Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-27 / 149. szám
1975, június 27., péntek i ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A tfriffiien Rugalmasan, ört£vekenyen A hatékonyság javítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása nem új követelmény! Mindezt érvényben levő határozatok is előírják, amelyeket azonban a megváltozott külgazdasági teltételek miatt még nagyobb következetességgel és határozottsággal kell végrehajtani. A gazdaság helyzetének mérlegelésénél, közeli és távolabbi céljaink megfogalmazásakor ugyanis nem szabad szem elöl tévesztenünk, hogy a külgazdasági feltételek alakulása — most például az energiahordozók világpiaci árának tetemes emelkedése — kihat a termelési költségek és a lakosság kiadásainak alakulására is. A feldolgozóipar és a mezőgazdaság által igényelt nyersanyagok is megdrágultak, a korábbinál kedvezőtlenebbé váltak a pénzügyi feltételek: nagyobbak a kamatlábak, rö- videbb a hitelnyújtási idő. A megváltozott külgazdasági feltételek tehát növelik gondjainkat, de —, s ezt a szocialista integrációnak, a KGST-nek is köszönhetően — terveink teljesíthető!«, a lakosság életkörülményeinek további javítása határozott cselekvéssel biztósítható. Fontos feltétel azonban: a gazdaságosság javítása, az exportképesség növelése, tehát mindazok a feladatok, amelyeket az eddiginél sokkal inkább a vállalati gazdálkodás középpontjába kell helyezni. Aligha szükséges hangsúlyoznunk, milyen nagy szerep jut ebben a szakszervezetekkel együtt a vállalatok, üzemek, munkahelyek pártalapszervezeteire, pártvezetőségeire. Az érettség egyik jele az önállóság. Most éppen arról van szó, hogy az alapszervezetek vezetőségei mennyire tudják saját hatáskörükben, önállóan is felmérni, hogy a gazdasági munka mely területén van javítani való; a rendelkezésre álló munkaerőt, anyagot, gépet stb. hogyan lehet és kell is racionálisan kihasználni. A kormány megfelelő intézkedéseket tesz arra, hogy megszüntessük a gazdasági munka gyenge pontjait, felszámoljuk a tervező- es szervezőmunka fogyatékosságait, meggátoljuk a lehetőségeinket meghaladó felhasználást. De a központi és megyei intézkedések önmagukban és természetüknél fogva csak az általános, a gazdálkodás egészére jellemző tennivalókra terjednek ki. E zeknek „lebontása’, a helyi sajátosságoknak legmegfelelőbb alkalmazása és végrehajtása már a vállalati egységek feladata. A legjobban a termelőüzemben tudják; hol szorít a cipő... és a dolgozók, a munkások legtöbbször szóvá is teszik az energia-, a nyersanyag- és a készletgazdálkodás hiányosságait, az értékes műszaki berendezések nem megfelelő kihasználását, a fegyelem és az ellenőrzés lazaságait. A pártvezetőségek tagjai, akik jó emberi tulajdonságaik, példa- mutatásuk, rátermettségük, mozgalmi munkájuk és tapasztalataik alapján kerültek a párttagság bizalmából a megtisztelő, de felelősségteljes funkcióba, ott élnek, dolgoznak az üzemben, munkavégzés közben nap mint nap hallják, tapasztalják a gazdasági munka eredményeit, vagy fogyatékosságait. Az alapszervezet titkára nincs és nem lehet mindenütt ott: a vezetőség minden tagjának kötelessége tehát figyelemmel kísérni a mindennapok eseményeit és lehetőség szerint azonnal választ, magyarázatot adni a felmerült kérdésekre. Természetesen, a vezetőségen belül mindenkinek megvan a maga reszort- feladata, amelynek ellátásáért személy szerint felelős, de az adott terület — legyen az a gazdasági munka, az oktatás, az ifjúsági, nőpolitikái munka stb. — mégsem hárulhat csak a kijelölt személyre, aki időnként beszámol a területén szerzett tapasztalatokról. Ahol így dolgoznak — szerencsére egyre kevesebb az ilyen pártvezetőségek száma — ott a pártmunka bürokratikus vonásai élednek fel. Megyénk, városunk üzemeiben, vállalatainál és intézményeiben számos példát találunk rá. hogy a munkahelyi pártáin pszervezetek, csúcsvezetőségek öntevékenyen, rugalmasan igazodva a követelményekhez, a pártmunka helyi sajátosságait alakították ki: figyelemmel kísérik a dolgozók észrevételeit, jelzéseit és jó partnereivé válva a gazdasági vezetőknek. programba foglalták a gazdasági munka hatékonyságának javítását. S ebben nem csupán a pártvezetőség egyes tagjainak, hanem az egész kommunista közösségnek feladatait meghatározták a munkahely előtt álló célok elérése érdekében. Feloldva a helyenként még tapasztalható merev sémákat, egy-egy részfeladat megvalósítására a párttagok széles körét mozgósítják. Igyekeznek megtalálni az emberek képességeinek leginkább megfelelő feladatokat, így a taggyűléseken elhangzott igények, amelyek a pártmunka hatékonyságúnak növelését, a kommunista magatartás erősítését, célozzák — fokozatosan testet öltenek a gyakorlati életben. A zt mondtuk: az érettség egyik jele az önállóság. Azoknak a nagy gazdasági, társadalompolitikai feladatoknak megvalósításában, amelyekre 1975. évi terveinket alapoztuk, döntő szerepe van annak, hogy a pártvezetőségek mennyire tudnak a termelés, a munka hatékonysága javításának befolyásoló tényezőivé válni. Hogy milyen figyelmet fordítanak az ésszerű gazdálkodósra, a takarékosságra, de ugyanakkor fellépnek-e r csak látszólagos, a termékek minőségi és használati értékét rontó megtakarítások ellen. S hogy mindezek érdekében ■ a párttagságon keresztül hogyan tudják az egész dolgozó kollektívát mozgósítani, másképpen: a munkahelyi tennivalókat önállóan, öntevékenyen segítve valamennyi ott dolgozó ember munkájának állandó részévé, magatartásának, cselekvésének alkotó elemévé tenni. Onodvári- Miklós A December 4. Drótműben szállításra készítik elő a horganyzott buzalkötcgekct a fémbevonó üzemben. Ülést tartott az OKI Az Otwzégos Közművelődési Tanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a közművelődésről szóló törvény és végrehajtási jogszabály tervezetét. Az OKT általában egyetértett a törvénytervezettel. ugyanakkor a módosító és pontosító javaslatokat figyelembe véve, úgy határozott, hogy a vita alapján átdolgozott, s az illetékes országos szervekkel egyeztetett tervezetet ez év őszén a tanács ismét megtárgyalja. Ügy „közlekednek” oszlopon, állványon, gépek és berendezések között, mint másvalaki n gyalogúton. Biztonságérzetük kiegyensúlyozott, ami a soha otthon nem hagyott figyelemből táplálkozik. A gyárkapun beiül számukra egy a lényeg: a munka. Erre koncentrálnák a brigád tagjai, akiknek vezetője Dudás János. Középtermetű, mozgékony ember. Tekintélyét szaktudással, emberséggel és a rhindig Hely én való szigorúsággal érdemelte ki. A brigádvezető — így mondják róla — nemcsak „dirigálni” tud, hanem példamutatóan dolgozni is — Emberek életéért vagyunk felelősek — kezdi, miközben egy pillanatra meg az imént félbe hagyott munkára ügyel. Egy oszlop tetejéről mászott le fürge mozdulatokkal. Szerszámát olyan helyre rakta, hogy ne okozzon vele gondot másoknak, akik — míg ö csendesebb helyre invitál, — egy pillanatra Sem lazítanak a munka ütemén. A munkáén, amelynek eredményeként formát ölt a beton, amiből különféle épületelemek. oszlopok és egyéb „kellékek” készülnek, amit a mezőgazdasági beruházá- toknal használnak fel igen gazdaságosan és előszeretettel. A Dudás János vezette brigád ugyanis Nyéklúdhá- zán, a MEZÖPANEL Vállalatnál dolgozik, ahol a villamos berendezések földelését ellenőrzik. Ha úgy adódik, gyorsan közbelépnek egy üzemzavar lehárítására, egyszóval ami a villamossággal összefügg, az ennek a brigádnak az „asztala”. örökké úton vannak. Birodalmuk az egész gyár,, amelynek területe ugyan nem nagy, de jelentőségéi tekintve számottevő. Amit ez a gyár produkál, azt a vevők úgy viszi?:. -agy szír • le kínálni sem nagyon kel- Termékeiknek van piaca, a kapacitás lekötésével sincs különösebb baj, megrendelésből sem szenvednek hiányt. A BRIGADVE7JETÖ mindenről szívesen beszél, csak önmagáról mond keveset, Szűkszavúsága ellenére azért annyit sikerül „kiszedni” belőle, hogy 30 éve dolgozik ebben a szakmában, el sem tudná képzelni az életét e hivatás nélkül. E vallomás egyben mérce is, hiszen a szaktudást, a fegyelmet, a hozzáértést szigorúan megköveteli munkatársaitól is. Aki közéjük akar lépni, annak előbb bizonyítania kell. S míg er. a bizonyításra szánt idő tart, a brigádveze- tővel az elen mindannyian patronálják is a jelöltét. Nemcsak odafigyelnek a munkájára, hanem ha szükséges. megmagyaráznak egy- esv fogást, munkamódszert méghozzá gyakorlati „bemutató” mellett. Igényességükre jellemző egjr történet. Egy alkalommal felvételét- kérte soraikba egy fiatalember, aki — más munkaterületen ugyan —. de régebben az üzem dolgozója volt. Így, ha nem is közvetlen tapasztalatok alapján, de ismerlek, tudtak róla egyet, mást. — Semmi akadályt, hogy közénk kerülj! — mondták' neki, de előbb felelj valamire. Ezzel elővettek egy rajzot, az ifjú ember elé tették, s azt mondták: — Ha neked kéne irányítani a munkát, hogyan oldanád meg ezt a feladatot! A szokatlan „vizsga” tíz percig sem tártott, niert a jelölt eléggé cifrázva a szavakat, egykettőre hátat, fordított a brigádnak. Ez a fajta módszer egyébként más esetekben is hatásosnak bizonyult. Nem is olyan régen az üzem művezetőt keresett. Aki erre a munkára jelentkezett, igencsak meglepődött, amikor «* ama illetékes osztályon * vezető szintén egy rajz „leolvasását”, azazhogy ennek alapján a teendők körvonalazását kérte, Nem is tudtak megegyezni, mert az új ember szabódva bár. de köszönte a lehetőséget és távozott. Nemcsak igényesek. de tettre készek is a brigád tagjai. Rájuk is illik a mondás: mindig kéznél vannak, ha rendkívüli helyzetek adódnak. Még olyan területeken is segítenek, ami nem a munkakörük. Legutóbb, éppen az építők napján érkezett a vállalathoz két vagon cement. A gyár vezetői nagy gondban voltak, hiszen | a speciális vagonokból lefejteni e fontos alapanyagot, nem éppen egyszerű feladat. S mellé még a munkáskéz is hiányzik, hiszen erre a szállítmányra ebben az időben nem számítottak. Ha pedig nem végzik el a munkát, megterhelj az üzem kasszáját a kocsiálláspénz. Erről tudomást szerezve, a brigád tagjai munkához latiak. S mire kezdődött az ünnepség, ők is ott voltak a többiek között a széksorokban. A KILENCTAGÚ brigádban négyen kiváló dolgozó, és ketten miniszteri kitüntetéssel rendelkeznek. Ez is jelzi, hogy a munkában élen járó, közmegbecsülésnek örvendő emberek közössége ez a kollektíva, amelynek a naplójában az is olvasható: Ezüsfkoszorús brigád. t. r. Jelentős munkaerőt szabadít fel Konténeres és rakodólapos szállítás A fürge, kis villástargoncák be-begurulnak a vasúti kocsik nagy gyomrába és szorgos hangya módjára cipelik ki a rakodólapra erősített árut. Teherautók motorja zúg, s a jármüvek elindulnak konzervvel, papírárukkal. a nagykereskedelmi \ ...lalatok. üzemek felé. Az autódaru nekirugaszkodik és a tisztes nagyságú és súlyú konténer megemelkedik. majd ráereszkedik a Volán-kocsira. Néhány pillanat, s a rakomány útnak indul a címzettekhez. — Pompás fuvar a rakodó- lapos es a konténeres szállítás — összegezi tapasztalatait Szabó Lukács, a Volán Gömöri pályaudvaron dolgozó vagonrészlegének vezetője. — Az új szállítási eszközök mindenki számára előnyösek. Így megszűnik a sok, a fölösleges és embereket gyötrő ki-, be- és átrakás. Egy vagon bútornak csak a kirakásához egy 5 tagú brigád másfél-két órai kemény munkájára van szükség. Az árut a sok átrakás nem kíméli. Így pedig; az áru háztól-há- zig, egyszeri felrakással utazik. sok emberi munka szabadul fel és sok kár marad el. Nagy a hiány rakodó- munkásokban. Nem is tudom, hogy mi lenne velünk, ha ez a korszerűbb szállítás nem segítene... A kereskedelmi áruk utánpótlásának biztosítása ma már egyre sürgetőbben kívánja meg az egységrakományok képzését Ennek szervezése magával vonja a korszerű szállítási láncok kialakítását Ennek egyik módja a konténeres szállítás. Az űj szállítási eszköz alkalmazását. öt evvel ezelőtt kezdték meghonosítani a miskolci Gömöri pályaudvar közreműködésével. Az első időben az évi 300—500 konténer igénybevétele is eredmény volt. Ma már — mint Hédervári Károly, a MÁV Miskolci Igazgatóság kereskedelmi osztályának csoportvezetője elmondja — havonta ezer konténert kezelnek. A legjobb feladók közé tartozik a Diósgyőri Papírgyár, amely főleg az 5 és 20 tonnás konténert veszi igénybe. Szívesen él e szállítási lehetőséggel a Tiszai Vegyikombinát, az Észak-magyarországi Vegyiművek, a Sajószenl- péteri Üveggyár és a bútorszállítás céljából az Encsi Bútorgyár, az Avas Bútorgyár,-a Sajószentpéteri Vegyesipari Szövetkezet, az ÉTEX, valamint a VASVILL. A konténeres szállítással kapcsolatba kerültek a miskolci és a Miskolc környéki vevők is. — Az országban elsőnek — mondja Mátyás Lajos, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója — kísérleti jelleggel a hejőcsabai ÁBC-áruházban honosítottuk meg a kiskon- tóneres szállítást, a konténerről való árusítást, A tapasztalatok alapján ma már konténerből árusítunk valameny- nyi ABC-áruházunkban, s 60 nagy boltunkba érkezik kiskonténerben áru a FÜSZ. ÉRT-től. Vállalatunk dolgozóinak 80 százaléka nő, így a konténeres szállítás és árusítás elsősorban a nők életét könnyíti meg. Egy konténerre 400 kiló áru — cukor, liszt — fér. A több mázsa súlyt nem kell a nőknek emelgetniük, hanem kereken guruló kocsin tolják be az eladótérbe. Ez közel 30 százalékkal csökkenti a fizikai munkát. A kiskonténeres szállításnak és árusításnak sajnos hagyományos akadályai vannak. Miskolc régi üzleteit valaha az akkori igényeknek megfelelően építették. Így ezeknél nem sok fejlődésre van lehetőség. Ez az oka és magyarázata annak, hogy Miskolc főutcáján hbsszú, hosz- szú percekig állnak az áruval megrakott tehergépkocsik. amelyekről kézi erővel cipelik be az árut az üzletek raktáraioa. A másik új segítőeszköz, árú-továbbítási mod. a csererakodólapos szállítás. A Sajószentpéteri Üveggyár például ezt is nagy készséggel veszi igénybe. A BVM miskolci gyára nemzetközi forgalomba is bekapcsolta, mivel Bodrogkeresztúrból Lengyelországba rakodólapon szállíttat terméket. A legjobban a kereskedelmi, főleg a nagykereskedelmi vállalatok veszik ezt igénybe. A Borsod—Heves megyei ÉLVEGY Vállalat, közismert nevén a FÜSZÉRT ez év márciusában megállapodást kötött a békéscsabai, a nyíregyházi, a debreceni, a budapesti konzervgyárakkal, amely szerint vasúton és közúton rakodólapos egységrakomány-képzéssel szállítják az árut. A rakodólapos szállításban a konténeressel egyetemben igen 6okal tett a MÁV Miskolci Igazgatóság, valamint a 3-as számú Volán. Az utóbbi egyéb mellett. aszfaltozó fogadóhelyet, alakított, ki, és targoncákat szerzett az áru kirakásához. Az új eszközökkel való szállítás elterjesztését sok más tényezővel együtt a munkaerőhiány is sürgeti. Egyébként szocialista rendszerünk egyik alapelve is azt kívánja, hogy csökkenteni kell az emberi erőt igénybevevő nehéz fizikai munkát. E gond megoldását a megyei szállítási bizottság is napirendre tűzte. A konténeres és különösen a csererakodólapos szállításra még igen-igen sok lehetőség van. Különösen vonatkozik ez a téglaszállitás- ra. Egy-egy vagonban például lié ezer darabot szállítanak. Ember nem szívesen vállalkozik a kirakására, a sok ki-berakás tönkreteszi a téglát. A rakodólapos lánc kialakításával meg lehetne oldani, hogy a .téglához csak a gyárban és az építkezés színhelyén nyúljon emberi kéz. A szállítási lánc kialakításában bőven van tennivaló Gondolunk a szemlélet változtatásra. a rakodólapokkal kapcsolatos vitákra, elintézésére. nevezetesen: ki viselje a költségeket. Jelenleg az országban 15 körzetállomás van — közte a Gömöri —. ahol többé- kevésbé megoldották a rakodólapok. konténerek vasúti kocsiba való ki-, be-, felrakását. Az elképzelések szerint ezt tovább terjesztik. Így többek között az elkövetkezendő, években ennek megfelelő portáldaru- rendszert építenek a Gömöri pályaudvaron, ami megkönnyíti a konténerek vasúti kocsiról közúti kocsira való rakását, Csorba Barnabás
