Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-18 / 141. szám
1975. június 18., szerda ÉSZAK-MAGYARQR5ZÁG 4 Mezőcsáti tapasztalatok Érettségi, 1975 Egy igazán lényeges módosítás történt az idén az érettségi vizsgaszabályzatban: ismét öt érdemjeggyel értékelik a tanulókat. Az Oktatási Minisztérium visz- szaállította tehát a korábbi gyakorlatot, a hármas minősítés; — nem felelt meg; megfelelt} dicsérettel megfelelt — karász életűnek bizonyult. Jóllehet ennek a mi- nősítéses vizsgáztatásnak sok ellenzője volt, elsősorban a középiskolai tanárok és a diákok körében, ez a gyors visszalépés — mert mégiscsak visszalépésről van szó — nem biztos, hogy eléggé megalapzott. Mindenesetre az a tény, hogy ismét öt jegygyei honorálja a vizsgabizottság a tanulók tudását, felkészültségét, az ismeretek alkalmazásának képességét, „kitaposott medert” jelentett és nem okozott nehézséget. A vizsgaszabályzat más módosításai nem érintették közvetlenül a tanulókat, és lényegi változásokra a tavalyihoz képest nem került sor. Ez mindenesetre nyugodtab- bá tette az érettségi vizsga légkörét, bár természetesen a vizsgadrukkot nem oldhatta fel a tanulókban. A mezőcsáti Nógrádi Sándor Gimnázium IV. B osztályában kísértük figyelemmel az idei érettségi vizsgát. Az osztály — az osztályfőnöki és a tanári jellemzések szerint — közepes szintű felkészültséggel bírt, s a 31 tanuló — egy-két kivétellel — munkás, vagy paraszt származású. Olyan fiatalok tehát, akik nemcsak a különböző szintű általános iskolai felkészítésből adódó hátrányokat hozták magukkal, hanem akiknek többsége a családi környezetben nem kap megfelelő ösztönzést, impulzust az igényesebb tanuláshoz. S mindezek mellett a gimnázium is nehéz helyzetben van abból a szempontból, hogy még nincs megfelelő hírneve, és az általános iskolában legjobbaknak bizonyuló gyerekek nem ezt a gimnáziumot választják. Éppen ezért tiszteletre méltó az a munka, amelyet a tantestület végez azért, hogy az innen kikerülő fiatalok egyrészt elsajátítsák a tantervi - anyagot, másrészt olyan ösztönzést kapjanak, amelyik később is serkenti őket, s így nemcsak a továbbtanulásban, hanem az önművelésben is igényesebbekké válhatnak. Azt hiszem, hogy ennek az osztálynak a példája is bizonyítja, az iskola nagyon jó nevelő munkát végez. Nem lehet semmiféleképpen véletlen ugyanis, hogy egy osztályból hárman is megkapták a KISZ Központi Bizottsága valamilyen elismerését. A jó kollektív szellem pedig kétségkívül hatott a tanulók eredményeire is. Sokszor elmondott igazság bizonyosodott be újra az érettségi vizsgán: nevezetesen az, hogy a négy évig tartó szorgalmas, lelki- ismeretes tanulás mindig meghozza a maga eredményeit. Senki sem bukott meg, mindenkit „érettnek” nyilvánítottak és általában „hozták” korábbi eredményeiket az érettségizők. Sőt, sokan közülük épp az érettségi vizsgán értek el jobb eredményeket, és ebben ismét benne volt a pedagógiai munka is. A matematika általában a rettegett tantárgyak közé tartozik, s különösen a példamegoldások okoznak nagyobb gondot. Ebben az iskolában a tanév során, de a felkészülés időszakában különösen is, sok időt fordítottak a gyerekek példamegoldó készségének fejlesztésére. Az eredmény nem maradt el, a legtöbb gyerek hibátlanul oldotta meg a feladatot. A választott tantárgyak eredményei pedig azt bizonyították. hogy valóban azok mellett ,a tárgyak mellett döntöttek, amelyekben a legjobb eredményeket érték el, és amelyek későbbi pályájukhoz szükségesek. Ezek után talán nem meglepő — bár általában az —, hogy a magyar irodalom és nyelvtan kötelező érettségi vizsgatantárgyból meglehetősen közepes, szürke teljesítményt nyújtottak a tanulók. Igaz, rendkívül szűk az a törzsanyag, amelyet egyáltalán számon lehet kérni, s irodalomtanításunk egésze sok kérdőjelet vet fél. S nemcsak arról van itt szó. hogy azt vitassuk, miért maradt ki egyik, vagy másik költő, hanem arról, hogy az irodalmi és a történelmi anyag ilyen nagyfokú leszűkítése a társadalomtudományok iránti érdeklődés lecsökkenésé- hez vezet. Az olvasottság hiánya pedig nemcsak a szegényesebb ismeretekben mutatkozik meg, és nemcsak irodalomból, hanem az önművelődési igényre is negatívan hat. Ha valahol, akkor az ilyen, egyébként sok szempontból hátrányos helyzetben levő iskolában és közösségben lenne szükség az olvasási, önművelési igény fokozására, módszereinek bővítésére, pontosabban az iskolai korszerű könytárak nagyobb mérvű kihasználására. Ezt azonban valóban nehezebb olyan természetessé tenni, mint az egzaktabb tudományokban, tantárgyakban a szemléltető eszközök használatát. S ehhez nem elégséges a nagyon lelkiismeretes és lelkes pedagógiai munka, a gyerekekben kell az igényt nemcsak felkelteni, hanem állandóan fokozni. De ha sikerül, akkor véleményünk szerint igen jelentős lépést tesz előre a mezőcsáti Nógrádi Sándor Gimnázium. Olyan lépést, melynek eredményeként az innen kikerülő fiatalok jobban helyt tudnak majd állni, nemcsak a különböző oktatási intézményekben, hanem az életben is. Csutorás Annamária Tiirisíacsere A Szovjetunió Miniszter- tanácsa mellett működő Idegenforgalmi Főigazgatóság és az Országos Idegenforgalmi Tanács 1975. június 16-án egyezményt írt alá Moszkvában az 1976—1980. közötti szovjet—magyar turistacseréről. Az egyezmény a két , ország közötti szervezett ' turizmus legalább más- félszeresére való növelését irányozza elő 1980-ig. Az egyezmény továbbra is alapvető célként tűzi ki, hogy az idegenforgalom segítségével népeinket kölcsönösen megismertessük országaink szocialista fejlődésének eredményeivel, kulturális és történelmi emlékeivel. A mennyiségi növekedés mellett mindkét részről súlyt fektetnek az idegen- forgalmi szolgáltatások színvonalának javítására, új és vonzó programok bevezetésére, ezen belül a szakmai csoportok, barátságvonatok és testvérvárosok delegációi cseréjének fokozására. A képregény története Érdekes munka jelent meg a minap a Tömegkommunikációs Kutatóközpont szak- könyvtári sorozatában, annak 28. köteteként. A címe; A képregény története, szerzője Gellert Endre, a Magyar Televízió film- és ko- produkciós főszerkesztőségének vezetője. A képregény nálunk elsősorban néhány újság folytatásos közleményeiben él, egyes országokban viszont igen nagy szerepet játszik a tömegek kulturális igényeinek kielégítésében, a tömegek befolyásolásában. A kötetben olvashatjuk Hernádi Miklós nagyszabású tanulmányát A képregény szükséglete címmel, Gellért pedig a kezdetektől kíséri nyomon a képregény, a comic strip megszületését, a különböző korokban és országokban történt jelentkezését. Az érdekes és olvasmányos történetírás végén levonja a konklúziót a képregényekről: „Hogy helyük van a kultúrtörténetben, az aligha vitatható. Kik, hogyan, milyen színvonalon, milyen célok érdekében hívják életre — ez dönti el értéküket, hasznukat ___” A Miskolci Köztisztasági Vállalat felajánlja megvételre az alábbi típusú járműveihez tárolt elfekvő alkatrészkészleteit, valamint különböző csapágyakat, n ( szimeringeket, autóvillamossági cikkeket, ékszíjakat, munka-védőruhákat és egyéb fogyóeszközöket. A JÁRMŰTÍPUSOK A KŐVETKEZŐK: Magyar és szovjet típusú egész kerékpárok, Danuvia 125., Pannónia T 5., Szabolcs (Tünde) és Ural motorkerékpárok, Moszkvics 407, Warszawa személygépkocsik, Csepel 350. 420 és 450 tehergépkocsik, Skoda ROK, RTK, AKV kuka- és locsológépkocsik, ZIL 164 és 130 tehergépkocsik. GAZ 51/A. PU 20. seprőgépkocsik, T4K 10 és UE 28. traktorok, Multikár M 22 D. és Barkas B 1000 típusú tehergépkocsik. Várjuk érdeklődésüket — szombat kivételével — naponta 8—14 óra között Címünk: Miskolc, József A. u. 65. T.: 34-352—35-549 ügyintézőnk: Kalmár László MISKOLCI SÜTŐIPARI VÄLLALAT KILIAN-DÉLI KENYÉRGYÁRÁBA JŐ KERESETI LEHETŐSÉGGEL FELVESZÜNK: — női munkavállalókat betanított munkásoknak, valamint raktári dolgozóknak, — férfi segédmunkásokat, anyagelőkészítői munkakörbe, — villanyszerelőt. Vidékieknek útiköltség-térítés, kéthetenként szabadnap. CÍM: MISKOLC, Lórántffy Zs. u. 34. AZ IBUSZ RT*. BORSOD MEGYEI IGAZGATÓSÁGA miskolci irodájába ez évben érettségiző női munkavállalók részére PÁLYÁZATOT hirdet ÜGYINTÉZŐI munkakör betöltésére. Feltételek: * középiskolai érettségi, illetve annak megszerzése 1975. július 1-ig. Idegen nyelv ismerete, valamint gép- és gyorsírás tudása a felvételnél előnyt jelent. Fizetés: megegyezés szerint. Csak állandó miskolci lakással rendelkezők jelentkezését várjuk. Pályázatot részletes önéletrajz beadása mellett kizárólag írásban 1975. június 30-ig fogadunk el. Pontos címünk: IBUSZ Utazási Iroda, 3501 Miskolc, Széchenyi u. 56. Kulturális krónika Egy vetélkedő, meg egy vendégjáték , Hangtárlat Ozdon Négyszázezernél több értékes hangfelvételanyagot őriz a Magyar Rádió. Ez .adta az ötletet a Hangtárlat című nagyszabású vetélkedő megrendezéséhez. Ebben huszonegy művelődési ház csapatai vesznek részt, képviselve kerületüket, illetve városukat, járásukat. Mint a Kossuth adó június 13-i műsorán hallhattuk, a múlt héten megtartották a hatodikt vetélkedőt, s ebben kapott képviseletet Borsod megye is Özd csapatának szereplésével. A versenytársak a fővárosi II. kerületi Marcibányi téri művelődési ház, valamint a salgótarjáni üveggyáriak csapatai voltak. Az eredményt mar nem kell részleteznünk, pusztán feljegyzésére szorítkozunk: igen szoros küzdelemben Özd csapata továbbjutott, ráadásul úgy, hogy azonos — maximális! — pontszámot ért el a budapestiekkel. így ebből a fordulóból ketten jutottak tovább a középdöntőbe. Nem érdektelen annak feljegyzése sem, hogy Özd minden egyes feleletére a maximális pontszámot kapta, pótkérdésre nem került sor, rákérdezésre is csak azért, mert már az első felelet olyan precíz volt, hogy — túl a pontokban való elismerésen — további érdeklődésre sarkallta a zsűrit, mint például a Szent- Györgyi Albert professzorral kapcsolatos kérdésnél történt. Az adást elismételni szükségtelen az újság hasábjain. Az érdeklődök meghallgathatták pénteken esté. Nem érdektelen viszont arról szólni, amit a hallgató nem észlelhetett, nem láthatott, nem hallhatott. Mindenekelőtt arról kell szólnunk, hogy a nagy sikerű szereplés értékes közösségi munka ered- • menye volt. A tizenkét tagú versenycsapatot nagy számú tanácsadó gárda segítette. Csak Miskolcról húszán voltak jelen. A Liszt Ferenc Művelődési Központ nagyszerű környezetet biztosított, jó volt az előkészítés, megfelelő csoportosításban tornyosultak az asztalokon a szakkönyvek, s akadt ném kevés spontán érdeklődő is a felvételnél. (Azt is fel kell jegyezni a teljes igazság kedvéért, hogy az adásban többször hangot kapott Ózd kohászváros jellege, ez azonban a versenyzők között nem volt jellemző). Felismerte az ózdi csapat a tárogató hangját, az egyik versenyző szép kiselőadásban fejtette ki, milyen történelmi eseményeket asszociál Borsodban a kuruckor hangszere, Szent-Györgyi Albertról való ismereteivel szinte brillírozott az egyik versenyző, Molnár Erikről is mindent tudtak, amit csak kellett. Felismerték Rátkai Mártont, Heine vernét, Liszt zenéjét, meg Pézsa Tibor tokiói szereplését. Szaporán dolgoztak az agyak fogaskerekei, meg a szakkönyveket lapozó kezek, s ismételjük: a felkészült versenyzőkön kívül a tanácsadóknak és nem utolsósorban a jó kollektivitásnak köszönhető az eredmény. Nem volt jó viszont az utolsó, a sportra vonatkozó kérdés kuszasága, a zsűri, illetve elnöke, tévedésen alapuló, bár kor-, rigált, félreérthető fogalmazása, s kár. i hogy ebben a vetélkedőben is jelen volt egy örök vonás: a lexikális tudás mérése. Ha a személyt kitalálták, már a többi a lexikonok dolga volt. De ezzel együtt érdekes volt a küzdelem — nemcsak a rádió mellett, — a m ikrei on előtt is. Szerelmem, Elektra A Huszonötödik Színház újra a vendégünk volt. Két este a diósgyőri várban kelt életre Gyurkó László nagy sikerű — előbb a Nemzeti Színházban, majd átdolgozás után a Huszonötödik Színházban bemutatott, később az azonos című Jancsó-film alapjául is szolgáló — Szerelmem, Elektra című színpadi játéka. A Szerelmem, Elektra már kiállta a próbát, kritikai méltatása szükségtelen. Annyi azonban feltétlenül feljegyzendő, hogy az antik téma, Sophokles két és' fél ezer esztendős tragédiájának történeti vonulata valójában csak hordozója Gyurkó filozofikus gondolatainak, mondandójának. A mű újraköltésében arra keres választ, vajon hogyan lehet tovább élni a zsarnokság megdöntése után, szükséges-e a tömeges bosszú az Elektra képviselte abszolút igazság jegyében, vagy a félrevezetett embereket jó útra térítve velük kell-e felépíteni egy új rendet. Elektra=Oresztész és Oresztész— Elektra, — hangzik szinte jelszószerűen többször is, amíg le nem győzik a zsarnok Egisztoszt. Azaz; a forradalmi tett korszakában, a harcban a különböző nézetek és erők összefogása kell a közös ellenség ellén, de a győzelem után a jogos szenvedélyektől fűtött érzelmeknek is vissza kell vonulniuk, ha az értelem, a racionalista szükségesség ezt parancsolja. Még akkor is, ha ez akár egyéni áldozattal, tragédiával jár. Mert akkor már Elektra=Elektra és Oresztész —Oresztész. Szigeti Károly rendezésében ez a gondolat egy izzó légkörű tömegünnep keretében bontakozik ki. A megölt Aga- mennon király lánya, Elektra örök vádló a zsarnok és gyilkos Egisztosz ellen, húga Krizotémisz a megalkuvás szimbóluma. Éles dialógusokban, tánckari mozgásokban, roppant érzékletes koreográfiában jelenik meg előttünk Egisztosz és Elektra harca, az általuk képviselt szemléletek antagonizmu- sa, majd Oresztész megjelenésével egy harmadik erő: a racionalista gondolkodás. Szigeti nagy érdeme a diósgyőri előadásokban, hogy alcamaraszinpadi drámát a vár adottságaira transzponálta. „Játszik” a vár is, kihasználtak minden lehetőséget a kitűnő akusztikájú térségben. Szerepet kap a várárok és a bástyatorony. S szerepet kapnak a nézők is, akiket a szereplők és a kar folyton körbejárnak, s ezáltal maguk is a produkció részesévé, Egisztosz udvarának népévé, tömeggé válnak. Kitűnő a hangulatot ébresztő előjáték, a vár épületelemeinek kihasználása, és felejthetetlen az előadást záró, a váron kívüli temetési jelenet, Elektrának a várárok sírkertjében történő búcsúztatása. Az előadás a vár jellegének megfelelően lett látványossá, anélkül, hogy gondolatiságából bármit is veszített volna, s nem feledhetjük Elektra szavát: „A bűnt nem mossa el az idő, csak a büntetést.” Kricskovics Antal koreográfiája sokkoló hatású, a játék szerves része, Csikós Attila jelmezei segítenek a játék örökérvényűvé tételében. Iglódi István Oresztészéről és Jobba Gabi Elektrájáról csak a legmagasabb fokú elismerés hangján szólhatunk, Kristóf Tibor Egisztosza méltó társuk, csak szövegmondása zavart néha, Bajcsay Mária dekora ti vitásával is kiemelte Krizotémisz alakját. A vendégegyüttes tánckarát igen jói egészítette ki a tömegjclenetekben a Bartók Béla Művelődési Központ tánckara és irodalmi színpada. A vendégszereplést Óemcsik Iván, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház volt igazgatója, jelenleg a Bartók Művelődési Központ vezetője szervezte. Most mar a vár szomszédjában van. Hihetőleg a játékot egy sorozat kezdetének tekinthetjük. Benedek Miklós