Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

1975. június 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Dühös taxisok, sértett utasok Az IB 64-88 rendszámú Trabant vezetője az út he­lyett a visszapillantó tükröt fürkészi. A két női utas ré­mületére egyre erősebben tapossa a gázpedált, s a megengedettnél nagyobb se­bességgel robog Csabán át Miskolc belvárosa télé, ci­kázik a behemót teherkocsik mellett. A Petneházy bérhá­zaknál — az utasok céljá­tól eltérve — oldalra vág, s bőgő motorral hajt a Kun Béla úton befelé. A vezető örömmel állapítja meg, hogy zegzugos utazásával sikerült leráznia a két napja nyo­mában járó üldöző kocsit, rejtélyes utasaival együtt. A szürke Trabant most nem áll meg a Szentpéteri kapui kórház előtt, ahol rendszeresen parkol. A kór­házzal szembeni domboldal­ra húzódik, s a vezető lát­hatóan nyugtalanul figyel lefelé. Gyorsan, s riadtan indít, de már késő. A nagy­kocsi elhúz mellette és a Trabant elé áll, mögötte pe­dig zúg egy másik kocsi. — Kérem, szíveskedjék beállni a parkolóba. Hol vannak az utasai ? — Nem szállítottam senkit. — & a két nő? Mit fi­zettetett velük? — Szívességből vettem fel őket. Csabán szálltak be. — Kár tagadnia. Innen a kórház elől, sőt a kórház udvarából indult velük és Mályiban jártak. Az ellenőrző kocsi egyik utasa fennhangon olvasta: — A százforintos száma: 011 767 ... — Ha ezt keresik, itt van — csapja ki a gyűrött szá­zast igazolványaival együtt B. J. D. Aztán kénytelen ki­tenni egy tízest is; Miskolc és Mályi közötti utazásért 104 forintot kért, az utasok 6 forinttal toldották meg. Elismeri, hogy előző nap és azelőtt is csinált feketefu­vart. Miért teszi? — Nyugdíjas 'vagyok. Jobb ezt csinálni, mint félállást vállalni. Megvan a havi 4—5 darab ... — Miért volt vitája taxi­sokkal ? — Dühösek rám, mert el­veszem a fuvart előlük. R. valaha a kórházban dolgozott. Innen vannak a jó kapcsolatai. Ha a beteg taxit kér — mint ezeselben is — a „jó” portás már int és a kórház területére „be­lopják” a maszek fuvarost. * Jó megjelenésű, hatvan év körüli férfi szólítja meg a Tiszai pályaudvaron a taxi­ra váró k^t utast. — Látom, kocsira várnak. Szívesen elviszem magukat. Űgyis megyek Perecesre a sógoromhoz... — De mi Tapolcára aka­runk menni. — Úgyis oda akarok men­ni, a sógoromhoz. Egy har­mincast kérek. Jobban jár­nak. A taxisoknál negyvenöt forintba kerülne. (Egyébként Tapolcára nem 45, hanem az úttól függően 27—32 forintba kerül a taxi). * A hosszú pakomoartos if­jú lelkendezve fordul másik két társához. — Srácok, van mivel ki­menni Sajóhídvégre! A ha­ver két pirosért kivisz. A „haver” az IP 62-0(1 rendszámú kocsi vezetője csak annyit köt ki. hogy még adnak rá egy kis bor­ravalót is. — Rendben van. A kocsi nagy zúgással ha­lad a Tiszaitól a Martinte­lepen át. A vezető ideges, kapkod, tapossa a gázpedált. Nyugtalanul leskelődik előre. Mtra, nincs-e ellenőrzés. — Itt megiszunk valamit — intenek az utasok a szir­mai presszóra. — Jó. megvárom magukat — bólmt a vezető, aztán villámgyors indulással még­is elfüstöl Miskolc felé. -Az ok: véletlenül kihallgatta az utasok telefonbeszélgetését. Az utasok bosszúsan men­nek vissza autóbusszal Mis­kolcra. Az ellenőrző kocsi mar megint a Tiszáin áll. — Lemaradtál... — Mit csináljak? Rögtön indultam, de én nem lép­hettem túl a megengedett sebességet... Az ügy így sem kétséges. Feketefuvar, kilométeren­ként potom 10 forintért. * Az utasok és a taxiveze­tők sorozatos panasza alap­ján szervezett ellenőrzésben 10—12 ember vett részt. — A megyében — magya­rázta Balogh Zoltán, a Vo­lán 3-as számú Vállalat ta­xifőnökségének vezetője — 71 kocsink van. Ebből 17 fut vidéken. a többi itt van Miskolcon. Soha nem vol­tunk még ilyen jól ellátva és ilyen jó kocsikkal. A taxik önelszámoló rend­szerben működnek. Ennek alapján a „pilóták” a kere­setnek mintegy 70 százalé­kát a vállalatnak adják, s nekik 30 százalék marad meg. Ebből a megmaradó összegből fedezik a taxisok a kisebb javítást és a haj­tóanyagot. Sok közülük hosszú évek óta és becsülettel végzi az olykor nem veszélytelen munkát. A miskolciak régi Ismerőse a sok közül Balázs Jenő, Devera István, nyug­díj előtt álló Barát András, Tímár István. Ambrus György és Ambrus Imre, a putnokiak jól ismerik Gál Lászlót, az ózdiak Király Lászlói, a sárospatakiak Cso- rosz Józsefet. Valamennyiük­re az a jellemző, hogy haj­naltól éjfélik készek a szol- 1 gálatra. Hosszú, hosszú hónapok óta a taxisok, — az utasok­kal együtt — sok bosszúsá­got nyelnek le. Kocsival ren­delkező nyugdíjasok, élet­erős, sehol nem dolgozó, vagy jó beosztásban levő fiatalemberek, vagy bünte­tett előéletű maszekok „lö­vik ki” a jó fuvarokat. Meg­vámolják az állami vállala­tot. az államot, kárt okoz­nak a taxisoknak, sőt az utasoknak is. S. D. például —. aki mellesleg az egyik megyei kereskedelmi, szerv „túlterhelt” műszaki ellenőre, — hajnali 2 órakor a Ti­szaitól a Szentpéteri kapui étteremig való utazáskor 50 forintot kér. (Taxin 17 fo­rintba került volna.) Sz. D. nyugdíjas vasutas, csöppet sem tagadja, hogy gyakran csinált fuvarokat, s mindezt úgy tünteti fel. mint társa­dalmi jótéteményt. Miskolcon — elsősorban a Tiszáin — mintegy 20 ma­gánkocsi vállal feketefuvart. Hozzávetőleges számítás alapján havonta mintegy 150—200 ezer forinttal káro­sítják meg a Volánt, az ál­lamot. a taxisofőröket és az utasokat. Az utasok, a taxi­sok azt kérdezik, hogy mi­lyen hathatós intézkedéseket tesznek ezek megfékezésére az illetékesek? S várják rá a választ. Csorba Barnabás A csónak es a tíz... A nyár veszélyei Negyszemélyes csónakban hatan ülnek a Rakacai tavon üégsem arról van szó..,?! A csilri: aligha lehet több tizenhat évesnél. A fiú sem több — beszélgetnek a zsú­folt autóbuszban. — Teljesen patt a hely­zet — viszi a prímet a gyen­gébbik nem. Vagy ott lesz nálunk a gyerek, vagy kiké­szít a család. Ismered őket, tudod, hogy milyenek ... A fiú hümmögő arccal kínlódik egy keveset. — Ez az igazság — hal­lani újra a gyors csivite- lést — az őseimmel nem so­kat lehet kezdeni. Hiába magyarázom nekik órákig, hogy bízzák rám: elintézek én mindent a maga módján, ügyesen, okosan, fű alatt, hiszen tudod ... A hátsó peronon már mindenki őket figyeli. Bár nem szép dolog mások be­szélgetését kihallgatni, de mindannyiunkban óhatatla­nul megfogamzódik egy vé­lemény. Ennyire fiatalon és már most rögtön ... Mire való volt akkor a sok pro­paganda. a családtervezési órák az iskolában? — Akkor megbeszéltük — mondja tovább a lány — a nővérem kisfiát hozzánk köl­töztetik, amíg a család el­megy nyaralni. Es eképpen el kell maradni a házibuli­nak is. hacsak nem akarunk ott feszengeni egymás mel­lett egész este. Jancsika nemsokára ötéves lesz, és igazán nem bamba gyerek... Fékez a busz a városköz­pontban, kéz a kézben mindketten leszállnak. A hátsó peron fellélegzik. (u. j.) ÁCIÖ, KÁCIÖ, AKÁCIÓ. VAKÁCIÓ!... Szünidő van. A pihenés, a játék, a gond­talan szórakozás ideje. Sok tízezer diák nyaral; otthon, táborokban, nagyszülőknél, rokonoknál. Ugye milyen ön­feledtek ezek a „srácok” is a képen? Micsoda nagyszerű dolog is csónakázni! Kaló­zok vagyunk, vikingek vagy indiánok... Csakhogy ebben a csónak­ban hatan ülnek. Látszólag remekül megférnek. Ám ezt a vízi alkalmatosságot nem hatszemélyesre építették. Hat gyerek, hat ifjú élet. Egy pillanat alatt megbillenhet a hajó. valaki kieshet, — a csónak teleszaladhat vízzel, elmerülhet. Vajon hány gye­rek tud úszni közülük? És hány, aki olyan jól tud, hogy a meglehetősen hűvös Rakacai tóba kerülve, a sok­kot legyőzve, a hűlő izmok feszülését legyűrve, kiúszik a partra? Nem zaklatás ez. srácok! Éppen a boldog és önfeledt nyaratokért, szüléitek nyu­godt nyaráért szólunk. Mert a vidámnak induló szünidő egyetlen baljós perc alatt tragédiába fordulhat. Ezért hát tartsátok be a szabályo­kat. Ugyanúgy tartsátok be a szabályokat, mint a sport­pályákon. És a felnőttele is tartassák be veletek a sza­bályokat. Inkább ennyi „bosszúságot”, mint jóváte­hetetlen tragédiákat. Szinte természetes, hogy tizenéves korban még presz­tízskérdés a virtus. S ót.- ússza a folyót ott, ahol fü­rödni is tilos; fejest ugrik a hídról a gyors folyóba — ha sikerül, ha nem?!... Annakidején én sem tö­rődtem túl sokat a tilalmak­kal. Azt is tudom, hogy ép­pen a tiltott dolgok okoz­nak izgalmat... De meg kell tanulni azt is. hogy az élet nagy kincs. Pótolhatat­lan. A legtitokzatosabb mű­alkotásról is készülhet- má­solat, csak az ember utánoz­hatatlan. Kosztolányi Dezső szavaival: „Nem kelti föl se könny, se szó. se vegyszer. Hol volt. hol nem volt a világon, egyszer.” Felvételünk a Rakacai ta­von készült. Am készülhe­tett volna bárhol, valame­lyik kavicstavon megyénk­ben. vagy valamelyik fo- lvónkban. Ez a fotó csak figyelmeztetés. Voltaképp nem történi semmi, csak szabálysértés. Éppen azért kaptuk lencsevégre. hogy idejében szóljunk, ki-ki okul­jon belőle. Gondolkozzon el, mielőtt negyediknek, ötödik­nek vagy hatodiknak beszáll a két- vagy háromszemélyes csónakba. Nyaraink szomorú statisz­tikái a fulladások. Hiába a tiltó táblák, hiába a sok ri­asztó hír. hogy „felhevülten vízbe ugrott és ...”, hogy be­leesett a partról, hogy bele­billent a csónakból, hogy ti­los helyen furdött, hogy ... Idén már megfulladt egy fiatal a Rakacai tóban. Az iskolai szünet még el sem kezdődött. Miskolcon ráom- lott a homokbánya egy ját­szadozó gyerekre. Higgyünk a szomorú tényeknek, a gyakran csak két-háromso- ros híreknek. Mindegyik mö­gött ugyanolyan halál áll, mintha oldalnyi szöveg vol­na. Ezért hát srácok. — én felnőttek — a legfelszaba­dultabb vízmenti pillanatok­ban se szabad feledni, hogy a nyár veszélyei nem sors­csapások, a nyár tragédiáit nemcsak természeti kataszt­rófák, s főleg nem a bal­sors okozza, hanem mi, ami­kor megfeledkezünk a tilal­makról, vagy megszegjük a szabályokat. (nyitray) A dolgozó anyagi felelőssége Károly László (3731 Szu- hakálló. Alberttelep, Fő u. 23. sz.) olvasónk a tsz üze­mében hegesztési munkát végzett és a vele együtt dol­gozó ruházatában kárt oko­zott. A károsult kártalanítás­ban részesült és olvasónkat több mint egyévi károkozás után kártalanításra kötelez­ték. Levélírónk vitatja ennek jogosságát, ezért arra kér adjunk tanácsot... A Munka Törvénykönyv szerint a dolgozó a munka- viszonyból eredő kötelességé­nek vétkes megszegésével a vállalatnak okozott kárért anyagilag felelős. Ügyszintén a vállalat a dolgozónak, mun­kaviszonya keretében okozott kárért vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel. A vállalatnak munkakörében vagy hatáskörében eljáró, de a vállalattal munkaviszony­ban nem álló személy által okozott kárért munkáltatója a polgári jogi kártérítési sza­bályok szerint jár el. A vállalat anyagi felelőssé­gét a dolgozónak okozott kárért akkor lehet megálla­pítani, ha ténylegesen mun­kaviszonyról van szó, a dol­gozónak a munkaviszonyból folyó kötelessége telesítése során kell kifejtenie azt a tevékenységet, amellyel ösz- szefüggésben őt károsodás ér­te. A munkaviszonyból folyó tevékenység és károsodás kö­zött tellát összefüggésnek, kapcsolatnak kell lennié. A vállalatnak a vétkesség nél­küli felelőssége azt jelenti, hogy nincs jelentősége an­nak, hogy károkozás a vál­lalatnak felróható-e. A válla­latnak a kárt akkor is meg kell térítenie, ha. a vétkes­ségi nem terheli. A vétkesség nélküli felelősség a kollektív szerződés rendelkezéseitől függően azokra a ruházati és személyi tárgyakra is kiter­jed, amelyeket a dolgozó munka közben rendszerint magánál tart. Ez azt jelenti, hogy a kárt szenvedett dol­gozó jogosan- jelentette be a kárigényét' és az összes kö­rülmények figyelembevételé­vel bírálták el a kártérítés jogosságát és összegszerűsé­gét. A jogosult igényének ki­elégítésével a vállalatnál kár keletkezett. A vállalatnak kötelessége ilyen esetekben annak vizsgálata, hogy a kár­okozásért van-e vétkes sze­mély vágj' nincs. Ügj' látszik a munkáltató megállapította olvasónk vét­kességét és annak gondatlan alakzatát. A gondatlan kár­okozás esete akkor állapít­ható meg, ha a kár bekövet­kezését a dolgozótól elvárha­tó gondosság kifejtése mellett el lehetett volna kerülni, és a kár éppen azért követke­zett be, mert a dolgozó ezt a gondosságot nem fejtette ki. Kárt okoz az olj’an maga­tartás is, amely a vállalatot indokolatlan költséggel ter­heli meg, a vállalat gazdál­kodásának eredményességét hátrányosan befolyásolja, a vállalat nyereségét csökkenti stb. A kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a dolog értéké­nek a károkozás előttihez képest jelentkező számottevő értékemelkedését vagy érték­csökkenését. Ha a károko­zás gondatlanság következ­ménye, a felelősség korlá­tozott, a kártérítés csak a dolgozó átlagkeresetének bi- zonj’os hányada erejéig szab­ható ki. A gondatlanul oko­zott kárért általában legfel­jebb egyhavi átlagkereseté­nek 15 százaléka erejéig le­het a dolgozót kártérítésre kötelezni. A dolgozót a kár megtérí­tésére a vállalat az elévülési időn belül indokolt írásbeli határozatban kötelezheti. A munkaviszonyból folyó igény 3 év alatt évül el. A bűntet­tel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt. A lel­tárhiány megtérítésére a jog­szabály 60 napos jogvesztő határidőt ír elő. Az ügy védi -jogfauaesoii vizsgál D előkészítő tanfolyam A Magyar Jogász Szövet­ség — a korábbi évekhez hasonlóan — az 1975—76. év­ben is megszervezi az okle­veles jogászok számára az „ügyvédi—jogtanácsosi” szak­vizsgát előkészítő kötelező tanfolyamot. Lehetőség van rá, hogy Budapesten kívül Miskolcon is induljon tanfo­lyam, ha az itteni jelentke­zők száma eléri legalább a 20 főt. A jelentkezési határidő 1975. június 30. Az előkészítő tanfolyam dija 400 Ft. Je­lentkezni lehet a Magyar Jo­gász Szövetség oktatási osz­tályánál. Miskolcon az előké­szítő tanfolyamról részletes felvilágosítást ad az MJSZ Borsod megyei Vállalati Jo­gász Szakosztályának titkára a Pí.: 172. címen és itt lehet kapni befizetési lapot is. Dr. Sass Tibor Mit mond a paragrafus? Jogássunk válaszol

Next

/
Oldalképek
Tartalom