Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-06 / 104. szám
/I w yiLAG PROLETÁRJA!. EGYESÖLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK ÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 104. szám Ara: oo fillér Kotld, 1075. május (i. Losonczi Pál üdvözlő beszéde — Magas kitüntetés az MTA -nak Hétfőn délelőtt az Akadémia dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia jubiláris közgyűlése. Tudományos életünk legfőbb testületé, amely most ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, a közgyűlésen összegzi a felszabadulás óta eltelt harminc, az Akadémia újjászervezése óta elmúlt huszonöt esztendő eredményeit, és előretekint a jövőbe is. A plenáris megnyitóülésen tudományos és kulturális életünk ismert képviselőin kívül ott voltak az Akadémia tiszteletbeli tagjai, a szocialista országok akadémiáinak küldöttei és mindazon külföldi akadémiák, illetve tudományos központok képviselői, amelyekkel a Magyar Tudományos Akadémia kapcsolatot tart. Már elkészült a 250 méter magas kémény. A második világháború befejezésének évfordulóján rendezett ünnepségekre borsodi küldöttség indult május 5-én Kassára. A küldöttség vezetője Drótos László, a Miskolci városi Pártbizottság első titkára, tagjai: Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a megyei tanács elnökhelyettese, Mező István, a Mezőesáti járási Pártbizottság első titkára. Küldöttségünk május nyolcadikéig tartózkodik Kassán. Erdey-Grúz Tibor akadémikus elnöki megnyitójában áttekintést adott az Akadémia múltjáról, részletesen elemezte másfél százados útjának kiemelkedőbb állomásait. Hangsúlyozta: a nagy múltú intézmény életében a legdöntőbb változást a fel- szabadulás jelentette. Az azóta eltelt három évtized alatt az Akadémia újjászerveződött, tevékenysége gyökeresen átalakult, tagsága meg- újhodott: olyan körülmények teremtődtek, amelyek között — a korábbihoz képest jelentősen megnövekedett — feladatait méltóképpen teljesíteni tudja. Az elmúlt időszakban az Akadémia a közélet szerves része lett. Megváltozott a kutatók helyzete, megnőtt a tudósok tekintélye: szavuknak súlya van, felelős állásfoglalásaikra az ország vezetéséért felelős szervek igényt tartanak. Munkájukat ugyanakkor a kormányzat is nagyra értékeli és erkölcsileg-anyagilag egyaránt támogatja: nemzeti jövedelmünk mintegy három százalékát fordíthatjuk tudományos kutatások céljaira. Erdey-Grúz Tibor beszéde után Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke köszöntötte a közgyűlést, majd Köpeczi Béla akadémikus tartotta meg főtitkári expozéját, amelyben az akadémiai kutatóhálózat harmincéves fejlődését elemezte. Losonczi Pál üdvözölte a közgyűlést. — Engedjék meg, hogy tolmácsoljam a jubileumi közgyűlésnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának üdvözletét, s köszöntsem a megalapításának 150. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének valamennyi résztvevőjét. Hangsúlyozta: Harminc évvel ezelőtt új korszak kezdődött népünk életében. A magyar tudomány legnagyszerűbb sikerei a fel- szabadulás óla eltelt három évtizedre esnek. A kibontakozó szocialista társadalom új feltételeket teremtett a tudományos kutatómunka számára. Országunk, erőforrásaihoz mérten, áldozatoktól sem visszariadva biztosította a tudományos alkotómunka feltételeit, bizalommal épített a tudományok művelőinek munkájára, a magyar nép felemelkedéséért érzett felelősségére. Az új társadalmi feltételek között a tudományos kutatásra nerhes és szép társadalmi hivatás várt: szolgálni a szocializmus építését, a hazát. Tudományos életünk felszabadulás utáni eredmé nyeiben jelentős részé van e megújult Magyar Tudományos Akadémiának, amely az utóbbi huszonöt év során létrehozott kutatóhálózatának ' konkrét eredményei mellett t fontos tudományszervezői és tudománypolitikai központként is hozzájárult a szociális! a társadalomépités feladatainak megoldásához. A tudomány művelői jelentős részt vállaltak iparunk korszerűsítésében, a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatásában, majd így folytatta: — A szocialista társadalomban a tudomány hivatása a társadalmi haladás, a gazdasági és kulturális építés tudományos megalapozása, s az e téren felmerülő problémák megoldásának támogatása a tudomány eszközeivel. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa a tudományokká), szemben legfontosabb társadalmi igényeket abban jelölte meg, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a szocialista társadalom előnyeivel párosulva hazánkban is minél gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudományos-technikai forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. Ennek érdekében tervszerűbbé kell tenni a tudományos kutatást, hatékonyabbá kell tenni és meg keli gyorsítani a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását. Tisztelt ünnepi közgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tudományok fejlesztésében és nemzeti kultúránk ápolásában elért eredményeiért, a felszabadulás óta kifejtett tudományszervezői és tudománypolitikai tevékenységé(Foiytatás a 2. oldalon) A szerelésnél nagy segítséget nyújtanak a A képen egy nagy teljesítményű autódaru hatalmas gépek, szerelése látható. főépület vasbeton vázának szerelése. Közlemény a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének az Egyiptomi Uráli Köztársaságban tett tátogatásáről Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Iszmail Fahminak, az Egyiptomi Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének a meghívására 11)75. május,1—4. között hivatalos látogatást. tett Egyiptomban. Púja Frigyest fogadta Mohamed Anvar AI Szadat, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke, találkozott Szőjed Mareiyel, az Egyiptomi Arab Köztársaság népi gyűlése elnökével és Mamduh Szélem miniszterelnökkel. Szívélyes légkörű megbeszélést folytatott Iszmail Farmival, amely-, nek során áttekintették a két ország kapcsolatait és megvitattak továbbfejlesztésük lehetőségeit. Megállapították, hogy az együttműködés mindkét ország javára gyümölcsözően fejlődik és aláhúzták további fejlesztésének és erősítésének szükségességét. A két külügyminiszter aláírta a magyar—egyiptomi idegenforgalmi egyezményt és a magyar-—egyiptomi műszaki- tudományos együttműködési egyezmény 1975—76. évi inunkatervét. A felek kifejezték remér nyűket, hogy az aláírt egyezmények tovább szélesitik a (Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovákia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából hétfőn Budapesten nagygyűlést rendezett az MSZMP Központi Bizottsága, a Budapesti Pártbizottság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Danuvia Gorkij Művelődési Házban. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyett — többele között — Nemes Dezső, az MSZMP Pblilikai Bizottságának tagja, G.venes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Ortutav Gyula, az Elnöki Tapács tagja. Somogyi Sándor, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára. A csehszlovák és a magvar himnusz elhangzása után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese lépett a mikrofonhoz: Bevezetőben Huszár István az MSZMP Központi Bizottsága, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a nagygyűlés részvevőit, majd rámutatott: — Csehszlovákia annak idején az első államok között vált a hitlerista fasizmus világuralmi törekvéseinek áldozatává, és 30 évvel ezelőtt, épén azon a napon — a gyöztelem napján — szabadult fel a fasiszta rabság alól, amikor a második világháború az európai kontinensen befejeződött. Beszélt arról, hoéy a testvéri Csehszlovákia a felszabadulás óta (Folytatás • 2. oldalon) ‘i'tÜMzi '■Üli ‘ A 80 tonnás daru vülamosberendezcseit a „Leninváros” ne- *s vét viselő Gortva János vezette szocialista brigád készíti elő. Laczó József felvételei Kádár János levele a tudomány művelőihez Ma ícEylatja inkáját az fikatSémia " 8s" I Sc * * rr S * yuiBioksozssEi feiisio együttműködés Harminc éve szabadult fel Csehszlovákia Mai SZÉRŰÉI 'A^V^VVWWWWV'V I23. öklével (3. oldal) A fespenifi elüti (4. oldal) Spuri <5., 7. oldal) Kilittséi üaziti meiyénkből Kassára
