Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-27 / 149. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1975. június 27,, péntel A köztéri plasztikákról... — örülök, hogy a városban, közterületen találkozunk. Már régen meg akartam kérdezni, mi a véleménye a város szépítéséről, közelebbről az új lakótelepek, meg kisebb zöldterületek szobrairól és egyéb plasztikai létesítményeiről. — Nekem tetszenek. Többségben összhangban vannak a szobrok, térplasztikók a környezettel, s ha már maguk a lakótelepek házgyári egyformaságuknál fogva nem is nyújtják a legvidámabb látványt, a kis zöldterületek plasztikái némileg javítják a képet. Tudom, a lakótelepek kialakításainál a praktikum érvényesül az esztétikummal szemben, de mint említettem, a térdíszítő elemek jó hatásúak a környezetben. Persze ez nem jelenti, hogy egyiknek-másikinak az elhelyezését nem lehetne vitatni. — Szóval tetszenek. Nem találja, hogy némelyik szobor, vagy annak tartott valami nem való közterületre? — Ne mondja. És vajon miért nem való? Nagyon jól emlékszem, hogy 12—13 évvel ezelőtt itt Miskolcon, a szak- szervezeti székház melletti díszkút két figuráját menynyien szidták, elmarasztalták, ízlésrombolónak tartották. Sőt azzal a kétes dicsőséggel is büszkélkedhet Miskolc, hogy Ferenczy Béni Furulyázó fiú szobrát a Tizeshonvéd utcáról „a közhangulatnak engedve” eltávolították, s jelenleg e szobor a Szentpéteri kapui kórház kertjében nézi a sebészet lábadozó betegeit. Ezek vajon miért nem voltak közterületekre valók ? Mert fiatal fiúkat ábrázoltak? És vajon az ön által kifogásolt . új térplasztikák miért nem Valók oda? Sze- rnéremsértők ? Közfelháborodást keltenek, vagy egyéb baj van velük? Pesszimisták. Lehangolnak. Részben azért, mert nehezen érthetők, részben, ha megértem, vagy kapisgálom mondanivalójukat, még inkább lehangolnak. Mint például a Kilián-Délen levő óriási kézfejek. Vagy a különböző torz emberalakok. Aztán a felis- merhetetlen kő, meg fém térelemek. Azok mit ábrázolnak? — Kezdjük a végén. Miért kell ezeknek a térelemeknek egyáltalán valamit ábrázolniuk? A térplasztika nem a természet utánzása, kőbe, vasba fogalmazása, a térhatása a lényeges. Az, hogy az adott környezetben, zöldterületen, vagy épületek között miként töri meg az esetleg egyhangú látványt, miként változtatja meg az összhatást. Természetesen a figurális kompozíciókkal szemben mások az elvárások és a követelmények. A Kilián-Délen levő Kezeket én sokkal inkább térelemnek tekintem, mint figurális kompozíciónak. Az egyéb alakos plasztikáknál természetesen adódik más feladat is, mert azok, még ha nem is konkrét személyt ábrázolnak, mondanivalót kell, hogy hordozzanak. És hordoznak is. — Azt. Lehangolót. Miért nem lehet a köztéri plasztikákkal, szobrokkal derűt varázsolni az ember köré? — Lehet, hogy egy régi hősi emlékmű a maga kidül- lesztett mellű, szúrós bajszú, fegyvert markoló, nagyléptű katonaalakjával optimistább, mint egy mai megfogalmazású, hasonló rendeltetésű alkotás, de nem mindig igaz. A hősök nem mindig délcegek. Bizonyára kevesen látták még Varga Imrének többek között Tihanyban bemutatott hősi emlékmű szobrát, melyen fejnélküli, félkarú, féllábú rokkant katona mellére szögelték rá a kitüntetést. Mert akik, a harcokban küzdöttek, ott többnyire sebet is kaptak, sokan igen nagy sebeket, s általában sokkal több fizikailag megrokkant, ember a küzdelmek után, mint a dalia. Természetesen nem kell ilyen hősi szobrokkal telerakni a köztereinket; de ez a maga keserűségében igazabb, mint a régi, különösen a húszas években telepített emlékművek. Arra a szoborra, amely nem másolja a természetet, könnyen mondjuk, hogy érthetetlen, s ezért lehangoló. — Persze. S most, ha nem csalódom, jön az okítás a korszerű művészetről. — Nem. Most egy kérdés jön: ön ' mit szeretne? Hogyan képzelné el a közterületi plasztikák megválogatá- sát? — Erősen támaszkodnék a közvéleményre. Akár még meg is szavaztatnám a. lakosságot. Mint, ha jól tudom. Székesfehérvárott tették, amikor az ezeréves emlék- 1 művet felállították. Azok döntsenek, akiknek a szobor, vagy az egyéb plasztika készül. — Nem tartom reális elképzelésnek, hogy egy-egy szobor,, vagy plasztika ügyében mindenkor népszavazást csináljunk, de nem árt tudni, hogy akik döntenek ilyen ügyekben, nem önmagukat ültették ebbe a pozícióba, hanem áttételesen képviselik a haladó közvéleményt, hiszen részben az érintett lakosság által választott államhatalmi szervek képviselői, részben a meghívott szakemberekből álló művészi és szakmai bizottságok döntenek minden egyes köztéri plasztika elfogadása és elhelyezése ügyében. — Es azok vajon honnan tudják, hogy én mit kívánok a környezetemben? — Honnan? Hát például az életmódjából, egyéb igényeiből. Abból, hogy az új lakótelepen, modern távfűtéses, nagy ablakos, korszerű lakásban él, a XX. század utolsó harmadának megfelelő bútorzat között, ruházata ugyancsak ezt a kort idézi, és autón jár. Környezetében csaknem minden vonatkozásban a mát, sőt a holnapot igényli. De a parkban, a háza előtti zöldsávban még a múlt századot idéző szoboralkotást kívánna? — Tagadhatatlan, hogy az életkörülmények és a művészi igény. ízlés között van kis fáziseltolódás. — Nem is kicsi. És nemcsak a művészi igény és ízlés kerülhet szóba, hanem az érteni akarás is. Ezt a nem Ids fáziseltolódást kellene a minimálisra szorítanunk. Maradjunk ebben. Jó? — Majd meglátjuk. — De ne holnapután. Már ma kezdjünk hozzá ... Benedek Miklós A GYÜMÖLCS—ZÖLDSÉG GÖNGYÖLEGELLÁTÖ V. Miskolc, Besenyői u. 2. ELADÄSRA HIRDET különböző méretű fóliasátrakat. A műszaki leírása és egységára megtekinthető a fenti címen. A megrendelést a jövő évre vonatkozóan ebben az évben kell leadni. Sátoralj aúj helyi Ipartelepen (állomás mellett) 1800 négyszögöl, raktározásra, vagy üzemtelepítésre alkalmas terület, — rajta 235 négyzetméter üzemcsarnok, öltöző, szociális létesítmény, — irodával — 300 négyzetméter alapterületű raktár (iából) ELADÓI Érdeklődn i lehet: Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet. Tel.: 470. 021 Érettségizett és szakközépiskolát végzett fiatalok! A Borsodi Vegyikombinát JÓ KERESETI LEHETŐSÉGGEL ALKALMAZ: — vegyipari, — gépipari, — és egyéb jellegű szakközépiskolát végzett fiúkat RENDSZERKEZELÖ MUNKAKÖRBEN. Igény esetén a vállalat — térítés ellenében ~ korszerű munkásszállást és étkezést biztosít JELENTKEZNI LEHET: — szombat kivételével — mindennap 7-től 15 óráig a vállalat munkaerő-gazdálkodási osztályán. Kazincbarcika, Bolyai tér 1. HUNGAROTON müvészlemez-ajánlat BEETHOVEN: í-moll szonáta Op. 57. „Appassionata.” G-dúr szonáta Op. 14. No. 2. G-dúr szonáta Op. 40. No. 2. Bächer Mihály (zongora) ' SLPX 11 717 Ara: 60 Ft. CHOPIN: Etűdök Op 10. No 1. — 12. H-dúr noktürn Op. 9. No. 3. g-moll ballada Op. 23. F-dúr ballada Op. 38. Ránki Dezső (zongora) SLPX 11 555 Ara: 60 Ft. SCHUMANN: Karnevál Op, S, , Waldszenep Op, 82. Ránki Dszső (zongora) SLPX 1) 659 Ára: 60 Ft. KI Collegium Musicum III. Portugáliában jártak A Hegyalja Együttes hatezer kilométere Trajtler Gábor orgonaestje A Collegium Musicum nyári hangversenysorozatának nyitó koncertjén alkalmam volt beszélgetni az előadóval, Lchotka Gábor orgonaművésszel. Kérdésemre, hogy a nagy nevek, avagy maga a hangszer vonz -a-e ezekre a hangversenyekre oly nagy számban a közönséget azt felelte, hogy a fő vonzerő az orgona. S ez most. kedden este is bebizonyosodott, amikor az avasi templom széksorait teljesen megtöltő közönség fogadta Trajtler Gábor orgonaművész koncertjét A művész először vendégszerepeit városunkban. — 1959-iben szereztem meg az orgonaművészi diplomát. Azóta a Deák téri templom orgonistája vagyok Budapesten. Ez „kombinát” állás, ami sok zenei feladattal jár együtt. Az evangélikus egyház- műemlék orgonáit istápolóm, tartom rendben, s az én feladatom az orgonisták képzése is. A miskolci evangélikus templom orgonájának három manuálisra való átépítését is én terveztem és valósítottam meg az Állami Orgonagyárral közösen. Ismerem Miskolc valameny- nyi orgonáját, és közülük az avasi-templom hangszeréneit van a legszebb hangja, történeti értéke is ennek a legnagyobb. Trajtler Gábor orgonaművész műsorát Bach-művek- kel kezdte. Az a-mol) prelúdium és fuga után három korállelöjáték következett, melyek közül a középső volt az egész est talán legszebben megszólaltatott és megformált interpretálása. A Bach-művek sorát a d-moll toccata és fúga folytatta, az orgonairodalom egyik „slágere”, amelynek tolmácsolása azonban nem volt mentes a „hatásra játszó” elemektől. A műsor második részét Cézár Franck szelíd romantikajú a-moll koránja „kezdte”, majd Kodály három rövid . epigrammáját hallhattuk. A befejezés Liszt: Weinen, Klagen .. .-változatok című műve volt, néhol himnuszszerűen felmagasztalt dallamívekkel, néhol pedig a csapongó romantika adta lehetőségek végletes dinamikai és ritmikai kiaknázásával. A műsor szép volt, de a megvalósítás néhol csupán az egyszerű, izgalommentes lejátszásra szorítkozott. Az olykor felvillanó szép zene' gondolatokat nem követte mindenütt a figyelmet lekötő szuggesztiv erő. Varsányi Zsuzsa A SÁTORALJAÚJHELYI HEGYALJA népi együttes tagjai eddigi leghosszabb utazásukról érkeztek haza a napokban, ök képviselték a magyar népművészetet Portugáliában, a XII. Santare- mi nemzetközi íolklórfesz- tiválon. Két hét alatt ösz- szesen több mint hatezer kilométert utaztak. Ebből 5200 kilométert repülőgépen, — Budapesttől Lisszabonig és vissza, — a többit a helyszínen, autóbusszal. Rónay Ferenc, az együttes művészeti vezetője — egyszersmind egyik 6zólóláncosa — még az élmények friss hatása alatt sorolja vendég- szereplésük nevezetes epizódjait. Legelőször a fő színhelyről, s a fesztivál jellegéről tájékoztat. Santarém Portugália mezőgazdasági vidékeinek egyik központja, Lisszabontól keletre, a Tejo folyó partján épült város. Olajfa- és pálmaligetek, füge- és narancsültetvények övezik. Esztendőről esztendőre nagyszabású nemzetközi mező- gazdasági kiállitást rendeznek itt, s ehhez a kiállításhoz kapcsolódik a népművészeti találkozó. A Portugáliában bekövetkezett történelmi fordulat óta a szocialista országokból is meghívnak jó hírű népi együtteseket a folklórfesztiválra. Az idén a SZŐ VOSZ — a Népművelési Intézet és a Kulturális Kapcsolatok Intézete szakmai javaslata alapján — az újhelyi együttest minősítette a legérdemesebbnek népművészetünk méltó bemutatására, az Ibér-íelszigeten. A ikiváló címmel kitüntetett együttes műsorának zöme eredeti bodrogközi és hegyközi gyűjtési táncok színpadi feldolgozása. A jeles kor- társzeneszerzők — többek között Vass Lajos, Vavri- necz Béla — által feldolgozott zenei kíséret „alapszövete” is zempléni népzene. Magyarországot tehát ez alkalommal elsősorban szű- kebb pátriánk néptáncművészete reprezentálta azon a nagy nemzetközi találkozón, amelyen a Hegyalja együttes társaságában csehszlovákiai, jugoszláviai, román, NDK-beli. holland és spanyol népi együttesek vettek részt — a nagyszámú portugál folklóregyüttes mellett. A HEGYALJA EGYÜTTES sikerének és művészi értékelésének fokmérője, hogy két önálló estet adott. Az egyiket, a magyar nemzeti műsort Santarémben, szabadtéri színpadon. Ezt. az előadást hozzávetőleg nyolcezer érdeklődő tekintette meg. Ott voltak a vendégek között a lisszaboni magyar nagykövetség tagjai is. A másik külön magyar estre Moita de Ribatejo városában került sor. Ebben az észak-portugáliai helységben az első demokratikus választáson a Portugál Kommunista Párt kapta a legtöbb szavazatot, s a város vezető testületének többsége is kommunista. A Hegyalja itteni műsorát megtekintették a hadsereg forradalmi szervezetének, az MFA-nak a helyi vezetői is. A magyar népművészet megbecsülését tanúsítja, hogy az újhelyi táncosokat, s kísérő zenekarukat Portugália fővárosában, Lisszabonban is három nemzetközi népművészeti műsorban kérték fel közreműködésre. — összesen tizenhárom helyen léptünk lel, s legalább hatvanezer néző látta a műsorunkat — összegezi a számszerű eredményt Rónay Ferenc. — Portugáliában nagyon kedvelt a népművészet. Igen sok a népi együttes. Néptáncaikra az egész ibériai folklórban elterjedt, gyors ritmusú fan- dango-stílus a jellemző. Az ibér néptánc sokkal kötöt- tebb motivikájú es térformájú, mint a mi néptáncaink, de mert általában igen népes együttesek táncolják, mindig nagyon látványos, hatásos tánc. A mi néptáncaink több egyéni rögtön- zési lehetőséget adnak, s a táncosok személyiségét is jó! érvényre juttató 1 oldolgarasainkat. mindenütt őszinte tetszéssel fogadta a népművészetet szerető portugál közönség. Számunkra pedig külön szakmai haszna volt ennek az élményekben gazdag útnak, hogy több olyan nemzet néptáncművészetével, s néptáncosaival is megismerkedhettünk, amelyekkel, illetve akikkel most találkoztunk először. Portugália az utóbbi időben a közérdeklődés homlokterébe került. A zempléni együttes tagjai az' első magyarok között szerezhettek személyes tapasztalatokat az Atlanti-óceán partján bekövetkezett történelmi változásokról. — NEMCSAK AZ MARADT meg bennünk élő emléknek, hogy vendéglátóink szívességéből eljuthattunk például Portugália legszebb tengerparti üdülőhelyére, Caldas da Rainha-ba (magyarul a Királynő fürdőjébe), vagy, hogy a fesztivál színhelyén kívül bejárhattuk az egész ország legérdekesebb tájait — mondja búcsúzóul Rónay Ferenc —, hanem, hogy mindenütt tapasztalhattuk az élénk érdeklődést Magyarország iránt. Nemcsak a kommunistákat, hanem az egyéb haladó pártokhoz, szervezetekhez tartozó fiatalokat is behatóan érdeklik a szocializmus építésének magyarországi tapasztalatai. Ügy érezzük, szereplésünkkel és emberi magatartásunkkal sok új barátot szereztünk ebben a távoli országban a mi hazánknak, s közelebbről szű- kebb, zempléni pátriánknak. Bcrccz József
