi­hoz képest nem került sor. Ez mindenesetre nyugodtab- bá tette az érettségi vizsga légkörét, bár természetesen a vizsgadrukkot nem oldhatta fel a tanulókban. A mezőcsáti Nógrádi Sán­dor Gimnázium IV. B osztá­lyában kísértük figyelemmel az idei érettségi vizsgát. Az osztály — az osztályfőnöki és a tanári jellemzések szerint — közepes szintű felkészült­séggel bírt, s a 31 tanuló — egy-két kivétellel — mun­kás, vagy paraszt származá­sú. Olyan fiatalok tehát, akik nemcsak a különböző szintű általános iskolai felkészítés­ből adódó hátrányokat hoz­ták magukkal, hanem akik­nek többsége a családi kör­nyezetben nem kap megfele­lő ösztönzést, impulzust az igényesebb tanuláshoz. S mindezek mellett a gimnázi­um is nehéz helyzetben van abból a szempontból, hogy még nincs megfelelő hírneve, és az általános iskolában leg­jobbaknak bizonyuló gyere­kek nem ezt a gimnáziumot választják. Éppen ezért tiszteletre méltó az a munka, amelyet a tantestület végez azért, hogy az innen kikerülő fia­talok egyrészt elsajátítsák a tantervi - anyagot, másrészt olyan ösztönzést kapjanak, amelyik később is serkenti őket, s így nemcsak a to­vábbtanulásban, hanem az önművelésben is igényeseb­bekké válhatnak. Azt hiszem, hogy ennek az osztálynak a példája is bizonyítja, az is­kola nagyon jó nevelő mun­kát végez. Nem lehet sem­miféleképpen véletlen ugyan­is, hogy egy osztályból hár­man is megkapták a KISZ Központi Bizottsága valami­lyen elismerését. A jó kol­lektív szellem pedig kétség­kívül hatott a tanulók ered­ményeire is. Sokszor elmon­dott igazság bizonyosodott be újra az érettségi vizsgán: nevezetesen az, hogy a négy évig tartó szorgalmas, lelki- ismeretes tanulás mindig meghozza a maga eredmé­nyeit. Senki sem bukott meg, mindenkit „érettnek” nyilvá­nítottak és általában „hoz­ták” korábbi eredményeiket az érettségizők. Sőt, sokan közülük épp az érettségi vizsgán értek el jobb ered­ményeket, és ebben ismét benne volt a pedagógiai munka is. A matematika általában a rettegett tantárgyak közé tartozik, s különösen a pél­damegoldások okoznak na­gyobb gondot. Ebben az is­kolában a tanév során, de a felkészülés időszakában kü­lönösen is, sok időt fordítot­tak a gyerekek példamegol­dó készségének fejlesztésére. Az eredmény nem maradt el, a legtöbb gyerek hibátlanul oldotta meg a feladatot. A választott tantárgyak ered­ményei pedig azt bizonyítot­ták. hogy valóban azok mel­lett ,a tárgyak mellett dön­töttek, amelyekben a leg­jobb eredményeket érték el, és amelyek későbbi pályá­jukhoz szükségesek. Ezek után talán nem meg­lepő — bár általában az —, hogy a magyar irodalom és nyelvtan kötelező érettségi vizsgatantárgyból meglehető­sen közepes, szürke teljesít­ményt nyújtottak a tanulók. Igaz, rendkívül szűk az a törzsanyag, amelyet egyálta­lán számon lehet kérni, s irodalomtanításunk egésze sok kérdőjelet vet fél. S nem­csak arról van itt szó. hogy azt vitassuk, miért maradt ki egyik, vagy másik költő, hanem arról, hogy az irodal­mi és a történelmi anyag ilyen nagyfokú leszűkítése a társadalomtudományok irán­ti érdeklődés lecsökkenésé- hez vezet. Az olvasottság hiánya pedig nemcsak a sze­gényesebb ismeretekben mu­tatkozik meg, és nemcsak irodalomból, hanem az ön­művelődési igényre is nega­tívan hat. Ha valahol, akkor az ilyen, egyébként sok szem­pontból hátrányos helyzet­ben levő iskolában és közös­ségben lenne szükség az ol­vasási, önművelési igény fo­kozására, módszereinek bő­vítésére, pontosabban az is­kolai korszerű könytárak nagyobb mérvű kihasználá­sára. Ezt azonban valóban nehezebb olyan természetes­sé tenni, mint az egzaktabb tudományokban, tantárgyak­ban a szemléltető eszközök használatát. S ehhez nem elégséges a nagyon lelkiis­meretes és lelkes pedagógiai munka, a gyerekekben kell az igényt nemcsak felkelte­ni, hanem állandóan fokozni. De ha sikerül, akkor véle­ményünk szerint igen jelen­tős lépést tesz előre a mező­csáti Nógrádi Sándor Gim­názium. Olyan lépést, mely­nek eredményeként az innen kikerülő fiatalok jobban helyt tudnak majd állni, nemcsak a különböző okta­tási intézményekben, hanem az életben is. Csutorás Annamária Tiirisíacsere A Szovjetunió Miniszter- tanácsa mellett működő Ide­genforgalmi Főigazgatóság és az Országos Idegenforgalmi Tanács 1975. június 16-án egyezményt írt alá Moszk­vában az 1976—1980. közöt­ti szovjet—magyar turista­cseréről. Az egyezmény a két , ország közötti szerve­zett ' turizmus legalább más- félszeresére való növelését irányozza elő 1980-ig. Az egyezmény továbbra is alapvető célként tűzi ki, hogy az idegenforgalom se­gítségével népeinket köl­csönösen megismertessük or­szágaink szocialista fejlődé­sének eredményeivel, kultu­rális és történelmi emlékei­vel. A mennyiségi növeke­dés mellett mindkét részről súlyt fektetnek az idegen- forgalmi szolgáltatások szín­vonalának javítására, új és vonzó programok bevezeté­sére, ezen belül a szakmai csoportok, barátságvonatok és testvérvárosok delegációi cseréjének fokozására. A képregény története Érdekes munka jelent meg a minap a Tömegkommuni­kációs Kutatóközpont szak- könyvtári sorozatában, an­nak 28. köteteként. A címe; A képregény története, szer­zője Gellert Endre, a Ma­gyar Televízió film- és ko- produkciós főszerkesztőségé­nek vezetője. A képregény nálunk első­sorban néhány újság folyta­tásos közleményeiben él, egyes országokban viszont igen nagy szerepet játszik a tömegek kulturális igényei­nek kielégítésében, a töme­gek befolyásolásában. A kö­tetben olvashatjuk Hernádi Miklós nagyszabású tanul­mányát A képregény szük­séglete címmel, Gellért pe­dig a kezdetektől kíséri nyo­mon a képregény, a comic strip megszületését, a külön­böző korokban és országok­ban történt jelentkezését. Az érdekes és olvasmányos tör­ténetírás végén levonja a konklúziót a képregényekről: „Hogy helyük van a kultúr­történetben, az aligha vitat­ható. Kik, hogyan, milyen színvonalon, milyen célok érdekében hívják életre — ez dönti el értéküket, hasz­nukat ___” A Miskolci Köztisztasági Vállalat felajánlja megvételre az alábbi típusú járműveihez tárolt elfekvő alkatrészkészleteit, valamint különböző csapágyakat, n ( szimeringeket, autóvillamossági cikkeket, ékszíjakat, munka-védőruhákat és egyéb fogyóeszközöket. A JÁRMŰTÍPUSOK A KŐVETKEZŐK: Magyar és szovjet típusú egész kerékpárok, Danuvia 125., Pannónia T 5., Szabolcs (Tünde) és Ural motorkerékpárok, Moszkvics 407, Warszawa személygépkocsik, Csepel 350. 420 és 450 tehergépkocsik, Skoda ROK, RTK, AKV kuka- és locsológépkocsik, ZIL 164 és 130 tehergépkocsik. GAZ 51/A. PU 20. seprőgépkocsik, T4K 10 és UE 28. traktorok, Multikár M 22 D. és Barkas B 1000 típusú tehergépkocsik. Várjuk érdeklődésüket — szombat kivételével — naponta 8—14 óra között Címünk: Miskolc, József A. u. 65. T.: 34-352—35-549 ügyintézőnk: Kalmár László MISKOLCI SÜTŐIPARI VÄLLALAT KILIAN-DÉLI KENYÉRGYÁRÁBA JŐ KERESETI LEHETŐSÉGGEL FELVESZÜNK: — női munkavállalókat betanított munkásoknak, valamint raktári dolgozóknak, — férfi segédmunkásokat, anyagelőkészítői munkakörbe, — villanyszerelőt. Vidékieknek útiköltség-térítés, kéthetenként szabadnap. CÍM: MISKOLC, Lórántffy Zs. u. 34. AZ IBUSZ RT*. BORSOD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA miskolci irodájába ez évben érettségiző női munkavállalók részére PÁLYÁZATOT hirdet ÜGYINTÉZŐI munkakör betöltésére. Feltételek: * középiskolai érettségi, illetve annak meg­szerzése 1975. július 1-ig. Idegen nyelv ismerete, valamint gép- és gyorsírás tudása a felvételnél előnyt jelent. Fizetés: megegyezés szerint. Csak állandó miskolci lakással rendelkezők jelentkezé­sét várjuk. Pályázatot részletes önéletrajz beadása mel­lett kizárólag írásban 1975. június 30-ig fogadunk el. Pontos címünk: IBUSZ Utazási Iroda, 3501 Miskolc, Széchenyi u. 56. Kulturális krónika Egy vetélkedő, meg egy vendégjáték , Hangtárlat Ozdon Négyszázezernél több értékes hangfelvételanyagot őriz a Magyar Rádió. Ez .adta az ötletet a Hangtárlat című nagy­szabású vetélkedő megrendezéséhez. Ebben huszonegy mű­velődési ház csapatai vesznek részt, képviselve kerületüket, illetve városukat, járásukat. Mint a Kossuth adó június 13-i műsorán hallhattuk, a múlt héten megtartották a hatodikt vetélkedőt, s ebben kapott képviseletet Borsod megye is Özd csapatának szereplésével. A versenytársak a fővárosi II. ke­rületi Marcibányi téri művelődési ház, valamint a salgótar­jáni üveggyáriak csapatai voltak. Az eredményt mar nem kell részleteznünk, pusztán fel­jegyzésére szorítkozunk: igen szoros küzdelemben Özd csa­pata továbbjutott, ráadásul úgy, hogy azonos — maximális! — pontszámot ért el a budapestiekkel. így ebből a forduló­ból ketten jutottak tovább a középdöntőbe. Nem érdektelen annak feljegyzése sem, hogy Özd minden egyes feleletére a maximális pontszámot kapta, pótkérdésre nem került sor, rákérdezésre is csak azért, mert már az első felelet olyan precíz volt, hogy — túl a pontokban való elismerésen — további érdeklődésre sarkallta a zsűrit, mint például a Szent- Györgyi Albert professzorral kapcsolatos kérdésnél történt. Az adást elismételni szükségtelen az újság hasábjain. Az érdeklődök meghallgathatták pénteken esté. Nem érdektelen viszont arról szólni, amit a hallgató nem észlelhetett, nem láthatott, nem hallhatott. Mindenekelőtt arról kell szólnunk, hogy a nagy sikerű szereplés értékes közösségi munka ered- • menye volt. A tizenkét tagú versenycsapatot nagy számú ta­nácsadó gárda segítette. Csak Miskolcról húszán voltak je­len. A Liszt Ferenc Művelődési Központ nagyszerű környe­zetet biztosított, jó volt az előkészítés, megfelelő csoportosí­tásban tornyosultak az asztalokon a szakkönyvek, s akadt ném kevés spontán érdeklődő is a felvételnél. (Azt is fel kell jegyezni a teljes igazság kedvéért, hogy az adásban többször hangot kapott Ózd kohászváros jellege, ez azonban a versenyzők között nem volt jellemző). Felismerte az ózdi csapat a tárogató hangját, az egyik versenyző szép kiselőadásban fejtette ki, milyen történelmi eseményeket asszociál Borsodban a kuruckor hangszere, Szent-Györgyi Albertról való ismereteivel szinte brillírozott az egyik versenyző, Molnár Erikről is mindent tudtak, amit csak kellett. Felismerték Rátkai Mártont, Heine vernét, Liszt zenéjét, meg Pézsa Tibor tokiói szereplését. Szaporán dolgoztak az agyak fogaskerekei, meg a szakkönyveket la­pozó kezek, s ismételjük: a felkészült versenyzőkön kívül a tanácsadóknak és nem utolsósorban a jó kollektivitásnak kö­szönhető az eredmény. Nem volt jó viszont az utolsó, a sportra vonatkozó kérdés kuszasága, a zsűri, illetve elnöke, tévedésen alapuló, bár kor-, rigált, félreérthető fogalmazása, s kár. i hogy ebben a vetél­kedőben is jelen volt egy örök vonás: a lexikális tudás mé­rése. Ha a személyt kitalálták, már a többi a lexikonok dol­ga volt. De ezzel együtt érdekes volt a küzdelem — nem­csak a rádió mellett, — a m ikrei on előtt is. Szerelmem, Elektra A Huszonötödik Színház újra a vendégünk volt. Két este a diósgyőri várban kelt életre Gyurkó László nagy sikerű — előbb a Nemzeti Színházban, majd átdolgozás után a Hu­szonötödik Színházban bemutatott, később az azonos című Jancsó-film alapjául is szolgáló — Szerelmem, Elektra cí­mű színpadi játéka. A Szerelmem, Elektra már kiállta a próbát, kritikai mél­tatása szükségtelen. Annyi azonban feltétlenül feljegyzendő, hogy az antik téma, Sophokles két és' fél ezer esztendős tragédiájának történeti vonulata valójában csak hordozója Gyurkó filozofikus gondolatainak, mondandójának. A mű újraköltésében arra keres választ, vajon hogyan lehet tovább élni a zsarnokság megdöntése után, szükséges-e a tömeges bosszú az Elektra képviselte abszolút igazság jegyében, vagy a félrevezetett embereket jó útra térítve velük kell-e fel­építeni egy új rendet. Elektra=Oresztész és Oresztész— Elektra, — hangzik szinte jelszószerűen többször is, amíg le nem győzik a zsarnok Egisztoszt. Azaz; a forradalmi tett korszakában, a harcban a különböző nézetek és erők össze­fogása kell a közös ellenség ellén, de a győzelem után a jogos szenvedélyektől fűtött érzelmeknek is vissza kell vo­nulniuk, ha az értelem, a racionalista szükségesség ezt pa­rancsolja. Még akkor is, ha ez akár egyéni áldozattal, tra­gédiával jár. Mert akkor már Elektra=Elektra és Oresztész —Oresztész. Szigeti Károly rendezésében ez a gondolat egy izzó lég­körű tömegünnep keretében bontakozik ki. A megölt Aga- mennon király lánya, Elektra örök vádló a zsarnok és gyil­kos Egisztosz ellen, húga Krizotémisz a megalkuvás szimbó­luma. Éles dialógusokban, tánckari mozgásokban, roppant érzékletes koreográfiában jelenik meg előttünk Egisztosz és Elektra harca, az általuk képviselt szemléletek antagonizmu- sa, majd Oresztész megjelenésével egy harmadik erő: a ra­cionalista gondolkodás. Szigeti nagy érdeme a diósgyőri elő­adásokban, hogy alcamaraszinpadi drámát a vár adottságai­ra transzponálta. „Játszik” a vár is, kihasználtak minden lehetőséget a ki­tűnő akusztikájú térségben. Szerepet kap a várárok és a bástyatorony. S szerepet kapnak a nézők is, akiket a szerep­lők és a kar folyton körbejárnak, s ezáltal maguk is a pro­dukció részesévé, Egisztosz udvarának népévé, tömeggé vál­nak. Kitűnő a hangulatot ébresztő előjáték, a vár épületele­meinek kihasználása, és felejthetetlen az előadást záró, a váron kívüli temetési jelenet, Elektrának a várárok sírkert­jében történő búcsúztatása. Az előadás a vár jellegének meg­felelően lett látványossá, anélkül, hogy gondolatiságából bár­mit is veszített volna, s nem feledhetjük Elektra szavát: „A bűnt nem mossa el az idő, csak a büntetést.” Kricskovics Antal koreográfiája sokkoló hatású, a játék szerves része, Csikós Attila jelmezei segítenek a játék örök­érvényűvé tételében. Iglódi István Oresztészéről és Jobba Gabi Elektrájáról csak a legmagasabb fokú elismerés hang­ján szólhatunk, Kristóf Tibor Egisztosza méltó társuk, csak szövegmondása zavart néha, Bajcsay Mária dekora ti vitásával is kiemelte Krizotémisz alakját. A vendégegyüttes tánckarát igen jói egészítette ki a tömegjclenetekben a Bartók Béla Művelődési Központ tánckara és irodalmi színpada. A vendégszereplést Óemcsik Iván, a Gárdonyi Géza Mű­velődési Ház volt igazgatója, jelenleg a Bartók Művelődési Központ vezetője szervezte. Most mar a vár szomszédjában van. Hihetőleg a játékot egy sorozat kezdetének tekinthet­jük. Benedek Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom