Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-08 / 133. szám
1975. Junius 8., vcrsőrrverp ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Jel-öltjeink a parlamentbe Á nagyközség tanácselnöke — Edelény dinamikusan fejlődik, egészségügyi, kulturális és egyéb vonatkozásban vonzása az egész járásra kiterjed. Sok a tennivalónk, sok a feladatunk, mint ahogyan sok az egész járásban is... A járás gondjai, tennivalói dr. Sándor Dezső, Edelény nagyközség közös Tanácsának elnöke előtt onnan ismeretesek, hogy 1945 óta a közigazgatásban dolgozik. Lakon kezdte, h;- vatalsegédként, kisbíróként, 14 évig dolgozott a járási tanács elnökhelyetteseként, most pedig a nagyközség tanácselnöke. Kisparaszti családból származik, szül ii később tsz-ben dolgoztak, két testvére pedig bányász. Hosszú volt neki is az út a kisbíróságtól jelenlegi beosztásáig. Szorgalom, kitartás, állandó tanulás kellett hozzá, közben pedig a mindennapok munkája, ráadásul emberekkel, a legkülönfélébb ügyekkel való foglalkozás. A járási tanács elnökhelyetteseként eltöltött évekre esik egyebek között a mezőgazdaság átszervezése, majd a tsz-ek megerősítése. Akik részesei voltak ennek a munkának, tudják, milyen felelősségteljes, nehéz feladat végrehajtásáról volt szó. A tanácselnöki teendőket 1970 óla látja el, Edelényben és a közigazgatásilag ide tartozó, öt társközségben. — A negyedik ötéves tervben 80 millió forintos beruházás valósul, illetve valósult meg Edelényben. Egyebek között 112 lakás, I)r. Sándor Dezső 800 négyzetméter alapterületű üzletsor, új iskola, 600 adagos konyhával, út, villanyhálózat, év végén szeretnénk átadni az ifjúsági házat, szeretnénk átadni a mintegy 6 millió forintos költséggel épülő derítőt. , — Mit tart jelenleg a község legnagyobb gondjának? — Sok nagy gondunk van. Mindenekelőtt lakást kell építenünk, mert körülbelül 300 családnak nem tudjuk kielégíteni az igényét. Nagyon sürgős lenne bölcsődét építeni és újabb óvodát, napközit, egyáltalán a gyermekintézményeket fejleszteni, gyarapítani. Nagyon sürgős lenne a vízvezeték hálózatának fejlesztése a Bódva miatt. — A Bódvát szabályozták... — Igen és a szabályozás, valamint a bányák miatt számos kútból eltűnt a víz, most ezekre a területekre is vezetéket kell építenünk. Különben is egészségesebb, jobb a vezetékes viz, mint az ásott lcutaké. — Ha ön lenne a képviselő. mit tartana a legsürgősebb tennivalónak? — Itt, Edelényben mind sürgős lenne, amiről beszéltem. A lakás, a víz, a gyermekintézmények. A járásban pedig ugyancsak sok a tennivaló. Sokrétű a terület. bányászok, mezőgazdasági dolgozók élnek itt.. Ismerősként járom a községeket. hiszen az elmúlt évtizedek alatt volt alkalmam megismerni valamennyit, úgy érzem, az emberek ügyes-bajos dolgait ugyancsak ismerem. — Mi a véleménye jelölt- társáról ? — Éliásné elvtársnő nagyszerűen végzi a munkáját. Nagyon fontos, felelősség- teljes a munkája, hiszen életek mentéséről van szó. Vezetésével határozottan fellendült a vöröskeresztes tevékenység. — Ha őt választják meg képviselőnek? — A jelöltségig eljutni nagy megtiszteltetés, tudom, hogy erre mindketten egyformán büszkék vagyunk. A jelöltség nagy bizalmat jelez, melyért köszönettel tartozunk. Ha őt választják? Dolgozom, mint eddig. Az elmondottakból talán kiderült: a jövőben is sok a feladat, a tennivaló. Ezekből nékem, mint tanácselnöknek is bőséggel jut munka. A vörös keresztes titkár ■K. \ i , . m — Akik mellettem ültek a gyűlésen, mondják, nogy belesápadtam a jelöltségbe. Bizonyára így is volt, mert valóban nagy dolog az emberek bizalma. Attól tartok, bármit is mondok, közhelyként hat ... Messziről indulni és eljutni a képviselőjelöltségig ... A messziről indulást Éliás Józsefné (Tóth Gizella) esetében minden bizonnyal a segédmunkás időszak jelenti, az útfenntartóknál. Igaz, családjában nem volt szokatlan a fizikai munka: édesapja bányász volt, ő maga később tanácsi gazdasági előadóként dolgozott, jelenleg pedig az edelényi járási Vöröskereszt titkára. A Vöröskereszt négyezernél nagyobb taglétszámú, s a legkülönbözőbb foglalkozású emberekből tevődik ösz- sze, , akikkel a már több éves, titkári munkája révén rendszeresen találkozik. Persze, a vöröskeresztes munka mellett sok minden más is szóba kerül a találkozásokkor. A községek ügyes-bajos dolgai, az itt- ott: néha akadozó áruellátás, a rossz út, a tennivalók, gondok, feladatok sokasága, a nők helyzete, ilyen-olyan gondja is, és ezekkel már mint a népfront nőfelelőse is foglalkozik. Hozzátartozik még az életéhez az évek óta tartó, rendszeres, tudatos önművelés, tanulás. — Nekünk, nőknek sokat kell még bizonyítanunk. Ott vagyunk ugyan a legkülönbözőbb munkaterületeken, gyakran nehéz, nagy' feladatokat bíznak ránk, ezekÉliás Józsefné nek bőven igyekszünk eleget tenni, az igazság azonban az, hogy még nem mindenütt és nem mindenben fogadnak el bennünket egyenrangúnak. Ezért is kell állandóan képeznünk magunkat és úgy dolgoznunk, hogy újra és újra bizonyítani tudjunk. — Ezt mint nőfelelős mondja? — Mint nő és mint nő- felelős. Nagyon sok embert ismerek, köztük sok asz- szonyt, leányt, akiknek hasonló a véleményük. — Az edelényi járási Vöröskeresztnek jó a 'híre —. Köszönöm., Valóban sok dicséretet kapunk, elismerik ezt a munkát, de ez éppen nem az én személyes érdemem, hanem azo- ké, akik segítenek bennünket. Például a járási pártbizottság dolgozói, vagi’ ép- . pen a körzetben élő emberek, tagok, akik tudják, érzik, miért fontos ez a tevékenység. — Ha ön lenne a képviselő, mit tartana legsürgősebb tennivalónak? — Például az áruellátás nem egyértelműen jó. Vagy: bántja a szememet bányász- településeken itt-ott még látható kolóniarendszer. De ez a terület sokrétű és nyilván a mezőgazdaságban dolgozóknak, az iparban dolgozóknak és másoknak is vannak jogos kívánságai, ezeket a jogos kívánságokat igyekeznék eljuttatni az illetékesekhez. Természetesen figyelembe véve az össztársadalmi érdekeket. — Ennek a körzetnek másik képviselőjelöltje is van. Mi a véleménye róla? — Sándor elvtársat igen régóta ismerem. Nagyon felkészült, rendes embernek tartom, a terület alapos ismerőjének. Ezt a felkészültséget a közelmúltban is számos alkalommal tapasztalhattam, hiszen a gyűlésekre együt járunk. — Ha őt választják meg képviselőnek? — Őszintén mondom, nem marad tüske bennem. A képviselőjelöltséget ugyanis nagy dolgonak , tartom, az emberek bizalma nagy megtiszteltetés. Erre a bizalomz’a én mindig mes- hatottan gondolok. Ha nem én leszek a képviselő, természetesen végzem tovább a munkámat, tanulok, képezem magam, és igyekszem úgy dolgozni, hogy ezután is jó véleménnyel legyenek a járási Vöröskeresztről. Priska Tibor Szakmunkáim&k lesznek Sikeres tanévet zártak Az abaújszántói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola tantestülete és tanulóifjúsága a tegnapi nappal sikeres tanévet zárt. Hosszú várakozás után átadás előtt áll. az iskola új klubterme. J.elenleg az építők az utolsó simításokat végzik az épületen, ahol az átadást követően ünnepségeket, műsoros rendezvényeket tartanak majd az intézmény tanulói. Ebben a tanévben került átadásra a szakmunkásképző miskolci új. modern diákotthona is. itt a dísznövény- kertész szakmát tanuló fiatalok nyertek kényelmes elhelyezést. Az intézményben folyó jó tanulmányi munkát az idei országos „Szakma kiváló tanulója” versenyen elért első és negyedik helyezésük bizonyítja. De nemcsak a tanulásban jeleskedtek. Az iskola énekkara a Vándor Sándor kórustalálkozó megyei döntőjében a szakmunkásképző intézetek között a második helyezést érte el. Bővítik €i bogácsi fürdőt Évente mintegy 70—80 ezer látogatója van a bogácsi fürdőnek. Elsősorban a megyében lakók keresik fel gyakran, de sokan járnak ide külföldről is, íőleg Csehszlovákiából. Egy-egy nyári idényben kevésnek bizonyul a hétszázhúsz férőhelyes női —férfi öltöző. Pontosan ezért, még ezen a nyáron felépítenek és átadnak egy hatvan férőhelyes kabinsort a fürdő belterületén. Az ehhez szükséges elemek gyártása folyik, az alapozási munkák már elkészültek. Egyébként a fürdő területének szépítésére nagy gondot fordítanak: az idén csaknem 1200 rózsatőt ültettek el, valamint fásítással is igyekeztek csinosítani a környezetet. 1973-ban jelent meg a munkaügyi miniszter utasítása a felnőttek szakmunkásképzéséről, amely kiemelten foglalkozik az úgynevezett hiányszakmák szakmunkásutánpótlásának megszervezésével. Az eltelt kétéves időszak alatt ezzel kapcsolatban alig történt valamilyen intézkedés hazánkban. Most a megyei tanács munkaügyi osztálya és a 100. számú Ipari Szakmunkásképző Intézel az országban elsőként szeptembertől. nők részére, esztergályos szakmában képzést indít. Erről beszélgettünk Csordás Mihállyal. a munkaügyi osztály helyettes vezetőjével. Elsősorban kinek a jelentkezésére számítanak a szeptemberben induló oktatási évben? — Azokra az otthon levő, munkaviszonyban nem álló asszonyokra, fiatalabb nőkre alapoztuk a kezdeményezést, akik elvégezték ugyan a nyolcadik általánost, de valamilyen oknál fogva nem tudtak továbbtanulni. Várjuk például olyanok jelentkezését is, akik kimaradtak a középiskolákból, vagy dolgoztak már régebben, csak gyermekeik születése és nevelése miatt megszakították a munkaviszonyukat. De számítunk azokra is, akiknek korábbi lehetőségeik nem tették lehetővé a szakmunkájstanulást, most viszont nem tudják, hogyan kellene elkezdeni a munkavállalást. Tehát mindazok jelentkezését varjuk, akik másfél év múlva, az iskola befejezésekor betöltik huszadik életévüket és kedvet éreznek az esztergályos szakmához. — Milyen körülmények között oldják meg az oktatást? — Másfél év alatt heti 30 —32 órában kapnak oktatást a szakmunkás tanulók a 100- as számú intézetben. Az első félévben szakoktató vezetésével megtanulják a szakmai alapokat, majd a másodikban irányított foglalkozásokon vesznek részt szakmunkások mellett. A harmadikban üzemi gyakorlat következik, amelynek a DIGÉP adott helyett. Elméleti képzésük megfelelő lesz a munkaviszonyban álló felnőtt dolgozókéval. A tanulási időre, tehát a másfél evre 620 forint ösztöndíjat biztosítunk minden résztvevőnek. Azok viszont, akik valamelyik vállalattal társadalmi szerződést kötnek, 1120 forintot kapnak. Ezért egy-másfél éves szerződést kell aláírniok. A végzett tanulók elhelyezéséről a megfelelő időben gondoskodunk. A végzett esztergályosok igénylői között első helyen a DIGÉP áll, de lehetőség lesz a más vállalatoknál való elhelyezkedésre is. — Hül lehet a másfél eves szakmunkásképző tanfolyamra jelentkezni, és mik a feltételek? — Jelentkezni a megyei Pályaválasztó Tanácsadó Intézetben (Miskolc. Széchenyi utca 35.) lehet. Az első és legfontosabb feltétel, hogy csak olyan nők kérhetik felvételüket, akik nem állnak jelenleg munkaviszonyban. Nem jelent hátrányt a vidékről való bejárás sem, hiszen a hallgatók mindazon utazási kedvezményeket és hozzájárulásokat megkapják, amelyeket a nappali tagozatokra járó szakmunkás tanulók. A képzés ideje hetente 30—32 óra lesz. Időpontját a jelentkezők igényeinek megfelelően, rugalmasan alakítjuk ki, így attól sem kell felni, hogy a napi életmenet és a családi elfoglaltság rovására megy az iskolába járás. # A megyei tanács munkaügyi osztálya és a 100. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet közös kezdemény’ezóse elsősorban a dolgozni vágyó, de szakma nélküli nők helyzetén, munkába állásának nehézségein kíván enyhíteni, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ipar fajó pontját. egyes szakmák munkaerőhiányát sem. Ma már az esztergályosság nem kimondottan férfi szakma, hiszen egy-egy vállalatnál vagy üzemnél a kiszolgálás, az ellátás annyira gépesített, hogy lányok, asszonyok is állhatnak — és állnak is — az esztergapadok mellett. Az ország első kezdeményezése, amely megy’énkben született meg, igen dicsérendő. Egyrészt 'azért, mert a nők évében a nőkért tesz sokat, másrészt pedig azért, mert az ipar munkaerőgondjain igyekszik enyhíteni. (vásárhelyi) Megyénk szolgáltató vállalatainak fejlődése A megy’ei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya összeállítást készített a 1IVDSZ VII. megyei küldöttértekezlete számára 15 borsodi kommunális, közüzemi szolgáltató vállalat és költségvetési üzem fejlődéséről, helyzetéről. Az elemzés megállapítja, hogy a városi és városiasodó életformával együttjáró kommunális szolgáltatások iránt egyre fokozódnak az igények Borsodban, Miskolcon is. Ennek, valamint a szolgáltatások növelése érdekében hozott párt- és állami határozatok eredményeképpen a kommunális szolgáltatások termelési értéke 1970 és 1974 között 443.6 millió forintról 793,3 millió forintra r .t. Ezen belül a közvetlen szolgáltatási részarány’ 1974-ben már erősen megközelítette a 80 százalékot. Az osztály különösen jelentős eredményként könyveli el, hogy’ a termelési volumennövekedés — noha kommunális vállalatokról van szó — 72,9 százalékban a termelékenység növeléséből származik. A termelési érték növekedése különösen, szembetűnő a városgazdálkodási vállalatoknál. A fejlődés a Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalatnál például 205.7 százalékos, az ózdi VK.Gnál 210,5 százalékos, a sátoraljaújhelyinél 233,9 százalékos, de akad olyan vállalat is (Miskolci Ingatlankezelő Vállalat), ahol a termelési érték növekedése meghaladja a 313 százalékot! Mint ismeretes, a kommunális szolgáltató vállalatok 1974. január 1-től új szabályozók szerint, úgynevezett kommunális érdekeltségi rendszerben dolgoznak. Ennek hatása lemérhető a vállalati nyereség, az eredmény alakulásában. Amíg 1970-ben a szóban forgó vállalatok 53,5 millió forint nyereséget értek el (az árbevétel 12,5 százaléka), addig tavaly már csak 43.2 milliót (az árbevétel 5,5 százaléka). Ez egy’enes következménye annak, hogy’ az új rendszerben ezek a vállalatok nem érdekeltek a nyereség tömegének növelésében. (Annál inkább a szolgáltatás színvonalának emelésében. ..). Ez viszont kihat a fejlesztési lehetőségekre is: az amúgy is sokszor gyér vállalati fejlesztési alapok tovább soványodt-ak, annyira, hogy legtöbbször a szinten- tartáshoz sem elég. Fejlesztési juttatást — állapította meg az osztály — az utóbbi időben egyedül a megyei tanács vb biztosított, a tulajdonosú joggal rendelkező helyű tanácsok egyetlen esetben sem. Látszólag furcsának tűnhet. hogy’ az új szabályozók alkalmazásának egy éve mégis egyértelműen bizonyítot- ta: a nyereségcentrikus szemlélet csökkentése kedvezően hatott a szolgáltatók tevékenységére. Ebben közrejátszott az 1974. április 1-i központi , bérrendezés. Ennek eredményeként a bérszínvonalak, személyi átlagjövedelmek általában kedvezően alakultak. Kérdés azonban, hogy a jövőben a központilag biztosított évi 4.5 százalékos bérfejlesztési lehetőség elegendő lesz-e az életszínvonal- politikai célkitűzések megvalósításához? Borsódban különösen élesedő a hely’zet ezen a téren, hiszen a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet mellett több kiemelt iparág is keres munkásokat. alkalmazottakat, elvonva szakembereket a szolgáltatásból is. Összességében az új szabályozó rendszer alkalmazása kiegyensúlyozottabbá tette a kommunális szolgáltató vállalatok gazdálkodásit mt’- gy’énkben. A jövőt illetően azonban, éppen a fentebb említett gondok miatt, nagy’on is ügyelni kell az új szabályozók finomításának, csiszolásának lehetőségeire.
